A nyugdíjrögzítés szabályai: mikor érdemes kérni és hogyan kell?

Aki nem követi folyamatosan, hogy éppen mit módosítanak a nyugdíjtörvényen, könnyen lemaradhatott egy fontos hírről: megváltoztak a nyugdíjrögzítés szabályai. Ez némileg átalakította az eddigi rendszert, ami a nyugdíj előtt állók helyzetére is hatással van.

Jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év. Ha valaki eléri ezt a kort és rendelkezik elegendő szolgálati idővel, kérheti a nyugdíja megállapítását – persze nem kötelező, bárki dönthet úgy, hogy inkább tovább dolgozik. Ilyen esetben lehet(ett) kérni a nyugdíj megállapítását, majd az összeg rögzítését.

A szolgálati idő jelentőségéről itt írtunk. A nyugdíj összegének megállapításakor egy képletet használnak, amelynek egyik tényezője a szolgálati idő. Természetesen az is számít, hogy a munkával töltött évek alatt mennyit kerestünk, hogyan viszonyul ez a mostani bérekhez, illetve mennyi járulékot fizettünk. Erről részleten ebben a cikkben olvashat:

A nyugdíjrögzítés szabályai – megéri egyáltalán még valakinek?

A szabályok 2024 júliusában változtak, de ha pontosak akarunk lenni, lényegében teljesen eltörölték az egész nyugdíjrögzítést. A korábbi években ez lehetőséget adott arra, hogy valaki a korhatár betöltésekor megállapíttassa a nyugdíját, de azt ne vegye fel, hanem tovább dolgozzon. Ilyenkor a megállapított összeget „rögzítették”, erre jöttek rá a későbbi évek nyugdíjemelései.

Ha az illető elérte a nyugdíjkorhatárt, de visszavonulás helyett inkább dolgozott, és legalább 365 napnyi új szolgálati időt szerezett, akkor két választása volt a tényleges nyugdíjazásakor: vagy kérte a rögzített nyugdíjat az éves emelésekkel, vagy pedig beszámíttatta a munkával töltött időszakot, így magasabb összegű nyugdíjat állapíthattak meg. Ez a választási lehetőség szűnt meg tavaly júliusban. Az igénylő helyett a hivatal „dönt”: mindkét esetnél kiszámolják a nyugdíj összegét, és automatikusan azt állapítják meg a nyugdíjba vonulónak, amelyik a magasabb.

Maradt még kérdésed? Segítségre van szükséged? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!

Mindez azt jelenti, hogy az illetőnek semmi sem kell kérni, sem latolgatnia, hogy a későbbiekben hogyan jár jobban. Ez egy nagyon is észszerű egyszerűsítés – több ilyen kellene!

Napi Spúrtipp
Hóvége Ügyfélszolgálat

Hidegen és melegen is finom, tele minden jóval: így készül a szaftos zsebes karaj

Fűszeres, ropogós karaj baconnel és sajttal töltve.

Meglepő, mennyibe kerül egy 4 évszakos mobilház: alapmodellektől a luxus kategóriáig mutatjuk az árakat

Alapárak és egyéb költségek a szállítástól a szerelésig.

Sokan veszélyesnek tartják, pedig az állatoknak is jót tehet: ezért használnak villanypásztort a gazdák

Villanypásztor használata: veszélyes a vadállatokra, mégis sok helyen szükséges. Mutatjuk, miért fontos, és mire kell figyelni.

Mennyi gyerektartást kell fizetni? Sokan meglepődnek, hogy a fizetésen kívül más szempontok is számítanak

A gyerektartás mértéke általában a különélő szülő jövedelmének 15–25 százalékához igazodik, de a gyermek szükségletei és a család anyagi helyzete is számít.

Mennyibe kerül a gáz köbmétere? Mutatjuk, hol a határ és mikor kell többet fizetni

Fűtés és fürdés: a két legnagyobb fogyasztási mód.
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat