Nyitólap Blog Oldal 453

Több számlát kaptál az MVM-től? Kérhetsz halasztást vagy részletfizetést

Akik egyszerre több számlát kapnak az MVM-től, a feltüntetett határidőn túl december 15-ig kamatmentesen halasztva is fizethetnek és részletfizetést is igényelhetnek – közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az új szabályok szerint készült első számlák kiállítása augusztusban kezdődött meg, azóta csaknem 11 millió számlát küldött ki az MVM – írják közleményükben. Azok a lakossági ügyfelek, akiknek az elmúlt időszakban a cég még nem állított ki számlát, egyszerre több számlát fognak kapni, amelyek fizetési határideje meg fog egyezni.

Figyelembe véve, hogy ezek egyidejű befizetése jelentős anyagi teherrel járhat, az ügyfeleknek a számlákon feltüntetett fizetési határidőn túl lehetőségük lesz halasztott módon, december 15-ig rendezni ezeket

– olvasható a közleményben. A kamatmentes halasztott fizetés minden érintett ügyfélnek automatikus lesz, nem kell külön igényelni. Ezen felül igényelhető a szolgáltatónál kamatmentes részletfizetés is, amit abban az esetben célszerű kérelmezni, ha valaki december 15-ig nem tudja rendezni a számláit. (Ezt a társaság ügyfélszolgálati irodáin vagy telefonos ügyfélszolgálatán nyitvatartási időben, valamint az ugyfelszolgalat@mvm.hu e-mail címen lehet megtenni.)

Élnek a kedvezmények

Októberben megkezdődik a számlák kiküldése a társasházaknak, valamint a nagycsaládos ügyfeleknek és a többletkedvezmény érvényesítése a többgenerációs családi házban élő fogyasztói közösségek számláiban – közölte az MVM. Kiemelték, augusztustól a társasházak földgáz esetében kedvezményes többletmennyiségre jogosultak, ennek beállítása társasházanként történik. Többletkedvezményre jogosultak továbbá a nagycsaládos fogyasztók is, az ezzel kapcsolatos igényeket a kormányablakokban nyújthatják be.

Arra is felhívták a figyelmet, a hogy a rezsicsökkentett ár azon családi fogyasztói közösségek számára is biztosítva van, akik olyan családi házban vagy ikerházban élnek, ahol legfeljebb négy egymástól elkülönülő lakás található, de csak egy közös gázórával rendelkezik. Az ehhez szükséges hatósági bizonyítványt a település jegyzőjénél kell igényelni; a kedvezmény érvényesítése legkorábban októbertől lehetséges. (A többletkedvezményről itt, az igénylés menetéről pedig ebben a cikkünkben írtunk.)

Van, ahol csak az elszámolási időszak végén érvényesítik a többletkedvezményt

A számlázási rendszer a gyógyászati segédeszközt igénybe vevők részére a rezsicsökkentett árat jelenleg még a 2523 kilowattóra kedvezményes mennyiségig veszi figyelembe, abban a többletkedvezmény még nem jelenik meg. Kiemelték, a többletkedvezmény azonban nem veszik el, legkésőbb az elszámolási időszak végén érvényesítik.

A nem lakossági egyetemes szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek esetében szeptember végéig bezárólag megtörtént a számlák kiállítása, az október 1-je utáni szabályok szerinti számlákat az informatikai fejlesztés elvégzését követően fogja az MVM Next kiküldeni – zárták a közleményt.

20 százalék fölött az infláció az élelmiszernél

maurer-nagy kinga tiktok
maurer-nagy kinga tiktok

A vártnál is brutálisabb az áremelkedés mértéke: év végére várták, de a fogyasztói árak átlagosan már szeptemberben több mint 20%-kal meghaladták az egy évvel korábbit.

Egyetlen hónap alatt 4,1%-kal emelkedtek az árak átlagosan, az infláció áttörte a „lélektani” 20%-os határt: idén szeptemberben már 20,1%-ra nőtt a KSH adatai alapján. Tetszik vagy sem, a pénzromlás igenis adó, amit minden magyar fizet – és még fizetni is fog, ráadásul egyre többet.

Száguld az élelmiszerek ára: 35%-os drágulás!

Az élelmiszerek átlagosan 35,2%-kal drágábbak, mint egy éve. Ezen belül a háztartásokban korábban alapnak számító cikkekből szép lassan luxus lesz (vagy már lett): a kenyér 76,2%-kal, a sajt 68%-kal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3%-kal, a margarin 61,2%-kal, a száraztészta 60,2%-kal, a tojás 53,7%-kal drágult.

A rezsicsökkentés csökkentése berobbantotta az áremelkedést

Tudtuk, hogy az augusztusi 15,6%-ról még tovább fog nőni az áremelkedés üteme, de az elszálló energiaárak még srófoltak is rajta. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121%-kal, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45%-kal, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett (utóbbiért a kormányzati tűzifaprogram is vastagon felelős).

Mindennek is nőtt az ára

A tartós fogyasztási cikkek 14,7%-kal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2%-kal, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett.

Hogy is volt ez az „indokoltnál magasabb”?

A gyorsan változó tételekről megtisztított maginfláció az egy hónappal korábbi 19-ről 20,75%-osra változott. A nyugdíjas-infláció pedig, vagyis az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató 15,7-ről 21,9%-ra nőtt írja a HVG. Mint korábban beszámoltunk róla, nemrégiben döntött a kormány a nyugdíjemelésről. Ennek kapcsán írták azt egyes sajtótermékek, hogy az emelés az „indokoltnál magasabb”, ünnepelve a jóságos állambácsi nagylelkűségét. Annak ismeretében, hogy idén összesen 13,4%-kal emelkedik a nyugdíjellátások összege, miközben nyugdíjas-infláció a 22%-ot verdesi, talán nem kellett volna hátast dobni.

Meddig megy ez a borzalom?

A választási osztogatás hevében mintegy 1600 milliárd forintot szórtak ki az embereknek, ebből már több mint 1000 milliárd ment el. Most itt a spórolás ideje: jön a 20% fölötti infláció (már itt is van), jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – írja a HVG a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése alapján.

Ebben arról is szó van, hogy a jegybank év végére 20-22% környékére várja az inflációt, ami majd csak 2023 elején tetőzik. Azaz, még a mostani nagyon magas szintről is csúnyán tovább nőhetnek az árak.

Nagyot bukhatsz, ha nem költöd el időben a SZÉP-kártyás pénzt

OTP SZÉP-kártya sarka

Jelenleg mintegy 100 milliárd forintnyi alvópénz található a SZÉP-kártyákon, amit a kormány már nagyon szeretne „viszontlátni”. Vagy elvakációzod időben, vagy kivetik rá a sarcot.

Egyszeri büntetéssel ösztönzi a kormány a SZÉP-kártyásokat arra, hogy mielőbb költsék el a munkáltatójuktól kapott juttatást. Az erről szóló új rendeletben megadott határidőt elmulasztók bukják a pénzük 15%-át – írja a Bank360.hu nyomán az RTL. Remek időzítés, hiszen a magyarok legutóbb a 2008-as gazdasági világálság idején látták annyira kilátástalannak a helyzetüket, mint most – nosza, kell nekik egy kis vakáció, majd jobb kedvre derülnek a Hotel Mészárosban vagy Tiborcz-Ráhel kastélyszállóban.

Virítsd a lóvét!

Attól függően, hogy mikor kapta valaki a pénzt, 17-29 hónapja volt arra, hogy külön díj megfizetése nélkül elköltse, legalábbis eddig. Mostantól az új szabályozás értelmében, ha valaki egy éven belül nem költi el a SZÉP-kártyára kapott juttatását, akkor ennek terhére 15%-os díjat kell fizetnie. Ezt már nem is puszta lehetőségként adja meg a jogszabály, hanem kötelezően levonandó összegként.

Az idén október 15-éig átutalt pénzekre még szigorúbb szabályok vonatkoznak az új rendelet szerint. Ezeket 2023. május 31-ig, tehát hét és fél hónapon belül el kell költeni, különben jön a 15%-os büntetés. Erről január 15-ig kell értesíteni azokat, akiknél a díjfizetés veszélye fennáll.

100 milliárdos ok a háttérben

Az intézkedés célja, hogy az emberek mielőbb elköltsék a kártyáikra került pénzt, így generálva forgalmat a SZÉP-kártyát elfogadó cégeknél. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október 6-i közleményében azt írta, jelenleg mintegy 100 milliárd forintnyi alvópénz található a SZÉP-kártyák szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámláin. Ezt kéne a népnek gyorsan kipörgetnie, hogy – a hivatalos álláspont szerint – megsegítsék a turizmust és vendéglátási szektort.

Kinek mit intézett a kormánya: vakáció helyett infláció

Viszonylag kevés az esély arra, hogy minden SZÉP-kártya tulajdonosnak sikerül leürítenie az összeget, jelen pillanatban ugyanis nem a pihenésen jár a magyarok esze. Újabb és újabb mélypontokat ér el a forint, a vágtázó infláció miatt egyre kevesebbet ér a pénzünk, megtakarításunk alig (ha van egyáltalán) – és akkor mit tesz a magyar kormány? A keményen dolgozó emberek juttatásaival kezd szórakozni.

Öröm az ürömben, hogy nem a bankszámláinkon lévő pénz elköltését szorgalmazzák, mert bajban a haza. Persze, nem szeretnénk ötleteket adni, mert félő, nagyon is értő (kormányzati) fülekre találna a maradék forintjaink elsíbolása. Láttunk már ilyet.

Inkább az ételen spórolunk, mint a benzinen?

Tavaly augusztushoz képest idén nőtt egy kicsivel az összesített bolti forgalom, de ne gondoljuk, hogy annyira jól állunk anyagilag. Hajlamosabbak vagyunk az élelmiszereken takarékoskodni, mint az üzemanyagon – legalábbis a KSH számai alapján.

2,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon idén augusztusban az egy évvel korábbihoz képest – számolt be a HVG a Központi Statisztikai Hivatal nyomán. Mint írják, ez a szám a megvásárolt áruk mennyiségét jelenti, nem az összesített árat (vagyis nem azért volt növekedés, mert minden drágult). Az is kiderült, hogy mennyit hagytunk a boltokban:

most, egy átlagos augusztusban több pénzt költöttek a magyarok vásárlásra, mint tavaly decemberben, a karácsonyi rohamban – ez viszont már a húsba vágó infláció hatása.

A lap kiemeli, az összesített bolti forgalom azért nőtt, mert azt felhúzta a benzinkutak forgalma: ez 18,4%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Máshol már nem ennyire rózsás a helyzet (ha azt rózsásnak lehet nevezni, hogy a hatósági áras üzemanyagot úgy pufogjuk ki, mintha nem lenne holnap):

  • a forgalom az élelmiszer-kereskedelemben 2,4%-kal esett vissza,
  • a nem ételt áruló boltokban mindössze 0,5%-kal nőtt,
  • az „élelmiszer jellegű vegyes üzleteknél” (minden olyan bolt, ahol más termékek mellett élelmiszert is lehet kapni) 3,7%-kal visszaesett,
  • az étel-, ital-, dohányáru-szaküzletekben pedig 0,3%-ot nőtt.

Azaz, az emberek – félve a válságtól, nyögve az infláció alatt – spórolni kezdtek a mindennapi vásárlásokon.

Habár több pénzt hagyunk ott a kasszánál, sokkal kevesebb dolgot kapunk, mint tavaly.

(Nem hiába mondjuk, hogy az infláció az egyik legalattomosabb adó.) Nézzük részletesen azokat az üzleteket, ahol nem élelmiszert árulnak:

  • a használtcikk-üzletekben 6,2%-os forgalomnövekedést,
  • a könyv- és számítástechnikai boltokban 3,7%-osat,
  • az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,6%-osat,
  • a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 2%-osat mértek;
  • de bútorból és műszaki cikkből 0,8%-kal,
  • ruhából és cipőből 0,9%-kal kevesebbet veszünk, mint tavaly.

Az év első nyolc hónapjában összesítve 8,4%-kal nagyobb volt a forgalom, mint tavaly január-augusztusban. Ebből a benzinkutakon 28%-os növekedést mértek, az élelmiszerboltokban csak 0,9%, a nem ételt árusító üzletekben pedig 9,6%-os volt az emelkedés – írják.

Tegyük hozzá, hogy ez élelmiszerekre bevezetett kormányzati árstop sem segíti a magyarokat abban, hogy ne az étel spóroljanak: a 6 terméket (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, 2,8%-os tej) rendesen vadászni kell a boltokban, és ha csak nem üzletnyitásra megyünk, vagy járunk boltról boltra, egyre nehezebb beszerezni. Vagy vesszük a drágábbat helyette, vagy, ha már spórolás, inkább nem veszünk semmit – nade ezt meddig játszhatjuk el?

Pénzromlás: a 2008-as válság óta nem aggódtak ennyire a magyarok, mint most

Hiába az árstop, a kevés segítséggel kecsegtető kormányzati intézkedések, a magyarok egyre borúlátóbbak az inflációt illetően. Legutóbb a 2008-as gazdasági világválság alatt éreztük ennyire kilátástalannak helyzetünket – derül ki a GKI friss felméréséből.

Húsba vágó a drágulás, már lassan a Holdról is látszik: az infláció leginkább az élelmiszerárakat érinti, nemigen van olyan magyar, aki ezt ne látná. Mindenkinek fáj, de a legnehezebben a rászoruló, kispénzű családok és a nyugdíjasok jönnek ki.

„Már nem bírunk úgy bevásárolni. Csak ami éppen szükséges: egy kis felvágott, vagy vaj, ami nagyon fontos”

– mondta egy nyugdíjas asszony az RTL-nek. Azonban nemcsak az élelmiszerek ára ment fel durván, hanem minden másé is. Egy szintén nyugdíjas férfi szerint így lehetetlen félretenni: „Nagyon megemelkedtek az árak. Az olcsóbb árukat vesszük, de nem tudunk annyit venni, még az olcsóbból sem, mert félre kell tenni a rezsire” – panaszolta a csatornának.

A 2008-as gazdasági világválság óta nem voltak annyira borúlátóak az emberek az inflációt illetően, mint most

– derül ki a GKI gazdaságkutató elemzéséből. Nem véletlen, hogy egyre pesszimistább az ország, hiszen a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint év végén még ennél is rosszabb lesz a helyzet. „Rövidtávon a hazai infláció emelkedni fog, tehát az idei év hátralévő részében továbbra is emelkedő fogyasztói árindexszel számolunk” – mondta az MNB igazgatója, Balatoni András.

És hogy mennyire? Az MNB korábbi közlése alapján

az év utolsó hónapjaiban az infláció eléri, de az sem kizárt, hogy meghaladja a 20%-ot.

(Összehasonlításképpen, augusztusban a KSH 15,6%-ra mérte az inflációt, de mint tudjuk, egyes termékek ennél jóval nagyobb mértékben drágultak.) Ezen a kormányzati „csodafegyver”, a hatósági árstop aligha segít: több cikkünkben is írtunk róla, hogy az olcsósított termékek hiánycikknek számítanak, ráadásul a mesterségesen, „felülről belenyúlva” alakított árak még a piacot is torzítják.

Orbán Viktor miniszterelnök nem a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolja a magas élelmiszerárakért, hanem a háború miatti uniós szankciókat és az aszályt. Azt, hogy 2022 első felében,

a választás előtt mintegy 2000 milliárd forint értékben áramlott ki pénz

– például az szja-visszatérítés, és a 13. havi nyugdíj miatt is – már nem emelte ki Orbán. A Momentum szerint az ágazati különadók, amelyeket szinte kivétel nélkül áthárítanak a fogyasztókra a cégek, szintén okai az áremelkedéseknek. Erre jön még rá a kormány választási alamizsnálkodása, az aszály, és igen, a háborús szankciók.

Durva, hazugsággal felérő csúsztatás viszont azt állítani, hogy ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. Orbán Viktor pusztán azt akarja eltagadni, hogy a magyarok ismét olyan kilátástalanságba süllyednek, mint 14 éve – az ő teljhatalmú kormányzása alatt!

Elégedetlenek a nyugdíjasok, az infláció gyorsan felfalja az emelést

nyugdíjas

Lám, minden viszonylagos: míg egyesek szerint a kormány különleges kegyet gyakorolt az időseken a novemberi, 4,5%-os emeléssel, addig mások – jellemzően a hozzáértők – azt mondják, ennél lényegesen nagyobb, legalább 6,1%-osra lett volna szükség. Hogyan kell kiszámítani, mennyit kap november? Ebben is segítünk.

Mint írtuk korábban, a kormány rendkívüli nyugdíjemelésről döntött: novembertől 4,5%-kal nő a járadék, januárig visszamenőlegesen, továbbá nyugdíjprémiumot is fizetnek az erre jogosultaknak, legfeljebb 10 ezer forintot. A nyugdíjas szervezetek elégedetlenek a kiegészítés mértékével, attól tartanak, hogy az idősek jelentős részének tovább romlik az életminősége –  közölte a Népszavával Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke.

13,4 < 15,6 = semmi ok az örömre

A nyugdíjemelést Orbán Viktor miniszterelnök korábban becsületbeli ügynek nevezte, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig most azt mondta, a nyugdíjasokat a nehéz időkben is megbecsülés illeti. Ehhez képest ebben az évben összesen 13,4%-kal emelkedik az időskori ellátás összege (januárban 5%-os, júliusban 3,9%-os emelést kaptak az idősek, erre jön a novemberi 4,5%). Ez azért baj, mert a Központi Statisztikai Hivatal szerint már augusztusban 15,6%-os volt az árak változása, az Eurostat pedig ugyanerre a hónapra 18,6%-ot mért az egy évvel korábbi adathoz képest. Ráadásul a pénzromlás tovább gyorsul.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke szerint

az, hogy idén mindössze 13,4%-kal nő az ellátások összege, csupán azt jelenti, hogy a kormány alábecsülte az idén várható infláció mértékét.

Emlékeztetett továbbá Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi kijelentésére, ami szerint az infláció november-decemberben tetőzhet 20% fölött. Ezek alapján legalább 6,1%-os nyugdíjkorrekció lett volna indokolt novemberben – mondta Hegyesiné Orsós Éva. Hozzátette, mivel semmi nem utal arra, hogy a most bejelentett emelést újabb követné, ez azt jelenti, hogy

egy 100 ezer forintból élő nyugdíjas zsebéből havi 1600 forintot vesz ki a kormány. Ez éves szinten 19200 forintot jelent.

A legszegényebbeken pedig a nyugdíjprémium sem segít: a 10 ezer forintot (mi az a tízezer ilyen árak mellett?) csak azok kapják meg, akiknek az ellátása novemberben meghaladja a 80 ezer forintot. Ennyit kap az is, akinek 80001 forint az ellátása, és az is, akinek egymillió. A többieknek ennyi sem jár – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Hogyan kell kiszámítani, hogy mennyi lesz a nyugdíj novemberben?

Jövő hónapban háromféle juttatást kapnak a nyugdíjasok: az emelt nyugdíjat, a visszamenőleges nyugdíjkorrekciót és a nyugdíjprémiumot (már akinek jár). Az emelt nyugdíjösszeget úgy lehet kiszámítani, hogyha tudjuk, mennyi volt a 2022. januári emelés előtt (!) a havi ellátás mértéke. Év közben csak előző évi juttatás alapján lehet emelni, vagyis azt kell tudnunk, mennyi volt a nyugdíjunk tavaly év végén.

Így számoljunk:

  • a 2021. év végi nyugdíjhoz kell hozzáadni a 13,4%-át, vagy egyszerűen megszorozni a nyugdíjösszeget 1,134-del.
  • Ha valaki nem tudja, mennyi volt már tavaly a nyugdíja év végén, az is ki tudja számolni, mekkora lesz a novemberi összeg. Ehhez az októberi nyugdíjat előbb el kell osztani 1,089-del, és utána megszorozni 1,134-del.

Élőlánc, hídfoglalás, szolidaritási koncert – így tüntettek tízezrek a tanárokért

Október 5-én, pedagógusnapon egymást érték a demonstrációk Budapesten: rengeteg támogató – fiataltól az idősig – emelte fel a hangját a közoktatás válsága, a tanárok méltatlanul alacsony bére, a sztrájkjog ellehetetlenítése, az igazságtalan kirúgások miatt. Nézzük az eseményeket sorrendben!

Reggel 7:45 és 9:00 között diákok, szülők, szimpatizánsok tüntettek a pedagógusainkért és az oktatásért, mintegy öt kilométeres élőláncot alkotva. Az eredeti terv szerint a Ferenciek terétől a Keleti pályaudvarig ért volna a lánc, ám végül annyira sokan érkeztek a demonstrációra, hogy a Keletitől egészen a Széll Kálmán térig nyúlt az emberkígyó. Egy biciklis 2,5 km-en videózta a tömeget, így nézett ki a zömmel diákok alkotta élőlánc:

Délután 5-kor kezdődött a Margit híd elfoglalása, de már félórával előtte tele volt a környék lelkes fiatalokkal. Folyamatosan jöttek a demonstrálók, negyed 6 után már a 4-6-os villamos sem járt tovább az Oktogonnál, annyira sokan igyekeztek a hídhoz. Mindeközben egyre több oldalról hangzott fel a skandálás, a híd közepén pedig krétát osztottak, hogy a tüntetők az aszfaltra írhassák üzeneteiket szeretett tanáraiknak.

Az ellenállásnak a hídfoglalás után sem volt vége. Fél 7 után a tömeg a Kossuth tér irányába kezdett nyomulni, itt tartottak a Tanítanék Mozgalom és noÁr szervezésében szolidaritási koncertet és nagygyűlést. A teljesség igénye nélkül: az eseményen felszólalt Törley Katalin és Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc gimnázium két, polgári engedetlenség miatt kirúgott tanára; zenélt Péterfy Bori, a Funktasztikus, a Kiscsillag; kiállt a tanárok mellett az aurevoir-os Agócs Márton, Molnár Áron (noÁr), Nagy Ervin színész. A tüntetéssorozat utolsó állomását este 10 után hagyták el a résztvevők, és mint kiderült, október 23-ára újabb nagyszabású demonstráció készül.

Hatalmas bravó a diákoknak, akik kreatívabbnál kreatívabb molinókkal vették ki részüket a pedagógusnapi forgatagból! Rengeteg tábláról köszönt vissza ez a felirat:

„Fizessétek ki a tanárainkat!”

Ezt a reggeli élőláncban és hídfoglalásnál is skandálták, nem véletlenül. Hogy mennyit keres ma egy pedagógus? Méltatlanul keveset: a garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint, erre jön rá a kétszer 10%, tehát összesen 52 ezer forint. Vagyis,

ha egy kezdő, egyetemet végzett pedagógus elmegy egy iskolába tanítani, akkor bruttó 312 ezer forintot kap. Ez nettó kettőszáz- plusz párezer forint!

Ennyiért kellene készülnie az óráira, dolgozatokat javítani, szakköröket szervezni, helyettesíteni és még hosszan sorolhatnánk. Ennyit diploma, több évnyi tanulás nélkül meg lehet keresni, emiatt (is) hagyják hátra sokan a pályát.

„Nincs tanár, nincs jövő!”

Ez volt a második legtöbbet látott szöveg a molinókon. Ugyanis a szerdán tüntető tizenévesek tisztában vannak azzal, amit országunk döntéshozói nem akarnak érteni: ha nem emelnek a tanári béreken, akkor nem lesz, aki tanítson. Nemcsak azért, mert egyre többen állnak fel katedrától, és egyre ijesztőbb a tanárhiány, hanem mert nem jön az utánpótlás. A tanári pálya egyáltalán nem vonzó a fiatalok körében, főleg a bérek és jelentős többletmunka miatt. Egyszerűen nem éri meg.

A diákok helyzete is egyre kilátástalanabb.

A pedagógushiány olyan mértékeket öltött, hogy előfordul, az adott tantárgyat nem arra szakosodott tanár tanítja. Nem segít az sem, hogy az anyag vaskosabb és inkább épül a lexikális tudásra, mint a valóban használhatóra. Ilyen körülmények között kellene a diákoknak továbbtanulásra készülniük. Marad a magántanár súlyos tízezrekért, a tehetősebb családban élők járhatnak sokmilliós magániskola, aki pedig nem jó helyre született, azt várja a lassan gyermekmegőrzőként funkcionáló iskola.

Lehetne és kell is ezt másként csinálni. Ezért tüntetett szerdán ez a több tízezer diák, szülő, tanár, támogató. Hogy legyen jövője az oktatásnak és gyerekeinknek.

Nyugdíjemelésről döntött a kormány, de sok idősnek így sem lesz könnyű

Man with dirty hands sitting at his desk counting coins in a conceptual image.

Ha tavaly ilyenkortól nézzük, hogy mégis mennyivel ér kevesebbet a pénzünk, fizetünk többet egy bevásárlásnál, nőtt a rezsiszámla, akkor a 4,5%-os emelés finoman szólva is karcsú. Hát még a 10 ezer forintos nyugdíjprémium.

Megjelent a nyugdíjemelésről szóló, novembertől hatályba lépő kormányrendelet a Magyar Közlöny hasábjaiban, és az is kiderült, hogy az indokoltnál magasabb, 4,5%-os emelésről van szó. Ez visszamenőlegesen jár majd. Jövő hónaptól érkezik a nyugdíjprémium is, aminek a szorzószáma idén 0,5 lesz – számolt be a Blikk.

Mi az, hogy az indokoltnál magasabb?

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi tájékoztatója szerint az év első nyolc hónapjában az előző évhez képest 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, a nyugdíjas háztartások körében pedig 10,6%-kal. Ennek megfelelően kb. 1,8%-os nyugdíjemelés lett volna indokolt, amit a kormány valóban túlteljesített. Viszont, figyelembe véve, hogy az infláció év végére 20%-os, vagy annál is több lesz, ez a 4,5% nem fogja megvédeni a kisnyugdíjasokat.

Korábbi cikkünkben szó volt arról, hogy novemberben olyan összeg lesz a nyugdíjprémium és az emelés együttesen, amit akár 14. havi nyugdíjnak is mondhatunk. Nos, ez nem teljesen jött be. A hatályos jogszabályok alapján a nyugdíjprémiumot akkor kell kifizetni, ha a GDP éves szinten meghaladja a 3,5%-os növekedést. Ezt sikerült meglépni, így a prémium valóban jár.

Hogyan kell számolni a nyugdíjprémiumot?

A prémium kiszámításához két számot szoroznak össze: az egyik a nyugellátás november havi összegének negyede, de legfeljebb 20 000 forint (!), a másik a kormány által a növekedéshez mérten megállapított szám, ami a rendelet szerint 0,5. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium maximuma 20 000×0,5, azaz 10 ezer forint lesz (ha az ellátása november havi összege meghaladja a 80 ezer forintot).

Jó, de akkor mennyi jön novemberben?

Fontos kiemelni, hogy a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció a 2022. februárban kifizetett 13. havi nyugdíjra is jár – hívja fel a figyelmet a Portfolio. Vagyis az érintettek jövő hónaptól

  • megkapják a novemberi, 4,5%-kal megemelt nyugdíjukat,
  • az emelt nyugdíj mellé pedig egy összegben 11 havi korrekció érkezik hozzájuk visszamenőlegesen,
  • valamint még ehhez jöhet a nyugdíjprémium, ami legfeljebb 10 ezer forint.

Az utalás november 11-én pénteken várható az érintettek számlájára.

Miért nincsenek kint a vízből a kisnyugdíjasok?

Röviden azért, mert ez a 4,5%-os emelés még mindig nem veszi fel a versenyt a vágtató inflációval. Igaz, hogy ennél kevesebbet is adhatott volna a kormány, de a novemberi, egy összegben kifizetett nyugdíjemelés, korrekció és prémium még mindig nem kompenzálja a nyugdíjasok eddig veszteségeit. Az árak jóval nagyobb mértékben emelkedtek az előző hónapokban, mint amekkorára a KSH mérte, és ha valóban 20% fölött lesz az infláció év végére, a novemberi pénz pikk-pakk elolvad. Pláne a kisnyugdíjasoknál, akik nyilván jóval kevesebbet kapnak majd.

Mint mond a NyugdíjGuru?

Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője szomorúan vette tudomásul, hogy a kormány nem foglakozott javaslatával. Szerinte ugyanis a 13. havi nyugdíj visszavezetésével okafogyottá vált nyugdíjprémium, az erre szánt összeget pedig nem 2,5 lehetséges jogosult között kellett volna elporlasztani. (Hiszen ez a 10 ezer forint ilyen árak mellett szinte semmi.) Úgy vélte, a pénznek jobb helye lett volna a mélyszegénységbe süllyedő 300 ezer nyugdíjasnál, amit szolidaritási segélyként oszthattak volna szét. Azért, hogy

„a téli hónapokban ezek a szerencsétlen sorsú nyugdíjasok se haljanak éhen vagy fagyjanak meg.

(…)Ha csak a fél százalékos szorzóval 25 milliárd forintba kerülő nyugdíjprémium összegével számolunk, ezt a legrászorultabb 300 ezer nyugdíjas között szétosztva részükre életmentő 80 ezer forintos egyszeri segély lehetne – helyette ők még tízezer forintra sem lesznek jogosultak, hiszen a ellátásuk összege jellemzően alacsonyabb 80 ezer forintnál” – olvasható a nyugdijguru.hu-n.

A kormány tehát folytatja, amit eddig: a rászorulókat vízben hagyja, a tehetősek szekerét pedig jól megtolja.

Kevés a pénzed, de állatot szeretnél? Válassz ezek közül!

Nem vagy annyira eleresztve, hogy megengedj magadnak egy kutyát vagy egy macskát, de szeretnél gondoskodni egy kis kedvencről. Jó helyen jársz! Mutatunk pár hétköznapi és kevésbé hétköznapi állatot, amelyek beszerzése, etetése, tartása viszonylag kevés anyagi ráfordítást igényel.

Achátcsiga

Ha nemcsak pénzzel, de idővel is szűkösön állsz, akkor az afrikai óriáscsiga, vagy más néven achátcsiga lehet új kedvenc hobbiállatod. Ezeknek a szelíd óriásoknak (a kifejlett óriáscsiga háza elérheti a 10-15 centiméteres nagyságot fajtától függően, testük pedig ennek 2-3-szorosára is nyúlhat) igen szerény igényeik vannak:

  • egy 45x30x30 cm-es terráriumban 2-3 példány is vígan elél;
  • szinte bármilyen növényi táplálékot elfogyasztanak, akár a fakérget is (figyelni kell rá, hogy ne legyen vegyszeres!);
  • teljesen veszélytelenek, nem rombolnak, nem nyüzsögnek, nincs szükségük folyamatos babusgatásra.

Mint minden háziállatról, az achátcsigáról is gondoskodni kell. Ebbe beletartozik az etetés, a terrárium tisztán tartása, esetükben pedig a szaporulattal is foglalkozni kell. Itt minden fontos információt, hasznos tanácsot megtalálsz.

Hörcsög

Kezdő állattartók számára ideális első kedvenc. Bármelyik állatkereskedésben megvásárolhatod, nem kerül sokba, egyhavi tartása sem több pár ezer forintnál, és lényegesen izgalmasabb, mint egy csiga. Nagyobb tétel a ketrec, vagy a terrárium megvásárlása, de a felszerelést, játékokat simán megoldhatod házilag.

A hörcsögök gondozásával a gyerekek is simán elboldogulnak. Mivel alapvetően könnyen szelídíthető, barátságos állatok, kicsi a valószínűsége annak, hogy a csemetéd csalódni fog. Érdemes azért számításba venni, hogy 2-3 évnél ritkán él tovább egy példány. A hörcsögtartásról részletesen itt olvashatsz.

Rák

Egyeseknek egy négylábú kimozgatása tűnik macerásnak, másoknak az akvarisztika. Akárhogy is nézzük, a rákok tartása sokkal kevesebből kijön, mint egy közepes méretű kutyáé. Ha a kezdeti nehézségeket megoldjuk, ezek az ollós kis jószágok nem igényelnek több törődést, mint általában egy terráriumi állat. Feltesszük, azért szeretnél egy élőlényt, hogy foglalkozz vele. Nos, a ráktartás minden csínját-bínját megtudhatod itt, ezen az oldalon pedig arról olvashatsz, milyen rákok közül választhatsz.

Szögezzük le, a rákok nem szokványos kedvencek, tartásuk sok előkészületet és megfelelő tájékozódást igényel. A kezdéshez szükséges felszerelés beszerzése (zárt akvárium, megfelelő talaj, medencék, búvóhely) jelent húzósabb, legfeljebb 20 ezer forintos összeget, de, mint írtuk, ez sehol sincs egy kutyához képest.

Törpenyúl

Ez már a hörcsögnél magasabb szint, ami sokkal inkább megadja a háziállat-érzést. Ennek a legfeljebb 1-2 kg-os kisállatnak rengeteg fajtája létezik, a kosorrútól a lógófülűn át az oroszlánfejűig. Bónusz: trükköket is taníthatsz neki, és mivel főtápláléka a széna, az etetéséhez sem kell egy maharadzsa pénze. A törpenyulak számára a minimum ketrecméret 100X50 cm, de minél nagyobb helyen van, annál jobb. Egy ekkora ketrec ára 13 ezer forint körül mozog, nyuszit pedig akár örökbe is fogadhatsz.

A fajtáiról és a törpenyúl tartásáról a háziállat.hu-n olvashatsz. Néhány dolog, amit tudnod kell: a törpenyúl ürülékének nincs szaga, a vizeletének már annál inkább. Viszonylag egyszerűen szobatisztaságra szoktathatóak, de balesetek olykor-olykor becsúszhatnak. Továbbá, nem ajánlott a nyuszikat őrizetlenül hagyni, ha kijönnek a ketrecből, mert imádják a kábeleket megrágcsálni

Papagáj

Színpompás, aktív és nagyon szórakoztató kedvencek, akik kifejezetten igénylik a törődést. Többféle fejtájú, méretű papagáj közül választhatsz, ízlés, szabadidő, pénztárca függvénye, melyik(kek) lehet(nek) a befutó(k). Fontos, a legtöbb példány párosan érzi jól magát, ezért számolj azzal, hogy inkább két, mint egy állattal gyarapodik a háztartás. Nem mindenkinek való hobbiállatok, mert igen lármásak tudnak lenni – cserébe viszont nincs kellemetlen szaguk.

Ha szívesen osztanád meg az otthonodat egy-két tollas jószággal, akkor innen megtudhatod a legfontosabbakat.

Dolgok Könyvtára: miért vennéd meg, ha kölcsönözheted?

A „dolgok könyvtára”, vagyis a különböző használati tárgyak kölcsönzése egyre több országban hódít. Zseniális kezdeményezés és követendő példa, hiszen amellett, hogy környezet- és pénztárcabarát, segít kibővíteni, megújítani a könyvtárak szerepét.

Amerikában, Németországban több olyan könyvtár is van, ahol nemcsak köteteket, hanem használati tárgyakat is lehet kölcsönözni. Az ötletet Pozsonyban, Prágában, sőt már Budapesten is megvalósították: májusban nyílt meg a Dolgok Könyvtára a fővárosi Goethe Intézetben.

Kezdő: 14 használati tárgy

A könyvtárak olyan intézmények, amelyek küldetésükből adódóan nem a birtoklásra, hanem a megosztásra összpontosítanak, és így az állandó fogyasztás ellen dolgoznak – írja a Goethe Intézet. Négy tematikus területen – Kirándulás/piknik/szabadidő, Gyermekek szórakozása, Közösségi média eszközök, Csináld magad – bővítették a kínálatot: olyan tárgyakat lehet kölcsönözni (érvényes olvasójeggyel), amelyekre általában csak alkalmilag van szükség. Így pl. kölcsönözhetünk távcsövet, diszkógömböt, projektort, laminálógépet, gördeszkát – a teljes lista itt található (összesen 14 tárgy és a Ravensburger Kiadó Tiptoi könyvei szerepelnek rajta).

Haladó: gördeszkától a bongóig, akkus csavarhúzótól a VR-szemüvegig

Van, ahol a tárgykölcsönzés már szinte alapnak számító könyvtári szolgáltatás: a bécsi 15. kerületi fiókkönyvtár 2019 márciusában nyitotta meg az osztrák főváros közkönyvtári hálózatában elsőként a „dolgok könyvtárát”, ahol a fentieken túl számtalan hétköznapi és különleges tárgy várja a kölcsönzőket. Bár a bécsiek először furán méregették a szekrényben sorakozó tárgyakat, néhány hónap alatt kiderült, nagyon is kedvükre való a szolgáltatás. Hogy miért?

A tárgykölcsönzés nemcsak a spórolásról és a kényelemről, de a pazarlás elkerüléséről és a fenntarthatóságról is szól

– ezért is rokonszenveznek vele osztrák szomszédaink.

Forrás: FB

Pro: kölcsönzés és közösségi találkahely

Az elszálló energiaárak és a gazdasági válság miatt egyre több önkormányzat jelenti be, hogy ezt vagy azt részlegesen/teljesen bezár. Vannak köztük természetesen könyvtárak is. A kormányzati sarcpolitika miatt szorult helyzetbe került településeknek nincs sok választásuk, de álljunk meg egy percre. Hogyan menthetnénk ezeket az intézményeket? A tárgykölcsönzés megjelenésével elkezdődött a könyvtárak újragondolása: puszta szolgáltatóhelyből lehetne valódi közösségi tér, akár iroda, tanulószoba, ahol nem fagynak meg az alkalmazottak, és az iskolások sem kesztyűben írják a témazárót. Persze, ez tervezést és csapatmunkát igényel – kormányunk pedig éppen ebben a két dologban nem jeleskedik.

Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat