A rehabilitációs ellátás fontos segítség a megváltozott munkaképességű emberek számára, hogy visszatérhessenek a munka világába és fenntarthassák önálló életüket. Ugyanakkor a jogosultsági feltételek, a kötelezettségek és a támogatások sok kérdést vethetnek fel. Cikkünkben áttekintjük, ki jogosult rehabilitációs ellátásra, milyen támogatásokat lehet igénybe venni, és milyen kötelezettségekkel jár az ellátás.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Megváltozott munkaképességű személynek minősül, aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltötte, és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű. Különböző ellátások igényelhetők, a jogosultsági feltételek a következők:

• Az illető a kérelem benyújtását megelőzően biztosítotti jogviszonyban állt:
  – 5 éven belül legalább 1095 napon át,
  – 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
  – 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
• és rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően a megváltozott munkaképességű személy jogosult lehet rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra. A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012.(II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik.

A minősítés során az egészségi állapotot vizsgálják. Ha egy egészséges ember állapota 100%-nak számít, akkor ezen a betegségek, egészségügyi károsodások, fogyatékosságok bizonyos mértékben csökkentenek. Ezt az arányt adja meg a komplex minősítés. Az egészségi állapot mellett azt is vizsgálják, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható-e vagy sem.

A komplex minősítési kategóriák

Hat minősítési kategória létezik:

Rehabilitálható, ezen belül

• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),
• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória).

Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51–60% között van (B2),
• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),
• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1–30% között van, illetve  orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
• egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).

Rokkantsági ellátás

Rokkantsági ellátást a B2, C2, D és E minősítési kategóriába sorolt személyek részére állapítanak meg. Az ellátásról bővebben itt írtunk.

Rehabilitációs ellátás

Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória). Továbbá az, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).

A rehabilitációs ellátást akkor lehet megállapítani, amikor az erről szóló döntés megszületik, és ez az ellátás a következő naptól kezdve jár. Az ellátás legfeljebb 36 hónapig tarthat, attól függően, mennyi idő szükséges a rehabilitációhoz.

Ha valaki megváltozott munkaképességű, és kérelme benyújtásakor már van érvényes komplex minősítése, de az ellátás megállapítása során nem végeznek újabb minősítést, akkor a rehabilitációs ellátást a jogosultság feltételeinek teljesülésétől, de legkorábban a kérelem beadásának napjától kezdődően állapítják meg, a minősítés érvényességi idejéig.

Ha a rehabilitációs ellátásra jogosult személy az ellátás megállapításakor más rendszeres pénzbeli juttatást kap, a rehabilitációs ellátás csak a másik juttatás megszűnését követő naptól kezdődhet. A rehabilitációs ellátás időtartama nem hosszabbítható meg, de újra meg lehet állapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. Pl. a korábbi minősítéshez képest változás történt, amely indokolttá teszi az ismételt rehabilitációt.

A megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció idejére pénzbeli juttatásra és sikeres rehabilitációhoz szükséges szolgáltatásokra jogosult. A rehabilitáció során az érintettek támogatást kapnak a munkára való felkészüléshez és a megfelelő munkahely megtalálásához.

Mennyi a rehabilitációs ellátás összege, hogyan számolják ki?

Az ellátás összegét a kérelem benyújtása előtti naptári évben szerzett jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján számítják ki. Ha a referencia-időszakban (az elmúlt év) az igénylő nem rendelkezik legalább 180 napnyi jövedelemmel, akkor a kérelem beadása előtti 180 napos időszak napi átlagjövedelme alapján számítják az összeget. Ha az igénylő táppénzt vagy baleseti táppénzt kapott, és ez számára előnyösebb, akkor a táppénz előtti 180 napos jövedelmet veszik figyelembe.

2024. január 1-jétől az alapösszeg 137.655 forint. A megállapított ellátásokat évente emelik, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban. Ha a kérelmező a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátás összegét az alapösszeg (137.655 forint) alapján állapítják meg. Az igénylő az egészségi állapota szerinti minimumösszegre jogosult.

Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege:

Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatala

Ha az igénylő rendelkezik jövedelemmel és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), akkor a havi átlagjövedelem 35%-át kapja, de legalább az alapösszeg 30%-át (41.300 forint), és legfeljebb az alapösszeg 40%-át (55.065 forint). Amennyiben az illető tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), akkor a havi átlagjövedelem 45%-ára jogosult, de legalább az alapösszeg 40%-ára (55.065 forint), és legfeljebb az alapösszeg 50%-ára (68.830 forint).

Ha az igénylőnek nincs havi átlagjövedelme és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), akkor az alapösszeg 30%-a (41.300 forint) adható. Amennyiben tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), akkor az alapösszeg 40%-a (55.060 forint)jár.

A rehabilitációs ellátás összegét nem lehet méltányosságból emelni. Az ellátásban részesülő személy köteles együttműködni a rehabilitációs hatósággal, ami magában foglalja, hogy 10 napon belül felveszi a kapcsolatot a hatósággal, és teljesíti az együttműködési kötelezettségeket. Ezek közé tartozik a hatóságnál való megjelenés, az értesítési kötelezettség teljesítése, az aktív munkakeresés, valamint a felajánlott rehabilitációs szolgáltatások és képzési lehetőségek elfogadása. Az ellátás folyósítását felfüggesztik, ha az érintett személy nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét neki felróható okból.

Rehabilitációs ellátás és munkavégzés

A rehabilitációs ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni korlátozások nélkül, de az ellátásban részesülő személy köteles értesíteni a hatóságot, ha állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következik be, illetve ha megkezdi vagy megszünteti keresőtevékenységét. A rehabilitációs ellátás folyósításának időszaka nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

Az ellátás megszüntethető, ha az ellátott személy kéri, más rendszeres pénzellátásban részesül (kivéve táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj stb.), egészségi állapota olyan mértékben romlik vagy javul, hogy már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, vagy ha nem teljesíti az együttműködési kötelezettséget.

Az ellátás visszafizetésére akkor van szükség, ha azt jogalap nélkül vették igénybe, és az érintettet írásban kötelezték 90 napon belül. Ha az ellátás megszüntetésére bejelentés nélküli alkalmazás miatt került sor, akkor a korábbi 12 hónapra visszamenőleg kell visszafizetni az ellátást. Utazási kedvezmény az ellátásban részesülők számára nem jár.

Igénylés

Az ellátás az „Adatlap a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt” nevű nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kérelmezhető. További dokumentumok:

• Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez
• Nyilatkozat a szakértői minősítéshez
• Orvosi beutaló
• Adatlap melléklete: Biztosítási idők

A nyomtatványok innen tölthetők le. Az igény elbírálására a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel. A kérelem itt is és a kormányablaknál is benyújtható, a szükséges nyomtatványok ezeken a helyeken beszerezhetők.

A rehabilitációs ellátás nyugdíjnak minősül?

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, ezek pénzbeni egészségbiztosítási ellátások. A nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében azoknak, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak, külön kell kérelmezniük az öregségi nyugdíj megállapítását.

Bár rehabilitációs ellátás folyósításának tartama szolgálati időnek minősül, miután az összegéből vonják a 10 százalék nyugdíjjárulékot, nem tekinthető öregségi nyugdíjnak. Az így szerzett szolgálati idő azonban nem számítható be a Nők 40 jogosító időbe, csak a korbetöltött öregségi nyugdíj esetén, illetve a nyugellátás összegének kiszámítása során számít. Az ellátás folyósítása nem eredményez teljes nyugdíjjogosultságot, és az összege sem azonos a nyugdíjjal; a rehabilitációs ellátás külön kategóriába esik az öregségi nyugdíjtól és más nyugdíjszerű ellátásoktól is.