Igen, kása. Reggeli 15 perc alatt. A kásák egyszerűen készíthetők, kifejezetten olcsón kihozhatók, gyorsak és több órára elűzik az éhséget. De hogyan és miből érdemes készíteni?
Zabkása mindenek előtt
A legkönnyebb és leggyorsabb az aprószemű zabpehelyből főzött kása. Az alapanyag teljesen semleges ízű, vagyis édesen és sósan is fogyasztható.
Egy közepes serpenyőt üresen felmelegítünk, majd beleöntünk egy bögre zabpelyhet. Nem kell alá semmi. A zabpelyhet szárazon felhevítjük annyira, hogy finoman illatozzon. Közben érdemes mozgatni, ne kapjon oda. Aki a karakteresebb ízeket kedveli, piríthatja is, aki natúrt akar, csak forrósítsa. Ha véletlenül megég, el kell dobni, tehát maradjunk mellette.
Ha már teljesen átforrósodott, egy bögre vizet adunk hozzá és jól összekeverjük. Vigyázzunk a felcsapó gőzzel, ne hajoljunk fölé. Ha a vizet mind felvette, adjunk hozzá két bögre tejet, ez lehet növényi is, sőt vízzel is készíthetjük. Ezután fedjük le és takarékon főzzük addig, míg a kívánt állagot eléri.
Ha kész, még melegen keverjünk bele ízlés szerint vajat, mézet, cukrot, sót. Ehetjük magában, de juharsziruppal, fahéjjal, zúzott banánnal, darabolt eperrel, szeletelt almával dióval, mogyoróval vagy bármi mással, amit szeretünk. Jó étvágyat!
A pellet magas nyomáson préselt tüzelő, fűrészipari melléktermékből, fűrészporból, faaprólékból, forgácsból állítják elő és növényi olajjal ragasztják össze. A darabok szinte egyformák, olyan 6 mm szélesek és 20-50 mm hosszúak, így alkalmas a pellet automatikus adagolásra is.
A pellet fűtőértéke magas, kilogrammonként nagyjából 5 kWh energia szabadul fel belőle, ami fél köbméter földgáz kiváltására elég. Zsákos vagy ömlesztett formában elérhető. Fapellet tüzelésére bármilyen berendezés alkalmas. Hátulütője, hogy viszonylag drága.
Fabrikett
A pellethez hasonló, de annál nagyobb méretű és környezetbarátabb tüzelőanyag. Forgácsból, faaprítékból, erdőgazdasági melléktermékekből, fűrészporból készül, préselik. A pellettől eltérően, kötőanyagot nem tartalmaz. Mérete legalább 5 cm.
Fontos tudni, hogy a brikett nem úgy ég, mint a fa, hanem izzik. Nedvességtartalma nagyon alacsony, ezért fűtőértéke lényegesen magasabb, mint a fának, a pellethez hasonló. Kandallóban és cserépkályhában is jól használható, nem kormol. Alkalmazható faelgázosító vagy vegyestüzelésű berendezésben egyaránt.
Faapríték
Kivágott fatörzsekből, ágakból, a fafeldolgozás során keletkező hulladékokból készül, speciális aprítógéppel. Nagyobb teljesítményű, ipari méretű tüzelőberendezésekben használják, legfontosabb előnye, hogy alkalmazásával automatizálható a tüzelés. Minősége elsősorban nedvességtartalomtól, és az aprított fa fajtájától függ, használhatósága pedig a méretbeli egyezéstől.
A kisebb kazánok homogén aprítékot igényelnek, a nagyobb, összetettebb berendezések viszont alkalmasak a kevésbé egyenletes méretű apríték eltüzelésére is.
Ajándék volt, egyszer még jól jön, majd hordom, ha… és társaik. Inkább keressük a kifogást, mint hogy megszabaduljunk a feleslegessé vált használati tárgyaktól. Oké, nem rossz, ha egy-két dologból több is van a háznál, de minek őrizgetsz egy tucatnyit? Szánd rá a magad a szelektálásra, mutatjuk, miből lesz a túl sok.
1. Lepedő, ágynemű – kell egy szekrényre való?
Rongyos, foltos, elvékonyodott, megsárgult, de ha esetleg… nem jön el az esetleg, te sem használod szívesen, vendégnek meg pláne nem fogod odaadni. Ágyanként/személyenként 2 lepedő/huzat teljesen elegendő, ha nem szokásod halogatni a mosást. (Lehet 3, ha kevésbé vagy naprakész.)
Mit tegyél azzal, ami nem kell? Ennél a ruházati üzletláncnál leadhatod felesleges textíliákat, de felajánlhatod állatmenhelyeknek, szervezeteknek is.
Kicsi az eszpresszónak, nagy a víznek, egyféle a bornak, másik a sörnek, a rövidnek kétféle. Minek? Hacsak nem üzemeltetsz otthon vendéglátóipari egységet, ennyi különböző pohárra tuti nincs szükséged. Ugyanez áll a bögrékre, csészékre, valahonnan (emlékbe) hozott repoharakra. Már csak azért is érdemes szelektálni, mert ha nem áll rendelkezésre belőle nagyjából végtelen számú, kevesebbet kell elmosni.
3. Ételhordó, Tupper, egyéb műanyagok – ne gyűjts, ne tárazz!
Jól záródó, strapabíró, normális méretű ételtartó dobozok kellenek a családnak, főleg, ha ez ebédet anya-apa otthonról viszi. Mikor sok? Ha a fejedre borul a szekrényből, ha ezt tartod az ágyneműtartóban – láttam már ilyet –, ha sosem találod a tetőt. Tartsd meg a minőségi darabokat, válj meg a leharcoltaktól, a fagyis dobozoktól és mindentől, amit nem használsz. Tipp: itt írtunk arról, mennyi eszköz kell egy tökéletes konyhához.
4. Törölközők, konyharuhák – ne várd a királyi családot, használd!
Hétköznapi, ünnepi, vendég… megvan ez a jelent? Ha nem is sorold 11 kategóriába, de van egy polcnyi tökéletes állapotú, soha elő nem vett törölköződ, az tényleg túl sok. Mondjuk ki, felesleges. Hasonló a helyzet, mint a lepedőknél, ágyneműknél: válogasd ki a leharcoltakat, a max. 3-4 kéztörlés után totál nedves mini méretűeket, és kezd el használni az újakat/nagyon megkímélteket.
A konyharuha fogyóeszköz, valóban, de nincs szükséged 4 darabnál többre. Ha már betáraztál egy tucatot, ne dobd ki, viszont ne is szaporítsd a számukat. Ugyanez a puccos törölközőkre is érvényes.
5. Kencék, tisztítószerek – legyél tudatosabb!
Ne ülj fel a hájpnak, mielőtt megveszed a következő „csodaszert”, nézz utána, valóban megéri-e az árát – áll ez a krémekre, hajra valókra, méregdrága vegyszerekre egyaránt. Ezen az oldalon rengeteg terméket megtalálsz (összetevőkkel együtt), és olyanoktól olvashatsz értékeléseket, akik már kipróbálták, használják az adott dolgot. Spórolnál? Kezd ennél a kategóriánál! Egy sor felesleges kiadásától megkímélheted magad némi önmérséklettel és utánajárással.
Minek kell mennie otthonról? Amit sosem használsz, vagy ami nem vált be. Az nem baj, ha a már kipróbált termékekből van 1-2 pluszba, de óva intünk attól, hogy leárazásnál tízesével hord haza ezeket. Vegyeskereskedésben akarsz lakni? Na, ugye.
6. Smink, pipere – a kevesebb több
Embere válogatja, kinek mi a sok, mennyit használ ezekből a hétköznapokban. Örök érvényű szabály, ha nem tudod rendszerezni, átláthatóan tárolni, akkor a kelleténél biztos több van. Tekintve, hogy a kozmetikumoknak, sminkeknek is van szavatossága, nem érdemes nyitott állapotban évekig tartogatni. Ha elejét vennéd, hogy újabb felesleges darabra ruházz be, elsőként tanuld meg, hogy mi állj jól, hogyan kell a meglévőkkel szépen dolgozni. Inkább válassz egy-egy minőségi terméket, mint sok filléres gagyit (akik használnak ecsetet, pontosan tudják, mekkora a különbség).
7. Dekor – mennyi az elég?
Megint csak ízlés kérdése, de semmitől nem tűnik olyan zsúfoltnak a lakás, mint az ajándékba kapott gyertyák, csepreszek, porcelánfigurák, vázák stb. kaotikus halmazától. Főleg, mert a por is iszonyat gyorsan megáll rajtuk. Mi van ilyenkor? Ha már gyertya, akkor használd el, ne várj a különleges alkalmakra. Hogy a többivel mit kezdj, az már egy fokkal nehezebb. Az eszmei értékkel rendelkezőket természetesen tartsd meg, de minden olyan, nem kifejezetten gyűjteménybe való dolgot engedj el, amit csak kerülgetsz a hétköznapokon.
8. Könyv – tényleg nem dobjuk ki?
Fogós kérdés. Igen, a könyv valóban érték, de ha vitrin mögött nézegetjük, és egyre csak gyűjtjük, semmivel sem több, mint egy giccses váza. Általánosságban, ha egyszer olvastad és többet nem tervezed, akkor nincs rá szükséged (vagy ha bele sem néztél és nem is fogsz). Ha több ilyen, jó állapotban lévő köteted is van, ezeket felkínálhatod antikváriumoknak, könyvtáraknak, a Cseriti bolthálózatnak, de szívesen fogadják a különböző szervezetek is. (Előtte egyeztess velük, mert nem mindent tudnak átvenni.)
Ha már így is terebélyes helyet foglal el a házi könyvtárad, érdemes lehet könyvolvasóra váltani. Az élmény valóban más, viszont bárhová magaddal vihetsz hónapokra elegendő olvasmányt – azért ez nem olyan rossz.
9. Ruha – ha már unod, ne tartsd meg!
Tele a szekrény, de nincs mit felvenned; nem hordod, mert nem szereted; valamilyen átalakításra vár, de már mióta; kihíztad/kifogytad – űzd ki a ruhadémont, szabadulj meg a felesleges cuccoktól! Kidobni nem kell, ha érzed magadban a potenciált, akkor add el a neten. Ha nem vacakolnál ezzel, akkor célozd meg a karitatív szervezeteket, a Cseriti boltokat (fontos, jó állapotú, még hordható darabokkal!). A fővárosi hulladékudvarokban is gyűjtik a ruhákat, és mint fentebb írtuk, az egyik fast fashion üzletláncnál is leadhatod (ott a minőség sem számít).
10. Játék – a gyerek nem vétkes, te annál inkább!
Ha gyerek van a háznál, minden tudatosság ellenére előbb-utóbb felgyűlik legalább egy doboznyi kinőtt, megunt vagy csak borzasztóan idegesítő játék (minek az embernek ellenség, ha vannak rokonai, ugye). És akkor még nem beszéltünk a hiányos kártyapaklikról, a kétszer próbált társasjátékokról, a megőrzött, de már soha elő nem vett PS3-ról, meg a kindertojásból származó műanyag izébizékről. Ki velük! Amit lehet, adományozz el, másoknak még sok örömet szerezhetnek.
Játéka nemcsak a gyereknek, felnőttnek lehet – igen, néha a gazdival is elszalad a ló. Kutyának, macskának felesleges egy tonna plüsst, labdát, hurcibálható dolgot megvenni. Igazából boldogan elvannak 2-3 játékkal, vagy akár egy bottal is.
A munkáltató megtagadhatja a szabadság kiadását, a megváltozott munkaképességű dolgozókat pedig felmondásra bírhatja – többek között ezek is szerepelnek az embertelen tervezetben.
Rejtett buktatókra, gondosan elrejtett csapdákra figyelmeztet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Munka törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításában. Közleményükben két olyan javaslatot emeltek ki, amelyek súlyosan sértik a munkavállalók jogait, az első:
Megtagadhatják a szabadság kiadását
A rendelkezés felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Vagyis, a tervezett Mt. módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat az eddig 7 napban meghatározott szabadság önálló, szabad felhasználási jogától. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint
ez a módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget ad.
Legalább ennyire aggasztó az a pont, amely a megváltozott munkaképességű dolgozót szolgáltatja ki a munkaadónak.
Végkielégítés nélkül rúghatnak ki
Ez a változtatás lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket. Ez nemcsak döbbenetesen felháborító, hanem embertelen eljárás is – mondja a MASZSZ-elnök.
A jelenlegi előírás – és gyakorlat – szerint azoknak az embereknek, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat, cégen belül könnyebb vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Ha nem tudnak megállapodni a felek, és nincs más ajánlata a cégnek, tisztes végkielégítéssel felmondhatnak a dolgozónak. Ezt a szociális és jogi szempontból is indokolt megoldást tervezik megszüntetni.
Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségével sem
– magyarázta a MASZSZ elnöke.
A MASZSZ tiltakozik az embertelen és diszkriminatív eljárás bevezetése ellen
A szövetség közleményében felszólította a kormányt, hogy ne a munkavállalók kárára módosítsa a törvényt. (Főleg ne úgy, hogy azzal megfosztja a munkavállalókat a szabadsággal való önálló rendelkezés jogától.) Továbbá, elvárja, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a korábban írásban megküldött szakszervezeti észrevételeket, javaslatokat.
A többség szerint valós fenyegetés, hogy valamilyen mértékben csökkenek a bevételei, és emiatt a korábbinál rosszabb életszínvonalon kell élnie. Nemcsak a körülményeik miatt aggódnak a magyarok, egészségüket, a családdal, barátokkal töltött szabadidejüket is féltik – derült ki friss felmérésünkből.
A Hóvége online kérdezéses módszerrel készítette el kutatását 2022 októberében, amelyet ezer fős reprezentatív mintán végeztünk. A felmérés szerint a magyarok egyre elégedetlenebbek: a többség arra készül, hogy anyagai helyzete romlani fog és csökkentenie kell kiadásait. Azt is megvizsgáltuk, mitől és milyen mértékben félnek a válaszolók. Mutatjuk az eredményt.
Ettől félünk igazán: megcsappan a pénzünk és rosszabbul élünk
Az életszínvonalat befolyásoló bevételkiesés az, amitől a magyarok a leginkább tartanak: 38,8% kis mértékben, további 38% viszont nagy mértékben érzi ezt fenyegetésnek. Bár az összes válaszadó 18%-a egyáltalán nem így látja, azért a többség, összesen 76,8% valamennyire fél attól, hogy a közeljövőben rosszabbul fog élni.
A bevételek csökkenése, elapadása főként a kisebb településen (43,5%), az ország keleti, északkeleti részén élőket (42,2%), a nélkülözőket (87,7%), valamint a hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdőket (72,2%) rémíti meg. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 43,9%-a szintén nagy mértékben tart ettől, míg a diplomások körében kevésbé, de azért aggódnak: 48,3%-uk érzi magát kicsit fenyegetve.
10-ből 8 magyar az egészségét félti
A megkérdezettek kisebb (44,9%) vagy nagyobb (32,3%) mértékben, de tartanak a megbetegedéstől: összesen 77,2%-uk szerint romolhat a jövőben az egészségügyi állapotuk. 13,8% nem aggódik emiatt, további 9,1% pedig nem tudja megítélni.
A nők (35,6%), az 50 feletti korosztály (40,8%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (37,1%) az átlagnál jobban aggódnak emiatt, de akik igazán félnek, azok a rossza anyagi körülmények között élők: a nélkülözők 59,9%-a, a hónapról hónapra gondokkal küzdők 52%-a válaszolta ezt.
A szeretteinkkel töltött idő is csökkenhet
A barátokra szánt idő a válaszadók 38,6%-a szerint nem fog változni. 29,7% gondolja úgy, hogy talán kicsivel kevesebbet lehet velük, 23,3% viszont nagyon is tart attól, hogy nem marad erre lehetősége. A kistelepülésen élők (28,5%), a 30-49 év közöttiek (27,8%), a nélkülözők (45,3%) és anyagi gondokkal küzdők (41,7%) körében ítéltek ez a legtöbben valós fenyegetésnek.
A családunkkal sem találkozunk kevesebbet a résztvevők 45,5%-a szerint. 29,8% kicsit tart tőle, hogy nem lehet eleget rokonaival, további 18,9% viszont nagyon is fél. Ahogy a barátokkal töltött idő esetében, úgy a családra szántnál is főként a kistelepülésiek, a középkorúak, a rossz anyagi helyzetben élők az igazán borúlátóak.
Az emberek harmada tart a munkahelye elvesztésétől
A lakosság fele (51,2%) biztosnak érzi állását, egyáltalán nem tart annak elvesztésétől. 22,2% csak kis mértékben, 12,6% viszont jelentős veszélyben érzi munkahelyét. Az 50 feletti korosztály kevéssé aggódik, 7,5%-uk félti pozícióját, szemben a 30-49 évesekkel, illetve 18-29-es korcsoporttal: előbbinél 19,9%, utóbbinál 11% valós fenyegetésként gondol állása elvesztésére.
A nehezebb anyagi helyzetben élők inkább aggódnak, mint a viszonylag stabil vagy jól kilátásokkal rendelkezők: a nélkülözők csoportjának 38,3%-át, a hónapról hónapra élők 22,7%-át veszélyezteti jobban az munkahely elvesztése. Ugyanezt már csak a gondtalanul élők 0,9%-a, valamint a beosztással kijövők 3,4%-a gondolja így.
10-ből 3 magyar érzi veszélyben a lakhatását
Az állásuknál is kevésbé féltik lakhatásukat a válaszolók, ennek elvesztését 58,8%-uk egyáltalán nem tartja valós fenyegetésnek. Mintegy harmaduk (összesen 30,8%) véli úgy, kisebb (21%) vagy nagyobb mértékben (9,8%), de fennáll ennek veszélye.
Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 15%-a jelentősen tart a lakás, lakhatás elvesztésétől, míg ez középfoknál 6,7%, felsőfoknál pedig csak 3,1%. Ha az anyagai szempontból nézzük, a nélkülözők (36,1%) és a gondokkal küzdők (21,9%) nagyobb arányban féltik lakhatásukat, mint a biztosabb körülmények között. A beosztással jól kijövők és a gondok nélkül élők körében ez az 1%-ot sem éri el.
Mennyire rettegünk az eladósodástól?
Többen vannak azok, akik veszélyben érzik magukat, mint akik egyáltalán nem: a megkérdezettek 18,4%-a mondja azt, nagyon is fenyegeti az eladósodás, 29,6% szerint csak kisebb mértékben. Ez összesen 48%, szemben a válaszadók 41,5%-val, akik semennyire sem tartanak ettől. Jellemzően az anyagi gondokkal küzdők élik ezt meg nagyobb veszélyként: a nélkülözők 73%-a, valamint a hónapról hónapra élők 40,8%-a nyilatkozta ezt.
Mostanra tisztán látszik, hogy lakosság nagyobbik részét igenis hátrányosan érinti a rezsicsökkentés csökkentése – holott nyáron éppen ennek ellenkezőjét ígérte a kormány. Egyértelműen a gáz megfizetése jelenti a legnagyobb kihívást, de az áram és az egyéb közüzemi szolgáltatások költségeinek kigazdálkodása is problémát okoz sok családnak – derül ki friss kutatásunkból.
A Hóvége 1000 fő bevonásával, online kérdezéses módszerrel készítette el reprezentatív kutatását 2022 októberében. A résztvevőket arról kérdeztük,
hallottak-e az augusztus 1-jétől életbe lépett új rezsiszabályokról;
kaptak-e már e szerint kiállított számlát;
tapasztalataik szerint hogyan változtak a közüzemi számlák díjai;
illetve, hogy mennyire érzik megterhelőnek a megnövekedett költségeket.
Figyelembe véve, hogy a teljes magyar média foglalkozott a rezsicsökkentés csökkentésével, az első kérdésre adott válaszok nem okoztak meglepést. Az összes résztvevő 98,3%-a hallott az új rezsiszabályokról, csupán 1,2% nem értesült ezekről, további 0,6% nem akart/nem tudott válaszolni. A megkérdezettek 59%-a kapott már valamilyen, az új számítás szerinti számlát, 31,8% még nem, 9,2% pedig nem kívánt erről nyilatkozni.
Mindegyik fáj, de a legnagyobb érvágás a gáz
A válaszadók közel fele, 46,7%-a tapasztalta úgy, hogy sokkal drágább lett a gáz, 14,5% szerint csak kicsit, 16,8% nem érzett változást. Nagyon megnőtt a díj a családi házban élők (52,5%), a vegyestüzelésű fűtési rendszert használók (62,5%) és a nélkülözők (72%) szerint, ezekből a csoportokból válaszolták ezt a legtöbben.
Egy fokkal kevésbé viselte meg a magyarokat az villany ára: 39,7% mondta azt, hogy jelentősen nőtt a díj, további 27,2% kevésbé, míg 19,2% egyáltalán nem észlelt drágulást. Ebben az esetben a nélkülözők (68,8%), a hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdők (53,7%) és az elektromos árammal fűtők (53,2%) szerint kell jelentősen többet fizetniük a szolgáltatásért.
A gáz és az áram után lemaradva következik a víz- és csatornadíj. Előbbinél a válaszadók 13,9%-a, utóbbinál 11,9% nyilatkozta azt, hogy lényegesen nőttek a költségek.
Megszorítások árán futja rezsire
Mint már említettük, nyáron arról volt szó, hogy a rezsiemelés a fogyasztók egy viszonylag szűk körét érinti. Ehhez képest a döntő többségnek gondot okoz a számlák befizetése:
17,7%-uk várhatóan nem fogja tudni kifizetni a jelentősen megnőtt gázszámláját;
50,7% megszorítások árán, de megoldja;
17,5%-nak pedig csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nem lesz megterhelő.
A villany lemondások árán, de biztosabban kigazdálkodható: 61,1% szerint ehhez megszorításokra lesz szükség, 23,5%-nak nem igazán lesz vele gondja, viszont 10,8% szerint nem valószínű, hogy meg tudja fizetni az áramköltségeket.
A víz- és csatornadíjaknál hasonlók az arányok. A válaszadók 9,6%-a úgy gondolja, a vízdíjra nem fogja futni, 10,7%-nak pedig várhatóan a csatornára. Úgy tűnik, nagyjából egyforma terheket rónak a megemelkedett költségek a háztartásokra: a résztvevők 56%-a, illetve 55,4%-a mondta azt, hogy megszorításokkal, de képesek lesznek befizetni a költségeket.
Ők a legkiszolgáltatottabb csoportok
A kutatásból kiderült, hogy a megnövekedett közüzemi díjak kisebb vagy nagyobb mértékben, de megviselik a lakosságot. Különösen a gáz drágulását érzi meg a családi kassza, ez főként az ország keleti részében élők, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, valamint a 30-50-es korosztály körében okozza a legnagyobb problémát. A nélkülözők, hónapról hónapra élők közel fele biztos benne, hogy képtelen lesz kifizetni a számlákat, és akik éppen kijönnek a pénzükből, azok is csak nagy megszorításokkal tudják ezt kivitelezni.
Egy év alatt több ezer ázsiai vendégmunkás érkezett Magyarországra. Összességében már több tízezer. A kormány ugyanis sokkal könnyebbé tette a vendégmunkások Magyarországra hozatalát.
Jelenleg 4,4 milliós foglalkoztatottság van Magyarországon, de 80-100 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Ők a feldolgozóiparból, az autóiparból, az elektronikai iparból és az élelmiszeriparból hiányoznak – írja a Napi.hu.
Annak érdekében, hogy kölcsönzött munkaerőhöz juthassanak a Magyarországon gyárat működtető multinacionális cégek, a kormány belenyúlt a folyamatokba és fél év helyett két hónapra csökkentette egy-egy vendégmunkásokból álló kontingens Magyarországra hozatalát.
Emiatt az elmúlt évben több ezer vendégmunkás érkezett Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Vietnámból. Mindez annak ellenére, hogy a gyenge forint miatt a kölcsönzött munkavállalók között nem a legkedveltebb célország most Magyarország.
A vállalatok egyébként munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégeken keresztül tudnak gyorsított eljárás keretében vendégmunkásokat bevonni. A kormány egyszerűsítése miatt már nem csak Szerbiából és Ukrajnából, hanem több ázsiai országból is érkezhet munkaerő. Az új szabályozással egyszerűsödnek a folyamatok az idegenrendészeti eljárás során.
Az árstop minden méretű tojásra és az étkezési burgonyára érvényes. Várhatóan 25, illetve 10 százalékkal csökken az ár.
A szerdai Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány újabb termékekre terjeszti ki az árstopot: a liszt, napraforgóolaj, sertéshús, csirkehús, 2,8%-os UHT tej és a kristálycukor után a tojás, valamint a krumpli árát is befagyasztják. A Miniszterelnökség pontosítása szerint minden méretű tojásra érvényes az árstop, a krumplik közül pedig az étkezési burgonyára.
Tegnaptól olcsóbbak
Az új termékekre kiterjesztett hatósági ár már csütörtökön életbe lép – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerda este. Azt írták, a tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál. A kormány úgy számol, hogy a tojás 25%-kal, a krumpli pedig 10%-kal lesz olcsóbb, és várhatóan 0,1-0,2%-kal csökkenti az inflációt.
A kereskedők a vásárlók türelmét kérik
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményben kéri a vevőket, legyenek türelmesek, mert egyetlen éjszaka alatt lehetetlenség átárazni az árstopos termékeket. Nyitásra már csak azért sem tudják ezt megoldani, mert a rendeletet késő este hirdették ki, amikor a boltok többsége már bezárt, a dolgozók pedig hazamentek. Továbbá
„mind a tojás, mind a burgonya esetében többféle terméket is értékesíthet egy-egy üzlet, így nem csak két darab árcédulát kell átírni, az árcédulák cseréjének pedig van egy időigénye, még akkor is, ha ideiglenesen kézzel írják ki az új árakat”
– áll a közleményben. Hozzátették, az is időbe kerül, amíg az online pénztárgépeket átállítják az új árakra, ezen kívül még az új, az árstopokról szóló feliratokat is elő kell állítani. Kiemelték, hogy bár a családok több mint 200 milliárd forint támogatáshoz jutnak az élelmiszerárstop révén, ennek terheit mégiscsak ők, azaz a kereskedők viselik.
Friss kutatásunk szerint 10 emberből 7 kényszerül arra, hogy valamilyen mértékben, de visszafogja a kiadásait: a válaszadók 32%-a kisebb vagy átlagos korrekcióra, míg 44,3% erős, „húsbavágó” megszorításokra készül. Mire költünk kevesebbet, mi az, amiről lemondunk? Mutatjuk a felmérés eredményeit.
A Hóvége által készített kutatás adatfelvétele 2022 októberében, online kérdezéses módszerrel készült, 1000 fő megkérdezésével. A résztvevőket arról kérdeztük, szükségét érzik-e valamilyen mértékű korrekciónak költségeiket tekintve, illetve véleményük szerint mely termékekre, szolgáltatásokra jut majd kevesebb a közeljövőben.
Étel, ital, s mi jó falat: egyértelműen visszafogjuk a költéseinket
A válaszadók többsége, 64,4%-a gondolja úgy, hogy kevesebb fog jutni élelmiszerre, 32,9% szerint ugyanannyi, 2,1% szerint több (további 0,6% nem tudta/nem akarta megmondani). Az idősebbek és a nehéz anyagi helyzetben élők a legbiztosabbak abban, hogy kénytelenek lesznek spórolni az élelmen: az 50 év felettiek 70,1%-a, a nélkülözők 88,6%-a, a hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdők 92%-a válaszolta ezt.
A kutatásban megkérdezettek 69%-a az üdítőkből, rostos levekből vesz kevesebbet. Ahogy az élelmiszernél, itt is az idősebbek, a nehéz anyagi körülmények között élők igyekeznek lefaragni a költéseikből (vagy egyáltalán nem venni a termékekből). Az alkoholos italokra csak a válaszadók 0,8%-a tervez többet áldozni, 19,9% nem változtat az eddigi vásárlási szokásain. A többség viszont, 69%, inkább spórolna a szeszes italokon.
Könnyebben lemondunk az éttermekről, kávézókról, sörözőkről: a válaszadók 79,9%-a a közeljövőben ritkábban fogja ezeket látogatni, jobban odafigyel majd a számlára. 17,6% szerint ugyanannyi jut ilyen jellegű a kiruccanásokra, mint eddig, és mindössze 1% mondja azt, hamarosan többet szánhat ezekre.
Az egészségügyi kiadásokkal is óvatosabbak leszünk
Bár ezen nem érdemes spórolni, úgy tűnik, lesznek olyanok, akik kénytelenek meglépni. Nagyjából fele-fele az arány: a kutatásban résztvevők 47,7%-a gondolja úgy, hogy kevesebbet költhet majd gyógyszerekre, táplálékkiegészítőkre, vitaminokra, míg 48,6% ezeken továbbra sem fog takarékoskodni.
Az egészségügyi kiadásoknál (pl. a szűrővizsgálatok, fogászat stb.) már tolódnak az arányok: a megkérdezettek 63,2%-a válaszolta azt, hogy várhatóan kevesebb jut majd erre, 33% szerint viszont nem lesz változás. Az eredmények alapján úgy tűnik, az emberek igyekeznek megtartani a legszükségesebbeket (így pl. a gyógyszereket), míg a nélkülözhető egészségügyi kiadásokról, szűrővizsgálatokról könnyebben lemondanak.
Az alapfokú végzettségűek 56,5% látja úgy, kevesebbet fordíthat gyógyszerekre, a középfokú képesítéssel rendelkezők 44,4%-a, a diplomásoknak pedig csak harmada (33%) mondja ezt. Az egészségügyi kiadásokra a nélkülözők 84,3%-a, a hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdők 85,8%-a szerint jut kevesebb. Velük szemben a beosztással jól kijövők mintegy ötöde (21,5%) számít erre.
Üzemanyag, szabadidő, ruházkodás: megvágjuk, amit lehet
A válaszadók 55,3%-a úgy látja, a közeljövőben az eddigieknél kevesebb jut majd üzemanyagra. Ennél többen mondanak le teljesen vagy részben a dohányárukról (69,9%), de a legtöbbet az utazás, szabadidő rovására spórolnának. Ruházatra a megkérdezettek 67,2%-a szerint lesz majd kevesebb pénz, utazásra/nyaralásra 73,3%, sportolásra, egyéb hobbira 63%, szórakozási lehetőségekre (pl. mozi, színház, koncert) 73% áldoz az eddigieknél lényegesen kevesebbet.
Az egyik legkevésbé fontos kategória a résztvevők körében a lakberendezés, otthonápolás: 75,2%-uk biztos benne, hogy ilyesmire sokkal kevesebbet fog költeni. Ezzel szemben az interneten, mobil szolgáltatásokon inkább nem tervezünk takarékoskodni. A megkérdezettek 67,7%-a szerint ugyanannyi fog jutni, 31,1% szerint valamennyivel kevesebb, és csak 1,1% költene ezekre többet.
Egy vegyszermentes konyhakertben is eljön a pillanat, amikor rendet kell rakni és kizavarni az oda nem illő elemeket. Sorra vettük és részletesen bemutatjuk az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban is használható növényvédő szereket. A szereken link a gyártóhoz, ahol még több információt találtok, bár ezek bio termékek, használatuk nem játék.
A trópusi neem fa (Azadirachta indica) magjának kivonatát tartalmazó, azadirachtin hatóanyagú készítmény.
Mi ellen jó?
Szívó, rágó, aknázó kártevők ellen.
Extra: A hasznos élő szervezetek közül a katicabogarakat, ragadozó atkákat, fürkészdarazsakat nem károsítja. A ragadozó poloska lárvákra és a zengőlegyekre a NeemAzal közepesen veszélyes!
Mire lehet használni?
alma
birs
naspolya
bogyós gyümölcsűek
növényházi és szabadföldi (málna, szeder, szedermálna, piros és fekete ribiszke, köszméte, ribiszkeköszméte (josta), fekete bodza)
szőlő alany anyatelep
faiskola
petrezselyem, kapor, zeller
bazsalikom
citromfű
zsálya
paradicsom
növényházi paprika
tojásgyümölcs
uborka, cukkini, tök
káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, kínai kel, leveles kel
Hatóanyaga a piretrin. A piretrin évezredek óta használt természetes eredetű rovarölőszer, melyet ma is a Krizantém-félék (elsősorban Chrysanthemumcinerariaefolium) virágzatából vonnak ki.
Paraffinolajtartalmú növényvédő, a kezelt növény felületét egy rugalmas olajréteggel vonja be, így fokozott védelmet biztosít az állomány részére a környezetből származó fertőzések ellen.
Javítja a növényvédő szerek hatékonyságát, benedvesíti a rovarok viaszos külső kitinvázát, a víztaszító gombamicéliumokat és spórákat, bejuttatja a rovarölő szereket a testmembránon át és a légzőnyílásokon keresztül a rovarok testébe. A levél újranedvesedésével (pl. harmat) újra teríti a levélen lévő hatóanyagot, de nem hosszabbítja meg a növényvédő szerek lebomlási idejét. Korompenész és mézharmat lemosó hatás.
Káliszappan (Biosol márkanéven bekeverve)
Mire jó?
Rovarölő szerek tapadásfokozására, valamint az élő károsítók (pl. levéltetvek, atkák, levélbolhák) fizikai távoltartására és eltávolítására.
