Megint egy műveltségi kvízzel jelentkezünk, most elsősorban a magyar történelemből teszünk föl nem is olyan egyszerű kérdéseket. Teszteld a tudásod! Hány kérdésre tudod a helyes választ?
/11
Játszanál még? Itt egy válogatás korábbi kvízeinkből:
Egyre több embert vernek át telefonos csalók – és sokan észre sem veszik, hogy baj van, amíg el nem tűnik a pénzük. A csalók trükkjei egyre kifinomultabbak, egyre nehezebben észrevehető. A célpont gyakran az idősebb korosztály. Mutatjuk, hogyan működik a telefonos csalás, és hogyan védekezz ellene!
Téged is hívott már valaki, aki azt mondta, a bankodtól keres? Lehet, hogy valójában egy csaló keresett! A telefonos csalás az utóbbi évek egyik leggyakoribb átverése lett. A trükk egyszerű, de hatékony: felhívnak, és banki ügyintézőnek adják ki magukat.
A legnagyobb veszély az úgynevezett spoofing. Ez azt jelenti, hogy a bűnözők meghamisítják a telefonszámot, amit a kijelződön látsz. Így könnyen elhiszed, hogy tényleg az OTP vagy más bank hív. Pedig valójában egy csaló ül a vonal másik végén.
Ilyenkor adatokat próbál megszerezni tőled: bankkártyaszámot, PIN-kódot, CVV-kódot vagy hitelesítési kódot kér. Más esetben különféle termékeket vásároltatna veled az interneten, vagy azonnali pénzutalást sürget.
Fontos: semmilyen bank nem kér telefonon ilyen adatokat. Ha mégis ilyet hallasz, az biztosan telefonos csalás!
Szintén több mint gyanús, ha a vonal másik végén azonnali, sürgős intézkedést vár el a magát banki alkalmazottnak kiadó személy. Ezt azért teszik, hogy a kiszemelt áldozatnak ne legyen ideje átgondolni, mi is történik. Ilyenkor mondd, hogy nem érsz rá, és bontsd a hívást!
Ügyfélszolgálatunkhoz bátran fordulhatsz, 48 órán belül segítünk!
Különösen az idősebbek vannak veszélyben, hiszen ők hajlamosabbak elhinni, ha valaki „hivatalosan” beszél velük. A csalók ezt sajnos nagyon jól tudják, és kihasználják.
Mit tehetsz egy telefonos csaló ellen?
Soha ne add meg telefonon banki adataidat! Banki ügyintézőt ilyet nem kérnek.
Ne utalj pénzt senkinek csak azért, mert azt mondják, „baj lesz”.
Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, attól még lehet telefonos csalás (ez a fentebb említett spoofing). Ha gyanús hívást kapsz, szakítsd meg, és hívd vissza a bankod hivatalos számát!
Jelentsd a gyanús eseteket a bankodnak!
A telefonos csalások egyre kifinomultabbak, de ha tudod, mire kell figyelni, könnyen elkerülheted a bajt.
Bárki életében adódhat olyan helyzet, hogy hirtelen elveszíti a munkáját vagy hiába próbálkozik, huzamosabb ideje nem tud elhelyezkedni. Ilyen esetben a legjobb, amit tehetünk, ha felkeressük a lakcímünk szerint illetékes foglalkoztatási osztályt és regisztrálunk. A munkanélküli segély meghatározott feltételek között jár és sokakban felmerül az a kérdés is, hogy mikor jöhet szóba a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően.
Ha valaki régóta nem talál munkát, a foglalkoztatási Osztállyal történő együttműködés részeként a végzettségének megfelelő állásajánlatokat is felajánlanak. Ezek között akár közmunkára is behívhatják azt, aki nem tud elhelyezkedni? Valójában nem olyan egyértelmű a válasz.
Ki jogosult álláskeresési járadékra?
Álláskeresési járadékot az kaphat, aki:
álláskereső,
az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik,
munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Hol és hogyan igényelhető az álláskeresési járadék?
Az álláskeresési járadékot az álláskereső lakcíme (ez lehet lakóhely vagy tartózkodási hely) szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál lehet igényelni. Abban az esetben persze, ha a fenti feltételeknek megfelel az igénylő.
A lakcím szerint illetékes foglalkoztatási osztályt ezzel a keresővel lehet a legkönnyebben kikeresni. Előzetes időpont foglalás minden esetben szükséges!
Az álláskeresési járadék iránti kérelmet az alábbi módokon lehet benyújtani:
személyesen, az illetékes foglalkoztatási osztálynál
elektronikus úton az e-Papír szolgáltatás igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül
Milyen dokumentumokat kell összekészíteni a regisztrációhoz és a kérelem benyújtásához?
„TB kiskönyv”/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (ezt a munkáltató adja ki),
bankszámlaszám – amennyiben a folyósítást arra kéri,
munkáltatói igazolás,
igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, ezt a munkáltató állítja ki
foglalkoztatói igazolás a munkáltatótól
nyilatkozat a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről (munkáltató adja)
igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről, szintén a munkáltató állítja ki,
igazolás az aktuális évben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról,
adatlap a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor (ezt is a munkáltató adja)
Milyen összegben jár az álláskeresési járadék?
Az álláskeresési járadék összege a vonatkozó törvény alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
Azaz, a kötelező legkisebb munkabér, vagyis minimálbér havi összege 290.800 forint, napi összege pedig 9.693 forint.
Az álláskeresési járadék kifizetését lehet kérni egy összegben is, bizonyos esetekben. Egyébként havi utalás/postázás történik minden hónap 10. napjáig.
Amit még érdemes tudni, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.
Az álláskeresési járadék maximum 90 napig folyósítható a jogosult számára.
Ha maradt még kérdésed, keresd bizalommal Ügyfélszolgálatunkat! Két munkanapon belül választ kapsz kérdésedre!
Felajánlható a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően az álláskeresőnek?
Igazából több mindentől függ. A foglalkoztatási hivatal felajánlhat olyan állást, ami az álláskereső képzettségének, végzettségének megfelel. Ha valakinek például nincs érettségije vagy szakmája, és a végzettsége 8 általános, akkor számára felajánlhatja a foglalkoztatási osztály a közmunkát lehetőségként.
Egyúttal ezt vissza is lehet utasítani, ha valaki az igénylést megelőzően más munkakörben is dolgozott és rendelkezik kellő munkatapasztalattal.
Fontos tudni, hogy milyen szempontok alapján tekinthető megfelelőnek egy felajánlott munkahely az igénylő számára és ehhez képest is lehet viszonyítani, hogy szóba jöhet-e a közfoglalkoztatás álláskeresési járadék igénylését követően.
A munkahely akkor megfelelő, ha:
az álláskereső az egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas,
a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
illetve, az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
Fontos tudni azt is, hogy ugyan nem kötelező elfogadni a felajánlott közfoglalkoztatást, de bizonyos következményekkel járhat az elutasítás. Ha egyébként a felajánlott munkalehetőség megfelel a fenti, ún. „elfogadható munkának” (egészségi állapotnak, képzettségnek megfelelő, illetve a napi utazás megoldható) és nem merül fel alapos indok, akkor megszüntethetik az álláskeresési járadék folyósítását, illetve 6 hónapra kizárhatják az igénylőt az álláskeresők nyilvántartásából.
A vonatkozó jogszabály szerint nem kell elfogadni a felajánlott munkát, ha:
valaki egészségileg alkalmatlan rá,
ha nem rendelkezik az előírt végzettséggel,
ha a napi oda-vissza utazás több mint 3 óra (városban), vagy több mint 2 óra (kistelepülésen),
ha a munkabér alacsonyabb, mint az álláskeresési járadék összege.
Gyakori tévhit, hogy mindenkinek, aki elveszti a házas- vagy élettársát, jár özvegyi nyugdíj. Valójában ennél lényegesen összetettebb a dolog, hiszen ez egy olyan hozzátartozói ellátás, amit csakis akkor folyósítanak, ha mind az elhunyt, mind az özvegy megfelel bizonyos feltételeknek. Cikkünkben ismertetjük a feltételeket, a kizáró okokat és hogy ezek alapján kinek nem jár özvegyi nyugdíj.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs és a bejegyzett élettárs, valamint az elvált házastárs, és az élettárs kaphat. Két típusát különíthetjük el: az egyik az ideiglenesen járó özvegyi nyugdíj, a másik a „rendes” özvegyi nyugdíj. Hivatalból egyiket sem állapítják meg, azt minden esetben a jogosultnak, azaz a házas- vagy élettársnak kell igényelnie. Az ellátást megkaphatja az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is.
Ahhoz, hogy valaki özvegyként megkapja az ellátást, neki és az elhunytnak is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ezek nem választhatók külön; ha pl. az elhunyt házastárs nem rendelkezik elegendő szolgálati idővel, akkor nem számít, hogy a túlélő társ minden kitételnek eleget tesz. Ugyanez igaz fordítva is.
Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.
Szeretne többet tudni a hozzátartozói nyugdíjakról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak!
Az elhunytra vonatkozó feltételek elsősorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt
öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül/összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.
Mindebből ki lehet következtetni, hogy kinek nem jár özvegyi nyugdíj, azaz:
Mik lehetnek az özvegyi nyugdíj kizáró okai?
Nem volt valódi házastársi vagy élettársi kapcsolat: Ha a házasság vagy élettársi kapcsolat jogilag nem volt érvényes, vagy a kapcsolatot nem tudjuk hitelt érdemlően igazolni (pl. nem voltak közös lakcímen, nem volt nyilvántartott élettársi kapcsolat), az özvegyi nyugdíj nem jár.
Miért? Mert a jogosultság alapja a bizonyítható és elismert kapcsolat az elhunyttal.
A házasság túl rövid ideig tartott és nem született közös gyerek: Ha a házasság az elhunyt halála előtt kevesebb mint egy évig tartott, és nem volt közös gyermek, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság kizárt.
Miért? A szabály célja, hogy elkerülje a kizárólag ellátási céllal kötött, rövid idejű házasságok jogosultságát.
Az elhunyt nem volt nyugdíjas és nem is felelt meg a nyugdíjfeltételeknek: Ha az elhunyt sem öregségi nyugdíjban, sem rokkantsági ellátásban nem részesült, és nem is teljesítette volna ezek feltételeit a halál időpontjában, akkor az özvegyi nyugdíj sem jár.
Miért? Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjjogosultságából származik – ha ez nem áll fenn, az özvegy sem lehet jogosult.
Az özvegy újraházasodik (végleges özvegyi nyugdíj esetén): Aki végleges özvegyi nyugdíjban részesül, és később új házasságot köt, az elveszíti ezt a jogosultságot.
Miért? Az özvegy innentől az új házastársára támaszkodik és fordítva. Röviden, mert ez a szabály.
Bűncselekményt követett el az elhunyt ellen: Ha az özvegy szándékos bűncselekményt követett el az elhunyt ellen (különösen, ha ez vezetett a halálhoz), a jogosultság kizárt.
Miért? A társadalombiztosítás nem támogathat olyan személyt, aki az elhunyt haláláért felelőssé tehető.
Nem felel meg a további életkori vagy egészségi feltételeknek a végleges nyugdíjhoz: A végleges özvegyi nyugdíjhoz meghatározott életkort (betöltötte a nyugdíjkorhatárt pl.), rokkantságot vagy gyermeknevelési helyzetet kell igazolni. Ha ez nincs meg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után nem jár tovább ellátás.
Miért? A végleges özvegyi nyugdíj csak azoknak jár, akik önálló megélhetésre tartósan nem képesek az elhunyt után.
Mozgáskorlátozott hölgy kerekesszékkel közlekedik az árkádok alatt Budapesten
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű személy? Van-e valamilyen speciális feltétel, amely azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik tartós fizikai betegséggel, szervi fogyatékossággal vagy viselkedési zavarral élnek és dolgoznak? Nemrégiben megváltozott a szabályozás annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyeknek ne kelljen kényszerű döntést hozni az ellátás vagy a munkavégzés lehetősége között.
Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek?
Ha valakit – köznapi kifejezéssel élve – “leszázalékolnak” és megváltozott munkaképességűvé válik, akkor kétféle ellátási formát vehet igénybe. A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást. Azt, hogy ki, melyik ellátásra jogosult, az ún. komplex minősítés határozza meg, amelyet a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végez el.
Leegyszerűsítve a rehabilitációs hatóság dönti el az egyén egészségi állapota alapján, hogy milyen mértékű az egészségkárosodása és milyen mértékben rehabilitálható az egyén.
Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a rehabilitációs ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnie.
Annál állapítják meg a megváltozott munkaképességet, akinek:
az egészségkárosodása meghaladja a 40%-ot az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
emiatt korábbi munkáját nem tudja elvégezni, vagy nehezebben, esetleg egyáltalán nem tud dolgozni (munkaképesség csökkenése 50-100%-os)
megfelel bizonyos biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos követelményeknek.
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű személy?
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyek 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül dolgozhatnak mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában.
A megváltozott munkaképességű személyek akár napi 8 órában, jövedelem korlátozás nélkül dolgozhatnak úgy is, hogy mellette rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek.
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre az általános szabályok vonatkoznak, azaz
a munkabérből 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le.
Mennyi szabadság jár?
A Munka Törvénykönyve alapján a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az alapszabadságon túl évenként 5 munkanap pótszabadság jár, ha valaki:
megváltozott munkaképességű
fogyatékossági támogatásra jogosult
vakok személyi járadékára jogosult
Lenne még kérdésed? Mi sem egyszerűbb, kérdezd Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül választ adnak!
Mennyit kereshetnek a megváltozott munkaképességű személyek?
A minimálbér összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig 348 800 forint.
Emellett fontos tudni, hogy a 2024. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az alapösszeg 142 060 forint.
Szintén fontos a munkavállalás szempontjából, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait annak a keresőtevékenységet folytató személynek is meg lehet állapítani, aki táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
2024. január 1-től a keresőtevékenység folytatása már nem akadálya a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának, azaz ahogy fentebb is írtuk, a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátások folyósítása és a munkavégzés már nem zárja ki egymást.
Ahogyan pedig keresőtevékenységet is korlátozás nélkül végezhetnek, úgy táppénzre, baleseti táppénzre is jogosultak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása mellett.
Sokan azt hiszik, hogy az özvegyi nyugdíj csak a házastársaknak jár, pedig ez nem igaz! Élettárs is jogosult lehet rá, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Mutatjuk, mikor és hogyan kérhető az özvegyi nyugdíj, és mire kell nagyon figyelni.
Az özvegyi nyugdíj nem csak házastársaknak jár. Akár bejegyzett élettárs vagy hosszú ideje együtt élő pár is kérheti, ha megfelelnek a szabályoknak. Fontos tudni, hogy ezt nem adják automatikusan – kérelmezni kell!
Ha az elhunyt már nyugdíjas volt, és ezután házasodtak össze, akkor az özvegy csak akkor kaphat özvegyi nyugdíjat, ha volt közös gyermekük, vagy legalább öt éven át együtt éltek megszakítás nélkül.
Ügyfélszolgálatunkhoz bátran fordulhatsz, 48 órán belül segítünk!
Az élettárs is kérheti a juttatást, de szigorúbb feltételek mellett. Két esetben lehet jogosult:
ha legalább egy éve éltek együtt, és van közös gyermekük,
vagy ha tíz évnél hosszabb ideje éltek együtt folyamatosan.
Az együttélést bizonyítani kell, például közös lakcímkártyával, hatósági papírral vagy tanúk nyilatkozatával.
A történet nem ér itt véget. Még az elvált házastárs is kaphat ilyen juttatást, ha a bíróság tartásdíjat állapított meg számára, vagy ténylegesen kapta is azt az elhunyttól.
De vigyázat! Ha valaki új házasságot köt még azelőtt, hogy elérné a nyugdíjkorhatárt, akkor a jogosultság megszűnik.
Ezért is fontos, hogy időben tájékozódj, és ha jogosult vagy, ne hagyd veszni a pénzt. Az özvegyi nyugdíj egy olyan segítség, amit sokan elfelejtenek, pedig járhatna nekik.
avar és kerti hulladék égetése önkormányzati rendelet
Tavasszal, amikor a kert ismét életre kel, és előkerül a gereblye meg a metszőolló, akkor újra aktuálissá válik a kérdés: hogyan szabaduljunk meg a növényi maradványoktól? Rakjunk tüzet az udvaron és égessük el a kerti hulladékot? A válasz nem annyira egyszerű, mert az avar és kerti hulladék égetése önkormányzati rendelet szerint alakul, nem pedig szokásjog alapján.
Országosan tilos, de van egy kiskapu
Jogilag 2021. január 1-je óta országosan tilos az avar és kerti hulladék égetése. Ez alól azonban egy covid idején bevezetett kormányrendelet kivételt tett: lehetőséget adott az önkormányzatoknak, hogy maguk szabályozzák a kérdést. Ez a kiskapu azóta is él. Vagyis az avar és kerti hulladék égetése önkormányzati rendelet alapján dől el, tehát van, ahol engedik bizonyos feltételekkel, máshol viszont teljes tiltás van érvényben.
Az avar és kerti hulladék égetése önkormányzati rendelet szerint szabályozott
Nem lehet csak úgy, kedv szerint, tűzre dobni a gallyakat vagy a leveleket. Még ott sem, ahol az égetés elvileg megengedett, mert az adott település önkormányzati rendelete pontosan meghatározza, mely napokon, milyen idősávokban, és milyen feltételekkel lehet azt megtenni. Például lehet, hogy csak szerda délutánonként szabad, szélcsendes időben, és kizárólag száraz növényi hulladékot, azaz semmi szemetet. A legtöbb önkormányzat az avarégetés időpontjait tavaszi és őszi napokra korlátozza, hiszen forró, száraz nyári napokon könnyen baj lehet a tűzrakásból.
Az esti égetés sem működhet?
Sokan még mindig azt hiszik, hogy egy kis esti füstölés nem árt senkinek, hiszen akkor már senki sem tereget. Pedig a valóság ennek pont az ellenkezője. A szélcsendes estéken a füst sokáig megül az utcákon, a házak között, és könnyen bejut a lakásokba is. Ráadásul az égetés során keletkező anyagok komoly levegőszennyezést okoznak: például 100 kiló avar elégetése annyi káros anyagot bocsát ki, ami egy közepes méretű település egész légterét beszennyezi határérték felett.
Ha a helyi, önkormányzati rendelet nem fogalmaz meg kivételt, akkor automatikusan érvénybe lép az országos tilalom, és az avar és kerti hulladék égetése sehol sem engedélyezett. Ilyen esetben a szabályszegő akár 100 ezer forint bírságra is számíthat.
Ha van még kérdése a szabályozással kapcsolatosan nyugodtan keresse kollégánkat az ingyenes elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Mit tegyünk ha a szomszéd mégis éget?
Ha tudjuk, hogy tilos az égetés a településünkön, de valaki mégis rendszeresen füstöl, kezdjük egy barátságos figyelmeztetéssel. Ha ez nem használ, akkor panaszt tehetünk a kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi osztályán közérdekű panaszbejelentés formájában. Komolyabb esetekben akár a tűzoltóság vagy a rendőrség is intézkedhet.
Permetezés tavasszal
A kerti permetezés tavasszal időszerű teendő, de nem mindegy, hogyan végezzük. Ha motoros permetezőgépet használunk, fontos tudnunk, hogy jogszabály írja elő: a szomszédokat előzetesen értesíteni kell. Emellett a jogszabály például a megfelelő szélcsendes idő kiválasztására és a permetezési napló vezetésére is kötelez. A legjobb, ha nem csak a jogszabályokat tartjuk szem előtt, hanem figyelünk a jó szomszédi viszonyra is. Ha csak manuális peremetezőgépet használunk, akkor is illendő előre tájékoztatni a kertszomszédokat, ugyanis a vegyszerek többek között allergiás reakciókat is előidézhetnek.
Akár minden devizahiteles szerződés érvénytelen lehet? A devizahitelesek ügyét képviselő ügyvéd szerint igen, mivel döntő jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága egy lízingszerződéssel kapcsolatos ügyben. Óriási fordulatot jelenthet ez az ítélet, valójában az összes devizahitel szerződés érvénytelensége múlhat rajta.
Az Európai Unió Bírósága egy svájci frank alapú lízingszerződés ügyében hozott ítélete alapján az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyamkülönbözet összes terhét a bank viseli- írta meg a 24.hu.
A devizahitel szerződés érvénytelensége a hiányos tájékoztatásnak köszönhető
Az egyik nagy probléma, hogy hiányos volt a tájékoztatás az árfolyamkockázatról. A még 2007-ben kötött lízingszerződés ügyében a Kúria kért felülvizsgálatot az EUB-tól és az ítélet alapján úgy tűnik, hogy a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni.
A bíróság az ítéletben megállapította, hogy “az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összegének visszatérítése jár. A szerződés pedig nem nyilvánítható érvényesnek vagy hatályosnak.”
Mivel hiányos volt a tájékoztatás, ezért tisztességtelennek és érvénytelennek minősülnek a feltételek, ezért a “szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást.”
A gyakorlatban ez jelentheti azt, mintha a szerződés létre sem jött volna, azaz a tisztességtelen feltételek kiesnek, ami pedig marad az annyi, amit a szerződés forintban tartalmaz. Az árfolyamkockázat és kamatok terhét pedig viseljék a bankok.
A 24.hu-nak nyiltakozott Dr. Marczingós László, aki – az ügyben az adósokat képviselte – elmondta, hogy “a tisztességtelen, érvénytelen feltételek alapján minden esetben egyetlen lehetséges jogkövetkezmény van az EU-s döntés értelmében, az eredeti állapot helyreállítása, ami azt jelenti, hogy az adósok kizárólag a kapott összeggel tartoznak. Szerinte az ítélet alapján minden devizahiteles szerződés érvénytelen és nem lehet azokat helyreállítani.
További kérdéseid vannak a devizahitel szerződésekkel kapcsolatban? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat, segítünk!
Nem is a hiányos tájékoztatás a legnagyobb baj
Az Európai Unió Bíróságának ítéletében az is szerepel, hogy a kormánynak és a magyar bíróságoknak nem volt joguk tartalmilag beleavatkozni a hitelszerződésekbe.
Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közti különbséget jelenti, amelyet a devizahiteles törvények semmissé tettek. Így a jogász szerint minden adós esetében igaz, hogy csak a kapott tőkével tartozik a banknak, az árfolyamrés és a kamatok a pénzintézeteket terhelik.
Mit tehetnek az adósok?
Dr. Marczingós László szerint tömeges perekre lehet számítani, mert mindezt egyedi perekben lehet helyretenni, avagy érvényesíteni. Ezzel a mostani ítélettel a kártérítés lehetősége is megnyílt. Jó tudni, hogy azok számára is, akik esetleg már jogerősen elvesztették a perüket korábban.
Az epres-bodzás morzsasüti az a desszert, ami egész nyáron megmenti majd az életed.
Na jó, nem feltétlenül ebben a formában, hiszen az eper és a bodza szezonja már most tombol, és csak pár hétig tart ki. A morzsasüti viszont alapvetően az a műfaj, amit ugyan télen is csinálhatunk (almával vagy körtével) de mégiscsak fanyar, friss nyári gyümölcsökkel az igazi. Most eper és bodza, később rebarbara, aztán jöhet az egres, a málna, a ribizli, a szeder, az áfonya, bármi ami a piacon van, nagyjából friss és nem túlságosan drága – persze, tudjuk, melyik gyümölcs nem az?
Kérdésed van a receptekkel vagy a sütéssel kapcsolatban? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát, két nap alatt ingyenesen választ kapsz!
A nyári vonalat pedig erősti, hogy eredetileg hideg vaníliaszósszal vagy vaníliafagyival tálalják, ami szintén sokkal jobban csúszik egy forró nyári napon, mint egy szottyos őszin.
A crumble másik nagy előnye, hogy nagyon hamar elkészül, és gyakorlatilag annyira elronthatatlan, hogy hozzá képest a muffin egy kulináris diplomát igénylő süti – nem is értem, miért nem a crumble, vagyis a morzsasüti futott be olyan hatalmas karriert, mint a papírkapszlis kis sütik. A brit-amerikai édesség alapjai többszáz évre nyúlnak vissza, de a reneszánszukat a XX. század eleje óta élik – többes számban, mert a morzsasüti az angoloknál crumble, az amerikaiaknál crisp, de ismerik Betty Brown néven is.
A hihetetlenül egyszerű süti annyiból áll, hogy a tepsi aljára szórunk egy kis gyümölcsöt, majd lisztet/zabdarálékot, esetleg a kettő keverékét összemorzsoljuk vajjal és cukorral, hanyag eleganciával a sütire szórjuk és mehet is a sütőbe 20-30 percre. Ennyi idő alatt a gyümölcs bugyborékolósra sül, a morzsa megbarnul, és különösen szép ugyan nem lesz – cserébe iszonyú finom, és más nem is kell a boldogsághoz. Ha villantani akarunk, akkor készülhet külön kis tálkákban, ha csak desszertnek dobjuk össze, maradhat a tepsi is. Gyümölcsből sem kell a legressebb, legfrissebb, lényeg, hogy érett legyen – a morzsa úgyis mindent kitakar.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja minden szempontból rendes öregségi nyugdíjnak minősül. Azok a hölgyek, akik megfelelnek a Nők40 feltételeinek, 65. évük, azaz a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lehetőséget kapnak, hogy visszavonuljanak a munka világából. Ha így döntenek, megkapják a nekik járó teljes nyugdíjat. Ezt nem terheli semmilyen levonás, ugyanúgy számolják ki, mint bármely más esetben. Adódik a kérdés, hogy mi történik, amikor az érintett hölgyek elérik a 65-öt. Lehetséges a Nők40 esetében a nyugdíj (vagy ahogy sokan hívják: nők 40 éves nyugdíj) újraszámítása?
A kérdés megválaszolásához először azt kell tisztáznunk, mik is a Nők40 feltételei. Azok a nők mehetnek 65 éves koruk előtt nyugdíjba, akik legalább 40 év jogosultsági időt szereztek, ebből minimum 32 évet tényleges munkaviszonyban. A 32 munkával töltött évhez 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő szükséges, ez lehet pl. a gyermekneveléssel töltött időszak. Jelenleg Magyarországon ez az egyetlen igényelhető korkedvezményes nyugdíj.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja ugyanúgy öregségi nyugdíjnak számít, ezért az összegét is ugyanazok a szabályok szerint kell kiszámítani, mint más esetekben. A nyugdíj összege két fő tényezőtől függ: hány évet dolgoztunk összesen (szolgálati idő) és mennyi volt az ezek alatt elért havi átlagkeresetünk, amit nyugdíjjárulékot terhelő jövedelem alapján számítanak ki. Fontos, hogy a számításba beletartoznak olyan napok is, amelyek nem számítanak jogosultsági időnek, de szolgálati időnek igen.
Kérdezne a szolgálati időről? Többet szeretne tudni arról, hogyan számítják ki a nyugdíj összegét? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, segítünk!
A Nők40 abszolút hungarikum a nyugdíjrendszerben, hiszen a világ összes többi országában a nyugdíjkorhatár betöltése előtt igényelt nyugdíj kivétel nélkül kisebb összegű, mint a korhatár betöltésével vagy azt követően kért nyugdíj – mutat rá Farkas András nyugdíjszakértő. Külföldön a nyugdíj összege jellemzően annyiszor 4-5 százalékkal kisebb, ahány évvel a korhatár betöltése előtt kérte valaki a korhatár előtti nyugdíját. Így bárhol másutt a világban ha valaki például 3 évvel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt lesz nyugdíjas, akkor az általános szabályok szerint kiszámolt nyugdíja összege 12-15 százalékkal kisebb – az élete végéig! Miért? Erre azért van szükség, hogy biztosítsák a rendszer pénzügyi egyensúlyát és az egyéni befizetések arányosságát.
És akkor meg is érkeztünk az eredeti kérdéshez:
Nők 40 éves nyugdíj újraszámítása – mikor kérhető?
Nem minden nyugdíjas élhet a nyugdíj újraszámításának lehetőségével, sőt. Csak egy viszonylag szűk kör férhet hozzá, erről korábban itt írtunk. A Nők40-nel nyugdíjba ment hölgyek nem tartoznak bele ebbe a körbe:
A nyugdíj nem számítható újra a nyugdíjkorhatár elérésekor, mivel a Nők40 nyugdíj eleve teljes összegű, nem vonnak le belőle semmit, mert az érintett hölgy évekkel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonul vissza.
Ebből következik, hogy a nyugdíj összege sem változhat esetükben 65 év felett.
Mikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?
A kedvezményes öregségi nyugdíjat csak akkor lehet újra megállapítani vagy módosítani, ha
hibát követtek el a számításnál, azaz nem a jogszabályok szerint állapították meg a nyugdíjat, vagy
később kerül elő olyan adat (pl. munkaviszony vagy kereset), amit korábban nem vettek figyelembe, de utólag igazolható.
Ilyenkor a módosítás visszamenőlegesen történik, vagyis úgy számolják újra a nyugdíjat, mintha már a korábbi, eredeti nyugdíjazáskor is ezek az adatok lettek volna ismertek. A számítást az akkor hatályos szabályok alapján végzik, és ha az új számítás alapján magasabb nyugdíj járna, azt legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet megkapni. Ez a lehetőség nemcsak a kedvezményes nyugdíjakra, hanem minden nyugdíjra érvényes.
