Élettársi kapcsolat vagy házasság? Szerződés, vagyonközösség, öröklés – tényleg nem számít a „papír”?  

Ma már teljesen szokványos, ha egy fiatal pár tagjai nem terveznek összeházasodni. Kapcsolatuk lehet erős és életre szóló, nem a „papír” meglétén áll vagy bukik. Rengeteg más azonban igen: például a CSOK-ot, a babavárót nem igényelhetik párok, és az első házasok adókedvezményével is csak azok élhetnek, akiknél megvolt a boldogító igen, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. A házasság intézménye sok jogi és nem jogi előnnyel jár, érdemes ezeket megismerni, mint ahogy azt is, milyen jogok illetik meg az élettársakat. Élettársi kapcsolat vagy házasság: összefoglaltuk, kiknek milyen lehetőségeik vannak, hogyan befolyásolja az anyagiakat a családi állapot, és milyen szabályok vonatkoznak az öröklésre.

Ki számít élettársnak? A házasság vagy az együttélés előnyösebb-e jogi szempontból?

Élettársnak kell tekinteni minden olyan – akár azonos nemű – párt, akik közös háztartásban élnek (albérlet is lehet), valamint érzelmi és vagyoni közösséget alkotnak. Ennek kinyilatkoztatásához nincs szükség sem szerződéskötésre, sem nyilvántartásba vételre. Az élettársi kapcsolat feltétele még, hogy egyik fél se álljon házasságban, bejegyzett élettársi életközösségben vagy kapcsolatban, továbbá a két fél ne legyen egymással egyenesági rokon vagy testvér.

Akik házasodni nem akarnak, de mégis szeretnék kifejezni, hogy összetartoznak, azok az élettársi kapcsolatot bejelenthetik közjegyző előtt. A nyilatkozat bekerül az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, vagyis a párnak lesz közokirata az élettársi kapcsolatról.

Az azonos nemű párok számára létezik egy együttélési kapcsolati forma, amelyet kimondottan számukra találtak ki: a bejegyzett élettársi kapcsolat. Ez egy hivatalosan elismert kapcsolati forma, de a feleket nem illetik meg a házastársi jogok.

Élettársi kapcsolat vagy házasság? Vagyonról és öröklésről

A házasság fennállásának ideje alatt az egyik fél által vagy közösen szerzett vagyontárgyak a felek osztatlan közös vagyonát képezik. Ha a házasság előtt volt együttélés, akkor az időszaknak a kezdeti időpontjától érvényes. Megosztás esetén ezeket a javakat egyenlő arányban kell a két fél rendelkezésére bocsátani.

Az élettársak ezzel szemben nem alkotnak vagyoni közösséget, önálló vagyonszerzőknek tekinthetők, saját vagyonukkal önállóan rendelkezhetnek. Az együttélés megszűnésekor azonban bármely élettárs jogilag követelheti az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Például ha a felek az együttélés alatt vettek közösen egy ingatlant, akkor az annak megszerzésébe belefektetett vagyonnal arányos összeg illeti meg őket.

Ha a házasok vagy az együtt élő párok nem az érvényes vagyonjogi rendszert szeretnék kapcsolatukban érvényesíteni, akkor arról külön szerződést kell kötni.

A házastársak egymás törvényes örökösei az egyik fél elhunytát követően. Az özvegyet minden vagyontárgyból megilleti egy gyermekrész, tehát ha az elhunytnak két gyermeke volt, akkor a házastársával együtt a vagyontárgyak három felé fognak osztódni. Az özvegyet megilleti még az utolsó közös lakhelyük feletti haszonélvezeti jog. Élettársaknál nincs törvényi szabályozás, ott végrendelkezni kell. Bejegyzett élettársak viszont lehetnek egymás törvényes örökösei.

Kinek járhat tartásdíj?

Mind a volt házastársak, mind az élettársak egyik tagja jogosult lehet eltartásra. A különbség, hogy az élettárs csak akkor részesülhet ebben, ha van közös gyermek, illetve a kapcsolat legalább egy évig fennállt. Ehhez az illetőnek bizonyítania kell, hogy önhibáján kívül nem tudja magát eltartani.

A gyerektartás a szülőség következménye, ez házasok esetében automatikusan létrejön. Élettársi kapcsolatban élőknél a gyermek apjának az anyakönyvvezetőnél kell nyilatkozatot tennie, hogy övé a születendő gyermek. A polgári törvénykönyv szerint a gyermek 18 éves koráig tartásra szorul. A továbbtanuló nagykorú maximum 25 éves koráig részesülhet gyerektartásban.

A házassági szerződésről

Hivatalosan házassági vagyonjogi szerződés. Nagyon sok kellemetlenségtől védhet meg egy mindkét fél által egyenrangúan megkötött házassági szerződés, tehát érdemes túllépni azon, hogy a dokumentum bizalmatlanságot szül. Válás esetén – ha másért nem is – az akár hónapokig tartó vagyonmegosztási per elkerülésért biztosan hálásak leszünk.

Házassági szerződés nélkül a a bíróság a törvényben foglaltak alapján dönt a vagyon megosztásáról. Szerződést kötni akkor is hasznos, ha az egyik fél nevén van hitel vagy vállalkozás és szeretnénk a másik fél felelősségét kizárni. Házasság esetén nemcsak a vagyon közös, hanem a hitelek és az adósságok is. Ilyenkor is jól jöhet a szerződés, mert így megóvható a vagyon egy része egy esetleges végrehajtási eljárás során.

A polgári törvénykönyv vonatkozó része kétféle vagyonmegosztási módot kínál. Egyik a vagyonelkülönítési rendszer, másik a közszerzeményi rendszer.

• A vagyonelkülönítési rendszer lényege, hogy minden vagyontárgy azé, aki megszerezte. Mindenki önállóan használja a vagyonát és önállóan felel a tartozásokért is. Ugyanígy a házasság megszűnése esetén nincs vagyonmegosztás, mindenki annyit visz, amennyit hozott.
• A közszerzeményi rendszerben a házastársak szintén önálló vagyonszerzőnek számítanak, válás esetén viszont fele-fele arányban részesednek abból a vagyonból, amely a házasság alatt termelődött. Ilyenkor az adósságok és a különvagyon levonásra kerül.
• A két modellt ötvözni is lehet, illetve úgy is összeállítható a szerződés, hogy az mindkét fél számára előnyös legyen.

Fontos, hogy csak akkor érvényes a házassági vagyonjogi szerződés, ha azt közjegyzővel vagy ügyvéddel készíttetjük el. Ennek megfelelően a szerződést közjegyzői okiratba kell, hogy foglalják vagy ügyvédnek szükséges ellenjegyezni.

Mire jó a házassági anyakönyvi kivonat?

Az anyakönyvi kivonat az, ami közhitelesen tanúsítja az anyakönyvi eseményeket. Anyakönyvi eseménynek számít a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset.

Mikor van szükség a házassági anyakönyvi kivonatra?

• Szülés/születés: A gyermek anyakönyvezésekor kérik a szülők házassági anyakönyvi kivonatát és az alapján tudják az édesapa nevére anyakönyvezni a gyermeket.
• Hitelügyintézés: Banki ügyintézéskor, hitelfelvétel esetén is kérik a házassági anyakönyvi kivonatot. A Babaváró Hitel, a CSOK és CSOK Plusz ügyintézése során feltétel a házasságkötés, amelyet a házassági anyakönyvi kivonattal tudunk igazolni.
• Válás: A válóper iránti kereset benyújtásakor ezt is csatolni kell.
• Örökösödés, ajándékozás: Örökösödés vagy egyenes ági rokonok között történő ajándékozási (lakás, autó, stb.) ügyletek esetében is szükség lehet rá.

Nem bejegyzett élettársi kapcsolat: vagyonmegosztás

A vagyonmegosztás sosem egyszerű, még olyan jogilag jól szabályozott kapcsolatban sem, mint a házasság. Nem bejegyzett élettársi kapcsolatnál a vagyonmegosztás elve azzal indul, hogy tisztázzák, a felek valóban élettársi kapcsolatban éltek-e egymással. Ezt követi a közös vagyon meghatározása és megosztása.

Ahhoz, hogy egyáltalán a nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között vagyonmegosztásról lehessen beszélni, azt kell kideríteni, hogy az élettársak egyetértenek-e abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Ha bizonyított, hogy az élettársaknak soha nem volt céljuk a közös gazdálkodás és közös vagyon létrehozása, akkor nincs szó megosztandó közös vagyonról.

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a vagyonmegosztás esetén háromféle vagyon különíthető el. Az egyik, illetve másik élettárs kizárólagos vagyona és a közös tulajdonban lévő vagyon. Ha meg lehet állapítani, hogy a közös gazdálkodásból közös vagyon született, akkor az, hogy ki milyen arányban tulajdonosa, az alábbiak szerint állapítható meg:

Az élettársak szerzéshez való közreműködési arányát az élettársi kapcsolat teljes tartalmára egységesen kell megállapítani, az életközösség teljes tartama alatt befolyt összes jövedelmük összevetésével, figyelmen kívül hagyva, hogy az együttélés egyes szakaszaiban a közreműködésük és jövedelmük aránya eltérő volt, valamint mikor szerezték a tulajdonjogilag vitatott vagyontárgyat.

Ha viszont a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni azzal, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Nem bejegyzett élettárs öröklése

Ahogy írtuk, az élettársakra nem ugyanazok a jogi szabályok érvényesek, mint a házastársakra. Nincs ez másképp az öröklés terén sem. Az élettársi kapcsolatot lehetőség van közjegyző előtt bejelenteni, azonban ezáltal csak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába lehet bekerülni, jogilag sok minden nem fog változni. A bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig főként az azonos nemű párok számára találták ki, azonban ebben az esetben sem illetik meg a házastársi jogok a párokat.

A vagyonjogi törvény szerint a házastársakkal ellentétben az élettársak az együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy mennyi ideje vannak együtt, nyilvántartásba vett-e a kapcsolat, vagy esetleg vannak-e közös gyerekek.

A házastársak egymás törvényes örökösei. Az elhunyt után az özvegyet minden vagyontárgyból megilleti egy gyermekrész, illetve az utolsó közös lakhelyük feletti haszonélvezeti jog. Tehát az özvegy továbbra is lakhat a közösen használt ingatlanban. A vagyontárgyak esetében, ha az elhunytnak egy gyermeke volt, akkor azok kétfelé fognak osztódni.

Az élettársakat tekintve az öröklést illetően nincs törvényi szabályozás. Ebben az esetben végrendelkezni szükséges. A bejegyzett élettársak (azonos nemű párok) kivételek, ugyanis ők törvényes örökösei lehetnek egymásnak.

Az adójogszabályok sem kedveznek az élettársaknak. Míg a házastársak illetékmentesen kapják meg az örökséget, addig az élettársak 18%-os illetéket kötelesek fizetni a szerzett vagyon után.

Haszonélvezeti jog törlése

A haszonélvezeti jog tárgya lehet ingatlan vagy ingóság is, például egy ház vagy egy autó. Amikor valakinek haszonélvezeti joga van egy lakáson, akkor jogosult azt birtokba venni, használni, illetve hasznosítani. Olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy négy évvel ezelőtt az élettársa holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott a kérdező családi házára, amely még családi örökség részeként került a kérdező tulajdonába. Kapcsolatuk mostanra megromlott, kérdése, hogy hogyan lehetséges ezt töröltetni. Klasszikus értelemben véve erre nincs lehetőség; ha már egyszer bejegyzésre került, azt visszavonni vagy törölni nem lehet.

Ebben az esetben két megoldás lehetséges: vagy lemond a haszonélvező a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, vagy a tulajdonos (kérdező) megváltja azt, azaz fizet érte.

Maradt még kérdésed? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálathoz, 48 órán belül válaszolunk.