Lábát törölte az állam a nyugdíjasokba: 30.000 forint az előző évek brutális inflációja után édeskevés

Lázár János építési és közlekedési miniszter kaposvári fórumán lengette be, hogy a kormány „nagyon kőkeményen” dolgozik azon, hogy a 14. havi nyugdíj bevezethető legyen. A kijelentést árnyalja, hogy a magyar kormányzat az egész Európai Unióban a legkevesebbet költi a nyugdíjakra: az EU GDP-arányos átlaga 10,9%, a magyar arány idén 7,45%. Jövőre még ennél is kevesebb van betervezve, 7,32% – mutatott rá Farkas András nyugdíjszakértő. Lesz-e valaha is 14. havi nyugdíj Magyarországon? Mennyibe kerülne ez az államnak? Hogyan lehetne a rendszert igazságosabbá tenni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mit mondott Lázár János a fórumon? A miniszter szerint a mai 2 millió 400 ezer nyugdíjas polgár nem az előző évtizedek megtakarításaiból kapja juttatását, hanem azokból a befizetésekből, amelyeket a jelenlegi dolgozók teljesítenek. „Hiába takarékoskodott valaki, hiába vonták a nyugdíjjárulékot a 60-as, 70-es, 80-as években, abból egy fillér sincs meg” – idézi a VG. Elmondta továbbá, hogy a nyugdíjasok közül félmillióan 240 ezer forint alatti összeget kapnak havonta, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek. Hozzátette, sok somogyi faluban, ahol mezőgazdasági nyugdíjasok élnek, a juttatások 100-130 ezer forint körül mozognak.

Lázár szerint a 13. havi nyugdíj visszaállítása fontos lépés volt, de az infláció miatt további támogatás szükséges. November végén és decemberben minden nyugdíjas nyugdíj-kiegészítést kap 50 ezer forint körüli összegben (korábbi cikkünkben levezettük, hogy ez legfeljebb az átlagnyugdíjak esetében igaz), valamint 30 ezer forintos utalványt az élelmiszerárak emelkedése miatt. A 14. havi pluszról így fogalmazott: „Ha van 13. havi nyugdíj, akkor a 14. havi a következő lépés. Ezen dolgozunk, számolunk, nagyon kőkeményen, hogy megvalósítható legyen.„

Lesz-e valaha 14. havi nyugdíj Magyarországon?

Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, az nem kérdés, lehet-e fedezet az intézkedésre, szerinte „a költségvetésben arra van tér, amire a kormányzat elhatározza, hogy legyen pénz.” Nagyjából 585 milliárd forintos pluszterhet jelentene ez a költségvetésnek, ez ugyanannyi, mint amennyit jövőre az állam költeni fog a 13. havi nyugdíjakra és ellátásokra. A probléma, hogy már a 13. havi ellátásokat is egyéb költségvetési forrásokból kell fedezni, pl. az adóbevételek terhére. A 14. havi nyugdíjjal is ugyanez lenne a helyzet. Ahhoz, hogy ez beleférjen, a kormánynak teljesen más szempontok alapján kellene a költségvetés terveznie.

Hazánkban a nyugdíjasokat érinti leginkább a relatív elszegényedés, ami azt jelenti, hogy hiába a nyugdíjkorrekció és az élelmiszer-utalvány, az inflációt és a bérek emelkedését nem éri utol a nyugdíjak összege. Emiatt a nyugdíjasok folyamatosan leszakadásban vannak a társadalom aktív részéhez képest. Lázár gyakorlatilag ezt ismerte el. Jól látszik, hogy a rendszerrel van a probléma, amit sem az egyszeri utalvány, sem az utólagos kiegészítés nem old meg.

Kérdése van a nyugdíjakkal kapcsolatban? Forduljon a Hóvége ügyfélszolgálatához, kollégáinktól ingyen és gyorsan kaphat választ.

A 14. havi nyugdíj tényleges bevezetése teljes szemléletváltást igényelne a kormányzattól. Az ígéretet akkor lehetne komolyan venni, ha a nyugdíjra fordított GDP-arányos kiadásokat jelentősen emelnék a jövőben. 2026-ban pont, hogy csökkentik.

Mi lenne a megoldás?