Az öregségi nyugdíj összegét számos dolog befolyásolja: számítanak a munkával töltött évek, a bér, de az is meghatározó, hogy melyik évben kérjük a nyugdíj megállapítását. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor érdemes nyugdíjba menni, illetve hogyan kaphatunk magasabb összeget.
A magyar nyugdíjrendszerről: bevételi oldal
A magyar nyugdíjrendszernek két oldala van: egy bevételi és egy kiadási oldal. A bevételi oldalon az aktív munkavállalók járulékai állnak, amelyet a munkáltató fizet a bruttó munkabérünk alapján. Míg az állam az adókat „szabadon” használhatja fel a kiadások fedezésére, addig a járulékoknak mindig „helye” van. Például a nyugdíjjárulék a nyugdíjrendszer fenntartását szolgálja.
Minden befizetés egy nagy közös kasszába érkezik. Ez azt jelenti, hogy a befizetéseink nem személyre szólóan gyűlnek, hanem mindenkiével együtt. Tudni kell, hogy az aktív munkavállalók száma csökken, így egyre kevesebb járulék folyik be a közösbe. A nyugdíjasok száma viszont nő, azaz egyre több ember között kell elosztani az egyre kevesebb befolyt összeget.
Mit jelent ez az egyén számára? Bár arányaiban számít mennyi járulékot fizettünk be az évek során, azonban ha csökkennek a nyugdíjak, mindenki nyugdíja csökkenni fog.
A magyar nyugdíjrendszerről: kiadási oldal
A nyugdíjrendszer kiadási oldalán a nyugdíj áll. Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjra, ha rendelkezik 20 év szolgálati idővel. (Ha csak 15-tel, akkor résznyugdíjat kaphat.) A nyugdíjkorhatár betöltése előtt is nyugdíjba lehet vonulni, de csak azok a nők élhetnek a lehetőséggel, akik rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel (a nők 40 feltételeiről itt írtunk részletesen).
A nyugdíj összegét több dolog is befolyásolja, de a két legfontosabb, hogy mennyi időt töltöttünk aktív munkavállalóként, és hogy ezen időszak alatt mennyi volt a bejelentett jövedelmünk. A Magyar Államkincstár így fogalmaz:
a nyugdíj összege az ellátás összegének mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.
(A szolgálati idő nagyjából a munkával töltött évek számát jelenti, vagyis amikor biztosítottak voltunk és az előírt mértékű nyugdíjjárulékot megfizettük.) Leegyszerűsítve, a nyugdíjat úgy számítják ki, hogy egy nettó átlag életpálya-keresetet állapítanak meg a ledolgozott időszakra, majd ezt az összeget arányosítják a ténylegesen ledolgozott évek számával. (Bővebben a MÁK oldalán.) Fontos hogy a nyugdíj alapját képező jövedelmet 1988-tól veszik figyelembe (ekkor vezették be ugyanis az SZJA-t).
Jelenleg nagyjából a nettó életpálya-keresetünk (fizetésünk) 60-70%-át szoktunk megkapni nyugdíjként, de a nyugdíjszámítás folyamata ennél jóval bonyolultabb. Könnyen belátható, hogy akik 10-15 év múlva mennek nyugdíjba, azoknak ennél (is) rosszabbak a kilátásaik.
Mi számít bele a szolgálati időbe?
Az, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés stb.
Olyan időszakok is számítanak, amikor bizonyos ellátásokat kapunk. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás. (A Nők 40-nél más szabályok érvényesek a szolgálati időt tekintve.)
A szolgálati idő naptári naponként ismerik el, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerezünk, annál magasabb százaléka lesz az induló nyugdíj az ellátás alapját képező nettó átlagkeresetének.
A valorizációs szorzó
Ezt a szorzószámot a nyugdíj megállapításánál használják. Márciusban szokták nyilvánosságra hozni, minden évben nagy esemény azok számára, akik az adott évben mennek nyugdíjba.
Hogyan néz ki a valorizációs folyamat? Egy példán keresztül érthetőbb lesz: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2021-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit veszi figyelembe, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez igazítanak. A valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez.
Jobban járhatnak azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a szorzó magasabb, mint az eggyel korábbi évben. Ebből következik, hogy nemcsak a szolgálati idő és a bér befolyásolja a nyugdíj összegét, hanem az is, hogy melyik évben kérjük a nyugdíjazást.
Hogyan kell igényelni a nyugdíjat?
A nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. (Nyomtatvány itt.)
Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
- előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.
Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltése is szükséges lehet:
- foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap
- önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap
Az öregségi nyugdíj igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyes ügyintézésre a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán van lehetőség. Ha postázzuk, a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni. Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkezők (pl. ügyfélkapu) a magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az igénylést.
Mikor érdemes nyugdíjba menni? Hogyan növelhető a nyugdíj?
A nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve nők 40-nél a 40 év jogosultsági idő megszerzésekor nem kötelező rögtön nyugdíjba menni. Alaposan át kell gondolnia az érintetteknek, hogy megéri-e továbbdolgozniuk, és egyáltalán, mennyi az a „tovább”. Ehhez egy kis segítség:
Így növelhető a nyugdíj
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja – mutat rá az adó.hu.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ez a lehetőség a nők 40-nél nem áll fenn, mert a nyugdíjnövelés előfeltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, ami ennél a nyugdíjazási kedvezménynél nem történik meg.
Megtehetjük továbbá, hogy kérjük a nyugdíj rögzítését. Azok élhetnek ezzel, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, valamint megszerezték a nyugdíjazáshoz szükséges 20 év szolgálati időt. A nyugdíj rögzítéssel mód nyílik arra, hogyha a nyugdíj korhatár betöltése után úgy dolgozunk tovább, hogy legalább 365 nap szolgálati időt szerzünk, és ez alatt nem kérjük a nyugdíj folyósítását, amikor tényleg nyugdíjba mennénk, akkor választhatunk a rögzített nyugdíjunk évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg között. Azaz, kiválaszthatjuk a kedvezőbbet, amit aztán meg is fogunk kapni. (Nők 40 esetén ezzel szintén nem lehet élni.)
