Nyitólap Blog Oldal 410

Már 300 ezer vármegye- és országbérletet vásároltak

Kedvezményes jegy a MÁV-nál

Meghaladta a 300 ezret az eladatott vármegye- és országbérletek száma – tudatta a MÁV-Volán-csoport hétfőn az MTI-vel. A társaság közleménye szerint az új díjtermékek annyira népszerűvé váltak, hogy a hó eleji vásárlások javában felülmúlták a korábbi hónapok bérletértékesítési számait.

Mint írták, Budapest főpályaudvarai mellett Pest vármegyében Vácon, vidéken pedig Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron, Pécsen és Győrben vették a legtöbb vármegye- vagy országbérletet a pénztári és az automatás jegyváltások adatai szerint.

Összesen csaknem 304 ezer újfajta bérlet kelt el, ebből mintegy 220 ezer vármegyebérlet volt, melyek közül a legtöbbet, 53 ezret Pest vármegyére váltották – írták, hozzátéve: az eddigi számok alapján a mindössze 1890 forintba kerülő kedvezményes országbérlet a legnépszerűbb termék, amiből 68 ezer darabot adtak el.

A vásárlók 16 százaléka döntött úgy, hogy a „legkényelmesebb módon, néhány kattintással” veszi meg az újfajta bérletet, a MÁV app segítségével péntekig már több mint 45 ezret adott el a közlekedési társaság.

A MÁV-Volán-csoport beszámolója szerint a hó eleji, jellemzően 1-8-áig tartó intenzívebb vásárlási időszak adatai alapján májusban mintegy 70 ezer eladott bérlettel felülmúlják az értékesítési adatok az idei első négy hónap MÁV-START, Volánbusz és GYSEV bérleteladások havi átlagát.

Kitértek arra is, hogy a teljes árú 30 napos vármegyebérletek 9450, az országbérletek pedig 18 900 forintba kerülnek. Hozzátették: a nappali és esti tagozatos tanulók, a 6 év feletti óvodások, valamint a fogyatékkal élők 90 százalékos kedvezménnyel – 945, illetve 1890 forintért – jutnak hozzá ezekhez a termékekhez.

Az orszagberlet.hu weboldalon térképes kereső támogatja a vásárlókat a hozzájuk legközelebbi értékesítési hely megtalálásában – áll a közleményben.

Miért fizetnénk többet egy szolgáltatásért, mint amennyit feltétlenül muszáj? Ez az utazásra is áll. Cikkünkben összegyűjtöttük a MÁV kedvezmények hosszú listáját:

Mikor köteles az óvoda felvenni vagy átvenni a gyereket? Mindent a témáról

A szülő szabadon dönthet arról, hogy melyik óvodába szeretné járatni a gyermekét.

Az óvodai beiratkozás hivatalosan 2023. április 20-tól május 20-ig tart, mindjárt lejár a határidő. Sok téves információ kering a neten az óvodai felvétellel és átvétellel kapcsolatban, igyekszünk a félreértéseket tisztázni. Mikor köteles az óvoda felvenni a gyermeket? Erre a kérdésre is válaszolunk.

Minden gyermeknek, aki augusztus 31-ig betölti a 3. évét, szeptembertől legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülnie. Ez azt a célt szolgálja, hogy időben elkezdődhessen a gyerekek közösségbe szoktatása és felkészítése a majdani iskolakezdésre.

Mit kell tudni az óvodai felvételről?

A gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel óvodába. Azt a gyermeket is felvehetik, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel (vagy tartózkodási hellyel) rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Az óvodába a 2023/2024-es nevelési évre a 2020. augusztus 31-ig született gyerekek beíratása kötelező.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, amelyet a szülő bármikor kérhet. A jelentkező gyermekek felvétele, fogadása az óvodai nevelési évben – amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi – folyamatosan történik.

Ha a gyerek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, arról a szülő köteles írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül. Az űrlap elérhető a www.oktatas.hu weboldalon.

Mikor köteles az óvoda felvenni a gyermeket? És átvenni?

A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol a szülő dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az óvodavezető vagy az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitvatartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. Ez az intézmény a kötelező felvételt biztosító óvoda.

Hová tartozik a gyerek?

A kötelező felvételt biztosító köznevelési intézmények listája és a körzethatárok elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Adott településen a beiratkozás módjáról és pontos idejéről az óvoda, illetve az önkormányzat ad tájékoztatást.

Életvitelszerű ottlakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlanban él (vagyis az az otthona).  Az ingatlan címének a lakcímnyilvántartásban a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként kell szerepelnie legalább három hónapja.

A szülő szabadon dönthet arról, hogy melyik óvodába szeretné járatni a gyermekét. A törvény kimondja, hogy „a szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát”. Ha a szülő nem a körzet szerinti óvodába íratná a gyereket, akkor a választott óvoda vezetőjét kell megkeresnie.

Állami, magán és egyházi ovik – mi a különbség?

Az állami óvodákat az önkormányzat tartja fenn, ezek teljesen ingyenesek. Léteznek még nemzetiségi, egyházi és magánóvodák is, amelyekben általában térítési díjat kérhetnek. Mértéke változó, de sok esetben kapható kedvezmény.

Mi van, ha nem veszik fel a gyereket?

Sokan tartanak attól, hogy pénzes magánóvodát kell választaniuk, ha a gyereket nem veszik fel. Ilyen szerencsére nincsen. Az óvoda köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét. Ha más óvodát választunk, a bejutás a szabad helyek számától függ.

A döntésről a szülőt minden esetben értesítik hivatalos határozatban. Ha a jelentkezést elutasították, akkor a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.

A maximális csoportlétszám törvényileg szabályozott: 25 fő. Végszükség esetén (mert körzetes gyerek jön, akit kötelező elhelyezni) 20 százalékkal (30 főre) növelhető a létszám, ha 2 csoport van az oviban. Ha 2 csoportnál több van, akkor 33-ra növelhető (ez plusz 10 százalékot jelent). A bővítést támogatnia kell az óvodaszéknek és a szülői közösségnek.

Mit kell vinni az óvodai beiratkozáshoz?

Az alábbi dokumentumokra lesz szükség:

  • gyermek születési anyakönyvi kivonata,
  • a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (a gyermek lakcímkártyája),
  • a gyermek TAJ kártyája,
  • a jelentkezési lap és adatvédelmi nyilatkozat kitöltve, aláírva, amelyhez elektronikus benyújtás esetén csatolni kell a jelentkezési lapot kitöltő törvényes képviselő szülő személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolatát,
  • sajátos nevelési igényű gyermek esetében szakértői vélemény, amennyiben ilyennel rendelkezik,
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről készült határozat, amennyiben ilyennel rendelkezik.
  • tartós betegség igazolása,
  • egyéb kedvezményekre jogosító határozatok.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, a gyermekek sajátosságainak figyelembe vételével. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szülőnek nem sok beleszólása van, a végső döntést az óvoda vezetője hozza meg.

Iskolai étkeztetés: kinek jár ingyen, ki kaphatja féláron?

Nyüstöl a gyerek, de hóvége van? 5 tuti program, ami semmibe nem kerül

500 ezer forintnál is többe kerülhet a jogsi

2020 utolsó hónapjában 216 300 forintba, 2022 végén pedig átlagosan 305 ezer forintba került egy jogosítvány megszerzése a KSH adatai alapján. Hogy jön ki akkor ez félmillió? A kötelező 30 levezetett óra nem minden esetben elég a jogsi megszerzéséhez, a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához.

A jogosítvány drágább, a tanuló kevesebb

Átlagosan 305 ezer forintba kerül a B kategóriás jogosítvány megszerzése, ám az érdekvédők vezetője szerint bizonyos esetekben 500 ezer forint is lehet a számla – írja a 24.hu. Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, elméletileg elég lenne 29 vezetői órát vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, csakhogy a gyakorlat más mutat.

50-60 órára is szükség lehet, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Ráadásul ha valaki megbukik, az újabb 50-100 ezer forintos pluszköltséget jelenthet.

Általánosságban a vidéki árak mindig alacsonyabbak voltak Budapesthez képest, és ez most is így van. Ugyanakkor a drasztikus drágulásnak az lett az eredménye, hogy jóval kevesebb a tanulóvezető. A szövetség elnöke szerint az áremelkedés miatt a tavalyi év ezen időszakhoz viszonyítva körülbelül 30-40 százalékos visszaesés tapasztalható a tanulók számában.

Nem lesz olcsóbb a közeljövőben

A szakoktatók kiadásai is jelentősen megemelkedtek, többek között a szervizdíjak emelkedése, a kata-módosítás és az üzemanyagárak drágulása miatt. Mivel a tanulók száma is csökkent, az oktatók nem tudják mérsékelni az árakat, hiszen úgy már nem érné meg nekik.

A gyakorlatra már nem futja

„Legfrissebb tapasztalataink alapján a 20 év alatti tanulók szülei megfinanszírozzák az elméleti képzés díját és a vizsga díját, tekintettel arra, hogy állami támogatással visszaigényelhetnek 25 ezer forintot. Az elméleti vizsga után viszont nem minden szülőnek van lehetősége kifizetni a gyakorlati képzést, így a tanulók élnek a jogszabály adta lehetőséggel, amelynek értelmében 2 év áll rendelkezésére, hogy a gyakorlati képzést elvégezzék és ezt követően a vizsgát letegyék” – mutatott rá Jovánovics. Szerinte ez sok autósiskolának gondot okoz majd, mert bevételük átmenetileg nem keletkezik az ilyen utat választó tanulóktól.

Földbe állt tehergépjármű-vezető és buszvezető tanfolyamokra jelentkezők száma

A tavalyi év ugyanezen időszakához képest 90 százalékkal zuhant vissza az érdeklődők száma, ami nagyon súlyos. A szövetség elnöke szerint, ha az állam nem hoz létre egy ésszerű támogatási formát a buszsofőr és teherautó-vezető képzésre, akkor komoly problémák adódhatnak a személyszállítási és teherszállítmányozási területen. Igény volna a képzésre, csak pénz nincs.

Fordulat a kutak ügyében: jó hírt kaptak a tulajdonosok

Jön a végleges kútamnesztia: megszűnik a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésekor jelenleg szükséges bejelentési kötelezettség és engedélyeztetésre sem lesz szükség. A korábban engedély nélkül létesített sekély kutak 2024-től automatikusan szabályosnak minősülnek – írta meg a Napi.hu.

2024-ben jöhet a végleges kútamnesztia

Teljes mértékben mentesülnek a hivatali procedúrától a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözési célú kutak tulajdonosai 2024-től. Ez azt jelenti, hogy nem lesz szükség engedélyeztetési eljárásra és nem kell bejelenteni azokat az új, vagy már meglévő kutakat, amelyek

  • mélysége nem haladja meg az 50 métert;
  • nem érintik az első vízzáró réteget;
  • háztartási és mezőgazdasági használatra szolgálnak;
  • és vízkészlet-védelmi szempontból nem védendő területen találhatók.

A 2024-től életbe lépő könnyítés azokra is vonatkozik tehát, akik új kutat létesítenének és azokra is, akik korábban engedély nélküli, vagy a kiadott engedélytől eltérő kutat üzemeltetnek – mutat rá a Napi.hu.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról várhatóan még májusban szavaz az Országgyűlés, a szöveg társadalmi egyeztetése már lezárult. Az új szabályok jövő januártól léphetnek érvénybe, amint lejár az év végéig meghirdetett kútamnesztia.

Az új szabályozás rendezi a sekély kerti kutak helyzetét is azzal, hogy meghatározza a háztartási vízigényt kielégítő kutak jellemzőit. A háztartási használatra létesített kút:

  • mélysége nem haladhatja meg az 50 métert és nem érintheti az első vízzáró réteget;
  • a vízfelhasználás nem lehet több, mint évi 500 köbméter;
  • célja az ivóvízellátás vagy a háztartás vízigényének kielégítése;
  • gazdasági célú öntözésre nem használható.

Nem mindenki lélegezhet fel

Az új kútszabályozás szerint a sekély kutak továbbra is engedélykötelesek maradnak, ha a vízkészlet szempontjából kiemelt területen létesülnek. Az ilyen kiemelt területek pontos meghatározása érdekében a vízügyi hatóságnak legkésőbb 2023. augusztus 31-ig el kell készítenie és közzé kell tennie az úgynevezett vízkészlet-védelmi országtérképet. A térkép alapján derül ki, pontosan hol marad kötelező a háztartási és mezőgazdasági sekély kutak létesítésekor a hatósági engedélyeztetési procedúra.

A vízkészlet-védelmi területeken található létesítmények mellett az ötven méternél mélyebb, gazdasági célú kutak létesítése és üzemeltetése továbbra is engedélyköteles marad, továbbá a hatósági eljárás kikerülésével, vagy az engedélytől eltérően használt illegális kutak után továbbra is kiszabható bírság. További részletek a Napi.hu-n.

Ingyenes lesz a belépés most szombaton a Szépművészeti Múzeumba

Szépművészeti Múzeum bejárata

Minden hónapban van egy hétvégi nap, amikor a múzeumokba a gyerekek, fiatalok, a kiskorúakat kísérő felnőttek ingyen léphetnek be. A Szépművészeti Múzeum esetében ez nap minden hónap harmadik szombatja, vagyis legközelebb május 20-án élhetünk a lehetőséggel. Mutatjuk a részleteket.

Akár minden hétvégére szervezhetünk kulturális programot: a családosok, fiatalok nemzeti ünnepeken, illetve minden hónapban a múzeumok által kijelölt napokon belépődíj megváltása nélkül látogathatják az intézmények állandó kiállításait. A legnépszerűbb múzeumok ingyenes napjait itt listáztuk.

Szépművészeti Múzeum ingyenes belépés

A Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon, mely az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig. Az állandó kiállításokat minden hónap harmadik szombatján ingyenesen látogathatja a 6–26 éves korosztály. A 18 év alattiakat kísérő felnőttek (legfeljebb kettő) szintén ingyenesen kapják a belépőjegyet, ettől válik csak igazán családiassá a hangulat.

Az intézmény azok számára is kínál kedvezményt, akik az időszaki kiállításokat szeretnék megtekinteni:

50%-os családi kedvezmény

Szépművészeti Múzeum sdőszaki és állandó kiállításaira is vonatkozik az a kedvezmény, amelyet kiskorúakat kísérő felnőttek élveznek. A 6–26 éves korosztály minden kiállításra 50%-os kedvezménnyel válthat belépőt, a családi kedvezmény azonban lehetővé teszi, hogy a legalább két, 18 év alatti gyereket kísérő egy, de legfeljebb két felnőtt ugyanebben a kedvezményben részesüljön.

Nagycsaládokra vonatkozó kedvezmény

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagjai plasztikkártyájuk felmutatása mellett további kedvezményt kapnak: az eltartott gyermekek (26 éves korukig) ingyenesen léphetnek be, a felnőttek pedig 50%-os kedvezménnyel válthatnak jegyet a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításaira. Az időszaki kiállításokra a szülők 50%-os, az eltartott gyermekek (26 éves korukig) 75%-os kedvezményt kapnak. A szülők akkor is igénybe vehetik a kedvezményt, ha a családjuk nélkül, önállóan szeretnének kiállítást nézni.

Egyszülős családok kedvezménye

A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításait az Egyszülős Központba regisztráltak plasztikkártyájuk felmutatása mellett a következő kedvezményeket vehetik igénybe: az eltartott gyermekek (26 éves korukig) ingyenesen léphetnek be, a felnőttek pedig 50%-os kedvezménnyel válthatnak jegyet a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításaira. Az időszaki kiállításokra a szülők 50%-os, az eltartott gyermekek (26 éves korukig) 75%-os kedvezményt kapnak. A szülők akkor is igénybe vehetik a kedvezményt, ha a családjuk nélkül, önállóan szeretnének kiállítást nézni.

Gyerekprogram: Szombati Szemezgető

2023. május 20. 11:00 – 12:30

A szombati szemezgetőt a hónap harmadik szombatján tartják, amikor a 6–12 éves látogatók, valamint az őket kísérő két felnőtt részére a belépő díjtalan az állandó kiállításokra. A gyerekek számára meghirdetett játékos foglalkozásokon a Szépművészeti Múzeum szemet gyönyörködtető műtárgyait tanulmányozhatják a kicsik. Alkalmanként csupán egy műalkotással ismerkedhetnek, azzal azonban alaposan, játékosan és kreatívan.

„A Szemezgető májusi alkalmán a szokásoké lesz a főszerep. Tájakon és korokon átívelő utazásunk során régi népszokásokat elevenítünk fel és a festmények segítségével 400 évvel ezelőtti tavernákban vendégeskedünk” – írja a múzeum. A program díja igen jelképes, 500 forint/gyerek. Részletek itt.

A krémes és a török: kétféle desszert maradék rizsből

A rizs az egyik leggyakoribb köretünk, de gyakran előfordul, hogy megszalad a kezünk, és túl sok készül belőle. Ez egyrészt bosszantó, mert a rizs ára is megszalad az elmúlt évben, másrészt egy lehetőség – a maradék rizs ugyanis rendkívül sokoldalúan felhasználható, attól függően, hogy milyen az alap.

Mégis, mit lehet csinálni maradék rizsből?

Sósabb, ízesített, hagymával főzött vagy jól megvegetázott köretmaradékokat értelemszerűen nem célszerű desszertnek átalakítani, viszont attól függően, hogy ragacsosabb vagy pergősebb rizsünk maradt készülhet belőle rántott rizsgolyó (tojás és némi reszelt sajt, esetleg maradék főtt zöldség hozzáadásával) vagy rizssaláta, vagy sült rizs, amit vihetünk is másnap dobozban munkába. Ha pedig a hagyományosabb vonalon maradnánk, egy kis paradicsomos/pörköltes alapú darálthússal és némi friss vagy fagyasztott zöldséggel remek rakott étel készülhet belőle – de töltelékként is újjászülethet, ha töltött tökre, paradicsomra, hagymára vagy épp paprikára vágyunk.

Most viszont egy kétlépéses maradékrizs-mentő desszert receptet hoztunk, ami attól függően hogy félúton megállunk vele, és akkor tálaljuk, vagy szánunk rá egy plusz éjszakát, egy krémes, gyors, nosztalgikus tejberizst, vagy a török kifőzdék sült tejberizsét, a sütlaç-ot tehetjük az asztalra.

Desszert maradék rizsből? Persze, nem is akármilyen!

Hozzávalók:

  • 30 dkg főtt rizs
  • 3+1 dl tej
  • 5 dkg cukor (ízlés szerint lehet több vagy kevesebb)
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 kk fahéj
  • 1 db tojássárga
  • 1,5 ek étkezési keményítő

Készítés:

  1. A 3 dl tejet kikeverjük a cukorral a fahéjjal és a vaníliás cukorral, majd hozzáadjuk a maradék rizst és kis lángon addig főzzük, míg a rizs megszívja magát és jó krémes lesz. Ha instant édességre vágyunk, ezen a ponton elzárjuk a gázt, tálkákba merjük, és gyümölccsel, fahéjjal, lekvárral koronázva tálaljuk.
  2. Ha a török verzió mellett döntöttünk, akkor a maradék 1 dl tejet elkeverjük a keményítővel, hozzáadjuk a rotyogó rizshez, és még 5 percig főzzük.
  3. Hőálló tálba kanalazzuk, a tetején eloszlatjuk a 2 kanál tejjel lazított tojássárgát, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk kb 30 percre. 
  4. Ha kész, megvárjuk míg kihűl, majd hűtőbe tesszük éjszakára. Gyümölcsökkel, fahéjjal tálaljuk – vagy csak magában kanalazzuk.
Hogy lesz desszert maradék rizsből? Mivel a maradék rizs mennyisége változó, 10 dekánként 1 dl tejjel érdemes számolni szaftosabb, 1,5 dl-vel szárazabb, pergősebb rizs esetében.

Egy recept, kétféle eredmény: gyors és ráérős desszert maradék rizsből.

A legolcsóbb elektromos autók körképe 2023-ban

Az újautó-piac teljesítménye nem volt túl erős tavaly, azonban mára annyiféle elektromos autó van – tulajdonképpen minden autógyártó rendelkezik „zöld” modellel -, hogy így is megannyi opció közül válogathatunk, akkor is, ha újat szeretnénk venni. Mutatjuk a 10 legolcsóbb elektromos autó listáját 2023-ban!

2022-ben az elektromos autó árak folyamatosan emelkedtek, és ez valószínűleg 2023-ban sem alakul másképpen, az eddigi számok is ezt támasztják alá. Egyre több tisztán elektromos autó és plug-in hibrid van az utakon, ezeknek a száma pedig várhatóan tovább fog gyarapodni. Megmutatjuk a legolcsóbb elektromos autókat, azonban így sem egy átlag magyar pénztárcájához vannak szabva. De legalább ingyen parkolhatunk!

1. Smart EQ Fortwo

Az ikonikus, bárki által, a világ bármely pontján felismerhető kétszemélyes kisautó egy igazi városi rohangálósként íródott be az autózás történelmébe. A legolcsóbb elektromos autó címet a 7.440.000 forintos árával nyerte el. A Mercedes-csoporthoz tartozó autó 82 lóerős villanymotor hajtja, egy 17,2 kilowattórás akkumulátor segítségével.

Forras: Smart

2. Dacia Spring

Egy darabig a Spring volt a legolcsóbb elektromos autó, azonban jelenlegi 9.109.000 forintos árával ma csak a második helyre fért fel. A 44 lóerős, 33 kWh-s motor az első kerekeket hajtja, a 26,8 kWh-s akkumulátor pedig 230 kilométerre elegendő hatótávot biztosít.

3. Mini Cooper SE

A 3. legolcsóbb elektromos autó a BMW-csoport gyárában készült Mini Cooper SE. Kijár neki az „SE” rövidítés, hiszen egy 135 kWh-s motor viszi előre, az első kerekek meghajtásával, ez pedig 184 lóerőnek felel meg. 234 kilométert tud megtenni a Mini, érdemes megjegyezni, hogy nevével ellentétben annyira nem is mini, hiszen a csomagtartó 211 és 731 liter között variálható. Egy új modell alapára 12.573.000 forint, ez azért már zsebbenyúlós tétel.

4. Fiat 500e

Brutál jó designnal újítottak be az olaszok, a régebbi 500-asok formavilágát zseniálisan vitték tovább egy futurisztikus irányba. Ez a kisautó a legolcsóbb elektromos autók listáján a negyedik helyre gurult be 13.140.000 forintos árával. A 95 lóerős elsőkereket meghajtó villanymotort egy 23,8 kilowattórás akkucsomag támogatja. Legfeljebb azonban csak 190 kilométerre juthatunk el egy töltéssel, így a pesti agglomeráción túlra nem érdemes töltés nélkül merészkedni, mert nem érünk haza egyhamar.

Forrás: Fiat

5. Mazda MX-30

A 145 lóerős villanymotort egy 35,5 kWh-s akkupakk segíti, ez pedig 200 kilométeres hatótávra elegendő, így, mérete ellenére maximum városi rohangálósnak használható ez az autó is. A 13.250.000 forintos alapár tehát az ötödik helyre volt elég az MX-30-nak a legolcsóbb elektromos autók listáján.

6. Opel Corsa e

A Peugeot 208 tesója az elektromos Corsa, paraméterei is megegyeznek, csak áruk nem. A modell alapára 13.750.000 forint, ez a hatodik helyre volt elég az Opel elektromos autójának.

7. Renault Zoe

Nagyon régóta járják az utakat a Zoék, no meg persze a „Zoe” fantázianevet kapó elektromos autók is a Renault-tól. A legolcsóbb elektromos autónak nem nevezhető, hiszen újonnan 14.649.000 forintba kerül a legfrissebb modell, azonban a hatótávja igen csábító, hiszen majdnem 400, egészen pontosan 395 kilométert bír megtenni egy töltéssel. Emellett a 109 lóerős kisautó 338 és 1225 liter között variálható csomagtérrel rendelkezik, elég jó koncepció!

Forrás: Renault

8. Peugeot e-208

Az 50 kWh-s, 136 lóerős autó, a Corsa-tesó 362 kilométert tud megtenni egy töltéssel, 14.780.000 forintos árával pedig a nyolcadik legolcsóbb elektromos autó lett 2023-ban. Ebbe az összegbe azonban az nem fért bele a francia gyárnál, hogy például a hátsó ablakok is elektromosak legyenek, viszont a fűthető villanyos tükrök itt is megvannak, ahogy az automata klíma is.

9. Citroën ë-C4

A sima C4 elektromos változatának alapverziója egy 136 lóerős, 357 Nm csúcsnyomatékkal rendelkező motorral van felszerelve, az 50 kilowattórás akkucsomag pedig 350 kilométer megtételére ad elegendő áramot. A modell alapára  15.060.000 forint, ezzel lett a kilencedik legolcsóbb elektromos autó a listánkon. Ebben az árban azonban benne vannak olyan extrák is, mint az automata klíma, állítható deréktámaszos vezetőülés és elektromosan állítható, fűthető tükrök. A hátsó ablakok is elektromosak, a fűthető ülések és kormány viszont feláras ennél a verziónál. A csomagtartónak sincs miért szégyenkeznie, 380-1250 liter közt variálható az űrtartalma.

10. Honda e

A 154 lóerős, hátsókerék meghajtású motorral rendelkező kisautót egy 35,5 kWh-s akkucsomaggal látták el, mely 211 kilométernyi hatótávot biztosít. Csomagtér tekintetében kicsit kisebb, mint az imént felsoroltak,  171-861 liter közt változtatható a mérete. A vagány designnal ellátott kocsi a top10-es listánk utolsó helyére fért fel 15.499.000 forintos árával a Honda e lett a tizedik legolcsóbb elektromos autó. Azonban az alapfelszereltség tartalmaz olyan extrákat, mint a fűthető első ülések és kormány, a tetőablak vagy a hátsó sötétített ablakok is.

A friss adatok alapján soha nem fogjuk utolérni az EU-s fizetéseket

ausztriai fizetések
ausztriai fizetések

A dánok óránként 15 ezer forintért dolgoznak. A németeknél 11 ezer 300 forint az órabér. A magyarok mindössze 3300 forintot kapnak egy óra munkáért. Képtelenek vagyunk utolérni az uniós fizetéseket.

Az Európai Unióban tavaly átlagosan 22,9 eurót kerestek óránként az alkalmazottak, Magyarországon 9,1 euró volt az órabér. Dániában 41 eurót, (15 ezer forintot) Németországban 30,3 eurót (11 300 forint) keresnek 60 percenként az alkalmazottak – írja a Napi.hu.

A dánok egy nyolcórás műszak után naponta 123 ezer forintot keresnek. A magyarok ezzel szemben csak 27 ezret. Az uniós átlagnak még a felét sem visszük haza mi magyarok. Központi Statisztikai Hivatal kiadványából, amely a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgálta meg kiderült, hogy az EU-átlag 40%-át visszük haza a hónap végén.

Az osztrákok óránként háromszor annyit visznek haza, mint a magyarok. De még az olaszok és a szlovének órabére is több mint a kétszerese a magyar munkavállalók fizetésének.

Sőt, annyira rossz a bérszínvonal, hogy az EU-tagországok között a harmadik legalacsonyabb bérrel rendelkeznek a magyar munkavállalók.

Így alakultak az órabérek tavaly a környező országokban: 

  • Romániában 9 eurót, 
  • Horvátországban 10,4 eurót,
  • Ausztriában 28,6 eurót, 
  • Olaszországban 21,2 eurót,
  • Lengyelországban 10,3 eurót,
  • Szlovákiában 11,4 eurót,
  • Csehország 12,5 eurót,
  • Szlovéniában 19,8 eurót kerestek az alkalmazásban állók.

A Fókusz bérszínvonalról szóló tudósításából kiderült: Lassan jobban megéri bármelyik szomszédos országban dolgozni, mint itthon. Nyugat-Európát pedig esélyünk sincs utolérni belátható időn belül.

Ha órabérben nem is, van valami, amiben EU-rekorderek vagyunk: Az áremelkedés

Miközben nálunk az egyik legalacsonyabb a bérezés az EU-ban, addig nálunk a legmagasabb az infláció, az áremelkedés mértéke.

Magyarországnak évtizedekre lenne szüksége a felzárkózáshoz, de erre is csak akkor van esély, ha változtat a stratégiáján.

SZÉP kártya: május végéig költhetjük a korábbi összegeket, utána jön a levonás

OTP SZÉP-kártya sarka

Ha nem használtuk fel a korábbi SZÉP-kártyás pénzt, akkor most van itt az ideje a költésnek. A 2022. október 15-ig feltöltött összegeket 2023. május 31-ig tudjuk felhasználni tehermentesen, utána 15 százalékos díj terheli a „bennragadt” összegeket.

2023. január 1-től megváltozott a SZÉP-kártyák használati rendje. Az idei évtől a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebek felosztása megszűnt, immár egyetlen számlán lesznek a feltöltött összegek.

A kártyát tehát már megkötések nélkül használhatjuk. A korábbi alszámlák és zsebek megszűnésével könnyebb és egyszerűbb lett a kártyával kapcsolatos adminisztráció a felhasználók, a munkáltatók, de még az elfogadóhelyek számára is.

Mire használható a SZÉP-kártya?

A kártyával fizethetünk szálláshelyeken, igénybe vehetjük az ott kínált szolgáltatásokat, vehetünk gyógyfürdő– és strandbelépőt. Költhetjük a keretünket éttermi, mozgó- és egyéb vendéglátásra (például házhozszállítás, közétkeztetés), valamint szabadidős tevékenységre is. Utóbbira példa a kulturális program, állatkerti és vidámparki belépő, sport-, szabadidős és wellness- tevékenység, sportrendezvények részvételi díja, fürdők és élményparkok igénybevétele, vagy éppen a belvízi séta- és kirándulóhajózás.

Sok a lehetőség, a lényeg, hogy bármilyen SZÉP-kártya elfogadóhelyen költhetünk a keretünkből.

Még most költsd el: május 31-ig lehet teljes összegben felhasználni a SZÉP-kártyán lévő összegeket

A kormány korábbi döntése szerint a SZÉP-kártyán 2022. október 15-ig jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehetséges teljes összegben felhasználni, ezt követően 15 százalékos díj terheli a „bennragadt” összegeket.

A szabályok szerint 1 év áll rendelkezésünkre a SZÉP-kártyára utalt összegek felhasználására. Ha egy éven belül nem tudjuk elkölteni a kártyára kapott juttatást, akkor ennek terhére számítja fel a bank az említett 15 százalékos díjat.

Daciad van? Jó eséllyel legközelebb is azt fogsz vásárolni!

Dacia elégedettség

A Tesla és a Dacia vevői a leghűségesebbek a márkákhoz Európa legnagyobb piacán. Úgy tűnik, valamit mindkét cég jól csinál.

Felmérések alapján, nem csak az Egyesült Államokban hűségesek a vásárlók a Tesla autóihoz. Úgy tűnik, Németországban is ez a helyzet. Egy friss felmérés szerint, amelyet a német Dataforce készített, a Tesla-tulajdonosok 86,6 százaléka újra ilyen autót vásárolna – írta a HVG.

A magyarok anyagi lehetőségeit tekintve fontosabb viszont, hogy a Daciaval is nagyon elégedettek az ügyfelek.

A Teslát rögtön a daciások követik elégedettségben, márkahűségben. A márka tulajdonosainak 73,6 százaléka vásárolna újra Daciat. Őket a Toyota-vásárlók követik 59,2%-kal. A legtöbb Dacia-vásárló használt autóból ült át, és most egy új autó kényelmét élvezik egy jobb használt autó áráért – írja magyarázatként a felméréshez az Automobilwoche.

A Toyota-modellek tulajdonosainak hűségét elsősorban az idősebb vásárlók határozzák meg, a 75 felettiek 75 százaléka vallja magát hűségesnek a japán márkához.

A legjobb német márka az ötödik helyen álló Mercedes, 53,9 százalékos hűségaránnyal, a VW pedig 49,4 százalékkal a tizedik.

Az amerikai vásárlók egyébként egy tavalyi kiutatás szerint a Toyotával vannak a leginkább megelégedve. A Toyota rendszeresen kerül a világ számos pontján elvégzett felmérések szerint a legmegbízhatóbb autógyártók listájának élére. Ráadásul sikeresen teljesítette az EU szigorú károsanyag-kibocsátási kvótáit, és globális szinten is mindig az eladási listák elején találjuk. Hazánkban is az élen szokott lenni az elégedettségi listán.

Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat