Nyitólap Blog Oldal 450

Kilakoltathatnak-e rezsitartozás miatt?

Írta:
Hóvége
-

A rövid válasz szerint igen, rezsitartozás esetén megindíthatják a kilakoltatást, azonban ez nem egyik napról a másikra történik. Itt bemutatjuk a legfontosabb információkat, tanácsokat.

A kilakoltatást szinte minden esetben hosszas folyamat előzi meg: adósság halmozódik, a lakók felszólító leveleket kapnak, ha bérleti szerződés alapján laknak a lakásban, akkor felmondják a szerződést, stb. – írja az Utcajogász. Azt tanácsolják, a folyamat legelején kérj segítséget, mert akkor még sokkal több lehetőség van (jogi és egyéb is), mint amikor már a végrehajtó közli a kilakoltatás dátumát.

Lépjünk vissza most pár lépést, nézzük, mi a teendő rezsitartozásnál!

Közüzemi hátralék? Jelezd időben!

Ha már biztos vagy benne, hogy nem tudod befizetni a számlákat, mindenképpen értesítsd az energiaszolgáltatót, és érdeklődj a részletfizetési lehetőségekről! Fontos, hogy időben lépj, mert minél kisebb a hátralék, annál könnyebb megoldást találni. Részletfizetést többféleképpen is kérhetsz, erről itt írtunk.

Ami még hasznos lehet: léteznek ún. védendő fogyasztók, akik jogosultak bizonyos kedvezményekre, szolgáltatásokra. Az MVM földgáz esetében itt, áramnál pedig ezen a linken részletezi, kik tartoznak a védendő lakossági fogyasztók közé. Ha nem vagy biztos a dolgodban, vedd fel a kapcsolatot az energiaszolgáltatóval, és kérdezd meg, beleférsz-e ebbe a kategóriába.

Már él a kilakoltatási moratórium a fővárosban

Szeptember végén a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy a korábban csak november 15-től érvényes kilakoltatási moratóriumot előre hozza, és egészen 2023 áprilisáig fenn is tartja. A moratórium azonban nem kötelező, csupán a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozik, a kerületi önkormányzatok eltérhetnek ettől – mutat rá a G7.

„A rezsiköltségek elképesztő mértékű emelkedése már jelenleg is számos polgártársunk lakhatását sodorja veszélybe, ez a helyzet pedig az idő előrehaladtával minden bizonnyal romlani fog”

– áll a főváros közleményében. Mint írják, nemcsak a munkásszállók bezárásáról érkeznek hírek, de a rezsiköltségek emelkedése miatt a bérbeadók nagyobb összegű kauciót várnak el a bérlőktől, amelyet azok nem minden esetben tudnak megfizetni. Többek között ezért is döntöttek a moratórium előrehozása mellett.

A biztos jövedelemmel rendelkezők is bajba kerülhetnek

Az Utcajogász csapatának tagja, Kiss Natália jogász arról beszélt a G7-nek, hogy a lakbér- és közüzemi tartozások a szociálisan sérülékenyebb csoportokat, például idősebbeket, fogyatékossággal élőket vagy többgyermekes családokat érintették – eddig. Most viszont már úgy tapasztalják, hogy a megélhetési válság a munkaerő-piacon egyébként aktív, biztos jövedelemmel rendelkezőket is veszélybe sodorja.

A kilakoltatások zöme Budapesten történik. A moratórium előrehozása miatt sokan megmenekültek attól, hogy utcára kerüljenek, azonban tavasszal az ügyek száma valószínűleg emelkedni fog – főleg akkor, ha nem javul a gazdasági helyzet.

Veszélyben a rászorulók

Nemrégiben írtunk arról, hogy több mint 800 fővárosi önkormányzati bérleményben élő család került szorult helyzetbe a megemelt rezsi miatt. A problémát alapvetően a jelenlegi szabályozás okozza, amely nem teszi lehetővé, hogy ezek családok részesüljenek a rezsicsökkentésből. Emiatt a korábbi 10 ezer forint helyett akár 80 ezer forint is lehet a gázszámlájuk. Érdekükben fordultak az illetékes IX. és XIII. kerületi polgármesterek Orbán Viktor miniszterelnökhöz, remélve, hogy a kormányzat módosítja az idevonatkozó rendeleteket.

Hogy az önkormányzat tud-e a családoknak segíteni, és ha igen, meddig, nem tudni. A szolgáltató és az önkormányzat között vita van arról, ebben a helyzetben ki és mit hibázott, annyi viszont biztos, hogy a havi 80 ezres számlát a rászorulók nem fogják tudni állni. Az sem túl valószínű, hogy részletfizetéssel sikerül kigazdálkodniuk a költségeket.

Nem lehet tudni, mekkora tartozásnál lakoltatnak ki

Az Utcajogász szakértője szerint sem a lakásbérletet szabályozó jogszabály, sem a végrehajtási törvény nem köti semmilyen összeghez a lakás kiürítését, a bíróságnak akkor is el kell rendelni a kilakoltatást, ha egyébként az adós időközben megfizette a tartozást. „Ez egy rendkívül súlyos szabályozási hiányosság” – mondja Kiss.

Jó, ha tisztában vagy vele, hogy az MVM csak addig marad „partner” a részletfizetésben, ameddig teljesíted a feltételeket. Ha egyáltalán nem fizetsz, kikapcsolnak a szolgáltatásból, a tartozások behajtását pedig átadhatják a végrehajtóknak.

10-ből 8 ember szerint romlani fog az anyagi helyzete – kutatás

Írta:
Hóvége
-

Kisebb vagy nagyobb mértékben, de biztosan kevesebből gazdálkodhatnak a közeljövőben – ezt mondja a Hóvége friss kutatásában résztvevők 81,5%-a. A már így sem túl derűs képet még komorabbá teszi, hogy a válaszadók közel fele szerint a háztartásuk anyagi helyzete sokkal rosszabb lesz.

Kevesen várnak fellendülést az anyagiak terén, a többség a képzeletbeli nadrágszíj összehúzására készül. A Hóvége reprezentatív kutatásában az összes megkérdezett 47,4%-a véli úgy, hogy hamarosan sokkal rosszabb lesz a helyzete, 34,1%-uk szerint csak kicsit fog romlani. A válaszadók 12%-a nem készül változásra, mindössze 3,1% számít minimális javulásra, 2,9% pedig egyáltalán nem tudja, mit hoz a jövő. Elenyésző azok száma, akik úgy gondolják, háztartásuk hamarosan jóval többől gazdálkodhat: csupán 0,5%.

Az idősebb korosztály és a nehéz körülmények között élők érzik magukat igazán veszélyben

Nagyobb arányban tartanak anyagi helyzetük fokozott romlásától az 50 felettiek, mint a 30 alattiak: az idősebb korosztály válaszadóinak fele (50,2%) szerint sokkal kevesebből kell megélniük, mint eddig. Ennek bizonyára ahhoz is köze van, hogy a novemberi nyugdíjkiegészítés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – pláne a dráguláshullám mellett. Bár a 18-29 évesek kevésbé aggódnak, számuk így sem elhanyagolható: a fiatalabb felnőttek 33,9%-a számít arra, hogy rosszabbul állnak majd anyagi téren.

Ha iskolázottság szempontjából nézzük az eredményeket, jól látszik, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők érzik leginkább fenyegetve magukat: a megkérdezettek 57,1%-a szerint lesznek kénytelenek sokkal kevesebből kijönni. A középfokú tanulmányokkal rendelkezők 43,6%-a, valamint a diplomások 31,5%-a számít erre.

Nem meglepő módon a nélkülözők közül egyetlen válaszadó sem várja, hogy javulnak körülményeik. 90,5%-uk biztos benne, hogy jelentősen romlani fog háztartásuk anyagi helyzete, és csupán 9,5%-uk szerint lesz kicsit rosszabb. A hónapról hónapra gondokkal küzdők esetében némileg változnak az arányok: 83,4%-uk szerint sokkal, 14,5%-uk szerint viszont csak kisebb mértékben lesz nehezebb. 1,6%-uk nem vár változást, és csupán 0,5% mondja azt, hogy egy kicsivel többől gazdálkodhatnak.

A családi házban élők, a panellakások és társasházak lakói is úgy ítélik, nehezebb időszak vár rájuk. 10-ből 5 családi házban élő látja úgy, lényegesen kevesebből kell majd kijönnie, 3 szerint valamennyivel, de romlik az anyagi helyzetük, míg csupán 1 ember gondolja úgy, nem változnak körülményei. Legkevésbé a társasházak lakói tartanak attól, hogy sokkal nehezebb lesz megélniük, a válaszadók 35,7%-a látja így. A panel és egyéb lakótelepi lakásban élők 44,5%-a számít jelentősebb, a házipénztárt rosszul érintő változásokra.

Pluszmunka, hitel, kölcsön – ki hogyan veszi fel a harcot?

A fentiekből kitűnik, hogy a magyarok egyre borúlátóbbak anyagi kilátásaikat illetően. Azt, hogy miképpen terveznek talpon maradni, az életkor is befolyásolja. Kutatásunk alapján a 30 alattiak inkább dolgoznának többet, mint a középkorúak vagy az idősebbek: a 18-29 évesek 34,9%-a hajlandó áldozatot hozni, legyen az pluszmunka vagy másodállás. Kicsivel kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel a 30-49-es korosztálynál, 28,2%. Az 50 felettieknél ez a szám már jóval alacsonyabb, 14,6%.

Az összes válaszadó 16,2%-a felkészült rá, hogy a közeljövőben a családi megtakarításhoz kell nyúlnia, 8,3%-uk önkormányzati támogatást venne igénybe, 3,6%-uk rokonoktól, 2,4%-uk pedig a banktól kérne kölcsön. Mint tudjuk, a rezsiköltségek lefaragásában az ingatlan korszerűsítése sokat segíthet, azonban jelen körülmények között az embereknek erre nincs pénze: a válaszadók mindössze 7,5%-a modernizálná otthoni fűtését. A szigetelés korszerűsítését a megkérdezettek 8,8%-a tervezi.

A Hóvége által készített kutatás adatfelvétele 2022 októberében, online kérdezéses módszerrel készült, 1000 fő megkérdezésével. A kutatás reprezentatív.

Hóvége Kutatás: az ország fele szerint rossz irányba tartunk

Írta:
Hóvége
-

Elégedetlenek a magyarok.

A rezsiemelés, a száguldó infláció, a növekvő bizonytalanság miatt egyre borúlátóbbak az emberek. Van, amiben a fiatal felnőttek, a középkorúak, valamint az 50 feletti, idősebb korosztály is egyetért: rossz felé haladunk és egyre nyomasztóbb a helyzet. Többek közt ezek derülnek ki friss kutatásunkból.

A Hóvége online kutatásában résztvevőket elsőként arról kérdeztük, hogyan alakul az életük, tapasztalataik szerint milyen irányba változnak a dolgaik. Az összes válaszadó mindössze ötöde, 20,5% vélte úgy, hogy az irány jó; kicsivel több, mint negyedük (26,5%) szerint nincs változás; a megkérdezettek 49,2%-a, azaz közel fele viszont az mondta, egyértelműen rossz felé haladnak. További 3,8% nem akart vagy nem tudott válaszolni.

Nagy az egyetértés: rosszabbul élünk

Tovább árnyalja a képet, ha nem, kor, iskolai végzettség, valamint lakóhely szerint vizsgáljuk a válaszokat:

  • a nők egyértelműen pesszimistábbak, mint a férfiak: csak 16,3%-uk szerint alakul jól az életük (a férfiak esetében ez 25,5%);
  • az idősebbek körében, azaz az 50 feletti korosztálynál válaszolták azt a legtöbben, hogy rossz felé haladnak a dolgaik (59,8%);
  • az idősebbekhez hasonlóan az alapfokú végzettséggel rendelkezők sincsenek jó véleménnyel helyzetükről: 54,9%-uk elégedetlen;
  • kisebb különbségek vannak a főváros, a megyeszékhelyek, városok és a falvak lakói között: a budapestiek 46,7%-a, a városiak 48,4%, illetve 47,7%-a, a faluban élők 53%-a tapasztalta, hogy rosszabbul megy soruk.

Osztozunk a bajban: környezetünkben sem jobb a helyzet

A kutatásból kiderül, hogy az emberek a lakóhelyükön, környezetükben történt változásokat sem találták jobbnak, mint a saját életükben tapasztaltakat. Röviden, itt is rosszul állnak a dolgok, legalábbis a válaszadók 47,8%-a szerint. 36% azt mondta, nincs változás, 11,9% pedig úgy látta, az irány jó. Másként ítélték meg közvetlen környezetüket az idősek és a fiatalok: míg előbbiek 54,8%-a, utóbbiak 32,9%-a érzékelte úgy, hogy rosszabb állapotba került lakóhelyük.

10-ből 8 ember szerint rosszul megy az országnak

A megkérdezettek egyértelmű többsége, pontosan 84,3%-a válaszolta azt, összességében rossz irányba tart az ország hajó. A legelégedetlenebbek a fiatalok, 90,4%-uk válaszolta ezt, de akár iskolázottság, lakóhely vagy anyagi helyzet szerint nézzük az adatokat, mind 80% fölött van. Egyetlen szempontból van némi különbség, nemek szerint: míg a férfiak 78,5%-a, addig a nők 89,3%-a tapasztalja azt, Magyarország nem jó felé halad. És mivel ugyanabban a hajóban ülünk mindannyian, mondhatjuk, hogy a gond is közös.

Növekvő pesszimizmus, leheletnyi különbségek

Nincs mit szépíteni, az ország fele szerint bajban vagyunk irányt tévesztettünk. Az adatok alapján az emberek tisztában vannak azzal, hogy nemcsak az ő helyzetük lett nehezebb, gondban vannak a települések, és gondban van a haza is. A nők, az idősebbek, a kispénzűek sokkal borúlátóbbak: tekintve, hogy az áremelkedések – legyen az rezsi vagy élelmiszer – az alacsonyabb jövedelemből élőket viselik meg a legjobban, ez nem olyan meglepő.

Érdemes itt visszaidézni a Publicus Intézet és a Népszava egy korábbi kutatását: ebben arról írnak, hogy a magyarok elégedettsége a választás óta drámain csökken. Augusztusban már a megkérdezettek 71%-a mondta ki, hogy nem elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok – vagyis 10-ből 7 ember. Most, bő 2 hónappal később már több mint az emberek 80%-a gondolja ugyanígy.

A Hóvége által készített kutatás adatfelvétele 2022 októberében, online kérdezéses módszerrel készült, 1000 fő megkérdezésével. A kutatás reprezentatív.

Így menekülhetnek meg a kkv-k rezsidémontól

Írta:
Hóvége
-

Három lehetőség áll a kis- és középvállalkozások előtt: az elsőn rajtavesztenek, a másodikkal csak ideig-óráig húzzák, a harmadikkal viszont biztosan nyernek.

A cégóriásoknak sem egyszerű megbirkózni az idén elszabadult piaci energiaárakkal, de a kisebb, jellemzően 10-20 főt foglalkoztató kisvállalkozásoknak szinte lehetetlen. Nemcsak hogy állami támogatásokkal nincsenek elkényeztetve, akkora tartalékokkal, átcsoportosítási lehetőségekkel sem rendelkeznek, mint gigatársaik. Mi a teendő ilyenkor?

Segíts magadon!

Leitold David energiapiaci szakértő, a Vertigo Group alapító ügyvezetője szerint három lehetőség közül választhatnak a kis- és középvállalkozások vezetői: lehúzzák a rolót (átmenetileg vagy véglegesen), árat emelnek vagy beruháznak. Amíg nem ég a ház, addig az üzlet bezárása mindenképpen kerülendő, hiszen az sincs ingyen: a szünetelő üzleti tevékenységnek is vannak költségei, különösen akkor, ha a munkaerőt is meg akarják tartani.

Többen meglépték már az áremelést, pedig csak most jönnek a kemény téli hónapok, és velük a még durvább rezsiszámlák. Mi lesz ezután? A fogyasztói árakat a végtelenségig nem lehet emelni, mert előbb-utóbb csökken a kereslet. Pillanatnyi tűzoltás helyett érdemes tartós megoldást keresni. Ez a rezsi lefaragásánál kezdődik.

Így húzd ki a rezsidémon méregfogát

Háztartások ezrei döntöttek úgy az elmúlt szűk félévben, hogy napelemes rendszerbe fektetik a pénzüket. Ugyan a lakossági pályázat második körét lefújták, és a betáplálás felfüggesztése is sokak kedvét szegte, a kkv-k számára még mindig adott a lehetőség: kedvező pályázati feltételekkel és finanszírozási konstrukcióval térhetnek át erre a megújuló energiaforrásra, így csökkentve a költségeiket.

Ezért éri meg beruházni

Érdemes szem előtt tartani, hogy a mostani piaci árak mellett a beruházás megtérülési ideje a korábbi töredékére, a vállalkozás energiaigényétől függően néhány évre csökkent – írja a szakértő. Mint rámutat, a villamosenergia-hálózattól való függetlenedés versenyképesség szempontjából a legtudatosabb befektetés, hiszen onnantól az üzlet nincs kitéve egy esetleges újabb világpolitikai-világgazdasági felfordulásnak.

Veszélyben 800 család, a polgármesterek a miniszterelnök segítségét kérik

Írta:
Hóvége
-

Durván megugorhat az érintett 800 család rezsije: az önkormányzati bérlakásokban élőknek 10 ezer forint helyett akár 80 ezerbe is kerülhet a gáz.

Orbán Viktor miniszterelnöktől kér segítséget Budapest IX. és XIII. kerületének polgármestere, hogy segítsen annak a mintegy nyolcszáz önkormányzati bérlakásban élő családnak, akikre az energiaszolgáltató szerint nem vonatkoznak a lakossági fogyasztók védelmében hozott szabályok – áll az önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleményében.

A rászorulók maradnak ki a rezsicsökkentésből

Ferencvárosban 12 házat újítottak fel úgynevezett tömbrehabilitációban, és mivel ezek egyelőre nem minősülhetnek társasháznak, az ott élők kimaradnak a rezsicsökkentésből. A XIII. kerületi önkormányzat bérlakásainak egy részét sem fogadta be jogosultként az MVM – számol be az RTL.

Az önkormányzati bérleményekben jellemzően rászoruló, alacsony jövedelmű emberek élnek. A polgármesterek az érdekükben keresték fel többször is az MVM-et, kérve, hogy az vizsgálja felül döntését. A szolgáltató szerint az önkormányzatok hibáztak, mert nem jelezték, hogy az érintetteknek lakossági tarifán kell biztosítani a gázt. Ezzel szemben az önkormányzatok állítják, ők ezt igenis kérték, időben.

Ennyivel szállt el a rezsi

Baranyi Krisztina az RTL-nek elmondta: „ennek a 12 háznak az éves gázköltsége eddig 42 millió forint volt, most 320 millió forintra ugrott. Így a lakások átlagosan 10 ezer forintos fűtési költsége 80 ezer forintra ugrik föl.” Hozzátette, a különbözetet valakinek állnia kell, de egészen biztosan nem a szociálisan rászorult emberek lesznek.

Hogy az önkormányzat meddig tudja a különbözetet fedezni, és hogy utána ezt ki fogja nekik visszafizetni, egyelőre nem tudják. A polgármesterek abban bíznak, nem az volt a szándék, hogy az érintett családokat teljesen ellehetetlenítsék. Azt kérik a miniszterelnöktől, minél hamarabb módosítsák a kormányrendeleteket, hogy az önkormányzati lakóházakban élő bérlők se legyenek kizárva a kedvezményes lakossági szolgáltatásból.

Évi 45 ezret spórolhatsz, ha nem pazarolsz – Mutatjuk, hogyan

Írta:
Hóvége
-

Az élelmiszerpazarlás bizony a pénztárcát sem kíméli. A magyarok évente fejenként 45 000 forintnyi élelmiszert dobnak a kukába.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 24.hu által szemlézett kutatása mutatott rá, hogy a magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 ezer forint éves veszteséget szenved el.

Kijelenthető tehát, hogy ha még tudatosabban vásárolunk élelmiszert, nem pazarolunk semmit, akkor átlagosan akár 45 ezer forintot is megtakaríthatunk fejelnénk.

A felmérés rámutat: 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, Ennek ellenére évente fejenként 45 000 forintnyi élelmiszert dobnak a kukába.

Hiába figyel a többség az élelmiszerek lejárati idejére, és próbál tudatosan vásárolni, így is jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.

Ne feledd: 0-4 celsius fokra kell állítani a hűtőt!

A kutatásból az is kiderült, hogy csak a válaszadók 45 százaléka tudta, hogy 0-4 Celsius fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani. Mindez azért fontos, mert például 6,5 Celsius fokos hőmérséklet mellett a hűtőszekrényben sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

A leggyakrabban egyébként ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A pazarlás elsőszámú oka, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szán a lakosság a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

Újabb termékek kaphatnak ársapkát

Írta:
Hóvége
-

A kormány a hatósági árazás kiterjesztésével tervezi visszafogni a vadul vágtató inflációt – erről beszélt a miniszterelnök korábban. Azt egyelőre nem árulta el, milyen termékeken lesz árstop.

Orbán Viktor múlt pénteki nyilatkozata szerint a kormány további termékek árát maximalizálhatja. A miniszterelnök az infláció ellen vívott harc eszközeként tekint az árstopra – hogy ez mennyire működik, azt a boltokban saját pénzünkön tapasztaljuk –, a cél pedig az, hogy 2023 végére a pénzromlás mértéke egyszámjegyű legyen. Arról nem tett említést, mely termékekre vezetik be a hatósági árazást, várhatóan a következő hetekben születik meg a döntés.

Tej, cukor, olaj – mi lép be a hiánycikkek körébe?

Ahogy korábban beszámoltunk róla, olvasóink többsége inkább hátrányát tapasztalja az árstopnak, mint előnyét. Hiába keresik az üzletekben pl. a hatósági áras tartós tejet, rendszeresen üresen találják a boltok polcait. Egyesek szerint az sem kizárt, hogy vidéken trükköznek a készletekkel, mások viszont állítják, nincs itt semmi sumákolás, egyszerűen már reggel lefosztják az üzleteket. Egyben azonban megegyeznek a vélemények: hiába az ársapka, ha nincs a termékből, úgyis a drágábbat kell venni. Persze nemcsak a tej lett hiánycikk, egy időben a cukor-és olajellátással is akadtak problémák – sajnos, még lesznek is.

Az olcsóbb a drágább

Az, hogy sikerül-e megzabolázni az infláció démonát a hatósági árakkal, kérdéses. Mivel az árszerkezetbe felülről nyúltak bele, azt látjuk, hogy a korábban olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek ára (pl. a 1,5%-os UHT tej) a hatósági áras társaiknál (2,8%-os tej) magasabb lett. A mesterségesen lent tartott árazás másik következménye, hogy a többi, nem árstopos termék ára is felkúszott. (Ebben egy sor egyéb tényező is szerepet játszik, mint pl. az értéktelenedő forint, az elszálló energiaárak, a nyári aszály.)

Annyi biztos, hogy a hatósági árazás ellenére elképesztő tempóban nőnek az árak. Egyes vélemények szerint kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a világban. Félő, hogy az újabb termékek bevonása nem töri le az inflációt, hanem csak elhúzza: rövid ideig élvezhetjük az előnyét, azonban hosszabb távon ráfizetünk. Másként megfogalmazva: mivel nálunk van árstop, előfordulhat, hogy

a pénzromlás üteme hazánkban akkor is magas marad, amikor más országokban már lefelé megy.

Mi kaphat ársapkát?

A Blikk úgy tudja, az újabb ársapkás termékek között lehet a tojás, a sajt, a kenyér és a burgonya is. Mint írják, a sajt 68%-kal drágult egy év alatt, többek között éppen amiatt, hogy a fogyasztók a magasabb zsírtartalmú, hatósági áras tejre kaptak rá (már aki megtalálja). Ezzel viszont csökkent a sajtkészítők által preferált zsírosabb tej kínálati mennyisége, vagyis nehezebben előállítható – így pedig drágább is.

Hogy a kormány valóban az aranyárban mért kenyeret, a szinte megfizethetetlen tojást és a többit olcsósítja majd, hamarosan kiderül.

Kikapcsolhatják-e a fűtésemet télen, ha nem fizetek?

Írta:
Hóvége
-

Rezsirobbanás, méregdrágaság, közelítő tél – mi a helyzet akkor, ha a napi megélhetés mellett a számlák befizetésére már nem marad pénz?

Utánajártunk, hogy áll a szolgáltató a tartozásokhoz.

A szolgáltató az év leghidegebb hónapjaiban nem szokta kikapcsolni sem az áramot, sem a gázt. Persze attól, hogy nem szokta, még megtehetné. Ha visszaemlékszünk az elmúlt évekre, november-december környékén rendre kijött egy-egy közlemény az energiaszolgáltatótól, amely az „otthon melegének megőrzéséről” szól. Hogy mi van a cukormáz alatt?

Nincs karácsony gáz (és áram) nélkül

Tavaly november végén hirdette ki az MVM Next az önkéntes kikapcsolási moratóriumot. Ennek lényege, hogy a szolgáltató egyetlen lakossági ügyfelénél sem kapcsolja ki az áramot és a földgázt az ünnepi időszakban. A moratórium nemcsak a védett ügyfeleket (szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő) érinti, hanem azokat a fogyasztókat is, akiknek 60 napon túli számlatartozása van. (Azokra viszont nem vonatkozik, akiket már korábban kikapcsoltak a szolgáltatásból.)

Azt, hogy idén mikor jelenik meg a sokak számára (rövid) megnyugvást hozó közlemény, még nem lehet tudni. Tavaly (és részben idén) télen 6 hétre szólt az önkéntes kikapcsolási moratórium, de a koronavírus-járvány egy hosszabb időszakában (amikor otthonról dolgoztunk/tanultunk) is élt az intézkedés.

Mikor kapcsolják ki a fűtést?

A rövid válasz szerint 60 napnál régebbi tartozás esetén. A szolgáltató a kikapcsolásról szóló értesítés előtt több felszólítást is küld, amelyekben kérik a hátralék rendezését. Tudni kell, ha csak egy nappal is, de később fizeted be a számlát, késedelmi kamatot számolnak fel. Ha tehát biztos, hogy a csekken szereplő határidőig nem tudsz fizetni, célszerű ezt még előtte jelezni. Arról, hogy mit kell tenned, ha gondban vagy a rezsivel, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A visszakapcsolás is pénzbe kerül

Az MVM azt írja, ha gázdíj hátralék miatt került sor a gázszolgáltatásból való kizárásra, a visszakapcsolás feltétele a díjhátralék rendezése és a helyszínen sikeres tömörségi nyomáspróba elvégzése (részletek itt). Ezt minden esetben írásban kell kérvényezni (a honlapon van egy megrendelő lap, azt kell kitölteni és eljuttatni a szolgáltatóhoz). A gázszolgáltatás helyreállításának költségét előleg bekérő vagy számla ellenében, a munkavégzést megelőzően ki kell egyenlíteni.

Ne várd meg az értesítést!

Részletfizetést bárki kérhet, de csak évente egyszer. Online és telefonon is igényelheted, ennek lépéseit itt vettük sorra. A kérelmet a szolgáltató bírálja el az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint, de azt is megnézi, hogy pl. eddig hogyan fizettél, mennyi volt a fogyasztásod. Az ügyintézéstől nem kell megijedni: egyetlen telefonnal, vagy akár pár kattintással egy sor kellemetlenséget megspórolsz, hiszen ebből már látszik, hogy nem a fizetés alól akarsz kibújni, csupán nehézségeid vannak.

Ennyibe kerül a virág és a koszorú idén – halottak napja

Írta:
Hóvége
-
temető

Nincs kivétel, a drágulás a virágboltokat is elérte: átlagosan 20%-kal kerülhetnek többe a temetőbe szánt növények, de a koszorúk, sírcsokrok árai is jelentősen megugrottak tavalyhoz képest. Még nem szerezted be, ami kell? Mutatjuk, hol és milyen áron kínálják a halottak napi árut.

Megsínylették a koronavírus-járványt a virágkötők, de helyzetük most sem túl rózsás: az infláció, az értéktelenedő forint, az alapanyagok 30%-os drágulása, valamint az elszálló rezsiköltségek miatt egyre nehezebb talpon maradniuk. Mit tehetnek? A túlélés érdekében muszáj árat emelniük. Mi pedig, akik felkeressük szeretteink sírjait, kénytelenek vagyunk nagyobbra nyitni a pénztárcát.

Virágfronton a magyar áll, a külföldi előrenyomul

Nagyjából 20%-kal drágulhatnak idén a virágok halottak napja előtt. Míg a magyar virágok ára stagnál, az euró árfolyama miatt a külföldről beszerzett növényekért 15-20%-kal többet fizethetünk – írja a Pénzcentrum a Fókusz riportja alapján. A megkérdezett vásárlók is sokallották az árakat, de aki teheti, az így is megveszi, ami kell. Egy virágboltos szerint a krizantémot keresik a legtöbben, mert jól bírja az időjárás viszontagságait, és akár két héten át szép marad.

Üzlete válogatja, ki mennyiért adja a portékát, de általánosságban elmondható, hogy a virágosok óvatosan bánnak az áremeléssel. Egyikük a HelloVidéknek arról beszélt, szeretnék túlélni ezt az időszakot, de a vásárlók megtartása legalább ilyen fontos számukra.

Virágpiaci árak

A szálas holland krizantém tavaly még 600 forint volt, idén már 800 forintot is elkérnek érte. Népszerűek a selyemvirágok: ezek most átlagosan 3000 forintba kerülnek, míg egy évvel ezelőtt 2500 forint körüli áron kínálták.

A koszorúk ára a mérettől és a felhasznált alapanyagoktól függ: a szombathelyi piacon pl. a kisebb, moha alapú koszorút 2000-2500 forintért lehet megvásárolni, a nagyobbakat 4000-5000 forintért adják. A fenyőből készült koszorúk árai 2300-tól 6000 forintig terjednek, a nagyobb tobozosakért 5500-8500 forint kérnek. A legdrágább a krizantémos nagyobb koszorú, ez 8500-10000 forint.

Az árakat persze az is befolyásolja, hogy egy kisebb településen vagy egy nagyvárosban vásárolunk. Ha a temető környékén több árus van, érdemes előbb végignézni a kínálatot, és csak utána dönteni. Nagy különbségekre persze ne számítsunk, legfeljebb néhányszáz forintokat spórolhatunk.

Ami a cserepes és a vágott virágokat illeti: ezek is drágábbak, tavalyhoz képes mintegy ötödannyival kerülnek többe. Aki úgy okoskodik, inkább megvárja a mindenszenteket, hátha csökkennek az árak, csalódni fog. Várható, hogy a magyar termesztésű virágok ára minimálisan, de emelkedik. A portálnak nyilatkozó virágbolt-tulajdonos azt is elmondja, miért:

Arra számítok, hogy a magyar termesztésű virágok áraiban minimálisan azért muszáj lesz még emelnünk, mert az itteni termesztőknél a bekerülési költség –  a fűtés- és a villanyszámla drasztikus növekedése miatt – emelkedett. Ezen a területen már most érezhető némi árnövekedés, egyelőre 10% körüli emelést prognosztizálunk.

A konkurencia: mit adnak a multik és mennyiért?

Ha szűkösek a kereteink, ellátogathatunk a nagyobb áruházakba, pláne, ha a család nagybevásárlását is hétvégén intézzük. Megnéztük az üzletláncok kínálatát:

A Tesco aktuális katalógusa szerint olcsóbban hozzájuthatunk a mécsesekhez, utántöltőkhöz, művirágokhoz, ha van Club-kártyánk. Akár 40% is lehet a kedvezmény. Alapból az árak a következőek:

  • a legolcsóbb ’mécsesutántöltő’ 399 forint, a 3 db-os csomag 1090;
  • a 10 db-os ’műanyag temetői gyertyautántöltő’ 890 forint;
  • a kicsi üveges mécses 329 forint, a nagy 1390 forint;
  • a 6 db-os ’üveg sírgyertya’ 1090 forint;
  • a legolcsóbb, 12 cm-es krizantém 459 forint;
  • a 23 cm-es műanyag kaspós csarab 3999 forint.

A Lidl cserepes virágot, koszorút és csokrot is kínál:

  • a 29 cm-es cserepes krizantém 699 forint;
  • a bokros krizantém 2999 forint;
  • a sírkoszorú 3333 forint;
  • az 5 szálas krizantémcsokor 999 forint.

A Penny is krizantémot árul:

  • a legkisebb, 9 cm-es 399 forint;
  • a 12 cm-es 599 forint;
  • a 19 cm-es 1699 forint.

Virágok az Aldinál:

  • 12 cm-es nagyvirágú krizantém 799 forint;
  • 3 színű krizantém 2599 forint.

A teljes választékot nem soroltuk fel (itt sem), de lehet csokrot is vásárolni.

Ne feledkezzünk el a barkácsáruházakról sem! A Praktiker online kínálatában többféle koszorúval is találkozhatunk, a kisebb 1299 forint, a nagyobb tobozkoszorú 1899 forint. Jó áron vehetünk mécseseket, gyertyákat, de ha épp sírvázára lenne szükségünk, azt is beszerezhetjük. Az Obiban mécsesekből, sírdíszekből hatalmas a választék, ki-ki pénztárcájának megfelelően vásárolhat.

Álláskeresési járadék: így kell igényelni, mutatjuk

Írta:
Hóvége
-

Az álláskeresők részére folyósítható ellátás az álláskeresési járadék, korábbi nevén munkanélküli segély. Ahhoz, hogy ezt megkapd, minél hamarabb jelentkezned kell az illetékes hivatalnál, a megfelelő dokumentumokkal felszerelkezve. Hogyan történik és milyen papírokra lesz szükség? Mutatjuk lépésre lépésről!

A törvényben megfogalmazottak szerint minden magyarországi állampolgárnak, aki munkát keres, ellátás jár. Ezt nem ingyen, szívjóságból adják, keményen dolgoztál érte: munkavállalóként fizetésedből vonják az adókat és járulékokat, utóbbiba tartozik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (2020. július 1-től társadalombiztosítási járulék). Az álláskeresési járadékot a befizetett munkaerő-piaci járulékok alapján számítják ki, ennek részleteiről itt olvashatsz. Mielőtt belevágnál az ügyintézésbe, vegyük sorra, milyen papírok kellenek!

Milyen dokumentumok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a következőket sorolja fel:

  • „TB kiskönyv”/Országos Egészségbiztosítási Pénztár Igazolvány (OEP kiskönyv) a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (ezt a munkáltató adja ki; ha nincs, addig üsd őket, amíg ki nem állítják)
  • bankszámlaszám (ha van, és utalva szeretnéd megkapni a járadékot)
  • munkáltatói igazolás (egyszerűsített foglalkoztatás esetén)
  • a munkáltató által kiállított igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához
  • adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségről, amelyet a munkáltató állít ki
  • jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor, amelyet a munkaáltató állít ki
  • külföldről hazaérkező munkavállaló esetében U1 munkaviszony igazolás az utolsó munkavégzés tagállamából

A lényeg: legyenek meg a korábbi foglalkoztatásokat igazoló dokumentumok, a legutolsó munkahely felmondási papírjai, ezeken kívül a szokásos okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adókártya).

Mit kell tenned?

Első lépésként álláskeresőként kell regisztráltatnod magad a lakó- vagy tartózkodási helyed szerinti illetékes járási (kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályán. Az álláskeresési járadék igénylése egy kérelem beadásával indul, ezt megteheted elektronikusan és személyesen.

Online ezek a lehetőségeid a kérelem beadására:

  • Ha van Ügyfélkapud, az ePapír alkalmazás használatával benyújthatod a kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnak címezve. A kérelemhez csatolnod kell a fentebbi dokumentumokat (pdf, word, excel formátumban, vagy akár telefonnal készített képen).
  • Elektronikus levélben (a beazonosításhoz szükséges személyes adatok megadásával: viselt és születési név, születési hely és idő, édesanyja neve, lakcím, TAJ szám, adószám).
  • Ügyfélkapu nélkül – a TAJ szám és a születési dátum megadását követően – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján – ebben az esetben a dokumentumokat személyesen kell bemutatni.

Nem tudod, nem akarod elektronikusan intézni:

Kénytelen vagy személyesen bemenni a lakó- vagy tartózkodási helyed szerinti illetékes járási (kerületi) hivatalba. Ezen az oldalon település szerint kereshetsz, és megtudhatod a pontos címet, elérhetőséget, nyitva tartást. A dokumentumokra természetesen itt is szükséged lesz.

Kötelezettségek és határidők

Az álláskeresési járadék folyósítása egyfajta együttműködési kötelezettséget is jelent. Nem kell ettől megijedni, lényegében annyit tesz, tartod a kapcsolatot a hivatallal, bizonyos, előreegyeztetett időpontokban megjelensz/telefonálsz (a koronavírus-járvány miatt némileg változott a gyakorlat). Továbbá, ha a jogosultság feltételeit érintő lényeges változás történik (pl. munkát találsz, gyermeked születik), akkor azt 15 napon belül jelzed a munkaügyiseknek. (Ezt az ePapír felületén is megteheted.)

Ami a hivatalt illeti: a kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül kell elbírálniuk az ügyet, ha minden szükséges dokumentumot benyújtottál. A kérelem beadásától már ellátási jogviszonyba kerülsz, vagyis ezekre a napokra is jogosult vagy az álláskeresési járadékra.

Fontos! Álláskeresőként legfeljebb 90 napig részesülsz az ellátásban, utána az állam leveszi rólad a kezét. A három hónap alatt nem kell fizetned TB-t, lejárta után viszont erről is neked kell gondoskodnod.

1...449450451...500450. oldal a 500-ból
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat
Mivel kapcsolatban szeretnéd a tanácsunkat kérni?
Nyugdíj Munkaügyek Támogatás Család Lakhatás Egészségügy Szociális segítségnyújtás Tájékoztatás Jogi tanácsadás Egyéb