December 10-én döntött az Országgyűlés: lesz 14. havi nyugdíj. Valójában nem egy teljes havi ellátást fognak kifizetni jövőre, hanem egy 57. hetit, amit februárban kaphatnak meg az idősek. Csakhogy nem mindenki: ahogy a 13. havi nyugdíjnál, úgy ennél az egyheti pluszpénznél is vannak kizáró okok. Cikkünkben bemutatjuk, mik a szabályok, és hogy ezek alapján a 14. havi nyugdíj kinek nem jár 2026-ban.
Amilyen hirtelen jött az ötlet, olyan gyorsan döntöttek a plusz egyhavi (ami egyelőre csak negyedhavi) nyugdíj bevezetéséről. A kormány először csak lebegtette a témát, majd fokozatosan, egy-egy miniszteri megszólalásból derültek ki a részletek: gyakorlatilag pár hét leforgása alatt eljutottunk a ‘majd egyszer lesz még egy extra havi nyugdíj’ ígéretétől odáig, hogy az Országgyűlés már meg is szavazta, 2026-februárjában jön az első kifizetés. Az, hogy a döntés mennyire volt átgondolt, mellékes. Ami fontosabb, ma Magyarországon kb. 2 millió magyar nyugdíjas él, közülük 1 millió embernek a havi jövedelme 200.000 forint alatt van. Nagy szükségük van a pluszpénzre, ez nem vitás.
Így lett 14. havi nyugdíjból 57. heti
Mit mond a jogszabály, hogyan jutnak a nyugdíjasok a pénzükhöz? Röviden, a jogosultak jövőre a február havi és a 13. havi ellátásukon felül megkapják a 14. havi nyugdíjat is, ennek összege a kifizetés első évében az ellátás 25 százaléka. A kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát – ez az, ami csak szándék szintjén van meg, a törvénybe nem került bele. Hogy kell ezt érteni?
A továbbiakról a nyugdíjtörvény módosítása nem rendelkezik. Nem szerepel benne, hogy 2027-ben 50 százalék, 2028-ban pedig 75 százalék jár, 2029-ben vagy 2030-ban pedig a teljes összeg. Hanyagságról vagy véletlenről azért nem lehet szó, mert 2020-ban – amikor a törvénymódosítással bevezették a 13. havi juttatást – a kormány rögzítette, hogy 2021-ben 25, 2022-ben 50, 2023-ban 75 százalék jár. Végül a politika felülírta a fokozatosságot, 2022-ben, a választás évében minden érintett megkapta a teljes ellátást. Most ez valószínűleg nem így fog történni, sőt még a lépcsőzetes bevezetés sincs a törvényben, csak annak ígérete. Ha valami, ez már okot ad a csalódásra.
Kérdése van a 14. havi nyugdíjról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A 14. havi nyugdíj kinek nem jár?
Elsőként azt tisztázzuk, kinek jár. Pluszpénzt a nyugellátásban részesülők, vagyis az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok kapnak. A 14. havi nyugdíj – ahogy a 13. havi is – annak a nyugdíjasnak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára részesült az ellátásban. Vagyis aki 2026-ban vonul nyugdíjba, az sem a 13. havit, sem pedig az extra egyheti nyugdíjat nem fogja megkapni. Vannak további szabályok is, az egyik komoly szigorítás először éppen 2025-ben lépett életbe.
Az újdonság annyi, hogy 2025-től az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Miért lényeges ez? Mert az a nyugdíjas, aki 2026 januárjában meghal, csak január végéig számít nyugdíjasnak, utána megszűnik a jogosultsága. Tehát a 13. havi nyugdíjat sem kaphatja. Ez azt is jelenti, hogy a vele együtt élő hozzátartozó sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését. Korábban ez nem így volt: a januárban elhunyt nyugdíjassal együtt élt rokon felvehette az elhunyt nyugdíjas 13. havi nyugdíját. 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói kaphatják meg a pluszpénzt. Ugyanez vonatkozik a 14. havi (pontosabban 57. heti nyugdíjra).
Mivel ezekkel a szabályokkal nem mindenki van tisztában és a kormányzat sem szívesen hívja fel rájuk a figyelmet, borítékolható, hogy jövő év elején sokakat ér majd hidegzuhanyként a kifizetés elmaradása.
