Többféle nyugellátás létezik, de a „rendes” nyugdíj alatt az öregségi nyugdíjat értjük. Leegyszerűsítve ez az, amit a munkával töltött évek és a jövedelmünk után kapunk az államtól idős korunkban. Milyen nyugdíjak vannak még? Cikkünkben sorra vesszük az ellátásokat, megmutatjuk, hogy mitől függ az összegük, és azt is megnézzük, milyen esetben kérhető emelés vagy más segítség.
Mikor érdemes nyugdíjba menni?
Az öregségi nyugdíj összegét két dolog határozza meg: a munkával töltött idő és a bejelentett jövedelem nagysága. A nyugdíjat a „nagy közösből” kapják az idősek, azaz az éppen aktív dolgozók bruttó fizetéséből levont járulékokból. Tudni kell, hogy Magyarországon egyre nagyobb a nyugdíjasok aránya, míg az aktív dolgozóké egyre kisebb. Ez várhatóan nem fog megfordulni, emiatt pedig valószínűleg csökkenni fog az egy főre jutó ellátás összege. Ha tehát nyugodt időskort szeretnénk, nem támaszkodhatunk kizárólag az állami nyugdíjra, nekünk kell gondoskodnunk a jövőnkről, pl. nyugdíj-előtakarékossági számlával.
Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár (jelenleg 65 éves kor) elérésekor nyugdíjra, ha rendelkezik 20 év szolgálati idővel. (Ha csak 15-tel, akkor résznyugdíjat kaphat.) Jelenleg nagyjából a nettó életpálya-keresetünk (fizetésünk) 60-70%-át szoktunk megkapni nyugdíjként, de a nyugdíjszámítás folyamata ennél jóval bonyolultabb.
Hogyan lehet a legmagasabb összeget kihozni?
A nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Alapvetően a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem kötelező nyugdíjba vonulni. Néhány további munkában töltött év után magasabb összegű ellátást kaphatunk, de nyugdíj mellett is van lehetőségünk dolgozni. A nyugdíjszámításról részletesen ebben a cikkünben írtunk:
Milyen nyugdíjak vannak itthon?
Nők 40 korkedvezményes nyugdíj
Ahogy írtuk, az öregségi nyugdíj a „rendes” nyugdíj. Idetartozik a Nők 40-ként ismert korkedvezményes nyugdíj is: ennek lényege, hogy a hölgyek, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, azok életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Vagyis a feltételeket teljesítő nők 65 éves koruk előtt kiszállhatnak a munka világából. A korkedvezményes nyugdíjazásuk miatt az ellátás összegéből nem vonnak le semmit, mellette ugyanúgy dolgozhatnak, mint más nyugdíjasok – persze, csak ha akarnak és érzik magukban az erőt.
A feltételekről, a jogosultságról és az igénylés menetéről ebben a cikkünkben írtunk. A Nők 40-nek rengeteg az előnye, de természetesen vannak hátrányai is. Nagyon meg kell gondolnia az érintetteknek, hogy kérik-e a jogosultság megszerzése után közvetlenül a nyugdíjazásukat.
Egy példa: ha valaki 62 éves korában korkedvezménnyel megy el nyugdíjba, akkor az ellátás összege a következő három évben csak az inflációval egyező mértékben nőhet (a nyugdíjemelések révén). Viszont ha a hölgy 65 éves koráig dolgozik, a keresete várhatóan nagyobb mértékben nő ebben a három évben, így nagyobb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg részére. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után nem számolják újra az ellátás összegét. A Nők 40 előnyeit és hátrányait itt foglaltuk össze:
Az özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj a hozzátartozói nyugellátások egyik típusa. Özvegyek részére folyósítják, a nyugdíjban részesülő és nem részesülő személyeknek jár. Az ellátást megkaphatja az elhunyt, az eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is. Bizonyos feltételeknek teljesülnie kell mind az özvegy, mint az elhunyt részéről.
Mindig kétféle jogosultságot vizsgálnak. Az egyik, hogy az elhunyt házastárs/élettárs szerzett-e jogosultságot a nyugdíjra, a másik, hogy az özvegy megfelelő családi viszonyban állt-e az elhunyttal. Az elsődleges feltétel, hogy az elhunyt vagy öregségi nyugdíjas volt, vagy meg lehetett állapítani a részéré egy elméleti nyugdíjat, ami megillette volna a halála időpontjában.
Az özvegyre vonatkozó feltétel, hogy életközösségben kellett élniük az elhunyttal, vagyis házastársának, élettársának kellett lennie, illetve ha elváltak, akkor a bíróságnak meg kellett állapítania egy házastársi tartásdíjat az özvegy részére. Ha elváltak, de nem volt tartásdíj, akkor az özvegyi nyugdíj nem jár.
Az özvegyi nyugdíjnak 3 „szakasza” lehet. Az első az ideglenes; a második, amikor bizonyos okokból folytatódik az ellátás folyósítása; létezik egy harmadik is, amikor az özvegyi nyugdíj feléled és véglegessé válik. Ez azt jelenti, hogy az ellátást a jogosult jellemzően élete végéig kapja. Nem egyszerű téma, a legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkben gyűjtöttük össze:
Özvegyi nyugdíj nem jár mindenkinek, aki elveszti a házas- vagy élettársát. Akiknek jár, azok sem kaphatják meg automatikusan, igényelniük kell a megállapítását. Járhat- az özvegyi nyugdíj rokkantsági ellátás mellett? Hogyan kell azt igényelni? Ezek a kérdésekre itt válaszoltunk:
Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2023-ban
A nyugdíjtörvény lehetővé teszi, hogy a nyugellátásban részesülők évente egyszer segélyt kérjenek. Ez az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülőnek adható, ha olyan élethelyzetbe kerül, ami létfenntartását veszélyezteti. Nem mindenki élhet a lehetőséggel, csak nehéz anyagi körülmények között élők kérelmezhetik. Mit jelent ez számokban?A kérelmező havi jövedelme nem haladhatja meg a havi 100 ezer forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül van.
Hogyan kell igényelni? Mutatjuk lépésről lépésre:
Kinek jár méltányossági nyugdíjemelés?
Méltányossági nyugdíjemelés, avagy kivételes nyugellátás-emelést a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy árva kérelmezhet. Maradjunk a nyugdíjasoknál: emelés akkor kapható, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együtt nem haladja meg a 120 ezer forintot havonta.
Mekkora összeg kapható? Sajnos nem túl magas: 3-8 ezer forint körüli összeget állapíthatnak meg, ráadásul csak 3 évente lehet kérni. Hogyan? – ezt is megírtuk, mégpedig itt:
Milyen támogatásra, segítségre lehet jogosult egy nyugdíjas?
Nyugdíj mellett, mozgásszervi megbetegedésre is járhat a fogyatékossági támogatás. Az állam 300 ezer forinttal segíthet be az akadálymentesítésbe, ezt mozgáskorlátozott nyugdíjasok igényelhetik. A támogatáson túl az idősek jogosultak lehetnek különböző kedvezményekre, bizonyos kor felett pedig juttatásokra.
