Amikor egy családtag vagy ismerős ingyen költözik be az ingatlanba, sokan feleslegesnek tartják a papírmunkát. Bármilyen közel állnak egymáshoz a felek, a feltételeket érdemes írásban rögzíteni, mert a későbbi viták így előzhetők meg. Így jöhet szóba a szívességi bérleti szerződés
A jogban a bérleti jogviszony alapja, hogy a bérlő díjat fizet. Amikor valaki ingyen engedi át az ingatlana használatát, azt a törvény haszonkölcsön-szerződésnek, a gyakorlatban pedig szívességi lakáshasználatnak nevezi. Ilyenkor a használó nem fizet bérleti díjat, csupán adott esetben a fenntartási költségeket, például a rezsit állja. Nagyon fontos figyelni arra, hogy ha a lakó pénzt ad a tulajdonosnak a rezsin felül, a megállapodás adóköteles, bújtatott bérletnek minősülhet a NAV szemében. Bár a jogszabály nem teszi kötelezővé az írásbeli formát, a bonyodalmak elkerülése végett elengedhetetlen, hogy papírra vessék a részleteket.
Miért jó a tulajdonosnak?
A tulajdonos számára a legnagyobb biztonságot az adja, ha feketén-fehéren rögzítik, hogy a lakó nem bérlő, hanem szívességi használó. Így a későbbiekben nem hivatkozhat bérleti jogviszonyra, és nem követelheti a bérlőket megillető jogokat. Emellett a tulajdonos védi magát a hatóságok előtt is, mert egyértelművé válik, hogy nincs adóköteles bevétele.
Miért jó a bérlőnek?
A benne lakó szemszögéből is nagyon hasznos egy szívességi bérleti szerződést aláírni. Ez ugyanis igazolja, hogy jogszerűen tartózkodik a lakásban, ami elengedhetetlen lehet bizonyos hivatali ügyintézéseknél. Családtagok esetében is gyakori, hogy egy megromlott viszony során már senki sem emlékszik a pontos szóbeli ígéretekre. Egy rövid, írásba foglalt egyezség mindkét felet megvédi a kellemetlen helyzetektől.
Hogyan működik a szívességi bérleti szerződés?
A megállapodásnak nem kell bonyolultnak lennie, és ügyvéd sem kötelező. Elegendő egy magánokirat, amelyet a felek és két tanú aláír. Szerepelnie kell benne a felek adatainak, az ingatlan címének, a beköltözés idejének, és annak, hogy a használat határozott vagy határozatlan időre szól. Rögzíteni kell, ki fizeti a rezsit, és milyen feltételekkel kell kiköltözni. Ha a szívességi bérleti szerződésben mindezt tisztázzák, a jogviszony sokkal átláthatóbb lesz.
Ha van még kérdése szerződéseket illetően, keresse kollégáinkat ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Fontos egyéb tudnivalók
Összeszedtünk pár fontos részletet, ami segíthet megérteni a szerződést:
- A rezsi viselésére nincs kötelező törvényi előírás, alapból a használó fizeti, de a felek szabadon megállapodhatnak. A használó fizetheti a teljes közüzemi díjat, de a tulajdonos is átvállalhatja azt, azzal a megkötéssel, hogy a használó által fizetett összeg kizárólag a rezsi fedezetére szolgálhat, ellenkező esetben bérleti díjnak minősülhet.
- Harmadik személyt a használó csak a tulajdonos kifejezett hozzájárulásával fogadhat be az ingatlanba. Hozzájárulás nélkül minden olyan kárért felel, amely a befogadás nélkül nem következett volna be.
- A lakcímbejelentéshez elegendő maga a két tanú által aláírt szerződés, ezt bemutatva a tulajdonos külön hozzájárulása nélkül is bejelentkezhet a lakó.
- Ami a megszüntetést illeti, a határozatlan időre szóló lakáshasználatot a tulajdonos 15 napos felmondási idővel szüntetheti meg. Rongálás esetén vagy akkor, ha a felek viszonya a lakó magatartása miatt megromlik, azonnali hatályú felmondásnak is van helye.
