Nyitólap Blog Oldal 452

Csendben elkaszálta a kormány a napelemes pályázatot

Írta:
Hóvége
-

Nem indítják újra novemberben a napelemes pályázatot, erre majd csak akkor kerül sor, ha rezsiemelő kormánynak sikerül kiudvarolni az uniós helyreállítási alap pénzeit – ha sikerül.

Szeptemberben még lelkendezve jelentette be Steiner Attila energiaügyi államtitkár, hogy a napelemes pályázatot 2023 tavasza helyett már idén novemberben elindítják. Tették ezt azzal a céllal, hogy „a háztartások mielőbb hozzájussanak a lakossági napelemes pályázat által kínált lehetőséghez, ami a korszerűsítésen túl tartósan és jelentősen csökkenti a családok rezsiköltségét.” Úgy tűnik, a kormány már kevésbé aggódik a háztartásokért, ugyanis bizonytalan időre eltolták az ingyenmilliókkal kecsegető pályázat indítását.

Nincs pénz, nincs támogatás

Most, bő egy hónappal később Steiner szinte lopva, jól becsomagolva közölte: tekintettel arra, hogy a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló bizottsági megállapodásig biztosítja a szükséges forrásokat, a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés – idézi a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közleményét a bank360.hu. Ez azt jelenti, hogy amíg az Európai Unióval nincs megállapodás, addig pályázat sem lesz.

Múl héten írtunk arról, hogy az újonnan telepítendő napelemes rendszerek már nem csatlakozhatnak a villamosenergia-hálózatra, és nem táplálhatnak be áramot. A kormány indoklása szerint azért döntöttek így, mert már nem tudják befogadni az energiát. Közölték továbbá, a betáplálási lehetőséget addig blokkolják, amíg az ehhez szükséges hálózat- és rendszerfejlesztéseket meg nem valósítják. Csakhogy ezt az uniós helyreállítási alap forrásaiból tennék, amíg ezeket nem kapják meg, addig nincs beruházás – és napelemes pályázat sem.

Még az első körösöknek sincs napelem a házukon

Mint korábban beszámoltunk róla, az elviekben 100%-ig támogatott napelemes pályázat első körösei közül még mindig rengetegen várják a visszajelzést. Több mint 40 ezren pályáztak, azonban az elbírálás nagyon lassú. Olyannyira, hogy az év elején jelentkezőknél sem biztos, hogy idén napelemmel faraghatják le a rezsiköltségeket. Márpedig ez volt a (névleges) cél, sőt, ezért is hozták előre a pályázat második körét november végére.

Az első körös „nyerteseknek” nemcsak az idegtépő várakozással kellett megbirkózniuk, hanem az időközben elszálló árakkal. Ezt zsebből kell kifizetniük, ugyanis a magyar állam az eredeti támogatási összeget nem fogja kiegészíteni. Azok pedig, akik a második körben bízva már egyeztettek kivitelezővel, és elterezték, hogyan használják fel a 2,9 millió vagy akár 11,3 millió forintot jelentő támogatást, most jó időre behúzhatják a féket.

A méret a lényeg vagy az ár? Mekkora és milyen tojást vegyek?

Írta:
Hóvége
-

Egyre több, eddig alapvetőnek számító élelmiszer lépett be a luxus kategóriába, sajnos ezek között van a tojás is. Spórolni szeretnél? Eláruljuk, nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlat jelenti a megoldást.

Elképesztő tempóban drágulnak az élelmiszerek a boltokban, kis túlzással már az üres rántotta is luxus. Október elején pl. a tojás ára egyetlen hét alatt mérettől és minőségtől függően 9,3-14,5%-kal ugrott meg. A magyarok legfontosabb szempontja vásárláskor az ár-érték arány, de ilyen mértékű inflációnál egyre többen kényszerülnek engedni az igényekből. Megéri-e tojásból L-es helyett M-eset venni, vagy ne variáljunk, vigyük a legolcsóbb S-est?  Attól függ.

S-től XL-ig, ketrectől a szabadtartásig

Az étkezési tojásokat és csomagolásukat – Uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján – a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező jelölni. A tojásokat „A ”és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók – olvasható  a NÉBIH oldalán. Az „A” minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák, így:

  • S – kicsi, 53 grammnál kevesebb.
  • M – közepes, 53 és 63 gramm közötti.
  • L – nagy, 63 és 73 gramm közötti.
  • XL – nagyon nagy, legalább 73 gramm.

Az „A” minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, ennek segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, és ott milyen tartási módot alkalmaznak. Ezek a következők:

  • ketreces
  • mélyalmos
  • szabadtartású
  • ökológiai

Az árak természetesen mérettől, tartási körülményektől függően (is) alakulnak, összességében minél „szabadabb” a tyúk, annál drágább a tojása. Az Index egy korábbi cikkéből kiderül, hogy a minőségnek gyakorlatilag semmi köze nincs a tartási körülményekhez, továbbá, a szabadtartás nem „környezetbarátabb”, mint a ketreces vagy mélyalmos. Hogy ez miért lényeges? Mert ha ezeket a szempontokat vettük figyelembe eddig, és vettük a drágább tojást, most el lehet rajta gondolkodni, valóban megéri-e. Az állatjóléti szempont már más tészta, ezt is részletesen bemutatja a szakértők bevonásával készített (!) cikk, mindenképpen ajánljuk.

Az aranyközép: „M”

Nem árt figyelembe venni, hogy a magyar konyhánál az M-es méretű tojás számít alapnak, a receptek többsége is ezzel dolgozik. Süteményeknél különösen fontos, mit verünk fel, hiszen pár grammnyi eltérés már befolyásolja az állagot, ízt stb.

Nézzük meg az árakat: nagyobb élelmiszerboltokban múlt hét hétfőn (10.11.) mérettől és minőségtől függően 104-150 forintért árulták a tojást, de saját márkás kiszerelésben 77-85 forintért is lehetett még mélyalmosat kapni. Kinek éri meg a legolcsóbb? Az egy-két fős háztartásoknak, ahol viszonylag ritkán fogyasztják. Nagyobb családoknál már érdemesebb M-es vagy L-es tojást venni, hosszú távon többet spórolnak vele, mint a kisebb méretűvel.

És ha már takarékoskodás: minél nagyobb kiszerelésben vásárolunk, annál jobban megéri – de csak akkor, ha el is fogyasztjuk. Az ajánlás szerint 3 hétig tárolható a tojás biztonsággal, így csak akkor vásároljunk be egy 30 db-os tálcával, ha a család tényleg képes eltüntetni ezt a mennyiséget.

Miért ciki parlagfüvet szeretgetni, pláne megenni?

Írta:
Péter Anna
-

Egy évtizede elszabadult egy világkormányos, összeesküvéselméletes körlevél. Ebből azóta az erre fogékony csoportokban kinőtt a parlagfű gyógynövény mítosza. Emiatt megy a szeretgetés, holott gyógyhatása nem bizonyított, kártékonysága igen. 

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) szerepel a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető lágy- és fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok között. Pollenje erősen allergizál. Ez számtalan állattulajdonos problémája is. Kutyák és lovak között rengeteg allergiás rá és szezonban szenvednek. Ezért különösen irtandó a parlagfű. Nagymértékű felszaporodásának közegészségügyi és gazdaság-károsító hatása számottevő. Hazánkban az összlakosság több mint 20 %-át érinti a parlagfű allergia.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre (fehér libatop, szőrös disznóparéj, réti lórom, vadkender) is vonatkozik.

Gyógyhatása nem bizonyított

Gyógyhatására nincs példa a népi gyógyászatban, ugyanis a parlagfű egy Észak-Amerikából behurcolt faj, hazánkban nagyjából száz éve jelent meg, tömegesen az ötvenes években terjedt el. Őshazájában sem volt soha jelentős gyógynövény. 

Állatkísérletben mérgezőnek bizonyult

Az SZTE kutatói állatkísérletben bizonyították, hogy az egy hónapig parlagfüvet fogyasztó patkányok agy-, és vesekárosodást szenvedtek. 

„Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét.” 

A kutatásról részletesen, magyarul és közérthetőn itt lehet olvasni, a fenti link az angol tudományos munkára visz. 

A bevezetőben említett körlevél és annak tudományos elemzése itt olvasható, szórakoztató olvasmány.

Égető kérdés: mennyi tűzifa kell egy télre?

Írta:
Hóvége
-
tűzifa

Röviden, attól függ. Több tényezőt is figyelembe kell venni, kezdve azzal, mekkora a ház alapterülete, milyen a szigetelés, hány fokban állapodik meg a család, jó kályhánk van-e vagy ősöreg. Utánajártunk, mennyi az annyi.

Hatósági áras tüzifát vennél? Segítünk, kattints ide!

A rezsicsökkentés csökkentése után megindult az érdeklődés a hagyományos fatüzeléses fűtőtestek iránt, ezzel együtt a tűzifapiacot is lefosztották a vásárlók. Bár a tűzifa ára őszre mintegy 30%-ot drágult, a kereslet egyáltalán nem csökkent, sőt: még az is fát keres, akinek a kandallóját csak eztán teszi be a mester. Mielőtt rátérnénk arra, pontosan mennyi tüzelővel lehet kihúzni a telet, nézzünk meg néhány alapinfót.

Mázsa, kaloda, köbméter, erdei köbméter – akkor most mit vegyünk?

A tűzifát kínálók több mértékegységet is használnak: mázsa (q), kilogramm (kg), köbméter (m3), erdei köbméter (a kormányzati tűzifaprogramban így adják a fát), de vásárolhatunk kalodában, és kaloda nélkül is. A kaloda egy olyan tárolóeszköz, amiben egyszerű szállítani, tárolni a tűzifát, a térfogata gyakran 1 erdei köbméter (1x1x1,7), ez kb. 1,7 m3 fát jelent, de 1x1x1 m-es kaloda is vásárolható.

Mi mennyi?

  • 1 köbméter tűzifa átlagosan 5-7 mázsa, azaz 500-700 kg.
  • A kalodás tűzifa (1x1x1,7m) kb. 10-13 mázsa (1000-1300 kg).
  • 1 erdei köbméter (1×1 méteres alapon 1,7 méter magas oszlop) 1,7 normál köbmétert jelent.

Azt, hogy mennyi egy kaloda vagy egy köbméter tűzifa súlya, nagyban befolyásolja a fa fajtája. Egyes fatípusok könnyebbek, gyorsabban égnek (pl. fenyő), míg mások, az ún. keményfák jóval tömörebbek, lassabban égnek, több energiát adnak le. Ha van rá lehetőségünk, akkor inkább térfogat alapján vásároljunk, mint súlyra (ennek miértjéről ebben a cikkünkben írtunk).

Ettől függ, mennyi tűzifa kell egy télre

Ha a fatüzelésű fűtőberendezés extra hatékony, vagy ha nagyon enyhe az idő, akkor kevesebb tűzifára lehet szükség, de az általános ökölszabály szerint 8-10 köbméternyi tűzifa kell egy átlagos családi ház kellemes hőmérsékletének fenntartásához. Vegyük sorra, milyen tényezők befolyásolják a tüzelő mennyiségét:

  • Az épület energiaszükséglete (Ebben benne van a ház alapterülete, szigetelése, a nyílászárók minősége, hogy mennyi napsütés és szél éri az ingatlant, milyen hőmérsékletet szeretnénk.)
  • Külső időjárás
  • A fűtőberendezés hatásfoka (Számít, hogy mink van: elavult vagy modern berendezés? Kis kályha, kandalló, cserépkályha? Ezektől is függ, mennyi fára lesz szükségünk.)
  • A tűzifa típusa és minősége

Lássuk a számokat! Ennyi, ha…

Ahány otthon, annyi igény. Számoljunk egy átlagos, 100 négyzetméteres területű családi házzal, vegyünk egy idejétmúlt fűtőberendezést, egy korszerű vegyestüzelésű kazánt, és egy faelgázosító kazánt. A belső hőmérséklet 24°C, a tüzelő pedig jó minőségű kemény fafajta. Fontos tényező még a szigetelés, ami a magyar háztartásoknál általában inkább közepes, mint kitűnő.

Legrosszabb szigetelési adottságok mellett:

  • Ha elavult berendezésünk van, akkor egyetlen tél alatt 9,5-12,2 köbméter fát is eltüzelhetünk,
  • viszont ha modern vegyestüzelésű vagy faelgázosító kazánt használunk, akkor ez a mennyiség „csupán” 6,1-6,9 köbméter.

Közepes vagy jó szigetelésnél:

  • Modern berendezésekkel elegendő lehet 3,5-4,5 köbméter tűzifa,
  • leharcolt kályhával viszont 6,1-7,8 köbméterre is szükség lehet.

Kiváló szigetelés, ez a legritkább:

  • Elavult fűtőberendezéssel 4,6-6,1 köbméter tűzifa,
  • míg korszerszerű kazánoknál 2,6-3 köbméter fa szükséges a téli hónapokra.

22°C-ra is készült számítás, itt lehet megnézni. Vegyük figyelembe, hogy ez csak egy alapkalkuláció! Egy köbméter tűzifát, a tél keménységétől függően néhány hét, maximum egy hónap alatt használ el fűtésre egy átlagos család. A fentebbi mennyiségeknél érdemes többet venni, hogy legyen tartalék, és ne akkor kapkodjunk, ha a vártnál keményebb lesz a tél, vagy ha beköszönt egy hideg március.

A parlagfű gyomnövény, nem gyógynövény, miért?

Írta:
Péter Anna
-

A gyógynövény és a gyomnövény nem ugyanaz, attól még egyes esetekben -nem a parlagfű esetében- van átfedés a két fogalom között, ezeket próbáljuk most tisztázni szakmai segítséggel. 

Mi a gyomnövény?

A nagyüzemi mezőgazdaság elterjedésével felmerült az igény a gyomnövények meghatározására, így született az egyszerű meghatározás: 

Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt, vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.

(Hunyadi Károly – 1974)

Mivel a fogalom nem tudományos, hanem szubjektív, számtalan meghatározással lehet találkozni, innen kigyűjtöttünk párat. A lényeg ugyanaz, a gyomnövény, legyen akármi, nemkívánatos ott, ahol van.:

Balás Árpád (1876): „Gyom, gaz, dudva alatt olyan növényeket értünk, melyek művelt növényeink között akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak és rendszeres növekedésüket gátolják”.

Cserháti Sándor (1899): „Gyomnak mondunk minden olyan növényt, mely akaratunk ellenére fordul elő ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot és esetleg rontja a minőséget”.

Wágner János (1908): „Azok a növények, melyek bárhol a mi akaratunk ellenére tenyésznek, amelyeket öntudatosan nem vetettünk és amelyek az elvetett növények kárára vannak, legalább annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy szándékosan ültetett és jelen céljainkra szolgáló növény elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is ártalmasak: gyomoknak hívjuk”.

Ökológiai megközelítésből a gyom

Az ökológusok a gyomokat a bolygatáshoz (talajművelés stb.) legjobban alkalmazkodó növényeknek tekintik. Ökológiai megközelítés szerint „a gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület” (Bunting 1960). Holzner (1978) a pionír tulajdonságot az emberi tevékenységhez kapcsolja: „A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez legjobban alkalmazkodó növények, és azt jelentősen befolyásolják”. via

Mi a gyógynövény?

„Olyan növény v. növényi rész, amelyet ember v. állat gyógyítására közvetlenül felhasználnak, v. amelyből vmely gyógyszer hatóanyagát iparilag készítik.” via

Ez a fogalom nem szubjektív. Egy gyógynövény gyógynövény gyomnövényként a más fajú vetésben, és akkor is, ha szánt szándékkal vetettük el a kiskertben és szeretjük, gondozzuk. 

Arról már itt írtunk, hogy a parlagfű egy állatkísérletben már bizonyította, hogy mérgező, gyógyító hatása pedig sohasem került bizonyításra, a népi gyógyászat őshazájában sem használta. Hazánkban idegenhonos inváziós faj, gyomnövénynek számít mindenhol, irtása kötelező. Nem gyógynövény. 

A témában érdemes követni Dr Farkas Anikó egyetemi docens, a növénytermesztési és kertészeti tudományok doktorának blogját, ahol közérthetően informál. 

Itt a TüzifaFutár, keress rá Te is!

Írta:
Hóvége
-

A kormány szeptember közepén indította el a tűzifaprogramot, amelynek keretén belüli rögzített áron lehet tűzifa-alapanyagot vásárolni. Azon túl, hogy a most ősszel elstartolt programnak lehet, csak jövő télen vesszük hasznát, még egy dolog hibádzik: a közreadott adattáblájuk egyáltalán nem felhasználóbarát. Itt jön képbe a Hóvége.

Igyekeztünk alaposan körbejárni a hatósági áras tűzifa témáját: írtunk magáról a programról, annak nehézkességéről, egy olvasónak hála pedig beleláthattunk a megrendelés folyamatába. Most a Hóvége egy újítást mutat be, amivel a tűzifarendelés előtt álló olvasóinknak szeretnénk segíteni.

Minden ömlesztve? Sebaj, megoldjuk!

Mint írtuk korábban, a program keretében vásárolt tűzifát a vásárlók kizárólag az állami erőgazdaságok által meghatározott helyen és módon vehetik át. A kormány három listát adott közre:

  • ebből az első azt mondja meg, hogy melyik települések mely erdőgazdaságoknál vehetnek fát,
  • ha megvan az erdőgazdaság, akkor kiválaszthatjuk a 4 legközelebbi közül a megrendelési és befizetési helyet, ez a második lista,
  • a harmadik tartalmazza a lehetséges átvételi helyeket.

Ezek a dokumentumok statikusak, és bár hozzásegítenek a keresett információkhoz (az erdészetek címe, elérhetősége is megtalálható bennük), úgy kell őket kibogarászni – pedig egyesek szerint high-tech nagyhatalom vagyunk. A Hóvégén úgy gondoltuk, lehetne ezt egyszerűbben is. Meg is csináltuk!

TűzifaFutár a Hóvégén

Hatósági áras tűzifát szeretnél, és beszélnél az illetékesekkel a rendelésről. Táblázat silabizálás helyett használd a keresőnket, a TűzifaFutárt! Nagyszerű és egyszerű, hiszen egy kattintás után megkapsz minden szükséges információt.

Vegyünk egy példát! A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén élsz, és fogalmad sincs, kivel kell felvenned a kapcsolatot. Nincs más dolgod, mint

  • beírni a település nevét (az első 3 betű után már kiadja a lehetőségeket, ott is kiválaszthatod), rányomsz a keresésre, és meg is van a lényeg:
  • az illetékes erdészet a NEFAG (Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a névre kattintva továbbmehetsz a honlapjukra),
  • alatta találod a befizetési helyeket, elérhetőséggel, címmel,
  • legalul pedig az átvételi helyeket látod (hat lehetséges helyszínt adott meg). Íme, egy pofonegyszerű, ámde nagyon is hasznos funkció.

Próbáld ki és használd, hiszen pont azért hoztuk létre, amiért a Hóvégét is: csak hogy segítsünk a hétköznapokban!

TűzifaFutár

Írta:
Hóvége
-
A leginkább rászoruló családok kaphatnak szociális tüzelőt

Röviden a tűzifaprogramról

A rezsiemelés, az áram és a gáz drágulása miatt sokan igyekeznek részben vagy teljesen fával megoldani a fűtést. Mint minden másnak, a tüzelőnek is iszonyatosan felment az ára elmúlt hónapokban, ezzel együtt pedig a beszerzés is egyre nehezebbé vált. Ezért indult a kormányzati tűzifaprogram, amelynek keretében a vevők kedvezményes áron juthatnak az állami erdőgazdaságoktól fához.

Kedves Olvasó!

Azért vagyunk, hogy megkönnyítsük a hétköznapokat: legyen szó juttatásokról, elintézendő ügyekről, nyugdíjról, spórolásról, igyekszünk segíteni. Információval, tippekkel, utánajárással – és most a TűzifaFutárral!

Hatósági áras tűzifát rendelnél? Ehhez tudnod kell, hogy a településed melyik erdőgazdasághoz tartozik, hol fizetheted be a tüzelő árát, milyen átvételi pontok jöhetnek szóba.  Hosszú és unalmas listák átböngészése helyett ajánljuk a Hóvége keresőjét, amivel semmi perc alatt kideríthetsz minden fontos tudnivalót.

Nincs más dolgod, mint beírni a település nevét, és rányomni a ’Keresés’-re! Plusz jóság: a TűzifaFutár az erdészetek, átvételi helyek címét, elérhetőségét is megmutatja, ezeket sem kell máshonnan összevadásznod. Tedd próbára!

Jó, ha tudod!

  • A programban legfeljebb 10 erdei köbméter fa vásárolható háztartásonként. (Ebbe beleszámít az állami erdőgazdaságoknál 2022. május 1. után vásárolt tűzifa mennyisége.)
  • Bár tűzifaprogram, a vevő valójában „hengeres tűzifát”, azaz tűzifa-alapanyagot kap.
  • A faanyag elszállításáról a vásárlónak kell gondoskodnia.
  • Keménylombos, lágylombos és fenyő tűzifa vásárolható, az egyes állami erdőgazdaságoknál az adott területre jellemző fajösszetétel szerint.

Az árakról

  • A keménylombos 30 000 forint/erdei köbméter, a lágylombos és a fenyő 19 000 forint/erdei köbméter. (Egy erdei köbméter 1,7 normál köbmétert jelent, azaz 1×1 méteres alapon 1,7 méter magas oszlop.)

Fizetés és átvétel

A program keretében vásárolt tűzifát a vevő kizárólag az állami erőgazdaságok által meghatározott helyen és módon veheti át. A vásárlónak három, egyáltalán nem felhasználóbarát listát kellene átbogarásznia ahhoz, hogy megtudja, honnan vásárolhat, és hol veheti át a tüzelőt. Nekünk ennél van egy sokkal jobb megoldásunk: a Hóvége tűzifakeresője!

Erre figyelj!

A kereső hasznos, de nem mindentudó: az összes lehetséges befizetési és átvételi helyet megmutatja, de nem feltétlenül te választasz. Ez azt jelenti, hogy minden esetben az erdészet adja meg, hol veheted át a hatósági áras tűzifát, neked kell igazodnod hozzá. Sajnos, benne van a pakliban, hogy nem a hozzád legközelebbi átvételi helyet jelölik ki. Érdemes erre már az elején rákérdezni, nehogy utólag érjen csalódás.

A drágulásnak nincs pártállása, mégsem egyformán érzékeljük

Írta:
Hóvége
-

A vártnál is brutálisabb az áremelkedés mértéke, szeptemberben már 20,1%-ra nőtt az infláció. Mindenkinek fáj, de nem egyformán: a kormánypárti szavazókat látszólag kevésbé viselik meg az elszálló árak, mint az ellenzékieket és a bizonytalan pártválasztókat. Tény azonban, hogy a Fidesszel szimpatizálók körében is nő is aggodalom.

A Publicus Kutatóintézet október eleji reprezentatív felmérése szerint a kormánypárti válaszadóknak 32%-a érzi úgy, hogy súlyos gondot jelentenek neki az emelkedő árak, további 57% érzékeli ugyan az inflációt, de egyelőre tudja kezelni – írja a Népszava. A lapnak készített felmérésből kiderül, hogy az ellenzéki szavazók 52%-a érzi komoly nehézségnek az inflációt, 47%-uk szerint még viselhető a helyzet. Hasonló az arány a bizonytalan pártválasztók körében is.

A kormánypártiak is egyre jobban sújtja a drágulás

Augusztusban a Fidesz-szimpatizánsok 27%-a mondta azt, hogy súlyosan érinti az infláció, 61%-uk számára alig volt észrevehető. Azaz,

alig két hónap alatt csúszott át a válságba a fideszes válaszadók 5%-a

– esélyes, hogy év végéig még többen lesznek. Az ellenzékiek 39%-a számolt be nyár végén megélhetési nehézségről, 49%-uk tarthatónak ítélte a helyzetet. Esetükben a bajba kerültek aránya is nagyobb, 13%. A bizonytalanoknál 5%-os volt az eltérés. A pártpreferenciával rendelkező megkérdezettek 10%-ára viszont nincs hatással az infláció.

Az élelmiszer- és az energiaárak fájnak a leginkább

A megkérdezettek 98%-a tapasztalta, hogy jelentősen megdrágultak az élelmiszerek, 78% pedig az energiaárak emelkedését érezte meg, utóbbi 11%-nak különösen nagy gondot okoz. Problémát jelentenek még a növekvő díjak és árak az építkezés, lakásfelújítás és a bútorok esetében is. A válaszadók fele szerint jóval többet kell fizetni a kocsmákban, éttermekben és szórakozóhelyeken. Legkevesebbet szerintük az elektronikai cikkek ára nőtt.

Az elszálló energiaárak az összes megkérdezett 89%-át érintik, ebből 78% mondta azt, hogy jelentős áremelkedést tapasztalt. Mint ismert, a rezsiemelés bejelentése után a kormány azt állította, ez nem lesz hatással a magyar háztartások háromnegyedére. Úgy tűnik,

egyre többen érzik azt, hogy átverték őket – még a kormánypárt támogatói közül is.

Részletek a Népszava cikkében.

Hitelcsapda: az utolsó bőrt is lehúzhatják az adósról – és meg is teszik!

Írta:
Hóvége
-
szikláról lezuhanó emberek, felettük egy ház kötélen

A végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a bajba került adósok fizetését szinte teljesen elvegyék. Mit mond erre a bérszámfejtő Magyar Államkincstár? Örüljenek, hogy nem egészet viszik. Emiatt a csinovnyik-mentalitás miatt él rengeteg adós havi 140 ezer forintból, akármilyen magas is a fizetése.

Korábbi cikkünkben írtunk arról a rendőrtisztről, aki még mindig egy 2007-es svájci frank alapú jelzáloghitel következményeit nyögi. A 24.hu beszámolója szerint a rendőrtiszt mindössze 142 500 forint kap kézhez, hiába közel bruttó 700 ezer forint a fizetése, a többit a végrehajtó és a hitelező viszi el. Elvették az autóját, a házát, de még mindig fizet és csak fizet. Hasonló cipőben jár a portál több elkeseredett olvasója is. Közös bennük, hogy az állami szférában dolgoznak, vagyis a Magyar Államkincstár bérszámfejti a fizetésüket.

Miért 142 500?

A végrehajtási törvény lehetőséget ad arra is, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét. A nyugdíjminimum 2008 óta 28 500 forint, ennek ötszöröse 142 500 forint. Azóta nőttek az átlagfizetések, hiába szálltak el az árak, az érintettek 14 éve ennyit kaphatnak kézhez a bérükből.

„Örüljek, mert az egészet is vihetnék”

– nagyjából ezt a választ kapta a Magyar Államkincstártól a 24.hu egyik olvasója tájékoztatási kérelmére. Egy nyugdíj előtt álló pedagógusról van szó, aki a feleségével albérletben él, miután elveszítették az otthonukat. Bár visszamehetne a nyugdíj után tanítani, ilyen bérszámfejtés mellett nem lája értelmét.

„A folyamatos levonások után még mindig több mint 9 millió forint tartozásom van, pedig már rég visszafizettem a felvett összegek többszörösét is”

– írja a portál egy másik olvasója. Szerinte a környező országokban így vagy úgy, de pontot tettek a hasonló esetek végére, ám nálunk nem történik semmi sem. A hitelcsapdából nincs kiút, csak „elkeseredés, kilátástalanság”.

A 24.hu a Magyar Államkincstárat kérdezte, pontosan mi alapján történik a fizetések letiltása, és hány esetben alkalmazzák a 142 500 forint feletti korlátlan letiltást, de nem válaszoltak a megkeresésükre. A végrehajtásokért felelős igazságügyi tárca, valamint nyugdíjminimum kérdésében megkeresett Pénzügyminisztérium sem reagált.

Ezt hozta a napelemes bejelentés: lőttek a betáplálásnak, nőnek a költségek

Írta:
Hóvége
-
napelem telepítése

Megszüntetik a napelemes betáplálást, csak szigetüzemű rendszert lehet majd telepíteni – közölték a Kormányinfón. Rossz hír ez azoknak, akik most terveztek megújuló energiába fektetni, mert nemcsak a fejlesztés lesz költségesebb, a megtérülés is lassul.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pofonnal felérő változásokat jelentett be csütörtökön: az újonnan telepítendő rendszerek már nem csatlakozhatnak a hálózatra, és nem táplálhatnak be áramot. Gulyás szerint azért döntöttek így, mert már nem tudják befogadni az energiát.

Mi az, hogy betáplálás és miért baj, hogy felfüggesztik?

A napelemes rendszer időjárástól függően eltérően működik, nyilván nyáron több energiát termelnek, mint télen. Eddig a túltermelést visszatáplálhatták a hálózatba, így a fogyasztó akkor férhetett hozzá az energiához, amikor arra szüksége volt (pl. egy borús téli napon, hiszen ekkor a napelem nem termeli meg a szükséges mennyiségű áramot). Ennek intett be a kormány.

Aki ezután napelemet telepít, a napenergiát közvetlenül felhasználhatja a háztartásában, nem kell a szolgáltató engedélye. Ez a szabály vonatkozik a háztartásokra és a saját célra villamos energiát előállító vállalkozásokra – magyarázta Gulyás csütörtökön. Hozzátette, az intézkedés háztartásoknál lassítja a megtérülést, mert akkumulátorokat is kell venni. A miniszter azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy egyszerűbb lesz az eljárás, a kivitelezők is gyorsabban kezdhetnek neki a beruházásnak. Persze csak akkor, ha marad, aki belevág.

Mindenki oldja meg maga a tárolást

Az áram tárolásához tehát szükség lesz akkumulátorokra, ami jelentősen megdobja a költségeket. Tudni kell, hogy a lakosság nem akkor fogyaszt, amikor a nappanelek dolgoznak: egy átlagos háztartásban reggel, kora este használjuk a legtöbb áramot, így napközben nincs, aki a megtermelt mennyiséget elfogyassza. A háztartási akkumulátorok képesek a termelést és fogyasztást kiegyenlíteni, azonban az eszközök beszerzése nem olcsó.

Mit jelent ez számokban?

A szakértőket is meglepte a kormány hirtelen döntése, velük (ismét) nem egyeztettek. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke a Blikknek elmondta, az intézkedés elsősorban a háztartásokat érinti, amelyek lényegében így csak a napelem áramtermelési idejében (vagyis nappal) tudják a megtermelt villamos energiát felhasználni. Amellett, hogy a döntés gazdaságossági szempontból is kérdéseket vet fel,

az átlagosan 5 KW-nyi napelem-kapacitással rendelkező háztartások számára ez a lépés 10-15%-os pluszköltséggel jár, amit ha a telepítés kilowattonkénti 500 ezer forintos költségére vetítjük, átlagosan 250-300 ezer forintos további kiadással jár.

Hozzátette, mivel nem lehet visszatenni a hálózatba a háztartásban megtermelt energiát, szükség van tároló kapacitásra, hogy a fejlesztett energia ne vesszen el. A nagy teljesítményű akkumulátorok beszerzése és technikai feltételek megteremtése átlagosan még egyszer annyiba kerül, mint magának a rendszernek a kiépítése. A szakértő ezt újabb 2 és félmillió forintra becsülte egy 5 KW-os egység telepítése esetén.

Kevesebben férhetnek hozzá

A szakértő szerint a drágulás viszont így, ebben a formában, szűkíti a felhasználók körét. Gyógyír lehetne erre, ha a kormány folyamatos és erre is kiterjedő támogatásokkal segítené a háztartásokat – tette hozzá. Csakhogy a támogatások már eddig sem úgy működtek, ahogy kellett volna.

Mint korábban írtuk, a kormány által indított, elviekben 100%-ig támogatott napelemes pályázat első körösei közül még mindig rengetegen várják a visszajelzést. Több tízezren jelentkeztek, azonban az elbírálás nagyon lassú, így korántsem biztos, hogy aki év elején pályázott, az idén már örülhet a napelemének. Erre indítanák rá november végén a 2. kört. Mindeközben a költségek is elszálltak: a legfeljebb 2,9 millió forintos támogatásból nem valószínű, hogy kijönnek a projektet, a „nyertesek” kénytelenek lesznek mélyen a zsebükbe nyúlni. Feltéve, ha a kormányzati kavarások után is lesz kedvük a fejlesztéshez. Na meg pénzük.

1...451452453...500452. oldal a 500-ból
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat
Mivel kapcsolatban szeretnéd a tanácsunkat kérni?
Nyugdíj Munkaügyek Támogatás Család Lakhatás Egészségügy Szociális segítségnyújtás Tájékoztatás Jogi tanácsadás Egyéb