30 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár? Ettől függ a várható összeg
A jelenlegi szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár 65 év. Ahhoz, hogy „rendes” nyugdíjat állapítsanak meg, legalább 20 év szolgálati idő szükséges; 15 év esetén öregségi résznyugdíjat kaphat a kérelmező. Az ellátás összegét a szolgálati idő jelentősen befolyásolja: minél több az évek száma, annál magasabb lesz a járandóság. Cikkünkben bemutatjuk, pontosan mi a szolgálati idő, hogyan hat ez a nyugdíjra, és végül egy példán keresztül megnézzük, hogy 30 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár.
A szolgálati idő az az időszak, amikor valaki nyugdíjjárulékot fizetett, és ezt az állam elismeri a nyugdíjszámítás során. Persze nem kizárólag a járulékfizetés számít: vannak úgynevezett járulékfizetés nélküli időszakok is, amelyeket a törvény szintén beszámít.
Mi lehet szolgálati idő? Ide tartoznak például:
- egyes tanulmányi évek (főként 1998 előtt),
- a munkaviszonyban töltött évek,
- a közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony,
- a gyeden, gyesen töltött idő bizonyos feltételekkel,
- a sorkatonai szolgálat.
Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás. A teljes lista megtalálható a Magyar Államkincstár oldalán, itt.
A jogosító időről kérdezne? Más témáról kérne információt? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül, díjmentesen válaszolnak.
Hogyan számolják ki a nyugdíjat?
A nyugdíj kiszámítása két dolgon alapul: a valorizált nettó életpálya-átlagkereseten (ez az évek során szerzett, adózott jövedelmek inflációval korrigált, átlagolt összege) és a szolgálati időhöz rendelt szorzószámon (ami megadja, hogy az átlagkereset mekkora hányada jár nyugdíjként).
Korábbi cikkünkben részletesen megírtuk, milyen tényezőkkel és képlettel számolható ki a nyugdíj várható összege, ez itt található:
30 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár?
Az állam a szolgálati idő hossza alapján százalékosan meghatározza, hogy a valorizált átlagkereset mekkora része jár nyugdíjként. Minél több évet dolgozunk, annál magasabb ez a százalék:
- 15 év után már lehet nyugdíjat kapni, ez a résznyugdíj, ekkor 43% a szorzó.
- 20 év után már teljes öregségi nyugdíj jár, 53%-os szorzóval.
- 15 és 25 év között évente 2%-kal nő a szorzó.
- 25 és 40 év között évente 1%-kal nő tovább.
- 40 év szolgálati időnél eléri a 80%-ot.
- 40 és 50 év között ismét évente 2%-kal nő, egészen a 100%-os maximumig.
Tegyük fel, hogy valaki 1995 és 2024 között dolgozott folyamatosan, végig átlagfizetéssel:
1. Nettó keresetek, időszakokra bontva
- 1995–2004: havi átlag 50 000 Ft → éves nettó: 600 000 Ft
- 2005–2014: havi átlag 120 000 Ft → éves nettó: 1 440 000 Ft
- 2015–2024: havi átlag 250 000 Ft → éves nettó: 3 000 000 Ft
2. Valorizációs szorzók (2024-es adatok alapján, becsült)
- 1995–2004: kb. 6,95 → éves: 600 000 × 6,95 = 4 170 000 Ft
- 2005–2014: kb. 3,02 → éves: 1 440 000 × 3,02 = 4 349 000 Ft
- 2015–2024: kb. 1,45 → éves: 3 000 000 × 1,45 = 4 350 000 Ft
3. Összes valorizált kereset 30 évre
- Mindhárom évtized: ~4,2–4,35 millió Ft/év
- 30 év összesen: kb. 129 millió Ft
4. Havi valorizált átlagkereset
- 129 millió Ft ÷ 360 hónap = 358 000 Ft
5. Nyugdíjalap számítása
- 358 000 Ft teljes egészében figyelembe vehető, mert nem haladja meg a 372 000 Ft-os határt.
30 év munkaviszonyhoz tartozó szorzó: 68%
Várható nyugdíj: 358 000 × 0,68 = kb. 243 440 Ft/hó
Ez csak példa, nem hivatalos számítás. Az egyéni adatok, a pontos valorizációs szorzók és a szolgálati idő eltérései jelentősen módosíthatják a végösszeget.
