Azonnali pénzügyi segély, bolti lopások büntetése, vagy jogosítvány vesztés? Minden ügyes-bajos kérdésben segítünk. A „stróman” alatt a gyakorlatban azt a személyt értik, akit formálisan ügyvezetőnek, vezető tisztségviselőnek beültetnek, miközben a döntéseket más irányítja. Büntetőjogilag az számít, kinek volt tényleges lehetősége a társaság vagyonával rendelkezni vagy azt befolyásolni. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) kifejezetten kimondja, hogy csődbűncselekmény tetteseként az is felelősségre vonható, „aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van” — még akkor is, ha a rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. Ez lefedi a „névleges” ügyvezetőt is, ha a vagyoncsökkentésben szerepe van.
Mikor lesz ebből csődbűncselekmény?
A Btk. 404. § szerint csődbűncselekményt követ el, aki fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a társaság vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti — például vagyon elrejtésével, színlelt ügylettel, „kétes” követelés elismerésével vagy az ésszerű gazdálkodással ellentétes módon — és ezzel részben vagy egészben meghiúsítja a hitelezők kielégítését. Alapesetben ez 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősített esetben (különösen jelentős vagyoncsökkenés vagy stratégiailag kiemelt cég érintettsége) a tétel 2–8 év. Külön vétség az is, ha a felszámolás elrendelése után valakit a törvényi kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesítenek. Fontos eljárási feltétel, hogy a büntethetőséghez a csődeljárást meg kell indítani. Vagy a felszámolást/kényszertörlést el kell rendelni. Illetve az ezek megindítása a törvény ellenére nem történt meg.
Ki megy börtönbe?
A felelősség mindig az egyéni szerep és szándék szerint dől el. Aki az elkövetési magatartást ténylegesen megvalósítja, tettes. Aki mást szándékosan rábír, felbujtó; aki segítséget nyújt, bűnsegéd; és ha valaki felhasznál egy tévedésben lévő vagy kényszerített személyt, közvetett tettes lehet. A Btk. általános része külön is rögzíti ezek definícióit és azt, hogy a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tétel irányadó. Ha tehát a hajléktalan ügyvezető tudatosan asszisztál a vagyonkimentéshez, tettesként vagy részesként felelhet; ha viszont a háttérben álló szervező mozgat mindent, ő minősülhet felbujtónak vagy közvetett tettesnek.
Lehet-e elkerülni a letöltendőt?
A magyar jogban a vádalku megfelelője az egyezség a bűnösség beismeréséről: az ügyész és a terhelt a vádemelés előtt megállapodhat a beismerésről és a büntetés (jogkövetkezmény) mértékéről, de ezt a bíróságnak jóvá kell hagynia, ezért nem automatikus büntetlenség, hanem tipikusan enyhébb minősítés vagy enyhébb, akár felfüggesztett büntetés lehet a következmény; az együttműködés (feltáró vallomás, kárenyhítés/kármegtérítés) a gyakorlatban jelentősen javíthatja a terhelt pozícióját, de a konkrét szankcióról végső soron a bíróság dönt.
Nem csak büntetőjog: polgári és cégjogi pofonok
Ha a cég jogutód nélkül megszűnik és hitelezők maradnak kielégítetlen követeléssel, a Polgári Törvénykönyv alapján a hitelezők közvetlenül perelhetik a volt vezető tisztségviselőt kártérítésre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége szerint járt el. Ez a „wrongful trading” típusú felelősség a magyar jogban is létezik. Emellett a cégnyilvánosságról szóló törvény (Ctv.) kényszertörlés után automatikus, 5 éves eltiltást írhat elő a vezető tisztségviselőre/többségi befolyású tagra, ami alatt nem lehet újra cég élére kerülni — az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy ez súlyos, de arányos korlátozás.
Melléktényállások, amik gyakran ráégnek
A csődesetekben gyakran felmerül a számvitel rendjének megsértése is (ha a könyvvezetés, beszámoló miatt a valós kép lényegesen sérül), ami önálló bűncselekmény. Külön tényállás a „tartozás fedezetének elvonása”, amikor konkrét, írásbeli szerződéses követelés fedezetét vonják el; ennek súlyosabb alakzata gazdasági tevékenységhez kötötten, illetve nagy értéknél áll fenn. Felszámolás alatt a hitelezők sorrendjének megsértése külön büntetendő. Ezek az ügyvezetői felelősség tipikus „kísérői” csődhelyzetekben.
Akkor lecsukhatják-e a stróman ügyvezetőt?
Ha tudatosan részt vett a vagyon „kimentésében” vagy olyan döntésekben, amelyek a hitelezői kielégítést meghiúsították, igen: a Btk. 404. § alapján — a körülményektől függően — akár letöltendő szabadságvesztés is kiszabható. Ha bizonyíthatóan csak névleg vállalta a posztot és ténylegesen nem ő irányított, felmerülhet, hogy a háttérember a tettes (vagy közvetett tettes/felbujtó), míg a „stróman” szerepe enyhébb megítélést, egyezséget alapozhat meg — de ezt is az egyedi tényállás dönti el, és a bíróság mondja ki. A büntethetőség szempontjából kulcskérdés a szándék, a tényleges befolyás és az eljárási feltételek (csőd/felszámolás/kényszertörlés) fennállása.
Érthető, ha további kérdések is felmerültek benned. Keress minket bizalommal és segítünk eligazodni!
Mit üzen ez annak, akit „ráültetnének” egy bajban lévő cégre?
A vezető tisztségviselői tisztség átvétele teljes büntetőjogi és polgári jogi kockázatot hoz. A Btk. 404. § (6) kifejezetten a vagyon feletti rendelkezési lehetőséghez köti a felelősséget, a Ptk. 3:118. § pedig a hitelezők közvetlen perlési lehetőségét teremti meg a jogutód nélkül megszűnő cégek után. Kényszertörlésnél eltiltás jöhet öt évre. Aki már bajban van, a Be. szerinti egyezség reális eszköz lehet a károk feltárására és a jogkövetkezmények enyhítésére, de „büntetlenséget” nem garantál.
