Lehet, hogy a tiéd gyönyörű, boldog, makkegészséges, de mit tudsz a tesójáról, anyjáról, apjáról? Ugyanolyon szerencsések, mint az a kölyök, akit már családtagként szeretsz, vagy egy koszos ólban falják a moslékot, legyek között? Merthogy ilyen is van. Szaporítótól kutyát venni drága és nemcsak anyagi értelemben. Elmondjuk, miért.
Eldöntötted, kutyát szeretnél. Utánanéztél a vállalás anyagi oldalának, osztottál-szoroztál, és igen, belefér a költségvetésbe. Feltesszük, állatszerető ember vagy, a környezetedben van vagy volt egy-két/több jófej eb, így már arról is van elképzelésed, milyen számodra az ideális kedvenc. Ez már félsiker.
Kutyát, de honnan?
Ha tudod, hogy fajtatiszta kutyát szeretnél, két lehetőséged van: felveszed a kapcsolatot az illetékes fajtamentéssel (agár, dalmata, labrador, retriever, tacskó, vizsla – a listát szerencsére és sajnos még lehetne folytatni), vagy egy megbízható tenyésztővel. Tény, kicsi a valószínűsége, hogy azonnal lesz kutyád, cserébe viszont olyan helyről hozhatod el, ahol ismerik az egészségügyi állapotát, a viselkedését, egyéb nyűgjét-baját. Egyszóval, hozzáértőktől, akik azért dolgoznak, hogy a leendő kutyád és te jól járjatok egymással. Ennek persze ára van.
Nem számít a pedigré? Szuper, fogadj örökbe keverék kutyát! Fontos a szimpátia, de mielőtt rápörögnél egyetlen, csak képen látott négylábúra, kérdezz utána az egyesültnél, passzoltok-e egymáshoz, van-e gazdijelöltje, speciális igénye (első kutyásként szorongó, félelemi agressziós állattal kezdeni nem szerencsés). Találkozzatok többször, és csak utána köteleződj el.
Ingyenkutya – na, olyan nincs.
A menhelyek, szervezeteknek nem kevés energiát (értsd, időt és pénzt) áldoznak védenceikre. Ha örökbe fogadsz, akkor többségünknél egy jelképes összeg fejében (10-30 ezer forint) hozhatod el a leendő családtagot (akár fajtatiszta, akár keverék kutyusról van szó). Tenyésztőknél már nem olyan jelképes összeg: a minőségi táplálék, az egészségügyi vizsgálatok, oltások, féreghajtás, megfelelő szocializáció, törzskönyv stb. bizony súlyos összegekbe fáj. Vegyük hozzá azt is, hogy a tenyésztő nem kiszórni akarja a kölyköt, hanem jó helyre adni, ahol mindent megkap ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog nagykutya legyen. Valakinek a társa hosszú-hosszú évekre – ezért bizony megéri kinyitni a pénztárcát.
„De az enyémnek semmi baja” – ezt gyorsan felejtsük el
Pár évvel ezelőtt a netes piacterek tele voltak szemetelve tündi-bündi kutyulis hirdetésekkel. Ezek feladói pár tízezer forintokért árulták az állítólag fajtatiszta kölyköket, csak úgy, minden nélkül (oltás, féregtelenítés, törzskönyv, chip stb.). Nem egynél csak valamilyen random kép látszott, az igazi, eladásra szánt kutyát akkor lehetett megnézni, amikor már kvázi megvolt a biznisz. Mert
ez biznisz, élőlények lelketlen adok-veszekje, ahol nem számít, hány állat hullik el, mert hát ugye van még belőle bőven, azokkal is lehet tovább gyártatni a kutyikákat – ez a szaporítás.
Állatvédők keserves munkájának hála sikerült a hirdetéseket eltüntetni (sajnos nem mindenhonnan), és ugyan szigorítottak az állatvédelmi törvényeken, még mindig rengetegen űzik az ipart.
És persze vásárolnak tőlük, sokszor gyanútlanul. Meg lehet figyelni, bármilyen állatvédő szervezet, szakértő, civil vagy celeb posztol a témáról, előbb-utóbb megjönnek a „de a szomszédom is úgy vette, és semmi baja a kölyöknek” meg a „mi is úgy választottuk ki a csomagtartóból 10 közül, mindegyik nagyon cuki volt” típusú kommentárok.
Kutyát szeretnél vagy rulettezni?
Kitudja, lehet, hogy valakinek sikerül belenyúlni a tutiba, és tényleg nem lesz beteges a szaporítótól vett kutyusa. Megéri a kockázatot? Mi lesz, ha két hónap múlva kiderül, hogy mégsem olyan egészséges, járhattok a dokihoz rendszeresen – viszed majd? Lesznek rá százezreid? Belefér, hogy trénert/szakembert fogadj mellé, ha a beltenyésztés miatt nagyobb korában labilis vagy agresszív lesz? „Jobbik” eset, ha csak átvernek: számtalan ember szembesült már vele utólag, hogy az 50-60 ezer forintért megvásárolt fajtatisztának látszó és eladott kölyök valójában csak fajtajellegű.
Törzskönyves, fajtatiszta kutyát nem veszel 150 ezer forint alatt – és ez csak a belépő szint.
Nincs semmi baj a keverékkel, az aljas ügyeskedéssel és a kizsákmányolással viszont annál több – amit akaratlanul is támogatnak azok, akik így vesznek állatot. A szaporítót meg a kiskutyaüzelmeket pénzelik.
Az anyagiakon kívül ott van a morális felelősség. Tele vannak a menhelyek
- egészségügyileg, idegileg tönkrement kutyákkal, akiket a szaporítók azért passzolnak le, mert velük már nem lehet több kicsit gyártatni;
- olyan fiatal, szocializálatlan, esetenként agresszív kutyákkal, akik véletlen megmaradtak, de eladhatatlanok;
- kölykökkel, mert jön a következő alom, annak kell a hely.
Ez csak a jéghegy csúcsa. Miért támogatnánk a pénzünkkel egy olyan ipart, ami az élőlények sorozatgyártásán, eldobhatóságán alapul? Ne vásárolj szaporítótól, mert nem csak te fizetsz rá!
