Nyitólap Blog Oldal 434

Mikor utalják a munkanélküli segélyt 2023-ban?

Bárkivel, bármikor előfordulhat, hogy elveszti az állását. Elbocsátás, felmondás vagy a munkahely megszűnése esetén is kérhető az álláskeresési járadék, azaz munkanélküli segély. Cikkünkben összefoglaljuk mindazt, amit tudni kell a munkanélküli segélyről 2023-ban, és azt is megmutatjuk, mikor várható az álláskeresési járadék utalása.

Munkanélkülivé válás

Jogszerűen mondtak fel nekem? Jogszerűen mondtam fel? Kapok végkielégítést? Meddig kell még dolgoznom a korábbi munkahelyemen? Ezek a leggyakrabban felmerülő kérdések munkanélkülivé válás esetén. Mielőtt belevetjük magunkat az álláskeresésébe, szánjunk időt a kérdések megválaszolására. Adunk egy kis segítséget: a Hóvége Munkanélkülivé válás menüpontja összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, ajánljuk olvasásra.

Mi az az álláskeresési járadék? Ja, a munkanélküli segély!

Az álláskeresési járadék (korábbi és ismertebb nevén munkanélküli segély) a munka nélkül maradt, állást kereső magyar állampolgárnak jár. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, hivatalosan is álláskeresővé kell válnunk, ennek lépéseiről itt írtunk részletesen.

Kinek jár?

Az igénylésnek vannak feltételi, ezeknek kell eleget tennünk a járadék folyósításához. Röviden, az álláskeresőnek a kérelem beadása előtti 3 évben legalább 12 hónapnyi, 8 órában bejelentett alkalmazotti vagy vállalkozói munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

Mennyi az annyi?

Az álláskeresési járadék napi összege a meghatározott járadékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. A minimálbér havi összege bruttó 232 000 forint, a napi összeg 7 733 forint.

Mennyi ideig folyósítják?

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. Fontos, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejére az álláskereső jogosult TB ellátásra.

Mikor utalják a munkanélküli segélyt 2023-ban?

Az utalás a többi állami támogatáshoz hasonlóan minden hónap első munkanapján történik (ahogy a családi pótléké is). Vegyük figyelembe, hogy az összeg a bankszámlára várhatóan a banki jóváírás napja utáni munkanapon érkezik meg!

IdőszakBanki jóváírás várható időpontja (egy napot számoljunk rá)
2023. január2023.02.01. (szerda)
2023. február2023.03.01. (szerda)
2023. március2023.04.03. (hétfő)
2023. április2023.05.02. (kedd)
2023. május2023.06.01. (csütörtök)
2023. június2023.07.03. (hétfő)
2023. július2023.08.02. (kedd)
2023. augusztus2023.08.25. (péntek)
2023. szeptember2023.10.02. (hétfő)
2023. október2023.11.02. (csütörtök)
2023. november2023.12.01. (péntek)
2023. december2024.01.02. (kedd)
A munkanélküli segély várható utalása 2023-ban

Mi van akkor, ha már nem szeretnénk a korábbi munkakörünkben dolgozni? Kitanulhatunk valami teljesen újat, de akár vállalkozóként is folytathatjuk. Hogyan tovább? Ebben segítünk Továbbképzés, átképzés, pályamódosítás pont alatt.

Munkanélküli segély és teljeskörű tudásbázis

Mindent egy helyre összegyűjtöttünk, ami érdekelhet, ha munkanélküli vagy. Ismerd meg, milyen jogaid vannak, milyen támogatások járnak alanyi jogon, mire figyelj feltétlenül munkanélküliként, mit kell tudnod a tb-ellátásról, ki és miképp segít munkát találni itthon vagy akár külföldön, de az igénylő nyomtatványok elérhetőségében is segítünk.
Az ingyenes munkanélküliségi tudásbázisért kattints ide

Hogyan kaphatok 15. havi nyugdíjat?

Senior couple discussing investment, checking their bills at home

Korábban már írtunk arról, mi az a 14. havi nyugdíj és mikor lesz Magyarországon. Ha már ott tartunk, hogy 14 havi nyugdíjról kell beszélnünk, felmerül a kérdés: Van 15. havi is? Nézzük!

Előtakarékosság

Nyugdíj-előtakarékossági számlával nyugdíjas éveire előre takarékoskodhat. Számtalan pénzintézet kínál ilyen lehetőséget. Egy hivatalosan elismert nyugdíj-előtakarékosság valamilyen módon szerződésben rögzített formában is a nyugdíjkorhatárhoz és a nyugdíjhoz van kötve. Legfontosabb előnye, hogy az ide befizetett pénzünk után jár évente +20% nyugdíjcélú adó-visszatérítés közvetlenül a megtakarítási számlánkra! Ezt a visszatérítést tekinthetjük egyfajta 15. havi nyugdíjnak is, amit majd nyugdíjasként felhasználhatunk.

Nem puszta jófejségből jár ez a visszatérítés. Ahogyan arra a Nyugdíjmásképpen.hu is felhívta a figyelmet, Az Európa-szerte egyre markánsabbá váló állami nyugdíjkérdés nehézségeivel a magyar állam is tisztában van. Mivel kérdéses, miből lesz kifizetve 15-25 év múlva az állami nyugdíj, ezért adó-visszatérítés jellegű támogatással ösztönzi a nyugdíjcélú öngondoskodást.

Fontos kiemelni, hogy ez a +20% mindig csak az éves befizetéseinkre vonatkozik. A bent lévő pénzünkre viszont nem. Tehát az első évben valóban a teljes pénzünk kap +20%-ot, utána viszont ez évről évre csökken. Persze egy 10-20 éven át tartó megtakarítás vezetés esetében ez még mindig szép összeg.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az aktuális állami szabályozás szerint két típus minősül hivatalosan is nyugdíjcélúnak: az Önkéntes Nyugdíjpénztár (röviden: ÖNYP) és a Nyugdíjbiztosítás és a Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (röviden: NYESZ). Kizárólag ezekre jár az éves +20% nyugdíjcélú adó-visszatérítés, amely több millió forint extrát jelenthet nyugdíjas korunkra!

Demencia és ápolási díj: gyakori kérdések és válaszok

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az ápolási díjról, legutóbb pedig arról írtunk, milyen feltételekkel vehetik igénybe a juttatást az idős szülőt gondozó hozzátartozók. Most a demens betegek ápolási díjával kapcsolatos kérdéseket vesszük sorra – természetesen a válasszal sem maradunk adósak.

Vannak olyan segélyek, amelyek kifejezetten demens betegek számára érhetők el?

A rövid válasz az, hogy sajnos nincs, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs segítség. A pénzbeli ellátások körét a települési önkormányzat helyi szociális rendelete szabályozza, ennek érdemes utánanézni. Járhat emelt összegű ápolási díj, igényelhető közgyógyellátás, továbbá rendkívüli élethelyzetben, bizony feltételek esetén lehetőség van például arra is, hogy az OEP az Egészségbiztosítási Alapból pénzbeli segélyt nyújtson a gyógyszerköltségek csökkentése érdekében. Részletek itt.

Kérelmeznénk az ápolási díj megállapítását. Milyen igazolásokat kell mellékelni?

A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul. A kérelmet az ápoltnak is alá kell írnia (ha ez nem történik meg, a hatóság megvizsgálja az okokat, és ezeket figyelembevételével dönt).

Milyen dokumentumok alapján állítja ki a háziorvos az igazolást?

A rehabilitációs hatóság szakvéleménye, a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés alapján.

Akkor is jár az ápolási díj, ha a gondozó és az ápolt rokon lakcíme nem azonos?

Igen, nem feltétel a közös lakcím. A hatóság természetesen megvizsgálja, hogy a kérelmező valóban eleget tesz-e az ápolási kötelezettségnek.

Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági ellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?

Ha a beteget ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a fenti ellátás megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

Milyen időtartamnak minősül a juttatást folyósításának időtartama?

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, a megállapított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le (kivéve saját jogú nyugdíjasoknál).

Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra a gondozó hozzátartozó?

Igen, az ellátás folyósítása alatt, valamint annak megszűnésétől számított 45 napig.

Mi történik lakcímváltozás esetén?

Ha az ápolási díjra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.

Mikor szüntetik meg a juttatás folyósítását?

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápoló halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Mi kell nekünk, nap-, szél- vagy atomerőmű?

Magyarország elkötelezett a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésen belüli részarányának növelése mellett – kezdi cikkét Aszódi Attila volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója. Ezt alátámasztja a hazai naperőművek kapacitásának elmúlt években bekövetkezett jelentős növekedése is.

Megújuló energiaforrások – mi a helyzet a napelemekkel itthon?

A kormány 2021 őszén indította el a lakossági napelemes pályázatot, melynek célja, hogy főként átlagjövedelem alatti családok vissza nem térítendő állami támogatásból építhessenek ki otthonukban napelemes rendszereket. Hatalmas volt az érdeklődés, az első körben több mint 40 ezren pályáztak. Tavaly szeptemberében váratlanul bejelentették, hogy 2023 tavasza helyett már 2022-ben elindítják a 2. kört. Annak ellenére hirdették ezt ki, hogy az első körös pályázók közül rengetegen még az állami pénzt sem kapták meg (és így nyilván napelem sem került a házukra). Amilyen hirtelen jött a 2. kör bejelentése, éppen olyan gyorsan érkezett a visszakozás: a pályázatot bizonytalan időre elhalasztották.

A napelemesek sorra kapták a pofonokat: elszálltak a kivitelezési költségek, ideiglenesen felfüggesztették a háztartási méretű kiserőművek által termelt energia hálózatba táplálásának lehetőségét, megkavarták a szaldós elszámolást.

Tény azonban, a házi napelemes rendszerek száma még így is nőtt. Aki a rezsirablás után megengedhette magának anyagilag, az igyekezett megújuló energiába fektetni. Mi lesz ezek után?

Váratlan fordulat: megújulók+atom

Aszódi Attila volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója és csapata újfajta szemlélettel kutatta azokat az időjárási helyzeteket, amikor sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj. Meglepő eredményekre jutottak – írja az Index. A kutatás részleteiről itt lehet olvasni, nézzük a legfőbb megállapításokat:

  • a Dunkelflaute, vagyis sötétszélcsend események gyakoribbak Magyarországon, mint a szakirodalomban vizsgált országokban. Tehát Belgiumban és Németországban.
  • A legtöbb Dunkelflaute esemény csak néhány órán át tart, de éves szinten hosszabb, akár 19 órás eseményekre is lehet számítani.
  • A megújulóenergia-termelés 2030-ban a mostani kapacitásokat jelentősen meghaladó 15 000 megawattos naperőművi és 3 000 megawattos szélerőművi kapacitások esetén is csak 42 százalékot képvisel a hazai éves villamosenergia-igényen belül. Így a hazai ellátáshoz jelentős további karbonsemleges kapacitásokra, elsősorban atomerőművekre van szükség.
  • A közvetlen megújulóenergia-termelés Magyarországon még a nagyon magas 30 000 megawattos fotovoltaikus és 10 000 megawattos szélenergia-kapacitás mellett is csak az éves fogyasztás 60 százalékát lesz képes fedezni 2030-ban. Az új fotovoltaikus erőművek közvetlenül hasznosítható villamosenergia-termelése 5 000-6 000 megawatt beépített kapacitás felett jelentősen csökkenni kezd. Ennél a napenergia beépített kapacitásnál – ami már akár 1-2 éven belül elérhető Magyarországon – a kormányzatnak és a villamosenergia-rendszer gazdaságos és biztonságos működtetéséért felelős szakcégeknek nagyon megfontolt döntéseket érdemes hozniuk annak érdekében, hogy a létrejövő villamosenergia-rendszer fenntartható módon ki tudja szolgálni a fogyasztói igényeket.

További infók a kutatásról itt.

Mennyi az idős szülő után járó ápolási díj 2023-ban?

Az ápolási díj egy szociális juttatás, amit az kaphat meg, aki otthon ápolja gondozásra szoruló beteg hozzátartozóját, így pl. idős szülőjét. Az, hogy ennek mennyi a pontos összege, a gondozott állapotától függ. Cikkünkből kiderül, mikor lehet emelt összegű az idős szülő után járó ápolási díj 2023-ban, mennyi a súlyosan fogyatékos ápolási díj összege, és hogy dolgozhatunk-e otthonápolás mellett.

Röviden az ápolási díjról

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Azoknak jelent segítséget, akik szerettük ápolása mellett egyáltalán nem, vagy csak részmunkaidőben tudnak dolgozni.

Az ápolt személy állapotának súlyosságától függően a hozzátartozó részesülhet

  • alapösszegű ápolási díjban: olyan személyek ápolására jár, akik 18. életévüket már betöltötték és tartósan betegek, vagy életkori megkötés nélkül súlyos fogyatékosságban szenvednek, tartós gondozásra szorulnak;
  • emelt összegű ápolási díjban: olyan személyek otthoni gondozására jár, akik egészségügyi szakértői szakvélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személyeknek minősülnek;
  • kiemelt összegű ápolási díjban: olyan személyeknek az otthoni gondozására jár, akik az „E” minősítési kategóriába tartoznak, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítanak.

Mennyi az ápolási díj összege 2023-ban?

Az ápolási díj alapösszege bruttó 45 665 forint, az emelt összegű bruttó 68 500 forint, kiemelt összegű pedig 82 200 forint. Utólag folyósítják, vagyis a tárgyhónapot követő hónap elején, rendszerint minden hónap 5-éig. Az igénylésről itt írtunk.

Mikor nem jár?

Fontos, az ápolási díjra csak akkor vagyunk jogosultak, ha az általunk gondozott személy nagykorú (a kiskorúak ápolása után speciális díj jár), a hozzátartozónk (a jegyes nem számít rokonnak), és tartósan ápolásra szorul. Abban az esetben nem kaphatjuk meg a juttatást, ha

  • a gondozásra szorulót valamilyen intézményben, pl. idősek otthonában ápolják;
  • az általunk ápolt hozzátartozónk két hónapnál tovább részesül valamilyen fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban, vagy bentlakásos szociális intézményi, vagy nappali ellátásos intézmény ellátásában;
  • olyan keresőtevékenységet folytatunk, amelynek munkaideje a napi 4 órát meghaladja.

Kitől kaphatunk még segítséget?

A helyi önkormányzatok is biztosíthatnak támogatást azok számára, akik tartósan gondozzák hozzátartozójukat, de erre nincsenek kötelezve. A jogosultság megállapítása és az odaítélt összeg az adott önkormányzat döntésén múlik.

Hogyan dolgozhatunk az idős szülő ápolása mellett?

A magyar családok többsége anyagilag nem engedheti meg magának, hogy ápolót fogadjon idős rokona mellé. Az idősotthonokba szinte lehetetlen azonnal bekerülni, hacsak nem magán nyugdíjasházról van szó – persze egy átlagos család számára ez is a megfizethetetlen kategória. Nem nagyon marad más lehetőség, nekünk kell otthon maradnunk idős szerettünkkel. Az állam valamelyest igyekszik kompenzálni a jövedelemkiesést az ápolási díjjal, da a fenti számokból látszik, hogy ebből a pénzből megélni lehetetlen. (Még csak a minimálbér közelében sincs.)

Munka az ápolás mellett

Akkor jár az ápolási díj, ha naponta legfeljebb 4 órát dolgozunk. Kivételt jelent ez alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatjuk, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem, illetve nehezen mérhető. Összegezve, dolgozhatunk az ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg.

Céklatócsni spenótos mártogatóssal – hóvégi, télvégi, isteni

Céklatócsni, spórolós vitaminbomba

A tócsni hagyományosan krumpliból készül, de céklából, répából és zellerből is kiváló. Finom és spórolós, laktató és egészséges. Mi kell még?

Februárra már nagyon sok a télből, és ilyenkor különösen fontos, hogy a vitaminraktárakat ne hagyjuk kimerülni. A cékla egy olcsó, tápláló, százféle módon használható vitaminbomba, amiből érdemes otthon mindig tartani pár gumót.

A tócsnit ráadásul általában még az is szereti, aki amúgy nem rajong a cékla édeskés, földes ízéért. A spenótos mártogatós pedig plusz vasforrás a cékla mellé – ezért fontos, hogy csak pár percig hőkezeljük. Ha nincs otthon elég cékla, vagy további olcsó, de egészséges gyökérzöldségeket szeretnénk a család étrendjébe csempészni, akkor reszelhetünk mellé répát, zellert is. A lereszelt zöldségek jól fagyaszthatók, így ha előre dolgozunk, legközelebb időt spórolhatunk.

Céklatócsni spenótos mártogatóssal

Laktató vitaminbomba
Céklatócsni spenótos mártogatóssal
Recept nyomtatása
Fogás Főétel
Kulcsszavak cékla, mártogatós, olcsó, tócsni

Hozzávalók

  • 2 darab nagyobb cékla (kb. 500 gramm)
  • 1 darab tojás (nagyobb)
  • 50-80 gramm zabpehely (kisszemű)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2,5 dl növényi olaj
  • Bors

A spenótos mártogatóshoz:

  • 2 dl joghurt
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 nagy marék spenót
  • 2 ek olívaolaj

Elkészítés

  • A céklát meghámozzuk, és vagy lereszeljük, vagy késes aprítóba tesszük és összedaráljuk. A reszeléstől lágyabb, az aprítóval rusztikusabb lesz az eredmény.
  • A céklát kinyomkodjuk (a levet megisszuk) és tálba tesszük.
  • Hozzáütjük a tojást, rászórjuk a zabpelyhet sózzuk, borsozzuk, rányomjuk a fokhagymát és alaposan összedolgozzuk. Hagyjuk állni 10-15 percet.
  • Közben egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, rádobjuk a finomra vágott fokhagymát és a spenótot, és 2-3 percig pároljuk, míg a spenót összeesik és a fokhagyma illatos lesz. Ha kész, hozzákeverjük a joghurthoz.
  • Az olajat felforrósítjuk, a tócsnikból tenyérnyi lepényeket formázunk, és oldalanként 3-4 perc alatt átsütjük.
  • A mártogatóssal együtt 2 főre elég, ha feltétként kínáljuk főzelékhez, akkor 4 fő is jóllakik belőle.
  • Jó étvágyat!

Emelt családi pótlék 2023: kinek jár és hogyan kell igényelni?

Az emelt összegű családi pótlék 2023-ban azoknak a családoknak jár, amelyek tartósan beteg gyermeket nevelnek. A legtöbben ezt a családtámogatást dupla családi pótlékként, illetve emelt családi pótlékként ismerik. Cikkünkből kiderül, pontosan milyen esetekben kaphatnak a családok 2023-ban dupla családi pótlékot, mekkora az összege és hogyan kell igényelni. Minden, amit az emelt összegű családi pótlékról tudni kell!

Mi a családi pótlék?

A családi pótlék (vagy nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) egy havi rendszerességű családtámogatási juttatás, ami minden magyar család részére alanyi jogon jár. Az egyetlen feltétel, hogy a saját háztartásunkban neveljük a gyermeket. Az igénylő lehet a vér szerinti szülő, a nevelőszülő, a gyám, vagy akár az is, akihez a gyermeket átmenetileg helyezték.

Mennyi a családi pótlék összege?

Az 1 gyermeket nevelő családok 12 200 forintot, 2 gyermeket nevelő családok gyermekenként 13 300 forintot, összesen 26 600 forintot, 3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekenként 16 ezer forintot, azaz minimum 48 ezer forintot kapnak. Az egyedülálló szülők kicsivel magasabb összegre számíthatnak, itt vannak a pontos számok.

A családi pótlék összege egyébként 2010 óta nem változott, még a mindent sújtó brutális infláció ellenére se.

Kinek jár emelt családi pótlék 2023-ban?

Az emelt összegű családi pótlékot a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek gondozását végzők igényelhetik. Emelt összegű családi pótlékot igényelhet:

  • tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család, nevelőszülő, gyermekotthon, javítóintézet, büntetés-végrehajtási intézet vagy szociális intézmény;
  • tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló szülő (egyedülálló szülő esetén ez a pótlék magasabb);
  • saját jogán jogosult személy;
  • köznevelési intézményben tanulmányait folytató beteg, aki a 18. életévét követően is jogosult az iskoláztatási támogatásra.

A betegségek és fogyatékosságok listája itt érhető el.

Mennyi az emelt családi pótlék?

  • tartósan beteg / fogyatékos kiskorú gyermek után: 23 300 forint
  • tartósan beteg / fogyatékos kiskorú gyermek után – egyedülálló szülő esetén: 25 900 forint
  • saját jogán nevelési ellátásra jogosult személynek (tartós beteg/súlyos fogyatékos, iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt): 20 300 forint
  • gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, nem tartósan beteg/fogyatékos, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint saját jogán jogosult személy esetében a családi pótlék összege 14 800 forint.

Hogyan kell igényelni az emelt családi pótlékot?

A szakorvos tájékoztatja a szülőket jogosultság esetén az emelt összegű családi pótlék lehetőségéről. A tartósan beteg gyermek (személy) esetében az igénylésekor csatolni kell a kérelemhez a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolás másolatát. Ezt a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adhatja ki.

Az igazolást az EESZT-n keresztül a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. Ha nem az EESZT-n keresztül igényeljük, úgy 3 példányban kinyomtatott szakorvosi igazolás szükséges, melyből 1 példány a szakorvosnál marad, a másik példányt pedig az igényelbíráló szervnek szükséges eljuttatni a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

Mikor várható az ápolási díj utalása 2023-ban? Januártól emelték!

Az ápolási díj azok számára nyújthat pénzügyi segítséget, akik beteg hozzátartozójukat ápolják, ezért teljes munkaidőben nem tudnak dolgozni. Cikkünkből kiderül, mennyi az ápolási díj 2023-ban, kik kaphatnak emelt összeget, hogyan lehet igényelni és mikor várható az utalás. Minden fontos tudnivaló az ápolási díjról – egy helyen!

2023 januárjától emelték a minimálbért, ami miatt több ehhez kötött járadék és juttatás összege is nőtt. Közéjük tartozik az ápolási díj, de mielőtt pontos összeget írnánk, megnézzük, mi ez a juttatás és kinek jár.

Mi az ápolási díj és ki jogosult rá?

Az ápolási díj egy egyészségügyi alapú szociális juttatás. Az a nagykorú hozzátartozó veheti igénybe, aki az otthonában tartós gondozásra szoruló családtagját ápolja. Hivatalosan az ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló

  • súlyosan fogyatékos, vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

A hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A törvény szerint a jegyes nem tekinthető hozzátartozónak, így ápolási díjra nem jogosult.

Fontos! Az ápolási díjat nem lehet GYOD-dal, azaz a gyermekek otthongondozási díjával együtt, ugyanannak a személynek felvenni.

Az ápolt személy állapotának súlyosságától függően a hozzátartozó részesülhet

  • alapösszegű ápolási díjban,
  • emelt összegű ápolási díjban vagy
  • kiemelt összegű ápolási díjban.

Mennyi az ápolási díj 2023-ban?

Az alapösszegű ápolási díj annak a hozzátartozónak jár, akik 18. életévüket már betöltött és tartósan beteg, vagy életkori megkötés nélkül súlyos fogyatékosságban szenvedő, tartós gondozásra szoruló rokonukat ápolják.

  • 2023-ban az ápolási díj alapösszege havonta bruttó 45 665 forint.

Az emelt összegű ápolási díj az alapösszeg 150%-a. Olyan személy otthoni gondozására jár, aki egészségügyi szakértői szakvélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személynek minősül.

  • Az emelt összegű ápolási díj 2023-ban havonta bruttó 68 500 forint.

A kiemelt összegű ápolási díj az alapösszeg 180%-a. Olyan személy otthoni gondozására jár, aki az „E” minősítési kategóriába tartozik, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítanak.

  • A kiemelt összegű ápolási díj 2023-ban havonta bruttó 82 200 forint.

Mikor utalják?

Az ápolási díj folyósítása utólag történik, azaz a tárgyhónapot követő hónap elején, rendszerint minden hónap 5-éig.

Hogyan kell igényelni?

A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.

Szükséges dokumentumok: „Ápolási díj iránti kérelem” és „Ápolási díj szakvélemény”, ezeket innen, a kormányhivatal oldaláról lehet letölteni.

Fontos, a kérelem nem elegendő! Szükség van háziorvosi igazolásra, ami kimondja, hogy az adott személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, szakvélemény szerint állandó és tartós gondozásra szorul.

Mennyit lehet keresni futárként 1 hónap alatt? Akár 600 ezer forintot is hozhat

Mesés összegekről, átlag feletti keresetekről cikkezett a sajtó, de mennyi az annyi? Futárkodással akár havi 1 millió forintot is össze lehet hozni, de ehhez gyakorlatilag éjt nappallá téve melózni kell. Mennyit kereshetünk futárként átlagban? Főállásban vagy mellékállásban éri meg jobban? Utánajártunk.

Futár, de milyen?

Az elmúlt fél-egy évben kerültek a figyelem középpontjába a futárfizetések, azon belül is ételfutárok bérei. 2022 első három negyedévében 334 920 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon, azonban azt tudni kell, hogy az ország különböző részei között hatalmasak a különbségek. (És persze azt is, hogy a KSH adatai nem a legteljesebben tükrözik a valóságot.) Az, hogy egy-egy futár mennyit keres, függ attól, hogy hol vállal munkát (vidéken vagy a fővárosban), főállásban vagy részmunkaidőben dolgozik, milyen járművet hajt. Ezeken kívül még olyan tényezők is számítanak, mint az évszak, az időjárás, na, meg a terepviszonyok.

Mivel futárkodhatunk?

Autóval, motorral, robogóval, bringával, rollerrel. A legnagyobb, futárokat foglalkoztató cégek közül a Foodpandánál az sem akadály, ha nincs saját járművünk, mert több bérbeadással foglalkozó partnerrel is kapcsolatban állak. Ezek a partnerek szervizelik és karbantartják a kerékpárokat, motorokat, autókat, és a járműparkot is folyamatosan frissítik. Tény, a bérlést a futár fizeti, de biciklinél pl. ez napi párszáz forint.

Szintén a Foodpandánál tesztelték korábban a gyalogos futárokat, de úgy tűnik, ez ennyiben is maradt. Más, nem ételszállítással foglalkozó cégeknél viszont gyalogosan is szállíthatunk, itt találtunk a lehetőségre. (Természetesen nem ez az egyetlen hely, csak példaként mutatjuk.)

Mire van még szüksége egy futárnak?

A jarművön kívül okostelefonra, mobilnetre (jól jöhet mellé egy power bank is), adott esetben jogsira és vállalkozásra, merthogy az ételfutárok nem alkalmazottként dolgoznak. A kata tavalyi szétrobbantása miatt sok futár hagyta ott az állását, a szakmában maradóknak pedig váltaniuk kellett: a legtöbben átalányadózásra álltak át, ami extra adózási és könyvelői terhet jelent.

Ha biciklis futárnak csapunk fel, nem árt, ha van némi kerékpáros múltunk. Neki lehet indulni nélküle, de kisebbfajta csoda lesz, ha komoly bakik, esések, balesetek nélkül sikerül beilleszkedni a mókába. Egyrészt nem árt, ha a kezdő képes észszerűen viselkedni a forgalomban, másrészt komoly előny, ha van némi városismerete – magyarázta egy tapasztalt futár. A cikk 2020-as, de nem sokat vesztett aktualitásából, megéri elolvasni, mielőtt nyeregbe kapnánk tapasztalatlanul.

Az átlagnál többet keres egy futár?

Elérkeztünk a lényeghez. Ezt mondták a nagyobb cégek az Indexnek a fizetésekről:

Foodpanda

  • Óraszámtól függően átlagosan nettó 250 és 600 ezer forint között vihet haza egy futár, de a legjobban teljesítők bére ennél is magasabb lehet.
  • Részmunkaidős futárként heti 20-25 órában akár nettó 250 ezer forint is hazavihető.
  • A vállalkozóként, fő vagy melléktevékenységként végzett futárkodás díjazásában nincsen különbség, vagyis ugyanaz a díjtábla vonatkozik mindenkire, óraszámtól függetlenül.

Kifli

  • Átlagosan nettó 500 ezer és 1 millió forintot lehet havonta hazavinni, ami függ a vállalt munkanapok számától és a kiszállítás minőségétől.

Wolt

  • Nem közöltek konkrét számokat, de kiemelték, a futárok annyi címet vállalnak, amennyit teljesíteni szeretnének, és ők határozzák meg, mikor, mely napokon és napszakokban vállalják a kiszállítást. Így a megkeresett bevételük is nagyon változó, attól függ, mennyi címet vállalnak.

Ha a fentebbi adatokat nézzük, akkor igen, jobban keresHETnek a futárok az átlagnál, de ezt sok tényező befolyásolja. Vegyük számításba, hogy az „álomfizuból” lejönnek az adóköltségek, a könyvelői díj, adott esetben a benzin, szervizelés, bérlés.

Egymilliót csak az „elitalakulat” keres

Az Index egy főállású futárt is megkeresett. Erdődi Péter hivatásként tekint foglalkozására, már évek óta hajt biciklis futárként, szabadidejében sportol. Azt elárulta, hogy ő maga mennyit keres átlagban:

„Adózás után átlagosan nettó 2500-2600 forintra jön ki az órabérem. Ennél vannak gyengébb, illetve erősebb napok is”

– mondta. Azaz, heti 40 órában nettó 420 és 440 ezer közötti összeget lehet keresni. Erdődi ugyanakkor kiemeli, hogy ez kizárólag rá vonatkozik, nem érdemes ezt elkönyvelni a futárok átlagfizetéseként. Az egyéni teljesítményen sok múlik.

Erdődi személyesen ismer olyan futárt, aki „embertelen mennyiségű” munkával, de megkeresi havonta az 1 milliót. „Vannak ilyen futárok, de ők az elitalakulat tagjai a szakmán belül” – tette hozzá.

Megéri futárnak állni?

Minél többet futárkodunk, annál többet kereshetünk, viszont ha főállásban dolgozunk, a több bevétel több adóterhet is jelent. A futárok fizetése első sorban a saját teljesítményüktől függ, a 600 ezer-1 millió forintos álomösszegeket ezért sem érdemes átlagnak tekinteni. Mivel saját magunk döntjük el, hogy mikor és mennyi munkát vállalunk, remek másodállás lehet, de főállásban dolgozni igazán annak éri meg, aki tényleg éli ezt a szakmát – nekik viszont nagyon.

Megéri beállni katonának? Mennyit lehet keresni?

Közgyógyellátás: kinek jár és mire?

Mi is az a közgyógyellátás?

Ez az állami juttatás hozzájárul a szociálisan rászorult személy azon kiadásaihoz, amelyek egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához szükségesek. A járási hivatal a normatív alapon járó közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapítja meg. Az alanyi jogosultság esetében 4 évre szól a jogosultság.

Kinek jár?

Itt el kell különíteni, hogy alanyi, vagy normatív jogcímen jár-e.

Alanyi jogon kaphat az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorú. Az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy. A pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott. A rokkantsági járadékos. Az is, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Mindemellett az is jogosult lehet, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota nem haladja meg a 30%-os mértéket. Vagy rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. Továbbá, aki öregségi nyugdíjban részesül és  2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult.

Normatív jogcímen az kaphat, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át (29.925,- Ft), és a rendszeres gyógyító ellátások havi költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át (jelenleg: 2.850,-Ft).

Vagy az is kaphat, aki egyedül élő, és havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át (jelenleg: 44.175,-Ft) és a rendszeres gyógyító ellátások havi költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át (jelenleg: 2.850,- Ft)”.

Az alanyi és a normatív mellett lehetőség van még méltányossági közgyógyellátást igényelni. Ezt viszont már nem a járási hivatalok, hanem a települési jegyző intézi és állapítja meg a mértékét is.

Mire használható a közgyógyellátás?

Közgyógyellátási igazolvánnyal térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyító ellátásokra, azaz: gyógyszerkerete erejéig a tb támogatással rendelhető gyógyszerekre, tápszerekre. Egyes gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is. A gyógyászati segédeszközök javítására és kölcsönzésére a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig. Mindemellett az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig (pl. gyógyfürdő ellátás).

A közgyógyellátás iránti kitöltendő kérelem a kormányhivatal oldalán elérhető.

Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat