Melyek a nyugdíjszerű ellátások és kik kaphatják? Itt a teljes lista a pontos összegekkel

2025 januárjától 3,2 százalékkal, az erre az év becsült inflációnak megfelelően nőttek a nyugdíjak és még vagy két tucatnyi egyéb ellátás. A nyugellátások és egyes más ellátások 2025. január havi emeléséről szóló kormányrendeletben tételesen felsorolják ezeket az egyéb ellátásokat. Jó pár nem feltétlenül a nyugdíjrendszerhez tartozik, mégis a nyugdíjakkal veszik egy kalap alá. Cikkünkben különválasztjuk, melyek a nyugdíjszerű ellátások és melyek nem, kik mire jogosultak, illetve milyen összegben.
Az új rendeletben említett ellátások mindegyikének 2024-ben érvényes összege 3,2 százalékkal lett magasabb januártól. 28 ellátásról van szó, néhány csak nagyon speciális esetben, viszonylag kevés jogosultnak jár. 2025-ben emelkedett a(z)
- öregségi nyugdíj,
- özvegyi nyugdíj,
- szülői nyugdíj,
- árvaellátás,
- baleseti hozzátartozói nyugellátás,
- mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka,
- korhatár előtti ellátás,
- szolgálati járandóság,
- átmeneti bányászjáradék,
- táncművészeti életjáradék,
- rokkantsági ellátás,
- rehabilitációs ellátás,
- baleseti járadék,
- bányászok egészségkárosodási járadéka,
- fogyatékossági támogatás,
- vakok személyi járadéka,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,
- polgármesterek közszolgálati járadéka,
- a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás,
- a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása,
- a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
- a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugdíjtörvényben foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások,
- házastársi pótlék,
- házastárs után járó jövedelempótlék,
- nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
- nemzeti gondozási díj és
- azok az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések és juttatások, amelyeknek a nyugdíjtörvényben foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.

Mi számít nyugdíjnak?
A saját jogú nyugellátás, vagyis a „rendes” öregségi nyugdíjat és a hozzátartozói nyugellátásokat tekinthetjük nyugdíjnak. Utóbbiak a következők:
- özvegyi nyugdíj:
Az ellátást megkaphatja az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is. Ehhez azonban mind az özvegy, mind az elhunyt részéről teljesülnie kell bizonyos feltételeknek. - özvegyi járadék:
Özvegyi járadék annak jár, akinek az elhunyt házastársa vagy – bizonyos feltételek mellett – élettársa a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett. Csak akkor lesz azonban az illető jogosult az özvegyi járadékre, ha annak az összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege lenne. - árvaellátás:
Az ellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. - szülői nyugdíj:
A szülőknek, nagyszülőknek járhat gyermekük, unokájuk elvesztése után. Abban az esetben igényelhető, ha a szülőt a gyermek (vagy unoka) tartotta el halála előtt.
Melyek a nyugdíjszerű ellátások?
A nyugdíjszerű ellátások jellemzően az életkorral, szolgálati idővel, vagy nyugdíjjogosultsággal összefüggő, rendszeresen járó, jövedelempótló juttatások – legalábbis elvileg. 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességűek ellátásai, azaz a rokkantsági ellátások, már nem a nyugdíjrendszerhez, hanem az egészségbiztosítási rendszerhez tartoznak. (Az egészségbiztosítási rendszer határozza meg a rokkantsági fokozatokat, a szükséges rehabilitációs intézkedéseket, és innen történik az ellátások folyósítása is.) A rokkantsági nyugdíjat 2012-ben megszüntették, helyette vezették be a rokkantsági járadékot. Összege nem függ a munkával töltött évek számától, azonban valamennyi biztosítási idő szükséges az igényléshez.
Összességében a nyugdíjszerű ellátások pontos meghatározása nem egyértelmű, mivel nehéz eldönteni, hogy egy adott pénzbeli juttatás nyugdíjszerűnek, vagy inkább szociális ellátásnak tekinthető-e. Az sem jelent biztos pontot, ha egy ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít. Szakmai körökben gyakran különböző típusok szerint csoportosítják az ellátásokat: öregségi nyugdíjak, korhatár alatti ellátások, rokkantsági és rehabilitációs ellátások, hozzátartozói nyugellátások, járadékok (pl. mezőgazdasági szövetkezeti, baleseti, rokkantsági járadék), pótlékok (pl. házastársi, jövedelempótlék) és egyéb járandóságok. Egy másik kategorizálás a nyugellátásokat és az egyéb, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat különíti el.

A kérdésre tehát nem tudunk egyetlen, mindenki számára elfogadható választ adni. A következő táblázatba azok az ellátások kerültek, amelyekkel gyakran találkozhatunk a hétköznapok során.
Egyes nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások 2025-ös minimuma
Öregségi nyugdíj legkisebb összege | 28.500,- Ft/hó |
Árvaellátás legkisebb összege | 50.000,- Ft/hó |
Rokkantsági járadék | 60.715,- Ft/hó |
Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2023. január 1-jétől | 151.985,- Ft/hó |
Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható | alapösszeg (142.060,- Ft) 30%-a – 42.620,- Ft/hó |
Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció | alapösszeg (142.060,- Ft) 40%-a – 56.825,- Ft/hó |
Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | alapösszeg (142.060,- Ft) 30%-a – 42.620,- Ft/hó |
Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt | alapösszeg (142.060,- Ft) 45%-a – 63.930,- Ft/hó |
Rokkantsági ellátás minimális összege– rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható | alapösszeg (142.060,- Ft) 50%-a – 71.030,- Ft/hó |
Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes | alapösszeg (142.060,- Ft) 55%-a – 78.135,- Ft/hó |
Mi mennyi 2025-ben?
Egyéb ellátások:
Nemzeti helytállásért járó pótlék: 322 650 Ft/hó
- Hozzátartozói jogon járó pótlék: 161 335 Ft/hó
Politikai okból életüktől és szabadságuktól megfosztottak életjáradéka (alapösszeg): 161 035 Ft/hó
Árvák kiegészítő támogatása (honvédek és rendvédelem hivatásos állományának):
- Hősi halott árvája: az árvaellátás 100%-a
- Szolgálati eredetű balesetben elhunyt árvája: az árvaellátás 50%-a
- Egyéb esetben elhunyt tag árvája: az árvaellátás 20%-a
Ezeket az összegeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan emeli, ahol szükséges.
Hasznosnak találtad ezt a cikket?
Küldd el másoknak is: