Hűsítő hungarikum szinte bármilyen gyümölcsből: gyümölcsleves a legegyszerűbben.
Sokféle étel van, amit hungarikumnak hívunk, pedig nem az – gulyásleves, halászlé, lángos…kár, hogy mindegyik van máshol is. A gyümölcsleves viszont még a környező országok konyhájában sem jellemző nálunk viszont nincs nyár gyümölcsleves nélkül. Sőt, a műfajt annyira szeretjük, hogy almából vagy körtéből télen is készítünk forró változatot.
A műfaj annyira régi, hogy szilvából készült savanyú gyümölcslevesek már a középkorban is léteztek, a paraszti konyhában pedig nagyon fontos helyet foglaltak el a korpaciberével (savanyított, forrázott korpával) savanyítottak és néha kenyérrel sűrítettek hogy tartalmasabb legyen.
Kérdésed van a főzéssel vagy a receptekkel kapcsolatban? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat, két napon belül ingyenesen válaszolunk!
A régi szakácskönyvekben főleg szilvából, almából, körtéből készül, de van néhány rokona aszalványból is – a bogyós gyümölcsök, meggy, barack csak a XX. század elején jelenik meg. A gyümölcsös sós ételek – pl. főtt hús meggymártással, aszalt szilvás göngyölt húsok – lassan kikopnak a mindennapok és az éttermek kínálatából, a gyümölcsleves viszont tartja magát. Igaz, azért ő is alakul – a kenyérrel sűrítés végképp eltűnt, de a szocialista konyha lisztes habarását is inkább csak az idősebb korosztály alkalmazza a konyhában, és egyre többen vegánosítják is a műfajt.
A lehetőségek tárháza végtelen de a gyümölcslevesnek – függetlenül attól, hogy milyen gyümölcsből készül – mindenképp jót tesz, ha csak rövid ideig hőkezeljük őket és az sem árt ha nem liszttel vagy pudingporral, hanem önmagával (vagy egy kevés keményítővel) sűrítjük.
Tejszín vagy egy kis tejföl mehet bele, ha a retróbb vonalat képviseljük, de ezeket nyugodtan pótolhatjuk zabtejjel vagy más vegán kiegészítővel, sőt – ki is hagyhatjuk őket!
A legjobb benne pedig az, hogy egész nyáron készülhet attól függően hogy épp mit adnak a piacon jó áron.
A cukrot a fűszerekkel és egy csipet sót 2 dl vízbe teszünk és 20 percig főzzük. Ha kész, kivesszük a fűszereket a szirupból leöntjük vele a meggyet (a kb fél kg-t amit nem tettünk félre) adunk hozzá még vizet és 10 percig főzzük.
Botmixerrel simára turmixoljuk. A keményítőt kikeverjük a tejföllel vagy a zabtejjel (az előbbivel értelemszerűen egy kicsit sűrűbb levest kapunk majd) majd hozzáadunk egy kanál levest és kikeverjük.
Visszaöntjük az egészet a levesre, beledobjuk a kihagyott meggyet, rácsavarjuk a citromot, és még 1 percig forraljuk. Megkóstoljuk ha kell utána fűszerezünk.
Tálaláskor tehetünk rá mentalevelet, mandulaforgácsot, a bevállalósabbak pedig sós kecskesajtos is.
Évente hatezer birtokvédelmi kérelem érkezik, a többségük volt házastársak, bérbeadók és bérlők közti vitákból fakad – másik részük ennél sokkal extrább. De hol a határ a jogos igény és a perlekedési mánia között? Jogászunk, Dr. Kajó Cecília nyomán.
Magyarországon évente 6–8000 birtokvédelmi kérelmet nyújtanak be a jegyzőkhöz. Ezek közül 4000-et elutasítanak, 2000 esetben helyt adnak a kérelemnek, de csak kb. 500 végződik kényszer-végrehajtással – a többség önként teljesül. Évente 500-an támadják meg a jegyzői döntést bíróságon, ami viszonylag alacsony szám.
Ez alapján úgy tűnik, a rendszer gyors, hatékony és elérhető. De valójában rengeteg esetben nem is birtokvitáról van szó, csak abba van „becsomagolva” egy teljesen más típusú konfliktus – például vagyonmegosztás, kártérítés, telekalakítás, vagy egyéb polgári jogi vita. A jegyzőhöz fordulás mégis népszerű, mert gyorsabb, olcsóbb, közvetlenebb, mint a bírósági út – és sok ügyfél vagy jogi képviselő tudatosan használja ki ezt a lehetőséget, még akkor is, ha nem ez volna az illetékes fórum.
Birtokvédelem mindenre is
A birtokvédelem lényege, hogy valaki fizikai értelemben gyakorolja a birtoklás jogát, és ezt a másik fél önkényesen megsérti. Ilyenkor – bizonyos feltételek mellett – gyors, ideiglenes védelmet kérhetünk a jegyzőtől.
Gyakori példa: válás alatt álló házastársak kizárják egymást a közös ingatlanból. Vagy a nem fizető bérlőt kizárja a lakástulajdonos, netán lekapcsolja a közműveket – ezekre ideiglenesen a bérlő is kérhet védelmet, amíg a tulajdonos nem lép hivatalos útra. Az esetek egy része azonban nem is birtokvédelmi ügy, csak annak álcázott jogvita: például vagyonmegosztás, telekalakítás, kártérítési per. A jogi képviselők mégis gyakran „becsomagolják” ezeket birtokvédelemként, mert a jegyzői út gyorsabb.
Az embereket gyakorlatilag minden zavarja
És minden egyéni, egyedi jog- vagy érdeksérelmet azonnal jogi eszközökkel óhajtanak megoldani. Holott a birtokvédelem hármas eszköztára (jogos önhatalom, jegyzői birtokvédelem, birtokper) is azzal kezdődik, hogy mindenkinek joga van a birtokháborító cselekményeket jogos önhatalommal megszüntetni, amely arányos és nem túlzó és nem okoz nagyobb sérelmet a másik félnek, mint amekkora sérelmet épp elhárítanak. Vagyis ha valahonnan kizártak például, ahol én birtokban voltam, jogom van oda bemenni, nem kell megvárnom semmilyen jogi eljárás végét, hatósági asszisztencia nélkül zárat cserélhetek és bemehetek – úgy természetesen, hogy én se zárjak ki cserébe kölcsönösen másokat.
A polgári jog egyik fontos fogalma a tűrési kötelesség, vagyis annak tudomásul vétele, hogy lakóközösségben élünk, a hétköznapi létünk egy csomó zavarással jár mások felé, ahogyan ők is zavarnak minket, de amíg ez nem lép át egy meglehetősen szubjektív korlátot (mert ugye kinek mi a zajos, szagos, elviselhetetlen) addig tűrnünk kell és addig ezek a hétköznapi történések a jogrendszer ingerküszöbét sem érik el.
Nincs az a fikció, amit a valóság ne szárnyalna túl
Talán meglepő, de évente több száz esetben fordulnak az emberek a jegyzőkhöz azzal kapcsolatban, hogy a szomszédban túl hangosak szexuális aktus közben, és a jegyző kötelezze arra X-et, hogy halkabban éljen nemi életet. Ez elmondva és leírva és viccesen hangzik, de tényleg születnek ilyen kérelmek, amikor valaki reálisan elvárja egy közigazgatási szervtől, hogy szabályozza keretek közé a szomszéd szexuális életét.
A repülőtér környékén a fővárosi kerületekben de az agglomerációban is sok kérelem születik azzal kapcsolatban, hogy a ferihegyi repülőteret telepítse át a jegyző Budaörsre, hisz hogy ott kit zavar majd az már nem kérdés annak, aki megszabadult a repülőgépek és a kiszolgáló terület zajától, vagy éppenséggel a jegyző módosítsa a fel- és leszálló repülőgépek repülési útvonalát, mert rendszeresen akkor szállnak át a ház fölött amikor a kisgyereket altatják és nehezen alszik el a zajtól. Erkölcsi dilemmát okoz sokszor az elsőre viccesnek hangzó dolog, miszerint évente több száz embert megfigyelnek vagy sugaraznak az ufók, mérgezik őket vagy éppen alakváltó lények költöztek a szomszédba akik mérgező port bocsátanak ki éjjelente. Hogy mi ilyenkor a jó megoldás, arra nekem sincs válaszom.
Kollégáktól hallottam két esetet, hogy mi hozta el ilyenkor a kívánt hatást birtokvédelmi eljárás megindítása nélkül. Az egyik esetben a láthatatlan porral mérgezett már járt néhányszor a rendőrségen és a jegyzőnél is, mire a két szerv közös egyeztetéssel arra jutott, hogy ha legközelebb megjelenik, biztosítják róla, hogy tudnak a problémáról, és az alakváltó szomszédot műholdakon keresztül figyelik meg a nap 24 órájában, és ha bármi gyanúsat látnak, azonnal be fognak avatkozni. Ez a magyarázat annyira megnyugtatta az ügyfelet, hogy elállt a kérelem benyújtásától és többé nem jelent meg a hivatalban.
A másik szintén ufó általi mérgezésről szól, néhány évvel az 1 és 2 forintos érmék kivonása után. Az ügyfél esetleírása után (ufó, mérgezés, láthatatlan por, folyamatosan romló egészség stb.) elmondták neki, hogy mi a teendő: beszerez annyi darab kivont érmét, amely derékmagasságban felragasztva kívülről a kertes ház falára körbeéri a házat és védőkört alkot. Az érméket azért vonta ki a kormány, mert olyan speciális fémből készültek, amely idegen fajok sugárzása ellen véd és az államnak is szüksége volt minél több ilyen anyagra a világűrből érkező támadás elhárítására. A feladat tehát adott volt: kabátzsebben, tárca mélyén megbúvó, beváltani elfelejtett érmék százait kellett felkutatnia az ügyfélnek és aztán ha eleget talált, felragasztani körben a házra. Kb. másfél év múlva kopogtatott be az ügyintézőhöz a hivatalba, más ügyet intézve csak beköszönni, hogy megköszönje és elmondja, valóban működik az érmepajzs, amióta felragasztotta, nem hat rá a sugárzás. A baj az volt, hogy a hálálkodás után bement az ügyintéző főnökéhez is, és neki is megköszönte és megdicsérte a beosztottját, hogy milyen csodálatos tanácsot adott hivatalos eljárás megindítása helyett
A kormány idén összesen 1 milliárd forintot biztosított a méltányossági nyugdíjemelések kifizetésére. Rengetegnek tűnik ez a pénz, de sok olvasónk jelezte, hogy hiába felel meg a jogosultsági feltételeknek, a kérelmét visszautasították. Nyilvános adat nem található azzal kapcsolatban, hogy tart-e még a keret, érdemes beadni a kérelmet vagy csalódás lesz a vége. Érdemes lehet-e még a méltányossági nyugdíjemelés kérése és mit lehet tudni jelenleg a témával kapcsolatban?
Tavaly például 51 ezren igényelték a méltányossági nyugdíjemelést, de csak 60-65 százalék kapta meg ténylegesen, mert elfogyott a keret. A kormány idén 120 ezer forintról 140 ezer forintra emelte az igénylők jövedelemhatárát, azaz többen igényelhetik a méltányossági emelést. Ez így elsőre jónak hangzik, csakhogy a kormány nem igazította a változáshoz a szétosztható keretet a költségvetésben- foglalta össze a problémát Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke.
Méltányossági nyugdíjemelés kérése: tart-e a még a keret, van értelme igényelni?
Ha csak józan paraszti ésszel gondoljuk át, akkor is az a helyzet, hogy idén nyilván jóval többen igényelték, ezért akár két-három hónap alatt el is fogyhatott az erre elkülönített összeg. Az ügyfélszolgálatra beérkező olvasói levelek is azt tükrözik, hogy hiába fér bele valaki a nyugdíja alapján a jogosultsági kategóriába, bizonytalan, hogy egyáltalán érdemes-e beadni a kérelmet. A levelek másik része arról szól, hogy az igénylő nyugdíjas ugyan megfelel a feltételeknek, mégis elutasították a kérelmét.
Ha önnek is vannak további kérdései a méltányossági nyugdíj emeléssel kapcsolatban, keresse Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül válaszolnak!
Nyilvános adatbázis egyelőre nem érhető el azzal kapcsolatban, hogy van-e még az 1 milliárdos keretből és a rászorulók pályázhatnak-e. Így marad a nyugdíj ügyekkel foglalkozó szakemberek előzetes kalkulációja, például Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója a következőket látja a helyzet kapcsán, ahogyan azt a 24.huösszegezte:
„a helyzet paradox: az új szabályozással több mint 600 ezer nyugdíjas kerülhetne be a rendszerbe, ám a költségvetés ezt távolról sem tudja követni. Ha minden jogosult csak a minimális – havi 3 ezer forintos – emelést kapná, az éves szinten 23,4 milliárd forintot igényelne. Ehhez képest a 2025-ös büdzsében csupán 1 milliárd szerepel – vagyis a döntéshozók tudatosan számolnak azzal, hogy a rászorulók többsége hoppon marad.”
Amiben a nyugdíjas érdekképviseletek és szociálpolitikai szakértők is egyetértenek, hogy a rendszer így nem enyhíti a valóságos szegénységet, legfeljebb statisztikailag teszi elfogadhatóbbá a támogatási szabályokat. Az idei költségvetési keret szinte biztosan kimerülhetett már az év első hónapjaiban, ezért aki nem nyújtotta be időben a kérelmét, egy teljes évet is veszíthet. A kérelmeket ügyfélkapun, DÁP alkalmazáson vagy bármelyik kormányablaknál lehet beadni – és aki nem kap idén, az 2026 elején próbálkozhat újra, ha marad még remény a méltányosságra.
Ezt az információt kaptuk a Nyugdíjfolyósító Ügyfélszolgálatától
Megkérdeztük a Nyugdíjfolyósító Ügyfélszolgálatát is arról, hogy elérhető-e valahol nyilvános információ arról, hogy van-e még keret a méltányossági nyugdíjemelésre. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretre csak központilag látnak rá azok, akik elbírálják a kérelmeket a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságon. Tehát ezt így előre nem lehet tudni. Ami biztos, hogy havi keretösszeg van a támogatásokra, a kérelmeket mindenképpen érdemes beadni, de az majd csak az elbírálást követően derül ki, hogy belefér-e az igénylő.
A Biztos Kezdet Gyerekházak, a tanodai esélynövelő programok és a Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíj célja a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása. Két, a Magyar Közlöny 2025. július 17-i számában megjelent rendelet több fontos változást is tartalmaz – ezek egyike, hogy szeptember 1-jétől az ösztöndíj összege havi 40 000 forintra nő. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mi változik pontosan? A Biztos Kezdet Programban résztvevők legalább felének továbbra is hátrányos helyzetűnek kell lennie. Ide tartoznak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a nevelésbe vett vagy utógondozott fiatalok, valamint azok, akik szegregált vagy külterületi lakott helyen élnek. A tanodák esetében a rendszeresen részt vevő gyerekek legalább 70%-ának kell ugyanilyen feltételeknek megfelelnie.
Hátrányos helyzetű gyermekek támogatása: Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíj
Az ösztöndíj összege 30 000-ről havi 40 000 forintra emelkedik. A Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj célja, hogy segítse a kiemelkedő képességű roma középiskolásokat a felsőoktatásba való bekerülésben. Támogatást azok kaphatnak, akiket roma nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola ajánl. Az ösztöndíj két tanévre szól, és a megállapítását követő szeptember 1-jétől kezdik folyósítani. A 2025/2026-os tanévre azok a diákok is megkapják, akik már a módosítás hatálybalépése (2025. július 18.) előtt jogosulttá váltak rá.
Maradt még kérdése? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Miért fontos ez a módosítás?
A cél, hogy a gyerekházak és tanodák még több hátrányos helyzetű gyermekhez jussanak el – különösen szegregált vagy külterületi lakóhelyeken élőkhöz. A korai fejlesztés, mentorálás és közösségi foglalkozások segítenek csökkenteni a lemaradást, az ösztöndíj pedig közvetlen anyagi segítséget nyújt a továbbtanuláshoz.
A korhatár előtti ellátás 2025-ben szigorú feltételekhez kötött, és csak nagyon kivételes esetekben állapítható meg. Akik viszont jogosultak rá, mellette – meghatározott összeghatárig – dolgozhatnak. A jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszorosa, ami jelenleg több, mint 5,2 millió forint. Mutatjuk a szabályokat és a pontos összeget.
2012 előtt többféle okból, többféle jogcímen lehetett a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba menni. 2012. január 1-jével megszűnt a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége: az érintettek az addig járó korai nyugellátásokat korhatár előtti ellátásként kapták tovább, egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig. 65 éves kor felett sem változott az összeg, viszont azt már „rendes” nyugdíjként kapták tovább.
Kiknek jár korhatár előtti ellátás 2025-ben?
Korhatár előtti ellátásra az jogosult, aki az ellátás megállapításának kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig korkedvezményre jogosultságot szerzett, valamint rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ez az ellátás annyi évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vehető igénybe, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás megállapításáig – de legkésőbb 2014. december 31-ig – szerzett az adott személy. Ez a pontos megfogalmazás – ennél egyszerűbben is lehet.
Az alábbi három eset valamelyikében járhat korhatár előtti ellátás:
Korkedvezmény alapján jogosultságot szerzett legkésőbb 2014. december 31-ig, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Bányászként olyan munkakörben dolgozott, ami alapján 2012. január 1-je előtt jogosulttá vált bányásznyugdíjra.
Művészeti tevékenység alapján (pl. táncművész, operaénekes) 2011. december 31-ig olyan munkát végzett, amely alapján öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerzett az akkori szabályok szerint.
Így. Vannak még további feltételek is: az ellátás akkor állapítható meg, ha az illető az igényléskor még nem érte el a nyugdíjkorhatárt (65 év), nem jogosult átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra, nem kap más rendszeres pénzellátást (pl. nyugdíjat, táppénzt, GYED-et, álláskeresési támogatást stb.).
Miért is jár a korkedvezmény?
A korkedvezmény azt jelenti, hogy valaki olyan megterhelő, vagy egészségre különösen ártalmas munkát végzett, ami után korábban vonulhat nyugdíjba. Ezt hivatalos szabályok alapján kell igazolni. A kedvezmény a munkától függ:
Az a férfi, aki legalább 10 évig, és az a nő, aki legalább 8 évig korkedvezményes munkakörben dolgozott, 2 év korkedvezményt kap.
Aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben (pl. búvárok, speciális műszaki munkakörök) legalább 6 évet dolgozott, szintén 2 év korkedvezményt kap.
Minden újabb 5 év ilyen munka után plusz 1 év korkedvezmény jár férfiaknak, nőknek 4 év. Túlnyomásos munkánál 3 év szükséges az újabb 1 év korkedvezményhez.
Fontos: a korkedvezményre jogosító időszak csak akkor számítható be, ha 2015. január 1-je előtt keletkezett.
A 2006. december 31-én hatályos szabályok alapján korkedvezmény jár pl. a kohászoknak, mélyépítésben dolgozóknak, vegyipari technikusoknak, egyes gépkezelőknek, bányászoknak, vagy a menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban dolgozó járművezetőknek (ha 2008. május 1-je után is ilyen munkát végeztek, függetlenül a jármű típusától).
Igen! Aki korhatár előtti ellátásban részesül, az évente legfeljebb a minimálbér 18-szorosáig dolgozhat anélkül, hogy ez befolyásolná az ellátását. 2025-ben ez az összeg pontosan 5.234.400 forint. Ez az éves keretösszeg nem arányosodik, tehát ha valaki csak júliusban kezdi meg a munkát, akkor is a teljes éves összeghatárt használhatja fel. Ha a kereset meghaladja ezt az 5,2 milliót, akkor a következő hónap első napjától év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását. Ha a túllépés decemberben történik, akkor a decemberre kifizetett ellátást vissza kell fizetni. A következő év januárjától újra indulhat a folyósítás, ha addig már nem dolgozik tovább vagy a kereset az új keret alatt marad.
Maradt még kérdése a korhatári előtti ellátásról? Tegye fel ügyfélszolgálatunknak, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Mi változik a nyugdíjkorhatár betöltése után?
Amikor valaki betölti a 65. életévét, a korhatár előtti ellátása automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul át. Innentől kezdve nincs kereseti korlát, vagyis bárki szabadon dolgozhat a nyugdíj mellett, akár teljes állásban is. Jó hír: az ellátás folyósítása akkor sem szünetel, ha valaki magas jövedelmet szerez.
Sokan azt gondolják, hogy a puha, vastag, hófehér toalettpapír az igényesség netovábbja. Egyfajta luxus, ami elfér a fürdőszobában is. De miközben a kényelmet hajszoljuk, ritkán gondolunk bele, hogy ez az apró figyelmesség milyen egészségügyi és környezeti kockázatokat rejthet. Pedig a többrétegű fehér wc-papírok nemcsak a pénztárcánkat vékonyítják, hanem a szervezetünket és a bolygónkat is terhelhetik.
A hófehérség ára: vegyszerek a bőr közelében
Ahhoz, hogy egy wc-papír vakítóan fehér, illatosított és extrapuha legyen, komoly vegyi kezelésen esik át. A gyártók gyakran használnak klórt a fehérítéshez, valamint hidrogén-peroxidot, illatanyagokat és egyéb adalékokat, hogy elérjék az áhított luxusminőséget. Ezek az anyagok, különösen a nyálkahártyával közvetlenül érintkezve, irritációt, allergiás reakciókat, sőt, hosszabb távon hormonháztartásra is ható zavarokat okozhatnak. Különösen a nők érzékenyek ezekre a szerekre, mivel az intim területeken sokkal érzékenyebb a bőr és könnyebben felszívódhatnak az idegen anyagok. A bőrön keresztüli felszívódás nem csak elméleti veszély. Kutatások kimutatták, hogy az intim területeken alkalmazott vegyszerek, különösen illatanyagok és tartósítószerek, hozzájárulhatnak a hüvelyflóra felborulásához, gyakori fertőzésekhez vagy akár endokrin zavarokhoz is. Ezért fontos lenne, hogy ne csak a kozmetikumok összetevőit ellenőrizzük, hanem az olyan, látszólag ártalmatlan használati tárgyakét is, mint a wc-papír.
Ügyfélszolgálatunk a legintimebb témákban is várja kérdésedet! Ne habozz, írj és mi bármire válaszolunk, maximum két napon belül!
Környezetromboló puhaság
A többrétegű, fehér wc-papírok előállítása során nemcsak vegyszereket, de hatalmas mennyiségű vizet és energiát is felhasználnak. Sok gyártó elsődlegesen erdőkből, tehát nem újrahasznosított, hanem frissen kivágott fákból származó cellulózt használ, ami közvetlenül hozzájárul az erdőirtáshoz. A fehérítés és a rétegezés további vízszennyezéssel jár, ráadásul az illatanyagok és színezékek szintén bekerülhetnek a természetes vizekbe, súlyosan károsítva az élővilágot.
Mit válasszunk inkább barnább wc papírt a fehér helyett?
Szerencsére nem kell teljesen lemondani a kényelemről. Léteznek újrahasznosított papírból készült, klórmentes, nem illatosított wc-papírok, amelyek szintén puhák, de jóval kevésbé terhelik a szervezetünket és a környezetet. A szín sem feltétlenül fontos: a természetes, kissé barnás papírok gyakran sokkal kevesebb vegyszerrel készülnek. Érdemes megnézni a csomagolást: ha a termék FSC- vagy EU Ecolabel-tanúsítvánnyal rendelkezik, az már jó kiindulópont. Az sem árt, ha nem a legvastagabbat és legillatosabbat választjuk: nem biztos, hogy a legdrágább wc-papír a legjobb.
A toalettpapír egy hétköznapi, mégis intim termék, aminek a kiválasztását érdemes tudatosan megközelíteni. A többrétegű fehér wc-papír kényelmes lehet, de az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása komolyabb, mint azt elsőre hinnénk. Nem kell kompromisszumot kötni a higiénia és a fenntarthatóság között. Csak egy kis odafigyelés kell hozzá.
Van az úgy, hogy az ember jóhiszeműen vesz egy szép nagy pontyot, ügyesebbek maguk fogják, és már látja lelki szemei előtt a ropogós bőrt, az illatos halászlét vagy a rántott szeletet. Aztán jön a valóság: egy örökkévalóságig tartó pikkelykapargatás a hideg vizes konyhában, erkélyen, teraszon vagy udvaron, ahol a végén nemcsak a hal, hanem ő is hámlani kezd. Na de mi lenne, ha azt mondanánk, a ponty tisztítása lehet olyan gyors és kielégítő, mint lehúzni a védőfóliát egy új telefonról?
A ponty tisztítása eddig és most
A hagyományos pontypucolás során először leütöd (szó szerint), aztán levágod a fejét. Ezután kiszenveded belőle a belsőségeket, majd jön a ‘kedvenc’ rész: pikkelyenként lekaparni a halat. Azok persze örömmel tapadnak mindenhez, kivéve azt a tálat, ahová szántad őket. Az egész művelet alatt olyan a konyha, mintha kenőkéssel próbáltál volna felvágni egy dinnyét. De most itt a módszer, ami tényleg működik: a pontyot meg kell nyúzni. A technika lényege, hogy a hátvonal mentén bevágod a bőrt (nem mélyen!), majd óvatos, de határozott mozdulatokkal lehúzod azt a halról. Ezzel együtt egyben lejön az összes pikkely, nincs kapirgálás, nincs káosz, nincs idegbaj. Persze olyan verzió is van, amiben egy nagyon éles késsel óvatosan levagdossuk a pikkelyhártyás réteget. Számtalan tiktok és youtube videót találhatsz a témában, ahol nagyon készségesen be is mutatják, hogyan a legjobb csinálni!
Évek óta halogatsz valamit, de most nekivágnál? Írj bátran Ügyfélszolgálatunknak, ahol ingyen és gyorsan válaszolnak neked! Legyen az ponty pucolás vagy a horgászati engedély megszerzése.
Ezért működik a nyúzás
A ponty tisztítása azért különösen hálátlan feladat, mert a pikkelyek mélyen beágyazódnak a bőrbe. De ha az egészet egyben eltávolítod, tehát nem a pikkelyeket, hanem a bőrt magát, akkor a probléma gyakorlatilag megszűnik. A nyúzással nemcsak a pikkelyeket szeded le egyszerre, hanem a nyálkaréteg is megy vele, amit egyébként külön kellene sikálni. A végeredmény: egy szép, sima, bőr nélküli halfilé, amit sokkal könnyebb panírozni, grillezni vagy bárhogyan feldolgozni. A ponty tisztítása így nem egy félórás mutatvány, hanem egy pár perces, szinte elegáns mozdulatsor.
A nyúzás természetesen nem teljesen veszélytelen: egy éles kés, egy csúszós hal és egy kissé ideges horgász vagy szakács keveréke nem mindig barátságos. De ha egy stabil deszkán dolgozol, és nem kapkodsz, nagyon hamar rá lehet érezni a technikára. Ha bizonytalan vagy tényleg keress egy szuper bemutatót online, ahol lépésről lépésre megmutatják, hogyan csináld úgy, hogy ne csak a hal bőre, de a türelmed is egyben maradjon.
Vége a vívódásnak
Ha eddig csak azért nem vettél egész pontyot, mert rettegtél a pikkelyektől és túl macerásnak tartottad, most végre leveheted ezt a kifogást a menüről. A ponty tisztítása nem kell, hogy egy veszett küzdelem legyen. A nyúzásos módszerrel egy csapásra elegáns, gyors és hatékony folyamattá válik. Sőt, annyira látványos és megkönnyebbítő, hogy simán lehet, legközelebb önként is elvállalod a halpucolást a családban.
És nem, nem kell hozzá semmi varázslat. Csak egy éles kés, egy kis gyakorlat, és a tudat, hogy a ponty tisztítása végre nem a horgászat legsötétebb utózöngéje, hanem a vacsora előjátéka.
Az Európai Unió Bírósága után már a magyar bíróság is az adósnak adott igazat. A Kúria is lépett, végre új lendületet kapott a devizahitel visszafizetés ügye. Cikkünkben elmondjuk, miért van most tényleg remény arra, hogy igazságot szolgáltatnak rengeteg magyar hitelkárosultnak.
Nagy változás jöhet a devizahitel visszafizetés ügyében
A devizahitel visszafizetés témája új lendületet kapott. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nemrég fontos döntést hozott. Egy svájci frank alapú lízingszerződés ügyében hozott ítélete alapján az adós csak a kapott összeggel tartozik a bankjának. Az adósnak tehát csak a ténylegesen felvett összeget kell visszafizetnie. Semmi árfolyamkülönbözet. Semmi extra költség.
Ez hatalmas fordulat. Mert nem sokkal később már egy magyar bíróság is erre az ítéletre hivatkozott. És igazat adott az adósnak a bankkal szemben. Úgy tűnik, elindult valami. Talán végre tényleg jön az igazságtétel.
Dolgozik az ügyön a Kúria, a miniszterelnök is megszólalt
Orbán Viktor a Parlamentben azt mondta: az EU Bírósága most feladatokat adott a magyar Kúriának. A legfelsőbb bírói szerv pedig már dolgozik is az ügyön.
Két jogegységi eljárás indult. Tizenkét korábbi határozatot felülvizsgálnak. Ez azt jelentheti, hogy átvizsgálják, mi volt jogszerű és mi nem. Ha ezek alapján új döntések születnek, az sokaknak hozhat vissza rengeteg pénzt.
Ez a devizahitel visszafizetés szempontjából kulcsfontosságú lehet. Mert ha a szerződés jogilag sosem létezett, akkor az adós nem tartozik többé, sőt: visszajárhat, amit túl soknak fizetett.
Jön a devizahitel visszafizetés? De fizetnek is majd a bankok?
Ez az ítélet lavinát indíthat el. Ha az adósok már többet fizettek vissza, mint amennyit anno kaptak, akkor a banknak kellene visszafizetnie a különbözetet. Ez a gyakorlatban tényleg azt jelentheti, hogy az összes devizahitelnél olyan állapotot kell előállítani, mintha a szerződés egyáltalán létre sem jött volna.
Van még kérdésed? Téged is megkárosítottak a devizahitellel? Ügyfélszolgálatunkhoz bátran fordulhatsz, 48 órán belül segítünk!
Ez lenne az első olyan eset, ahol valóban megtörténik a devizahitel visszafizetés – de most nem az adós, hanem a bank fizet. Sokan már hosszú évek óta harcolnak ezért. Most pedig úgy tűnik, végre valódi remény van a kártérítésre.
Mit tehet most egy devizahiteles?
Kövesse a híreket. A jogegységi eljárás eredménye minden eddigi ítéletet felülírhat.
Kérjen jogi segítséget. A bíróság csak egyedi perekben dönthet, érdemes szakértőt bevonni.
Csatlakozzon érdekvédelmi szervezetekhez. Együtt erősebbek az adósok.
A következő hónapokban eldőlhet, valóban fizetnek-e a bankok. És végre igazságot kapnak-e azok, akik éveken át szenvedtek a devizahitelek miatt.
Több millió forintos állami támogatás a fiataloknak? Egy helyen az összes lehetőség. Az „első fészek” pályázat koncepciója egyszerű. Zugló önkormányzata három, már kiépített, kerületi bérlakást kínál tartós bérletre fiatal házasoknak vagy élettársaknak. Azoknak, akik az önkormányzat és a külvilág szokásos lakáspolitikája helyett most elsőként játékos, mégis felelősségteljes konstrukcióban próbálhatják ki magukat. A felhívás szerint a pályázóknak legalább öt éve Zuglóban bejelentett lakcímmel kell rendelkezniük. Életkoruk 18 és 35 év között mozog, s vállalniuk kell, hogy a havi bérleti díj nem haladja meg a saját, igazolt jövedelmük felét. A háromhavi óvadék befizetése szintén kötelező. Ez az, ami komoly anyagi terhet jelenthet, de egyszersmind elkötelezi a pályázót.
Csak három lakás – elegendő ez?
Nem ez az első alkalom Magyarországon, hogy önkormányzat befektetéseivel igyekszik enyhíteni a fiatalok lakáshiányát. Azonban Zugló most először célzottan „első fészeknek” nevezett programmal rukkolt elő. Rózsa András polgármester a kerületi fórumon elismerte, hogy a három lakás kevés. Azonban hangsúlyozta: „Ilyen pályázat még soha nem volt itt, az ötletet a hagyományos lakáspályázatok tapasztalatai (15–20-szoros túljelentkezés) ösztönözték. Ez csak az első lépés, a jövőben a beérkező igények mentén bővítjük a programot.”
A kerületi fórumon felmerült Vass Gábor kérdése is: „Miért nem elég az ideiglenes lakcím?” – hiszen sok fiatal albérletben pont így regisztrál. A válasz az volt, hogy ez a típusú konstrukció semmiképp sem pótolja a teljes körű állami lakáspolitikát, viszont segít „első fészekhez” jutni azoknak, akik családtól elszakadva szeretnének élni.
Szombathelyi előkép és az állami felelősség hiánya
Érdemes visszatekinteni a 1980-as évek Szombathelyén indult hasonló programra is. Ifjú házasok részére alakítottak ki átmeneti lakásokat. Az akkoriban épült házakról készült interjú és összeállítás szerint bár kezdetben nagy lelkesedéssel fogadták a kezdeményezést, hosszabb távon a finanszírozás és a fenntartás hiányosságai miatt „krízishelyzetbe került anyák átmeneti otthonává” váltak. A zuglói program célja e tapasztalatok kiküszöbölése: egyelőre szűk körben, jól átlátható feltételekkel indít, de szükséges lenne az állami szerepvállalás bővítése, hogy ne önkormányzati próbálkozásként maradjon fenn az első lakáshoz jutás támogatása.
Kérdésed maradt a pályázattal kapcsolatban? Kíváncsi vagy, mi a helyzet a többi kerülettel? Ügyfélszolgálatunkhoz bátran fordulhatsz, 48 órán belül, ingyen segítünk.
Mi következhet?
A Zuglóban elindult „első fészek” pályázat ugyan nem oldja meg országosan a fiatalok lakhatási problémáit, de jelzésértékű. Ha a kerületek önállóan képesek kiscsoportos, célzott támogatást nyújtani, az állami lakáspolitikai keret szintjén is fel kellene gyorsítani a fiatalok első otthonára vonatkozó konstrukciók kidolgozását. Az augusztus 4-től szeptember 12-ig tartó jelentkezési időszak után kiderül, hányan élnek a lehetőséggel, és – ha a túljelentkezés eléri a hagyományos pályázatok 15–20-szorosát – a kerület is tudni fogja, mennyire van igény egy nagyobb léptékű programra.
Lehetetlen elérni telefonon a szakrendelőt, ha pedig mégis, akkor az asszisztens siettet és nem lehet nyugodtan időpontot egyeztetni? Aki emiatt inkább az e-mailen történő időpont foglalásra tért át, az viszont azt tapasztalja, hogy kap egy darab felajánlott időpontot- ami vagy jó, vagy nem- és ezzel hosszas levelezés veszi kezdetét. Na erre zseniális találmány az EESZT lakossági portál időpontfoglalás felülete, ahol egy perc alatt átlátni az összes szabad időpontot és, ahol ugyanazzal a mozdulattal le is foglalhatjuk a nekünk megfelelőt.
Miért kell nekünk az EESZT és mire jó?
Az EESZT az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely gyakorlatilag az egészségügyi ellátórendszer digitalizált változata. Az EESZT célja, hogy egységes platformot biztosítson az egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és cseréhez az egészségügyi szolgáltatók között, valamint az állampolgárok számára is lehetővé tegye saját egészségügyi adataik elérését és kezelését.
Magyarul egy helyen megtaláljuk az összes egészségügyi adatunkat, orvosi vizsgálati lapokat, szűrések eredményét. Például a nőgyógyászati rákszűrés eredményét várva nem kell lázasan kergetni az asszisztenseket telefonon vagy sorba állni szigorúan 13:00-13:30 között a vérvételi eredményért.
Az EESZT Lakossági Portálra (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) ügyfélkapun keresztül lehet belépni, ahol a legkorábban értesülhetünk bármilyen egészségügyi vizsgálat vagy szűrés eredményéről. A leghasznosabb pedig, hogy időpontot is lehet foglalni az orvosi vizsgálatokra, hosszas várakozás és egyeztetés nélkül.
Ha segítség kellene az ügyfélkapus ügyintézéshez vagy az időpont foglalás során akadt el- keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat!
A belépés után az alábbi menüpontot kell választani, hogy időpontot tudjunk foglalni: „Időpontfoglalás egészségügyi szolgáltatásra”.
Most már szakrendelés/szakterület vagy szolgáltató, illetve település alapján lehet kikeresni, hogy melyik rendelés szabad időpontjait szeretnénk látni. Például Észak-budai Szent János Centrumkórház szemészet.
Végre helyben vagyunk, itt a rendszer kilistázza a lehetséges időpontokat és, ha van szabad hely, azonnal lehet foglalni a nekünk megfelelő időpontot. A választott és foglalt időpontról kapunk majd egy visszaigazolást e-mailben, illetve az EESZT portálon belül is.
Időpontot módosítani vagy lemondani ugyanitt lehet, szintén egy perc alatt és bármilyen bonyodalom nélkül.
