A legfontosabb: a kata bevallás határideje 2025-ben február 25-e, eddig kell bevallani a 2024-es évre vonatkozó bevételeket.
Mi az a 3 dolog, amire minden katásnak nagyon oda kell figyelnie, akár ő maga készíti a bevallását, akár megbíz ezzel valakit (a katás vállalkozók jellemzően nem bíznak meg könyvelőt, hiszen nem érzik szükségét, bár ezzel nem feltétlenül könnyítik meg a saját dolgukat)?
Mire érdemes a KATA bevallásban odafigyelni?
A katával érintett időszak dátumára
A tételes adófizetéssel érintett hónapok számára
Az árbevételre
Katás vállalkozóként minden év elején bevallást kell készíteni az előző évben megszerzett bevételekről a NAV-nak. A kata bevallás határideje 2025-ben február 25-e. Az idény beadandó nyomtatvány azonosítója 24KATA. Gyakorlatilag csak azt kell beleírni, hogy ezer forintra kerekítve mennyi bevétel keletkezett az előző – jelen esetben a 2024-es – évben. Aki főállású vállalkozóként katás adózó, és csak így keletkezett bevétele, annak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, és így erről bevallást sem kell készítenie. Ha más bevétele is volt, például kiadta a lakását, akkor viszont arról a bevételről kell SZJA-bevallást készíteni. A katás vállalkozó élete azért egyszerű, mert csak egyféle adót fizet, illetve nem kell költségszámlák gyűjtésével bajlódnia.
Tudtad-e, hogy…
…a katával érintett időszak és a katás hónapok száma nem feltétlenül egyezik meg egymással?
…mentesülhetsz a KATA fizetése alól, ha bizonyos ideig táppénzen vagy, illetve akkor is, ha gyermek utáni ellátásban részesülsz?
…az árbevételt a katás vállalkozás esetében mindig 1000 forintra kell-e kerekíteni?
…a katás bevételi keret csakis az a bevétel számít bele, ami be is folyt az adott évben?
Mikor nem kell katát fizetni?
Nem kell megfizetni a katát abban az esetben, ha az adózó
táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül,
katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
szünetelteti a vállalkozását.
További segítségre van szükséged vagy kérdéseid vannak? Fordulj a Hóvége ügyfélszolgálatához, felkészült kollégáink gyorsan és díjmentesen segítenek neked!
Marad, teljesen megszűnik, vagy marad, de nem a jelenlegi formában – a lomtalanítással kapcsolatban több, egymásnak ellentmondó hírt is hallhattunk az elmúlt hetekben. Az egyetlen biztos pont az volt, hogy az FKF helyett 2025-től már a MOHU gondoskodik a lomok elszállításáról, de az, hogy ennek mi lesz a menete, sokáig nem volt egyértelmű. Most úgy áll a helyzet, hogy az eddigi rendszer 2027-ig működhet, ezt követően másként kell megszabadulnunk a feleslegessé vált holmiktól. Addig viszont még bőven van idő. Mutatjuk, mikor lesz lomtalanítás Budapesten, és milyen tervei vannak a MOHU-nak a jövőre nézve.
A hulladékgazdálkodási társaság hirdetményében külön kiemelte: a lomkikészítési időszak a kerület egészét érintő lomkikészítési időintervallum. Az egyes ingatlanokra vonatkozó lomkikészítés pontos időpontjáról a lakosok a postaládájukba eljuttatott hírlevélből tájékozódhatnak. Azt kérik, hogy a lomokat a lakosok a címükre vonatkozó napon, 18 óra után készítsék ki a lomokat. Érdemes ezt a szabályt figyelembe venni, mert ha valaki más időpont pakol ki, az közterület-szennyezési szabálysértésnek minősül. Ha nem muszáj, ne kockáztassunk, mert akár 150 ezer forintos büntetést is kaphatunk a „magánakcióért”.
Mikor lesz lomtalanítás Budapesten?
Csepelen március 3. és 14 között lesz lomtalanítás. A XXI. kerületben összesen 10 körzet lesz, az ezekhez tartozó pontos dátumok:
1. körzet: március 2., vasárnap
2. körzet: március 3., hétfő
3. körzet: március 4., kedd
4. körzet: március 5., szerda
5. körzet: március 6., csütörtök
6. körzet: március 9., vasárnap
7. körzet: március 10., hétfő
8. körzet: március 11., kedd
9. körzet: március 12., szerda
10. körzet: március 13., csütörtök
Az I. kerültben 2025. március 1-től (szombat) indul a buli.
Hogyan lomtalaníthatunk mit?
Az egyes kerületek lomtalanítási időpontjait folyamatosan teszik közzé a honlapon, tehát ha most nincs fent, az nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Fontos, hogy a lomokat a környezet, a zöldterületek és a közlekedők számára biztonságos módon tedd ki, hogy azok sem a gyalogosok, sem az autósok közlekedését ne zavarják, viszont a begyűjtést végző jármű számára jól megközelíthetők legyenek.
Lomtalanítás alkalmával kizárólag a háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladék (pl. elhasználódott bútorok, ágybetétek, szőnyegek) helyezhetők ki a ház elé. Ezeket hívjuk lomnak. Nem lehet kitenni kommunális hulladékot (szemét), sem sittet, üveget vagy veszélyes hulladékokat.
A fahulladékokat az egyéb lomoktól elkülönítve kéri kihelyezni, hogy azokat a munkatársak egyéb körülmények figyelembevétele mellett – lehetőség szerint külön célgéppel – tudják elszállítani. A fahulladék értékes anyag, ami hatékonyan újrahasznosítható, ezért fontos, hogy a megfelelő módon rakjuk ki. A fahulladékok közé kirakható bármilyen tömör fa, deszka, léc vagy forgácslap. Ki lehet tenni lapra szerelt bútorokat (szerelvényekkel együtt), OSB-lapokat, rétegelt lemezt, faládákat, rekeszeket és raklapokat is. A kerti zöldhulladék, nem lapra szerelt bútor, kárpitozott bútor, MDF/HDF lap, és a nyílászárók viszont nem helyezhetők a fahulladékba.
Lesz-e lomtalanítás Budapesten 2025 után?
A fővárosban 2027-től új lomtalanítási rendszert vezetnek be, amelyben regisztráció után évente egyszer házhoz mennek, hogy elszállítsák a már leharcolt, szükségtelen bútorokat és egyéb lomokat. Az átmeneti időszakban, 2027. január 1-ig a kerületek dönthetnek, hogy megtartják-e az utcai lomtalanítást, vagy csatlakoznak az új rendszerhez, amelyben kijelölt gyűjtőpontokon is leadhatók a hulladékok. A cél, hogy a lomtalanításkor begyűjtött 30-40 ezer tonna hulladék 80%-át újrahasznosítsák.
A lakhatási költségek támogatása céljából a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként 2025. január 1-jétől havi 150.000 forintos támogatásról döntött. A lakhatási támogatást a 35 év alatti munkavállalók vehetik igénybe albérletre vagy hiteltörlesztésre. Cikkünkből kiderülnek a támogatással kapcsolatos részletek és az is, hogy hogyan történik a lakhatási támogatás (2025) igénylése.
A munkáltatók béren kívüli juttatásként havi 150.000 forint albérleti díj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást adhatnak a 35 év alatti munkavállalók számára.
Az eddig csak albérleti díj fizetésre felhasználható támogatás idén már hitel törlesztésre is költhető. Éves szinten a támogatás összege elérheti az 1,8 millió forintot is.
A munkáltatók számára pedig kedvező adózással vehető igénybe az új béren kívüli juttatás. A lakhatási támogatás (2025) igénylése csupán 15 százalékos szja és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetését vonja maga után. A gazdasági tárca ezzel szeretné vonzóvá tenni a lehetőséget a munkáltatók felé, hogy támogassák a dolgozóik tetemes lakhatási költségeit, legyen az albérlet vagy egy saját ingatlan havi hitel törlesztő részlete.
Így működik a lakhatási támogatás (2025) igénylése
Az alábbiakban ismertetjük, amit a lakhatási támogatás igénybevételének szabályairól tudni érdemes.
A lakhatási támogatás egy béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy a feljebb ismertetett mértékben személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell utána fizetnie a munkáltatónak.
A munkáltató a lakhatási támogatás (2025) igénylése után a munkavállaló részére vagy a lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy a lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja a támogatást.
Mi szükséges az igényléshez?
Amennyiben lakhatási támogatásban szeretne részesülni a munkavállaló, akkor az igénylés során be kell mutatnia a lakásbérleti vagy a hitelszerződését a munkáltatónak.
Fontos, hogy a munkáltató hiteltörlesztés esetén a szerződés alapján a juttatást közvetlenül a banknak utalhatja. Lakbértámogatás esetén pedig vagy a munkavállaló vagy az ingatlan bérbeadója felé lesz teljesíthető a támogatási összeg.
A támogatás összege a munkában töltött napokkal arányos
Mint az a NAV oldaláról kiderül, a támogatás összege attól függ, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll-e, mert abban az esetben jár az évi 1,8 millió forintos támogatás. “Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege.”
Pontosan meddig jár a támogatás, ha valaki időközben betölti a 35-öt?
A lakhatási támogatás szempontjából utoljára azt a hónapot lehet figyelembe venni, amikor a támogatott betölti a 35. életévét.
Mi történik, ha valaki több támogatást vett igénybe, mint az albérleti díj vagy a havi törlesztő díjának összege?
Abban az esetben, ha valaki magasabb összegben vett igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit a lakhatásért igazoltan megfizetett, akkor a meghaladó összeg 50 százalékát az adóbevallásban különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.
A közjegyzői díjat általában az fizeti, aki a közjegyzői eljárást kezdeményezi, azonban az eljárás típusától függően ez változhat. Hagyatéki eljárás esetén az örökösök, hitelesítések, okiratok készítésekor az ügyfél állja a cechet, de pl. végrehajtásnál már más szabályok érvényesülhetnek. Mikor lehet még dolgunk közjegyzővel, és úgy egyáltalán, miért van rá szükség? Milyen feladatai vannak? Ki fizeti a közjegyzői díjat? Válaszolunk.
A közjegyző jogi szakember, aki okiratokat készít és nemperes eljárásokat is lebonyolíthat. Főbb feladatai az iratok hitelesítése, másolatok és bizonyítványok kiadása, értékek megőrzése. Közjegyző kezeli a hagyatéki ügyeket,fizetési meghagyásokat, és élettársi kapcsolatokat is bejegyezhet vagy megszüntet. Ingatlanügyekben is közreműködnek: segítenek adásvételi, bérleti szerződések, lakáshitel- vagy ajándékozási szerződések hitelesítésében.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy öröklés esetén mikor kell, illetve mikor nem kell illetéket fizetni. Ennek kapcsán hívta fel Olvasónk a figyelmet a jelentősen megemelkedett közjegyzői díjakra. Igaz, hogy bizonyos esetékben az örökösöknek nem kell semmilyen illetékkel bajlódniuk, viszont közjegyzőre továbbra is szükségük van, akit ugyancsak ki kell fizetniük. Tegyük hozzá, nem lehetnek eltérések a közjegyzők között, a díjszabásról jogszabály rendelkezik.
Fizetünk, de mi után?
A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll. A költségtérítés szintén két részből tevődik össze: a költségátalányból, amely általában a munkadíj 40%-a, és a készkiadásokból, amelyek az eljárással kapcsolatban igazoltan felmerülő költségeket fedezik. Ilyenek lehetnek az utazási, tolmácsolási vagy postaköltségek. A díj mértékét általában az ügy értéke határozza meg, de ha ez nem állapítható meg, akkor az ügyintézésre fordított idő alapján számolják ki.
Ki fizeti a közjegyzői díjat és mennyivel számoljunk?
A munkadíjak:
20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft
20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6 700 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8 200 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 200 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;
200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561 200 Ft és 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a;
500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 161 200 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a; de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.
Ha az eljárás nem a hivatalos helyszínen zajlik, 50%-os felárral kell számolni, míg munkaidőn kívül, hétvégén vagy pihenőnapon dupla díjat kell fizetni. Az emelt költséget az a fél viseli, aki a különleges eljárást kéri, így ha a bank ragaszkodik a fiókban történő eljáráshoz, a többletdíj őt terheli.
2025-ben is a februári ellátással együtt utalja a Kincstár a jogosultak részére a 13. havi nyugdíjat, illetve a 13. havi ellátást. A két kifejezést gyakran használják egymás megfelelőiként, azonban különböző juttatásokról van szó. A 342/2020. (VII. 14.) kormányrendelet rögzíti, hogy pontosan kiknek jár a 13. havi ellátás, és bár a jogosultak köre nem változott, történt egy módosítás, ami miatt kevesebben kaphatják meg a plusz pénzt. Sokan elbizonytalanodtak, hogy ezek után számíthatnak-e az extra kifizetésre, lesz-e pl. fogyatékossági támogatás 13. havi ellátásként folyósítva. Itt a válasz.
Az Államkincstár január végén tette közzé tájékoztatóját a 13. havi nyugdíj és a 13. havi ellátást kifizetéséről, amelyben azt írják, a nyugdíjakkal azonos napon, 2025. február 12-én fogják ezeket utalni. A 13. havi nyugdíj kifejezetten az öregségi nyugdíjban és más nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára biztosított extra kifizetés, míg 13. havi ellátás azokat illeti meg, akik olyan pénzellátásra jogosultak, amely nem minősül nyugellátásnak, de évente a nyugdíjakkal azonos módon emelkedik.
Kinek jár 13. havi ellátás?
A 13. havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában,fogyatékossági támogatásban stb. (több, mint húszféle ellátás tartozik ide, tételesen itt van felsorolva) részesül. Ha a jogosult több ellátásban is részesül, akkor a 13. havi extrát minden ellátás után kifizetik.
Fogyatékossági támogatás: 13. havi ellátás is jár?
Igen. Ahogy előbb írtuk, az ellátást az kaphatja meg 2025-ben, aki 2024 legalább egy napjára, valamint idén februárbanfogyatékossági támogatásban részesül. A támogatás súlyosan fogyatékos személyeknek járó pénzbeli juttatás, amire az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki magyar hatóság által elismert menekült vagy hontalan, Magyarországon élő magyar állampolgár, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy. Azok, akik vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülnek, vagy utánuk magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, nem kaphatják meg az ellátást. (Kivéve, ha az illető lemond arról, és ezzel egy időben igényli a fogyatékossági támogatást.)
Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a 13. havi ellátás összege a tárgyév január hónapjára járó ellátás összegével egyezik meg. A következőképpen alakulnak 2025-ben:
ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, beszédfogyatékos, vagy más fogyatékossága van, de önkiszolgálási képessége nem hiányzik, akkor havonta 36.341 forint kapható;
ha a súlyosan fogyatékos személy más fogyatékossággal él és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos, akkor az ellátás összege 44.732 Ft/hó.
De akkor mi változott?
2025. január 1-jétől módosultak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések. A lényeg, hogy érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie ahhoz, hogy megkaphassa plusz egy havi nyugdíjat. Miért fontos ez? A korábbi szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt közeli rokon kérelemre felvehette az elhunyt nyugdíjas 13. havi nyugdíját. 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói kaphatják meg a pluszpénzt.
Ugyanez érvényes a fogyatékossági támogatás esetében is: ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés véglegessé válásától számított egy éven belül. Ha az illető januárban hunyt el, akkor nincs kifizetés februárban.
Töltsd ki a kvízt, teszteld a tudásod: mennyit tudsz az új ügyfélkapuról?
/7
A korábbi Ügyfélkaput több mint egy évtizedig használtuk. Az idők során számos fejlesztést igényelt (volna), hogy lépést tartson a korral és a felhasználók igényeivel. Ezért adta át helyét az új rendszernek, ami megújított biztonsági protokollokkal és modernebb felülettel érkezett meg január közepén. Az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, sokaknak komoly nehézséget okozott a QR-kód, a törlőkód, a kódgenerátor és a többi finomság, amikhez korábban nem kellett érteni. Végül a fejlesztő sokkal egyszerűbbé tette az átállást, de az nem derült ki, hogy miért csak az utolsó utáni pillanatban.
Hogyan fordulhat elő, hogy valaki rendben megcsinálja az átregisztrálást és mégis problémába ütközik belépéskor? Van egy fontos lépés az Ügyfélkapu+ regisztráció során, amit könnyű figyelmen kívül hagyni.
A probléma oka sokszor az, hogy a felhasználók nem mentik el a törlőkódot a regisztráció során. Kövesd az útmutatót, íme a megoldás:
Az oldalon válaszd ki az Ügyfélkapu beállítások menüpontot.
A beállítások között keresd meg a Beállítás másik eszközre opciót. Ezen a ponton kapsz egy új QR-kódot.
Olvasd be a kapott QR-kódot az eszközöddel. A QR-kód beolvasása után feltétlenül mentsd le a törlőkódot!
Kattints a Törlőkód mentése (kék felirat) gombra.
Pipáld be az „A törlőkód mentéséről gondoskodtam” jelölőnégyzetet.
Miután minden lépést végrehajtottál, kattints a Befejezés gombra. Most már gond nélkül be tudsz lépni az Ügyfélkapu+fiókodba.
Ez nem a legegészségesebb megoldás. Mutatunk jobbat.
Ügyfélkapu+ regisztráció
Aki nem akar okostelefonnal és a QR-kóddal bajlódni, az kérheti e-mailben is a bejelentkezéshez szükséges biztonsági kódot. Eredetileg ez nem volt tervben, mivel azonban sokan elégedetlenkedtek – teljesen érthető módon – a folyamat bonyolultsága, az új rendszer hibás működése miatt, ezért nagyjából az utolsó pillanatban bedobták még ezt a lehetőséget. Itt írtunk arról, hogyan lehet e-mailes azonosítást kérni.
Milyen előnyökkel jár, ha az embernek van ügyfélkapuja? Többek között azzal, hogy az ügyintézéshez nem kell sorban állni, akár otthonról, a kanapén ülve is letudhatunk rengeteg hivatalos dolgot. Ellenőrizhetjük pl., hogy bejelentett-e rendesen a főnök, van-e tb-tartozásunk, ha pedig elveszett az anyakönyvi kivonatunk, igényelhetünk újat. Sőt, családtámogatási ügyekben is eljárhatunk, nem kell a postai feladással bajlódni.
A demencia világszerte egyre több embert érint, Magyarországon például 2024-ben 250 ezer embert érintett, hozzátartozókkal együtt pedig másfél milliót. Becslések szerint világszerte közel 57 millió ember élhet demenciával. Leggyakoribb formája – és talán a legtöbbek által ismert kórkép – az Alzheimer kór. Bár a jelenlegi tudásunk szerint a demenciagyógyíthatatlan betegség, a megelőzés terén komoly előrelépések történtek az elmúlt időszakban. A Lancet Demencia Bizottság által végzett legfrissebb kutatások szerint bizonyos életmódbeli tényezők megváltoztatásával közel 45%-kal csökkenthető a betegség kialakulásának esélye. Cikkünkben mutatjuk, hogyan kellene, hogy történjen a demencia megelőzése.
Lehetséges a demencia megelőzése?
Az időskorral együtt járó betegségek közül a demencia az egyik legjelentősebb kihívás, amelyre a tudomány folyamatosan keresi a megoldásokat. A Lancet nevű neves tudományos folyóirat külön bizottságot hozott létre a demencia kutatására, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb tudományos eredményeket. A harmadik jelentésük a tavalyi évben került publikálásra. Ez alapján 2050-re a demenciában szenvedők száma elérheti a 153 milliót. Ez a jelentés 14 olyan kockázati tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják a demencia kialakulását, és amelyek mérséklésével jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata is.
A kutatások alapján a kockázati tényezők életkorok alapján is csoportosíthatók. Fiatal korban például a megfelelő iskolai végzettség megszerzése kiemelten fontos, mivel a magasabb kognitív tartalékkal rendelkező embereknél kisebb eséllyel alakul ki demencia. Középkorúaknál a halláskárosodás, a magas LDL-koleszterinszint, a depresszió, az agysérülések, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás mind jelentős kockázati tényezők. Időskorban pedig a társas elszigeteltség, a légszennyezés és a kezeletlen látásproblémák növelhetik a demencia valószínűségét.
Demencia megelőzése: hogyan csökkenthető a kockázat?
1. Tanulás és szellemi aktivitás
A magasabb iskolai végzettség és a folyamatos kognitív kihívásokkal járó tevékenységek (például olvasás, tanulás, problémamegoldás) hosszú távon védőhatást nyújtanak az agy számára.
2. Halláskárosodás megelőzése és kezelése
A hallásvesztés kapcsolatban áll a társas elszigeteltséggel és a kognitív hanyatlással, ezért a hallókészülékek használata segíthet csökkenteni a demencia kockázatát.
3. A depresszió kezelése
A mentális egészség ápolása, a stressz csökkentése és a megfelelő pszichológiai támogatás jelentősen hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez.
4. Fejsérülések elkerülése
A sportok és a közlekedési balesetek során elszenvedett agysérülések növelhetik a demencia kockázatát, ezért a megfelelő védőfelszerelés és óvatosság kulcsfontosságú.
5. Dohányzás abbahagyása
A dohányzás abbahagyása bármely életkorban pozitív hatással lehet az agy egészségére.
6. Egészséges étrend
A kiegyensúlyozott táplálkozás, amely csökkenti a magas LDL-koleszterinszintet, segíthet a szív- és érrendszeri problémák, valamint a demencia megelőzésében.
7. Rendszeres testmozgás
A fizikai aktivitás javítja az agy vérkeringését, csökkenti a gyulladásokat és hozzájárul az egészséges testsúly fenntartásához.
8. A cukorbetegség kontrollálása
A cukorbetegség és a demencia előfordulása között is komoly összefüggést találtak. Már fiatalabb korban 2-es típusú cukorbetegek nagyobb arányban lettek demenciával küzdők később, idősebb társaikkal ellentétben. Így a vércukorszint szabályozása és az egészséges életmód csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
9. Vérnyomás szabályozása
A magas vérnyomás kezelése gyógyszerekkel vagy életmódváltással segíthet a demencia megelőzésében.
10. Egészséges testsúly fenntartása
A túlsúly csökkentése már néhány kilogramm leadásával is mérsékelheti a demencia kockázatát.
11. Mérsékelt alkoholfogyasztás
A túlzott alkoholfogyasztás káros az agy számára, ezért fontos a mértékletesség.
12. Szociális kapcsolatok ápolása
A magány és az elszigeteltség növeli a demencia kockázatát, ezért a barátokkal és családtagokkal való rendszeres kapcsolattartás kulcsfontosságú.
13. Légszennyezés csökkentése
A levegőminőség javítása – például zöld területeken való mozgás – hozzájárulhat az agy egészségéhez.
14. Látásproblémák kezelése
A szemészeti problémák időben történő felismerése és kezelése segíthet a kognitív hanyatlás megelőzésében.
Rendszerszintű változások is szükségesek
A demencia kockázatának csökkentése nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is fontos feladat. Az oktatás, az egészségügyi ellátás, a környezetvédelem és a városfejlesztés mind olyan területek, amelyek befolyásolhatják a betegség terjedését. Az egészségtudatos életmód mellett tehát érdemes hangsúlyozni a közösségi szintű változások fontosságát is.
A kormány 3,2 százalékra becsülte az inflációt ere az évre, ennek megfelelően az idősek január 1-jétől már az emelt összegű nyugdíjat kapták meg. Az emelés a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik, tehát februárban dupla kifizetéssel számolhatnak az érintettek. Akik ebben az évben mennek nyugdíjba, azok a idei valorizációs szorzók közzétételét várják, míg mások arra kíváncsiak, lesz-e év végén kompenzálás. Ha a kormány rosszul számolt – volt már rá példa -, akkor a nyugdíjasokat valóban megilleti az emelés. Lesz novemberben nyugdíjkorrekció? Farkas András nyugdíjszakértő körüljárta a témát.
Idén a kormány kb. 7100 milliárd forintot költ a nyugdíjakra. Felfoghatatlanul nagy összeg, ám ez önmagában nem jelent semmit, nem következik belőle, hogy az ezer- meg ezermilliárdok elegendők ahhoz, hogy a magyar nyugdíjasok jól éljenek, sőt. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdíjguru.hu alapítója a következőket írja:
A nyugdíjasokra leselkedő legnagyobb veszélyt 2025-ben a relatív elszegényedés jelenti, miközben az abszolút elszegényedés kockázata is a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb hányadát fenyegeti. A KSH adataiból kiderül, hogy a szegénységi küszöböt el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik, a mélyszegénységi küszöbnél is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar.
Valorizációs szorzó és a nyugdíjba vonulás éve – mennyit számít?
Nagyon is sokat. Mit látunk most? Az aktív keresőkhöz képest a magyar nyugdíjasok egy igen számottevő része szegényedik el. A nyugdíjszakértű szerint ez nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad. Jó pár éve megfigyelhető, hogy a nyugdíjba vonulás éve nagyobb hatással van a nyugdíjak összegére, mint mondjuk a 2000-es, 2010-es években. Még nagyon hasonló életutak esetén is hatalmas különbségek lehetnek.
Ha valaki 2025-ben megy nyugdíjba, akkor a valorizálás során a 2023-as és az azelőtti átlagkereseteket veszik figyelembe és igazítják a 2024-es kereseti szintekhez. (2024-ben 14,2 százalékkal voltak magasabbak a valorizációs szorzók, mint a 2023-ban alkalmazottak.) A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához a kormánynak minden évben meg kell határoznia a valorizációs szorzót. Most úgy fest, hogy 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók 13,7 százalékkal lesznek magasabbak a 2024-eseknél.
Lesz novemberben nyugdíjkorrekció? És nyugdíjprémium?
Idén januárban 3,2 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ami a költségvetésnek 200 milliárd forintos többletköltséget jelentett (forrás). Ha augusztusra kiderül, hogy az éves infláció magasabb lesz, novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra is sor kerülhet. Addig viszont a nyugdíjasok „hiteleznek” a kormánynak.
2000-ben a nyugdíjasok átlagosan kb. 36 ezer forintot kaptak kézhez, 2025-ben viszont mintegy 238 ezer forintot. Figyelemreméltó emelkedés, de nem feltétlenül tükrözi a nyugdíjasok valós helyzetét, ráadásul a 238 ezer forint az átlagnyugdíj – a nyugdíjasok jelentős része ennél jóval kevesebb pénzből kénytelen megélni. A nyugdíjak emelkedése tehát nem minden esetben tart lépést a mindennapi költségek növekedésével.
Ami pedig a nyugdíjprémiumot illeti: a kifizetéshez 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre lenne szükség. A prémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2025. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne. A kormány az idei évtől 3,4 százalékos növekedéssel számol, vagyis nem valószínű, hogy idén számíthatnak erre a pluszra az idősek.
Az SNI, azaz asajátos nevelési igény azt jelenti, hogy egy gyermeknekkülönleges bánásmódra van szüksége, mert nem a korának megfelelően fejlődik. Ez több fejlődési területet is érinthet, önmagában nem jelent hátrányt vagy előnyt, csupán másfajta foglalkoztatást és például külön fejlesztést igényel a sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermek. A státusszal ingyenes szolgáltatások és támogatások is járnak, mutatjuk melyek az SNI gyermek után járó kedvezmények.
Ki számít sajátos nevelési igényű gyereknek?
A vonatkozó jogszabály alapján sajátos nevelési igényű gyermeknek számít az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az alábbi kategóriá/k/ba tartozik:
mozgásszervi fogyatékosság (mozgáskorlátozottság)
érzékszervi fogyatékosság (ide tartoznak a látássérült (vakok, aliglátók, gyengénlátók) és a hallássérült gyerekek (nagyothallók, siketek és a cochleáris implantátumot viselők)
értelmi fogyatékosság
beszédfogyatékosság
halmozott fogyatékosság (több fogyatékosság együttes előfordulása)
autizmus spektrumzavar
egyéb pszichés fejlődési zavar
súlyos tanulási zavar: ide tartozik az olvasási zavar (diszlexia), a helyesírási zavar (diszortográfia), az íráskivitelezés, íráskép zavara (diszgráfia) és a számolási zavar (diszkalkulia)
ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar)
magatartásszabályozási zavar (ide tartozik az impulzuskontroll-zavar, a diszruptív viselkedészavar és a disszociális viselkedés)
SNI gyermek után járó kedvezmények
Az SNI gyermek után járó kedvezmények esetében fontos, hogy mivel többfajta elmaradás érinthet egy gyermeket és mindegyik tartozhat SNI kategóriába, ezért előfordul, hogy egyes támogatásokhoz elég például az SNI-státusz megléte, más kedvezményekhez orvosi igazolást vagy a szociális rászorultság igazolását is kérhetik. Ez mindig az egyes támogatások feltételeinél található meg.
Ingyenes fejlesztés
Az SNI gyermek után járó kedvezmények egyik része az ingyenesen igénybe vehető fejlesztés. Amennyiben a gyermek olyan intézményben tanul, amely fogadhat SNI gyerekeket, úgy biztosítania kell a fejlesztést a gyermek számára. Ez intézményenként változhat. További segítségért vagy tanácsért érdemes felkeresni a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot.
Ingyenes tankönyv
Az SNI státusszal rendelkező gyermekek ingyen kaphatják a tankönyveket is.
Ingyenes intézményi étkeztetés
A bölcsődei és óvodai étkeztetés szintén ingyenesen jár a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára. Az iskolai étkeztetés is kedvezménnyel vehető igénybe, féláron jár a tartósan beteg gyermekek számára és ingyenes a fogyatékkal élők intézményében tanulók számára.
Emelt összegű családi pótlék
A családi pótlék a gyermek születésétől jár, alanyi jogon. Nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Annyi feltétele van, hogy saját háztartásban neveljék a szülők a gyermeket. A tankötelessé válás évének novemberétől már iskoláztatási támogatás néven folyósítják a családi pótlékot. A tankötelezettség teljes időtartamára jár, illetve a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek után is jár 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű gyermek esetén annak 23 éves koráig.
A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében emelt összegű családi pótlék jár, amelynek összege havonta 23 300 forint, egyedülálló szülő esetében pedig 25 900 forint.
Gyermekek otthongondozási díja
A gyermekek otthongondozási díja azoknak a szülőknek jár, akik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolják. A gyod összege 2025-ben 290 800 forint. Fontos tudni, hogy az ellátás mellett napi 4 órás munka végezhető, vagy pedig otthonról végzett munka esetén korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni.
Gyermekgondozást segítő ellátás
A gyes alapesetben a gyermek két éves korától jár 3 éves koráig, illetve születéstől 3 éves korig abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik biztosítási idővel. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén a gyes a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. Havi összege 28 500 forint, az ellátás mellett a gyermek 1 éves korától napi 6 óra munkavégzés lehetséges, vagy otthonról végzett munka korlátlan időtartamban.
Közgyógyellátás
Az SNI gyermek után járó kedvezmények közé tartozik a közgyógyellátás is, mivel az emelt összegű családi pótlékban részesülők jogosultak közgyógyellátásra is.
A közgyógyellátás segítségével ingyenesen válthatók ki bizonyos gyógyszerek. A támogatáshoz kell egy háziorvosi igazolás a gyógyszerköltségekről, majd az igényléshez szükséges nyomtatvánnyal együtt a lakóhely szerint illetékes kormányablaknál vagy ügyfélkapu pluszon keresztül lehet kérelmezni.
Parkolási igazolvány
Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványára jogosultak azok a szülők, akiknek gyermeke mozgáskorlátozott, vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül. A parkolási igazolvány kiváltható a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
Ingyenes utazás
Az utazási kedvezmény is az SNI gyermek után járó kedvezmények közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a korai fejlesztésre, fejlesztő felkészítésre, gyógypedagógiai vagy többségi köznevelési intézménybe történő utazáshoz az SNI státuszú gyermekek, tanulók és kísérőik ingyenesen utazhatnak a lakhely és az intézmény között a helyközi közlekedésben. A kedvezményben a gyermek és maximum 2 kísérője érintett. Ehhez szükséges a Pedagógiai szakszolgálat Szakértői bizottsága által kiállított utazási utalvány.
