Mikor írják jóvá a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat a bankszámlával rendelkezőknek? Júliusi nyugdíj utalás 2023 – mutatjuk a pontos dátumot.
A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik. Postai vagy elektronikus úton kapják meg az érintettek, aszerint, hogy melyik folyósítási formát kérték. Az utalás általában a hónap 12. napján, vagy ahhoz legközelebbi munkanapon érkezik.
Júliusi nyugdíj utalás 2023
A május havi nyugdíjakat 2023. július 12-én utalja a Magyar Államkincstár, vagyis azok, akik bankszámlára kérték az ellátást, már ezen a napon hozzájuthatnak. Azaz,
a júliusi nyugdíj július 12-én, szerdán kerülhet a bankszámlákra.
Mikor hozza a postás?
A Magyar Posta az ellátásban részesülőket a kézbesítési napokról rendszerint előző év novemberében tájékoztatja. A postai kézbesítést kérő nyugdíjasok ekkor kapják meg a nyugdíjkifizetési naptárt, amelyben benne van, hogy pontosan melyik napon számíthatnak az ellátásokra.
A kifizetési időszak általában az adott hónap 11-12-13-14. napjától eltarthat az adott hónap 24-25-26-27-28. napjáig is, a kifizetésre nincs egységes szabály. A júliusi nyugdíj is kifizetési naptár szerinti napon fog megérkezni.
Az országgyűlés nemrégiben döntött a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amelynek értelmében egyes kutak mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól. Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos teendőket az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Mutatjuk, hogy pontosan mire kell figyelniük a jelenlegi és leendő kúttulajdonosoknak.
Több százezer embernek jelent megoldást a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás, amely mindenféle adminisztratív terhet levesz a kúttulajdonosok válláról. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára az agrokep.vg.hu-n (Kutak működtetése: itt a törvényi megoldás, ezekre kell figyelnünk címmel) foglalta össze a jogszabály alapján a gyakorlati tudnivalókat. Lássuk!
Meglévő háztartási kutak
A kutak, amelyek háztartási vízigényt elégítenek ki, nem haladják még az 50 méter talpmélységet és az első vízzáró réteget nem érik el, azok automatikusan jogszerűnek minősülnek, nincs szükség sem vízjogi engedélyre, sem bejelentésre, sem fennmaradási engedélyre.
Ha egy háztartási kút például 50 méternél mélyebb, úgy a tulajdonosának már vízjogi engedélyt kell kérnie a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól.
Mezőgazdasági kutak
A feltételek hasonlóak. A kedvezmény azoknak a kutaknak jár, melyek 50 méternél nem mélyebbek és az első vízzáró réteget nem érik el, de a cél nyilván itt a mezőgazdasági termelőtevékenység, nem pedig a háztartási vízigény kielégítése.
Az ilyen kutak is automatikusan jogszerűnek minősülnek, nincs szükség sem vízjogi engedélyre, sem bejelentésre, sem fennmaradási engedélyre. Ha egy kút például 50 méternél mélyebb, úgy a tulajdonosának már vízjogi engedélyt kell kérnie a Nemzeti Földügyi Központtól.
Fontos, a fenti kedvezmények a 2024. január 1-je előtt létesített kutakra vonatkozik.
Ezek a szabályok élnek 2024-től
Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket. Utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.
Honnan tudható, hogy a fúrt kút milyen területen létesül?
A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térkép online lesz elérhető.
Teendők a 2024 után létesített kutaknál
Ha olyan háztartási kutat fúratunk/ásatunk, amely sekélyebb 50 méternél és nem éri el az első vízzáró réteget, egyúttal nem is fekszik ivóvíz-vagy karsztbázison, úgy a 2024 után létesített háztartási kutaknál sem lesz teendőnk, automatikus lesz az engedély megadása.
Kockázatos területen vagy 50 méternél mélyebb kutaknál szükség lesz a Katasztrófavédelem engedélyére.
A mezőgazdasági kutak esetében természetesen ugyanúgy védelmet élvez az ivóvíz-és karsztvíz bázisterülete, ilyen esetekben a Nemzeti Földügyi Központtól kell vízjogi engedélyt kérni.
Abban az esetben viszont, ha kockázatmentes területen fúrnánk/ásnánk kutat, továbbá az 50 métert és az első vízzáró réteget sem érnénk el, úgy egy bejelentéssel indíthatjuk el a folyamatot a Nemzeti Földügyi Központnál. Fontos, hogy ez utóbbi esetben digitális vízmérővel is fel kell szerelni a kutat, de ismételten kiemelve, ez csak a 2024-től létesített kutakra vonatkozik – mutat Dr. Cseh Tibor András.
A Balatonon minden év április 1-jétől október 31-ig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. Villogni villognak a lámpák, de ez mit jelent? Hol láthatunk sárga jelzést, hol pirosat? Biztonságunk érdekében még a nyaralás előtt érdemes megismerni, hogy mikor mire próbálják felhívni a figyelmünket, mert ez a tudás akár életet is menthet. Mutatjuk a tudnivalókat a balatoni viharjelzésekről.
A Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon áprilistól október végéig működik a vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat. A viharjelzés figyelemmel kísérése saját és családunk biztonsága szempontjából fontos, legyen szó nyaralásról-pihenésről, szabadidős tevékenységről vagy csónakázásról.
A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és három tóközepi viharjelzőlámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzővel, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni.
Nemcsak a tóparton, hanem elektronikusan is tájékozódhatunk a viharjelzés állapotáról a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu), az OMSZ (www.met.hu), valamint az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján. Érdemes használni az ingyenes TAVIHAR alkalmazást, ami automatikus üzenetekben értesíti a felhasználót a vízterületet érintő változásokról, pl. a viharjelzési fokozat kiadásáról vagy annak visszavonásáról.
Balatoni viharjelzések
Alapfok
Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg a 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.
Elsőfokú viharjelzés
Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, akkor életbe lép az elsőfokú viharjelzés. A lámpák percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzéssel figyelmeztetnek az elővigyázatosság fontosságára, ilyenkor a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
Nem árt tudni, hogy fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek.
Másodfokú viharjelzés
Ha a szél erőssége eléri, vagy meghaladja a 60 kilométer/órát, életbe lép a másodfokú viharjelzés, és a viharjelzőlámpák percenként kilencvenszer villannak fel. Ebben az időszakban tilos úszni, fürdőzni, valamint csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni.
A szárazföldi viharjelző rendszer tevékenységét egészíti ki a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság által rendszeresített sárga és piros zászló. I. fokú viharjelzésnél a vízirendészet szolgálati kisgéphajóin sárga zászlóval, a II. fokú viharjelzés idején piros zászlóval hívják fel a figyelmet a veszélyre, ezzel is biztosítva a láthatóságot.
Akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kertes házban élnek, a nyár beköszöntével sokszor „kiköltöznek” a kertbe. És milyen jól is teszik! A kerti grillpartik, medencézések, napozások, szunyókálások és éjszakába nyúló sütögetések szuper feltöltődésként szolgálhatnak. Azonban a kerti élet illemszabálya megkövetel pár dolgot mindenkitől, amiket ha betartunk, a szomszéd is boldog lesz, és mi is, ha kölcsönös a dolog. Mutatjuk a kerti élet 10 illemszabályát.
1. Ne használj erős fényeket este
Mindig gondoljunk a szomszédainkra akkor, amikor a kerti világítást tervezzük. A lámpák fénye sose világítson a szomszédok felé, ez éjszaka nagyon zavaró lehet, így mindig fordítsuk lefelé a lámpabúrákat. Emellett érdemes lehet LED-csíkokat vagy izzókat használni, ezeknek tompább a fénye, mint a klasszikus fényforrásoknak. Lehetőség szerint mozgásérzékelős lámpákat használjunk, így fölöslegesen nem fog fényárban úszni az egész kert.
2. Ne füstöld ki a szomszédokat!
Ez nemcsak a dohányzásra vonatkozik, hanem a kerti grillpartikra is. Hogyha tudjuk, hogy sokat fogunk sütögetni a kertben, akkor úgy helyezzük el a tűzrakó-helyet vagy a grillsütőt, hogy az abból felszálló füst ne szálljon át egy az egyben a szomszédhoz. Ez rengeteg bosszúságot okozhat, hiszen a száradó ruhákba, vagy a szellőztetés alatt álló házba beveszi magát a füstszag. Ha csak alkalmanként rakunk tüzet, akkor szóljunk előtte a szomszédnak, így biztosan elkerülhetjük a veszekedéseket. A kerti élet illemszabálya a füsttel kapcsolatban azt is mondja, hogyha profi grillsütőnk van, akkor keressünk olyat, ami szépen és alaposan elvezeti a keletkező füstöt!
3. Figyelj a hangerőre!
Ez minden esetben érvényes, amikor a kertben töltjük a szabadidőnket. Akkor is, ha zenét hallgatunk, ha bulizunk és akkor is, ha grillpartit tartunk és hangos lehet a beszélgetés. A kerti élet illemszabálya szerint mindig legyünk tekintettel a körülöttünk élőkre, egy-egy buli előtt pedig, ha előre tudjuk, hogy kicsit hangosabbak leszünk, akkor szóljunk a szomszédnak, hogy ne érje őket váratlanul a parti. Így megelőzhetünk még egy konfliktusforrást.
4. Medencéd is van? Figyelj erre is!
A hangerővel kapcsolatban a medencés kertek megérnek külön is pár mondatot, hiszen a grillpartik és a bulik általában este vannak, a hangzavar azonban a nap bármely szakaszában bosszantó lehet. Éppen ezért, ha a gyerekek egész nyáron a barátaikkal szórakoznak a medencében, akkor jobb, ha szólunk nekik, hogy legyenek tekintettel a szomszédokra is, hiszen senki sem örül neki, ha a pihenés közepén ricsajra kell felriadnunk.
5. Zaj=Baj? Lehet.
Nem csak a szándékos zajokra kell figyelnünk. A kerti élet illemszabálya szerint érdemes figyelnünk az olyan apróságokra is, mint a szélcsengő. Ezek amennyire nyugtatóan hathatnak ránk, annyira idegesítő lehet a szomszédunk számára. Ha sokat csörömpöl, érdemes megkérdezni a környezetünkben élőket, hogy nem zavaró-e, ha pedig igen, helyezzük át. Jobb békében élni, mint egy ilyen apróság miatt csatározásba kezdeni.
6. Légy mindig körültekintő!
Ez a kerti élet illemszabálya minden esetben, hiszen bármit is csinálsz a kerteddel, gondolj bele, hogy mit szólnál hozzá, ha ugyanezt a szomszédod csinálná. Te hogyan éreznél? Idegesítene? Hidegen hagyna? Mindig gondold át ezeket, hiszen nagyon valószínű, hogy ugyanezt fogja érezni a szomszédod is.
7. Gondolj az állataidra is!
Annak ellenére, hogy imádjuk a kiskedvenceinket, a szomszédok nem biztos, hogy feltétel nélkül elfogadják őket és örülnek annak, ha kutyánk vagy macskánk a kertben játszik. A szőrhulláson és a piszkításon túl az ugatás is zavarhatja a szomszédokat. A macskák esetében pedig az elkóborlás is zavaró lehet, így a kerti élet illemszabálya szerint legyünk körültekintőek ezesetben is. Kérdezzük meg a körülöttünk élőket, hogy zavarja-e őket a macska vándorlása vagy a kutya ugatása. Mindig törekedjünk konszenzusra!
8. Komposztálsz? Figyelmesen!
A komposztálás ugyan nagyon környezettudatos magatartás és jól tesszük, ha csináljuk, de gondoljunk bele mindig, hogy mennyire lehet bosszantó a szomszédainknak a komposztálással járó szaghatás. Ha a kerítés közelébe tesszük a komposztálót, akkor az könnyen lehet, hogy nagyon kellemetlen szagokat fog kibocsátani a szomszéd felé. Pontosan ezért mindig gondoljuk át hova helyezzük el és miket teszünk bele!
9. Gondoljuk át jól a kerti bútorok és berendezés elhelyezését.
A kerti bútorok, mint az asztal, a kanapé, a napágy vagy a nyugágyak és a grill elhelyezése zavaró lehet a szomszéd számára. Fontos, hogy ne olyan helyre telepedjünk ki, amire rálátnak a szomszédok, mert ez mindenkinek kellemetlen lehet. Nekik azért, mert arra vannak „kényszerítve”, hogy a privát életünket nézzék, nekünk pedig azért, mert nem tudunk kényelmesen, minden gond nélkül elhelyezkedni a kertünkben. A kerti élet illemszabálya szerint érdemes átgondolni a kerti bútorok elhelyezését is.
10. Hívd át a szomszédokat is!
A kerti élet illemszabálya alapján érdemes időnként áthívni a szomszédokat is grillezni, beszélgetni vagy egy közös ebédet eltölteni a kertben. Így ők is érzik, hogy figyelünk rájuk és nem szeretnénk konfliktust, mi pedig szintén boldogok lehetünk, hiszen a jó szomszédi kapcsolat mindig jól jön.
Január 1-jétől változtak a végrehajtási eljárásban a jövedelemletiltás szabályai: 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedett a havi jövedelem nem végrehajtható része, 142 500 forintról pedig 200 ezer forintra nőtt az az összeghatár, ami fölött a munkabér korlátlanul végrehajtható. Sokakat érintő témáról van szó, az év elejétől életbe lépett változtatásokon kívül még bőven akad tudnivaló. Mutatjuk a letiltás szabályait 2023-ban.
Letiltás munkabérből
Letiltásra, végrehajtásra csak jogszabály, vagy végrehajtható határozat alapján van lehetőség. Ha az adós a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg a tartozását, a végrehajtó letiltást kér a munkabérére. A munkáltatónak nyilatkoznia kell az adós bruttó béréről, az első levonás időpontjáról, a havonta levonható összegről, az adós munkabérét sorrendben megelőző tartozásokról. (Azt is közölnie kell, ha a munkavállaló jogviszonya már megszűnt.)
A munkáltató kötelessége, hogy a jövedelemletiltásról értesítse az alkalmazottat, ezt a letiltási határozat kézhezvételét követő napon kell megtennie. Szintén a munkáltató feladata a levont összeg utalása.
Milyen bérből lehet letiltani?
munkaviszonyból származó jövedelem
közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem
munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyból származó jövedelem
közszolgálati jogviszonyból származó jövedelem
közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
rendvédelmi igazgatási szolgálati, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
adó, és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján kifizetett jövedelem
alkotó és munkaközösségi tag jövedelme
a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja
társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokból (pl. táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, GYES) legfeljebb 33% vonható le, az is kizárólag gyermektartás vagy jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás követelése esetén.
Milyen típusú bérből, járandóságból nem lehet letiltani?
fogyatékossági támogatás
rokkantsági járadék és vakok személyi járadéka
egészségkárosodásra kifizetett keresetkiegészítés, illetve a bányászok egészségkárosodási járadéka
hadigondozottak pénzbeli ellátása
ápolási díj
aktív korúak ellátása
gyermekek otthongondozási díja
törvényen alapuló tartásdíj
kiküldetéssel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos költségtérítés
a nevelőszülő részére kifizetett illetmény
anyasági támogatás
Mennyit tilthatnak le a jövedelemből?
Főszabály szerint a munkabérből 33 százalékot lehet levonni. Vannak azonban kivételek, amely esetén 50 százalékig levonható a munkabér:
tartásdíj
adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés
jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás
A letiltás összegét mindig a nettó bérből kell számolni. Több munkabér letiltás esetén összesen 50 százalékig terjedhet a letiltás mértéke, amely úgy néz ki, hogy az első letiltást 33 százalékban, míg a második letiltást 17 százalékban kell érvényesíteni.
Több letiltás egyszerre: a levonási, kielégítési sorrend számít
Az adóssal szemben fennállhat több követelés is. Ezeket a letiltás jogcíme szerint sorrendbe kell állítani, és ezek szerint kell a letiltásokat teljesíteni.
Gyermektartásdíj
Jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
Munkavállalói munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság
Polgári perben vagy büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított összeg
Adó, társadalombiztosítási követelés és egyéb köztartozás
Egyéb követelés
Végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság
Több azonos jogcímen kiadott munkabér letiltás esetén a beérkezés sorrendje a mérvadó.
Munkabér letiltás szabályai 2023-ban: ez változott
A korábbi szabályok szerint a nettó összeg 33 százalékos, illetve esetenként 50 százalékos letiltásakor nem végrehajtható a havi munkabérből 28 500 forint, vagyis az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész. Korlátozás nélkül végrehajtható volt ugyanakkor a munkabér 142 500 forint feletti része, vagyis az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszöröse.
2023. január 1-jétől a mentesség szempontjából nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét, 28 500 forintot kell figyelembe venni, hanem a havonta kifizetett munkabérnek az a része mentes a végrehajtás alól, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot.
További változás, hogy a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható munkabér összege nem a 142 500, hanem a 200 000 forint feletti rész, vagyis 2023 januárjától a havonta kifizetett munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.
A nyugdíjra vonatkozó letiltás szabályai 2023–ban
Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából („rendes” nyugdíj, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb százalékot lehet levonni.
A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból – legfeljebb 50 százalék erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.
Letiltás, levonás egészségbiztosítási ellátásból
Ide tartozik a táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, terhességi segély és a jogalap nélkül felvett ellátás. A levonás 33 %-ig terjedhet, de hitelkövetelést nem lehet levonni.
Mi az inkasszó?
A hatósági átutalás (inkasszó) azt jelenti, hogy az adós bankszámlája ellen olyan intézkedést ad ki a hatóság, hogy a bank utalja át a megadott számlára a hatósági átutalásban szereplő összeget. Ezt a banknak kötelessége megtenni. A hatósági átutalás beérkezésének napján a bank megnézi a számlán lévő összegeket, és a kötelezően a számlán maradó összeg kivételével átutalja a hatóságnak.
Az bankszámlán lévő összegből 200 ezer forint feletti összeg korlátlanul vonható végrehajtás alá, 200 ezer forint alatti összegből pedig a 60 ezer forint és 200 ezer forint közötti rész (140 ezer forintnyi összeg) 50 százaléka, azaz legfeljebb 70 ezer forint vonható végrehajtás alá.
Amíg hatósági átutalás van egy számla ellen, addig azt megszüntetni nem lehet. A letiltás pedig addig tart, míg a végrehajtást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése, vagy a letiltási iratban szereplő összeg kifizetésre került.
Hová fordulhatunk segítségért?
Akiknek saját, vagy családtagjaik megélhetése a letiltás miatt veszélybe kerül, azok fizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz.
Ki kaphat fizetési kedvezményt?
Azok az adózók kaphatnak fizetési kedvezményt, akik fizetési kötelezettségeiket – a NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások – valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni.
Fizetési kedvezményt – végrehajtható okiraton alapuló – fizetési kötelezettség
halasztására,
részletfizetésére,
mérséklésére illetve elengedésére,
lehet kérni. A fizetési kedvezmények elbírálásakor annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.
Hogyan kell a kérelmet beadni?
A kérelmet elektronikusan és papíralapon is be lehet nyújtani a NAV-hoz.
Elektronikusan: Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához – ezt az adatlapot kell kitölteni, itt található. (Ügyfélkapu kell hozzá.)
Ha a papírt választjuk, akkor a szükséges dokumentumok innen tölthetők le.
A kitöltött kérelmet kinyomtatva postán, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon leadva lehet eljuttatni a NAV-hoz.
A magas vérnyomás hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus és a stroke bekövetkezéséhez, továbbá növeli a vesebetegségek, a látásproblémák és a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát is. A kockázati faktorok egy része ellen sajnos nem lehet mit tenni, azonban a rizikó csökkenthető, ha odafigyelünk egészségünkre. Mit ehetünk, hogy jól legyünk? Mutatunk 7 vérnyomáscsökkentő ételt.
Népbetegség számokban
A magas vérnyomás, amelyet más néven hipertóniának is neveznek, olyan népbetegség, ami az életkorral egyre gyakoribbá válik. A WHO adatai szerint világszerte 1,28 milliárd felnőtt (30-79 éves) él magas vérnyomással, mintegy 46%-uk azonban nem is tud róla. Ennek egyik fő oka, hogy a hipertónia sokszor nem jár tünetekkel.
A KSH adatai szerint a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma 2001-ről 2019-re a 19 évesek és annál idősebbek körében 80%-kal nőtt (2001-ben 2214, 2019-ben 3980 volt a megbetegedések száma). 2019-ben a férfiaknál 3735, a nőknél 4198 megbetegedés jutott tízezer lakosra. Az idősebb korosztályokban rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbakban, 2019-ben a 19–24 évesek körében 314, míg a 75 éves és annál idősebb korosztályban már 9203 a tízezer lakosra jutó megbetegedések száma. A legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44 éves korosztály között van, utóbbiban 2,3-szer magasabb a magas vérnyomásban szenvedők aránya.
A számok sajnos évről évre nőnek: 2021-ben a férfiaknál már 3789, a nőknél 4201, együttesen pedig 4007 megbetegedés jut tízezer lakosra.
A magas vérnyomás kezelése
A genetikai tényezők, életkor, hajlamosító betegségek stb. ellen nemigen lehet tenni, viszont a megbetegedés kockázata csökkenthető, ha igyekszünk óvni egészségünket. Az életmódváltás, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a dohányzás elhagyása fontos a magas vérnyomás megelőzésében. Ha már kialakult, az életmódváltáson kívül gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
7 vérnyomáscsökkentő étel
Az élelmiszerek önmagukban nem helyettesíthetik az orvost, a testmozgást és a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, de a tápláló, szívbarát étrend sokat számít. Az alábbi ételeket érdemes beépítenünk az étrendünkbe annak érdekében, hogy segítsük a magas vérnyomás szabályozását:
Zöldségek
A só, illetve annak nátriumtartalma a kelleténél nagyobb mennyiségben fogyasztva fokozza a test folyadék-visszatartását, így elősegíti a vérnyomás emelkedését. Az olyan zöldségek azonban, mint a spenót, a brokkoli, a kel vagy a fejes káposzta, gazdagok káliumban. Ez az ásványi anyag elősegíti a nátriumszint csökkentését a vizeletürítés által, ezáltal pedig enyhíti az érfalakra nehezedő nyomást is. A leveles zöldségek és a vörös cékla jelentős mennyiségű nitrátot tartalmaznak, amely nitrogén-oxiddá alakul. A nitrogén-oxid kitágítja az ereket és javítja a vérkeringést, enyhítve a magas vérnyomást.
Gyümölcsök
Bogyós gyümölcsök: az áfonya, az eper és a szeder színét adó vegyületek, az úgynevezett antocianinok az emberi érhálózatra nézve is rendelkeznek előnyökkel. Ezek a természetes növényi anyagok támogatják, hogy az artériák fala szélesebbé és rugalmasabbá váljon, ezáltal pedig csökkenjen a vérnyomás.
Nem bogyós, de káliumban és antioxidánsban gazdag gyümölcsök a banán, avokádó, dinnye, szilva és gránátalma, ezek hozzájárulhatnak a vérnyomás szabályozásához.
Citrusfélék: A grépfrút, a narancs és a citrom vérnyomáscsökkentő hatással bírhatnak. Tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és növényi vegyületekkel, amelyek segíthetnek megőrizni a szív egészségét. A grépfrúttal legyünk óvatosak, ha viszont gyógyszert is szedünk, mert gátolhatja bizonyos készítmények felszívódását.
Magvak és olajos magvak
Mandula, dió, lenmag, tökmag és chia mag gazdag omega-3 zsírsavakban, magnéziumban és káliumban, amelyek kedvező hatással lehetnek a vérnyomásra. A tökmag fogyasztása különösen ajánlott, mert fontos tápanyagok koncentrált forrása: a magnéziumon és káliumon túl arginint is tartalmaz, ami egy olyan aminosav, amely a nitrogén-oxid termeléséhez szükséges. Ez az erek egészségéhez és a vérnyomás csökkentéséhez járul hozzá.
Hüvelyesek
A hüvelyesek olyan tápanyagokban bővelkednek, amelyek segítenek mind a magas vérnyomás, mind pedig a magas koleszterinszint csökkentésében. Melyek ezek? Pl. a rostok, amelyek köztudottan kötődnek a koleszterinhez, így az nem kerül a véráramba és nem tud plakkot sem képezni az artériák falán. A hüvelyesek káliumban is gazdagok, amely ásványi anyagnak a vérnyomás szabályozásában van nagy szerepe, emellett a nátrium szintjét is segít a szervezetben kiegyensúlyozni.
Joghurt
Az egészséges vérnyomás fenntartásában kulcsszerep jut a kalciumnak. Az alacsony zsírtartalmú joghurtok remek lehetőséget jelentenek a kalciumbevitelre anélkül, hogy aggódnunk kellene a hozzáadott cukrok vagy a zsír miatt. Keverjük bogyós gyümölccsel, kiváló és vérnyomásbarát nassolni való.
Zsíros húsú halak
A csontos halak szintén kiváló kalciumforrásnak számítanak, beleértve például a konzerv lazacot és szardíniát is. (Azért a sótartalomra figyeljünk oda.) Az olajos halak omega-3 zsírsavakban gazdagok, ami a szív- és érrendszer egészsége szempontjából hasznos. Halolajat tartalmazó étrend-kiegészítőkkel folytatott vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a zsírsavak csökkentik a vérnyomást, különösen a közepes fokú vagy súlyos hipertóniával küzdőknél.
Fokhagyma
A koleszterin problémákra és a vérnyomás csökkentésére is alkalmazható gyógynövényünk a fokhagyma. Leginkább nyersen javasolt a fogyasztása, vérnyomáscsökkentő hatású allicin tartalma ugyanis így érvényesül legjobban.
+1 Étcsokoládé
Az étcsokoládéban található kakaó flavonoidokat tartalmaz, amelyek növelik a nitrogén-oxid szintjét, és segítenek csökkenteni a vérnyomást.
Hazánk gyógyvizekben rendkívül gazdag ország, a világ legtöbb helyén csak „a vizek hazájaként” emlegetik. Rengeteg ásványi anyagokkal dúsított termálvízű gyógyfürdőnk van, melyeknek szolgáltatásait társadalombiztosítási támogatás keretében is igénybe lehet venni. Nézzük, melyek a legszebb gyógyfürdők, ahová kérhető beutaló.
A fővárosában, Budapesten található gyógyfürdők, ahová kérhető beutaló
A legcsodásabb fürdők a Rudas Gyógyfürdő, a Széchenyi Gyógyfürdő, a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, a Palatinus Gyógy- és Strand és Hullámfürdő, a Dagály Gyógy- és Strandfürdő és Uszoda, a Paskál Gyógy-és Strandfürdő, a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda.
Ezek közül az egyik legismertebb, a számos filmforgatás helyszínéül is szolgáló, a legtöbbünk által csak „Szecskának” hívott Széchenyi Gyógyfürdő. A patinás fürdőhelyiség története egészen a XIX. század végéig nyúlik vissza, már 1868-tól kezdve sejtették Pesten, hogy a Városliget területén artézi kutat lehet fúrni sikeresen. Ezen fúratások eredményre is vezettek és több évtizednyi előkészítő munka után 1913-ban megnyitotta kapuit a ma általunk ismert fürdő. Méltán hívhatjuk manapság nemcsak Budapest, de egyben Magyarország egyik legnépszerűbb gyógyvízű strandjának, ugyanis 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, mélyből fakadó gyógyvize jó hatással van a kopásos jellegű ízületi és gerincbetegségekre, a krónikus ízületi gyulladásokra, valamint az ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitációira.
De nem csak betegek számára nyújt kellemes kikapcsolódást a fürdő, ugyanis itt szauna, konditerem használata mellett lehetőség nyílik aerobicra és vízi tornára is. Szombatonként pedig zenés mulatsággal egybekötött éjszakai fürdőzésen is részt vehetünk.
Budapest másik híres termálfürdője a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, amit mi, magyarok egyszerűen csak „Gellértnek” szoktunk hívni. A fürdő története egészen a XV. századig, a török időkig követhető vissza, a kor kedvelt törökfürdőjeként szolgált már abban az időben is. Ma ismert formájában luxusszállodájával kiegészülve 1918-ban nyitotta meg kapuit. Az évek során számos fejlesztéssel tették még vonzóbbá a vendégek számára, jelenleg 1 kültéri ülőmedence, 5 beltéri termálmedence, és 2 merülőmedence szolgálja a kényelmüket. Található itt gőzkabin, finn szauna és hőlégkamra is. A Gellért-hegy belsejéből fakadó gyógyvize alkalmas az ízületi degeneratív, valamint a gerincbetegségek és az ízületi gyulladások enyhítésére is.
Fővárosi fürdőink megismerése után kalandozzunk egy kicsit vidékre, számos gyógyvizekben gazdag terület található itt is, melyekre gyógyfürdők sokasága épült.
A legszebb gyógyfürdők a Gyulai Várfürdő, a Hévízi Tófürdő, a Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdő, a Makói Hagymatikum Gyógyfürdő, a Szegedi Anna Gyógyfürdő, a Győri Rába-Ouelle Gyógy-Termál és Élményfürdő. Persze, még sorolhatnánk hosszasan, hiszen alig van olyan pontja Magyarországnak, ahol ne rejtene gyógyhatású vizet a talaj.
Vidéken található fürdőink közül ismerkedjünk meg először a Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdővel. Nevét Zsóry Lajosról kapta, ő végzett fúratásokat ezen a területen 1938-ban azzal a céllal, hogy sikeresen olajat hozzon majd a felszínre. Ebbéli törekvései ugyan nem vezettek eredményre, de olaj helyett meleg termálvíz tört fel a föld alól, melynek áldásos hatását ma is élvezik az odalátogatók.
A gyógyvíz kedvező hatással van a magas vérnyomással bíró betegek szervezetére, amellett gyulladáscsökkentő hatású, élénkíti a légzést, javítja az anyagcserét, és mindezek mellett jó hatással bír az ízületi betegségekre is. A fürdőkomplexum Mezőkövesd központjától mindössze 4 km-re található, 11 hektáros területén 22 medence vehető igénybe, ezek között van hullámmedence, felnőtt és gyermekmedence, valamint csúszdapark is. 2015-ben pedig a fürdő területén apartmanok is épültek, melyek közvetlen átjárást biztosítanak az itt megszállóknak a fürdő területére.
Másik híres vidéki gyógyfürdő a Békés vármegyében lévő Gyulai Várfürdő, melynek története a XX. századig nyúlik vissza időben. Az első termálvizet eredményező mélyfúrásokat az Almássy-család hajtotta végre 1943-ban, de maga a fürdő csak 1959 májusában nyitotta meg kapuit. Az itt található gyógyvíz 6 kútból fakad, melynek alkáli-hidrogéntartalma igen magas. Rendkívül jó hatással van a mozgásszervi károsodásokra, a reumás panaszokra, az idült idegbántalmakra és a gyulladásos nőgyógyászati és urológiai betegségekre is. A hatalmas fürdőkomplexum egy Aquapalotából, egy kastélyparkból, egy vízi gyermekparadicsomból, és egy szaunaparkból tevődik össze.
Ezeken a részeken mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket kicsiktől-nagyokig, betegektől-egészségesekig. Számos medence, csúszda, vízi játék, illetve szauna gondoskodik a felhőtlen életérzésről.
woman put coins to stack of coins and red house blackground
Idén a fővárosban az év első öt és fél hónapjában 10, a legnagyobb vidéki városokban 38 százalékkal emelkedett a téglalakások átlagos havi bérleti díja a 2022-es adatokhoz képest – közölte az Otthon Centrum.
A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetőjét, aki elmondta: A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban idén az év első öt és fél hónapjában átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni, ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb.
Arra is kitértek, hogy a téglalakások idei bérbeadásai alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal. Ezt a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követi. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult. A pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
Ennyi a bérleti díja most egy téglalakásnak:
A fővárosban az egyszobás tégla lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek. A kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot.
Közölték, hogy a vidéki megyei jogú városok között Győr és Székesfehérvár „elhúzott” a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra.
A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni. Minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer. A külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a vármegyeszékhelyeken 113 ezer forint.
Ugyanakkor a paneleknél jelezték, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál. De a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.
A ruhák, ágyneműk, törülközők mosásáhoza legtöbb magyar háztartásban használnak valamilyentextilöblítő folyadékot, hogy frissek és üde illatúak legyenek a ruhadarabok. Csakhogy ezekben a természetes illatanyagok helyett több száz bevizsgálatlan, a fogyasztók számára megismerhetetlen vegyületet alkalmaznak, amelyek allergiás reakciót is okozhatnak.Nem szeretnél lemondani a frissességről?Az illatos öblítő házilag is elkészíthető, és a textil így is puha lesz.
A minőségi bolti öblítők nem olcsók, némelyikért 1,5 literes kiszerelésben akár 1500-2000 Ft-ot is elkérhetnek, amellett, hogy használatuk sem mondható éppen környezetbarátnak. Az érzékenyebbek számára pedig akár bőrkiütések, a bőr szárazságát vagy egyéb allergiás reakciót is okozhat a benne lévő vegyszerek miatt.
Illatos öblítő készítése házilag
Szerencsére otthonunkban is könnyen tudjuk előállítani ezen mosáshoz szükséges segédanyagot. Ezzel nem csak spórolhatunk, de ahogy előbb említettük környezetünket is megkímélhetjük és a vegyszereket is elkerülhetjük. A környezetbarát házi öblítő előállításának számos módja ismert, ahány háztartás, annyiféle technika, annyiféle lehetséges hozzávaló.
Azoknak, akiknek az orra érzékeny a túl erős illatokra, célszerű almaecetet alapul venni. Ebből 1dl-t keverjünk össze 1 liter vízzel egy flakonban, ezt követően cseppentsünk bele narancsos illóolajból 7, jázmin illóolajból 6, majd teafa illóolajból 2 cseppet, ezek arányai ízlés szerint változtatható. Azonban arra figyeljünk, hogy ezek is okozhatnak allergiát.
Készíthetünk öblítőt még mosóparfüm és citromsav hozzáadásával is. Ezeket a hozzávalókat azoknak ajánljuk inkább, akik szeretik, ha ruháik mosás után intenzív illatot árasztanak.
A folyamat itt is hasonlóképpen az alapanyagok összekeverésével kezdődik, mégpedig úgy, hogy a mosóparfümből 100 ml-t 5-6 kanál citromsavval összekeverünk 1,5 liter vízben. Az így elkészült vegyületet alaposan összerázzuk, majd kicsit állni hagyjuk, nem sokkal később már használhatjuk is a mosáshoz.
Egyik megismert módszer sem túl bonyolult, nem kell kémikusnak lennünk ahhoz, hogy el tudjuk sajátítani folyamatát. Azonban kijelenthetjük, hogy az így kapott öblítőnk környezetbarát, általunk jól ismert alapanyagokból készül, kevesebb műanyag használatával, illatának intenzitását is mi határozhatjuk meg a hozzávaló anyagok adagolásával, és végül, de nem utolsósorban egy vagyont sem kell érte otthagynunk a boltban.
Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű diákoknak: az Útravaló Ösztöndíjprogramban tanulók, illetve a tanulók mentorai vehetnek részt. Pályázni majd csak augusztusban lehet, de érdemes már most megismerni a feltételeket.
Az Útravaló Ösztöndíjprogram egy összetett támogató, segítő, tanulást motiváló rendszer. E rendszerben a tanuló, és a tanuló iskolai előrehaladását támogató mentor vesz részt. A program köznevelést érintő alprogramjai (Út a középiskolába, Út az érettségihez és Út a szakmához) mentori és ösztöndíj-támogatást nyújtanak a bevont tanulók részére.
Ki jelentkezhet tanulóként az Útravaló Ösztöndíjra?
Tanulóként pályázhat a Magyarország területén működő köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban álló magyar vagy külföldi állampolgár, aki a pályázat időszakának tanévében nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanul és a jelentkezés benyújtásának időpontjában hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, védelembe vett, családba fogadott, ideiglenes hatállyal elhelyezett, utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesül, valamint
az „Út a középiskolába” alprogram esetében általános iskolában 7-8. évfolyamon tanul és az előző tanév végi tanulmányi átlaga eléri a 3,0-et;
az „Út az érettségihez” alprogram esetében gimnáziumban, technikumban vagy szakgimnáziumban tanul és az előző tanév végi tanulmányi átlaga eléri a 3,0-et;
az „Út a szakmához” alprogram esetében szakiskolával, szakképző intézménnyel, vagy készségfejlesztő iskolával állnak tanulói jogviszonyban, szakma megszerzésére irányuló képzésben vesznek részt, az előző tanév végi tanulmányi átlaga eléri a 2,5-ös átlagot.
A magatartás és szorgalom jegyek nem egyik alprogramnál sem számítanak bele az átlagba.
Ki nyújthat be pályázatot mentorként az Útravaló Ösztöndíjprogramba?
A diákok iskolai előrehaladását a mentorok segítik. Mentorként pályázatot nyújthat be a tanárképzésben vagy tanítói képzésben szakképzettséget szerzett személy, szociálpedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szakoktató, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény olyan hallgatója, aki az ezen pont szerinti végzettségeket adó képzésekben az utolsó két félév valamelyikének teljesítését a pályázati felhívás meghirdetését követő félévben kezdi meg.
A mentori feladatok (például személyes kapcsolattartás, csoportos foglalkozások) ellátásához javasolt, hogy a mentor azon a településen dolgozzon vagy tartózkodjon életvitelszerűen, amely településen a tanuló lakik vagy tanulmányait végzi. Mentornak jelentkezhet GYES/GYED-en lévő, valamint nyugdíjas pedagógus is, ha a feladatait el tudja látni.
Egy pályázó mentor egyazon tanévben, az Útravaló Ösztöndíjprogramban összesen legfeljebb 5 (öt) pályázó tanuló tekintetében nyújthat be mentori pályázatot. A korlátozás a teljes Útravaló Ösztöndíjprogramra vonatkozik, így azon mentor, aki a korábbi pályázati felhívásban nyertes – továbbfutó – ösztöndíjas tanuló vonatkozásában is lát el mentori tevékenységet, a továbbfutó ösztöndíjas tanulókat beszámítva vállalhatja összesen 5 (öt) pályázó tanuló tekintetében a mentorálást. Ez alól kivétel:
Az esélyteremtő ösztöndíjprogramok esetében a mentorként pályázó személy egyazon tanévben a fenti számot meghaladó számú, de legfeljebb 8 (nyolc) pályázó mentorálását vállalhatja az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
ha az általa mentorálandó valamennyi pályázó tanuló köznevelési vagy szakképző intézménye a településen az egyetlen köznevelési vagy szakképző intézmény (jelen esetben köznevelési intézmény alatt általános iskolát és középiskolát értünk) és
a köznevelési vagy szakképző intézményben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri a 80%-ot.
Mentor másik iskolában tanító tanár is lehet, de meg kell felelnie a pályázat feltételeinek, valamint az adott köznevelési intézmény jóváhagyása is szükséges.
Hogyan kell beadni a pályázatot?
Fontos, hogy a tanuló és a mentor együtt jogosult beadni a pályázatot. Ez benyújtható az Útravaló Ösztöndíjprogram („UTR”) Pályázati adatlap kitöltő felületen keresztül, amely a tef.gov.hu/ oldalról vagy az utr.tef.gov.hu url-ről érhető el.
A pályázatot az előző évben csak elektronikusan lehetett leadni (valószínűleg idén is így lesz). A pályázatok benyújtására általában augusztus végétől szeptember végéig van lehetőség.
Mennyi az Útravaló ösztöndíj összege?
A 2022/2023-as tanévben:
Az Út a középiskolába alprogramban a pályázó mentor 11.000 Ft/tanuló/hó támogatásban, a pályázó tanuló az előző tanév végi tanulmányi átlaga alapján a 9.000-15.500 Ft/hó támogatásban részesülhet a támogatási időszak alatt.
az Út az érettségihez alprogramban a pályázó mentor 11.000 Ft/tanuló/hó támogatásban, a pályázó tanuló az előző tanév végi tanulmányi átlaga alapján a 11.000-20.000 Ft/hó támogatásban részesülhet a támogatási időszak alatt.
az Út a szakmához alprogramban a pályázó mentor 11.000 Ft/tanuló/hó támogatásban, a pályázó tanuló az előző tanév végi tanulmányi átlaga alapján a 9000-18.000 Ft/hó támogatásban részesülhet a támogatási időszak alatt.
