Nyitólap Blog Oldal 455

Mi az a 13. havi nyugdíj? És a 14. mi?

Írta:
Hóvége
-

Egyhavi plusz nyugdíj, amit a terv szerint szétdarabolva, részletekben fizettek volna ki. Jött a választás, a kormány pedig úgy döntött, inkább az egészet egyben fizeti ki. Így kaptak az idősek sok-sok év után plusz egyhavi nyugdíjat, a 13.-at. A 14. havi majd csak ezután jön – de mire lesz elég?

Nehezen állja meg az ember fia, hogy ne idézzen politikust, amikor a nyugdíjakról van szó. Álljon itt most az, mit ígért az ország miniszterelnöke az időseknek, egy kifejezetten nekik készített propagandakiadványban. Azt mondja Orbán Viktor 2021 őszén: „A baloldali kormányzás cserben hagyta az időseket. Mind emlékszünk rá, hogy éppen azokat fosztották meg a 13. havi nyugdíjtól, akik munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből. Mi megvédjük a rezsicsökkentést, megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, biztosítjuk az inflációkövető nyugdíjemelést, és a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is visszaadjuk.” De hogy is volt pontosan ez az elvétel? És a visszaadás?

A 13. havi nyugdíj rövid története

A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amit Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot – emlékezetet a Népszava korábbi cikkében.

2010-ben Orbán Viktor vette át a hatalmat. Kereken 10 évig sehol sem volt szó a 13. havi nyugdíjról, csupán 2020 nyarán dobták be, hogy majd lesz. Lesz, de hogyan? 2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től teljes havi ellátást fizetnek. 2021 februárjában ki is fizették a havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel jött a bejelentés: 2022-ben – hogy, hogy nem, pont a választás évében – az idősek megkapják a teljes 13. havi összeget. Ez meg is történt, azonban a rezsiemelés és infláció olyan súlyosan érinti az nyugdíjasokat, hogy indokolttá vált egy „14. havi” is. Itt tartunk most.

Számokban kifejezve a törődés

Lássuk, mennyire becsüli az állam azokat, akik „munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az ország építéséből”: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. Jelenleg 300 ezer olyan nyugdíjas van az országban, akiket tényleg az éhezés fenyeget. Ők a nyugdíjas társadalom legszegényebbjei, akik félő, hogy sem a rezsiemelés utáni számlákat, sem az egyre drágább élelmiszerárakat nem tudják kigazdálkodni.

A kormány, a miniszterelnök ígérete ellenére, a rezsicsökkentést nem őrizte meg. Ráadásul rekorddrágulást szabadult az országra, még bőven az orosz-ukrán háború előtt. Azóta a helyzet csak drámaibb lett, nem véletlenül vette fel nemrégiben a Nyugdíjas Parlament elnöke, hogy az infláció miatt 8–9, esetleg 10%-os nyugdíjemelést kellene adnia a kormánynak. Idén eddig 8,9%-os volt a kétlépcsős nyugdíjemelés, 5, illetve 3,9%. Valójában ez a 10% is karcsú, hiszen ennél jóval nagyobb mértékben drágultak csak az élelmiszerek.

Még a 14. havi nyugdíj is kevés

A vártnál magasabb GDP-adat tükrében nyugdíjprémiumra, a száguldó infláció miatt pedig pótlólagos nyugdíjemelési korrekcióra is számíthatnak a nyugdíjasok 2022. novemberében – írja Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője a Portfolio.hu-n. Farkas szerint a kettős juttatás következtében a nyugdíjasok lényegében nem 13., hanem 14. havi nyugdíjat kaphatnak idén, de az elszabadult infláció miatt egy újabb rendkívüli korrekcióra is szükség lenne decemberben.

Az év végi, rendkívüli nyugdíjemelési korrekció beiktatására nemcsak azért van szükség, mert a mindennapokban érzékelt áremelkedés az általánosnál magasabb. Azért is, mert a novemberi emelési korrekció az év első nyolc hónapjának inflációs adatára épül, amiben nem jelenik meg pl. a reszsinövelés hatása. Ez ugyanis, akárcsak az ársapkás üzemanyagokra vonatkozó szabályok átalakítása, tovább növeli az inflációt.

Vészhelyzet

Az MNB szerint nem kizárt, hogy a pénzromlás mértéke eléri a 20%-ot az őszi hónapokban, ami még nehezebb helyzetbe hozza a nyugdíjasokat: a szeptember-december közötti vágtázó inflációt semmilyen emelés nem egyensúlyozza, leghamarabb januárban. A gond az, hogy a kormány mindössze 5,2%-os inflációval számolt jövőre, emiatt a nyugdíjemelés mértéke is éppen ennyi. Ilyen körülmények között a nyugdíjasoknak 4 havi pénzromlást kellene lenyelniük. Farkas András éppen ezért javasolja, hogy havi, de legalább negyedéves nyugdíjemelésre van szükség a vészhelyzet fennállása alatt.

Határon innen és túl

Míg nálunk csak lényegében kapnak 14. havi nyugdíjat az idősek, van, ahol ténylegesen, 14. kifizetésként jár. Sokat irigyelt szomszédunktól, Ausztriától volna mit tanulnia a magyar államnak: a nyugdíjszámítás módja teljesen átlátható (szemben a hazaival), és legfontosabb alapelvük az, hogy a nyugdíjból lehessen tisztességesen megélni. Ahogy a béreket, úgy a nyugdíjat is 14 alkalommal fizetik (az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán).

Lengyelországban 2019-ben vezették be a 13. havi nyugdíjat, amelynek összege a minimálnyugdíjjal egyenlő. Ez minden nyugdíjasnak teljes összegben jár, függetlenül attól, milyen magas a havi járandósága. Más a helyzet a 14. havival: a minimálnyugdíjjal egyenlő, vagyis 115 300 forintnak megfelelő összeget (1338 zloty) azok kaphatják meg, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 250 ezer forintnál).

Szlovákiában is korábban kapcsoltak, mint nálunk: decemberre tervezték a 13. nyugdíj kifizetését, azonban az rendkívüli áremelkedések miatt már júliusban folyósították. A nyugdíj nagyságától függően 300 és 50 euró közötti összegeket lehetett kapni (a maximum 300 euró azoknak járt, akiknek a nyugdíja 234,42 euró vagy kevesebb.

Tény, hogy a magyar nyugdíjasok már februárban megkapták az áhított 13. havit, de azt már rég felzabálta az infláció. Az is tény, hogy nálunk nem differenciált összeget utalnak, mindenki annyit kap, amennyi a havi nyugdíja. Ezzel pedig pont a legszorulóbbakon segítenek a legkevesebbet – pedig ugye ők is kivették a részüket az országépítésből.

Gáz: már igényelhetik a kedvezményt a többlakásos házak lakói

Írta:
Hóvége
-

Mi ez a kedvezmény, kinek jár és mennyi, hogyan lehet igényelni, hová küldjük a dokumentumokat? Nyugalom, minden kérdésedre tudjuk a választ!

Augusztus 1-jétől van érvényben az új rezsirend, de a többlakásos házaknak szóló kedvezményt legkorábban csak október 1-jétől lehet igénybe venni. Mondhatjuk, hogy a kormánynak megkésve jutottak eszébe a többgenerációs családi házban élők (fogyasztói közösségek), de mit lehet tenni? Azon kívül, hogy igyekszünk gyorsan letudni az ügyintézést, semmit. Ebben próbálunk meg segíteni.

Ezt tudja a kedvezmény: megtöbbszörözhető a rezsicsökkentett árú gázmennyiség

Azok vehetik igénybe, ahol egy ingatlanon legalább kettő, de maximum négy önálló „lakás rendeltetési egység” található (és az ingatlan nem társasház vagy lakásszövetkezet).

Kapnak többletkedvezmény, ahol egy mérő méri a több külön lakás fogyasztását?

Igen. Ehhez kell a hatósági bizonyítvány a települési önkormányzat jegyzőjétől. Itt írtunk arról, hogyan lehet megszerezni.

Kiknek jár még?

Azoknak is, akik a tetőtér-beépítésre igénybe vehető családi otthonteremtési kedvezményben (CSOK) részesültek. A fentebb említett hatósági bizonyítványt és az állami támogatásról szóló támogatói okiratot is be kell mutatni.

Milyen papírokat kell beadni és kinek?

A kedvezményes többlet-földgázmennyiség igénybevételéhez a települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvány, illetve a tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott új lakás esetén az új lakáshoz kapcsolódó lakáscélú állami támogatásról szóló támogatói okirat, valamint mindkét esetben az MVM Next honlapjáról letölthető, hiánytalanul kitöltött és aláírt nyomtatvány szükséges.

A táraság azt kérte, a bizonyítványt, illetve az ehhez kapcsolódó nyomtatványt (itt lehet elérni) a csaladikozosseg@mvm.hu e-mail-címre küldjék az érintettek a minél gyorsabb ügyintézés érdekében. A dokumentumok benyújthatók a társaság ügyfélszolgálati irodáin személyesen időpontfoglalást követően, illetve postai úton is.

Mennyi az annyi?

A többgenerációs családi házaknál annyiszor lehet igénybe venni a rezsicsökkentett áron felhasználható 63 645 megajoule (MJ), legalább 1729 köbméter kedvezményes mennyiséget, ahány különálló lakás van az ingatlanban, de legfeljebb 4 lakás után jár.

Vagyis két lakás esetén a kedvezmény duplázódik, három lakásnál triplázódik, négynél pedig négyszereződik.

Megéri trükközni?

Egyáltalán nem. Ha utólag kiderül, hogy jogosulatlanul vették igénybe a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget, akkor a versenypiaci árakat tükröző ár másfélszeresével számolják el a felhasznált gázt.

Rendben, minden megvan. Mikortól is jár?

Legkorábban október 1-jétől. Sajnos, a kedvezmény visszamenőlegesen nem jár, csak a bizonyítvány benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazzák, időarányosan.

Spórolnál az árammal? Ezeknél a háztartási eszközöknél kezdd!

Írta:
Hóvége
-

Porszívó, mikrohullám sütő, vízforraló – íme, néhány tipp, hogyan használd ezeket az eszközöket a legtakarékosabban.

Más-más mértékben, de a magyar családok odafigyelnek arra, hogy az elszálló energiaárak mellett csökkentsék a fogyasztásukat. Mindenen persze nem lehet spórolni. Hiába lesz kisebb a rezsi, ha a család retekben ülve, hidegen majszolja a tegnapi maradékot, és még csak egy forró teát sem ihat utána. Legyünk takarékosak, de azért ne veszítsük el a józan eszünket – ebben segítenek az alábbi tippek.

Fokoztatok és tartozékok

A heti egy porszívózást nem lehet megúszni, pláne, ha kutyát, macskát, bármilyen nem csupasz kisállatot tartasz (akkor az egy inkább kettő). Ha spórolni szeretnél az árammal, akkor az első és legfontosabb szabály, hogy ne használd a porszívót maximumon. Járólapon, linóleumon elég a kisebb fokozat, a nagyobb teljesítményt hagyd meg a szőnyegekre, kárpitotokra.

Az sem mindegy, milyen szívófejet használsz. Ha elsőre nem tiszta, mire adták, guberáld elő a használati útmutatót, ott leírják, hogy milyen tartozéknak pontosan mi a szerepe. (Többnyire rajtuk van egy ikon, amiből kiderül, hogy padlóra vagy szőnyegre ajánlják.)

Arany középút

Ahogy a porszívót, úgy a mikrohullámú sütőt sem érdemes fullra feltekerve használni. Egy átlagos mikró 700-900 wattos teljesítménnyel rendelkezik, de közepes, közepesen alacsony fokozaton a max. teljesítmény 48–66 százalékát veszi igénybe – miközben persze hatékonyan melegít. Jó tanács a szakértőktől: ha nem árammal fűtesz, akkor az ételeket inkább mikrózd, így hatékonyabban takarékoskodhatsz az energiával (na meg az idővel).

Ha forrón szereted

Nem nélkülözhetetlen, de a legtöbb háztartásban már van vízforraló. Akkor használhatod a leggazdaságosabban, ha egyszerre csak annyi vizet melegítesz, amennyire éppen szükséged van. Egy bögre teának tehát ne állj neki egy liter vizet felforralni, de vedd számításba azt is, ha félóránként főzöl le 2,5 deci teát, nem biztos, hogy gazdaságosabb lesz a fogyasztásod.

Mint minden háztartási eszköz, úgy a vízforraló is tovább szolgál, ha tisztán tartod. Vízkőtelenítsd rendszeresen, mert a lerakódások rontják a teljesítményt.

Nő a rendszerhasználati díj, további ezrekkel fizetünk többet rezsire

Írta:
Hóvége
-

Az elszálló áram és gázárak miatt drágul az energiahálózatok működtetése, ezért kell emelni az ún. rendszerhasználati díjon.

Többen is tapasztalhatták, hogy egyik hónapról a másikra jelentősen nőtt a rendszerhasználati díj az áramszámlán. A drágulást alapvetően a fogyasztás alapján fizetendő átviteli díj okozza – számol be a RTL Híradó.

„Az áramellátáshoz szükséges rendszereket, vezetékeket, transzformátorokat fenn kell tartani, karban kell tartani, ott emberek dolgoznak, gépek, eszközök működnek, ezekhez pedig éppúgy energia kell, mint akár itthon működtetni mondjuk egy gázrezsót vagy felkapcsolni a lámpát” – magyarázta a Híradónak Holoda Attila energiapiaci szakértő. Ezeknek a díját fizetjük meg a rendszerhasználati díjban.

„Most azért tapasztaljuk ezt a brutális emelkedést a rendszerhasználati díjban, mert ez egy piaci szolgáltatás, amit ők végeznek, de ugyanúgy a piacról szerzik be hozzá az energiát, és az energia-áremelés őket éppúgy érintette, mint a fogyasztókat érinti” – tette hozzá.

Az áram esetében az Energiahivatal idén nyáron emelte három és félszeresére az átviteli díjat, a gáznál októbertől lesz változás. Körmünket lerágva várjuk, hogy mi lesz még, amiért többet fizethetünk.

Rezsiemelés: figyelj oda a fogyasztásra, ha éjszakai árammal fűtesz

Írta:
Hóvége
-
Áram és gáz - a számla nem kíméli a pénztárcát

Ha nem vagy átlagfogyasztó, nagyon is húsbavágó lesz a számla az új rezsiszabály mellett.

A kormány ígérete szerint az átlagfogyasztók nem fogják megérezni a rezsicsökkentés csökkentését. Nos, sokan az első borsos villanyszámla megérkezése után döbbennek rá, hogy fogyasztásuk nem fér bele az átlagba. Így járt a 24.hu egyik olvasója is, aki éjszakai árammal fűt, és bár egy kisebb, 40 négyzetméteres lakásban él családjával, többet kell fizetnie, mint eddig. Nem is kevéssel.

Így már nem olyan olcsó

Az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár. Nem úgy a nappalinál, ott kevesebb, mint kétszeres árat kell megfizetni az átlagfogyasztás felett. Az MVM díjszabása alapján a nappali áram rezsicsökkentett áron bruttó 36,386 forint/ kWh, viszont az éjszakai áram 22,962 forint kilowattóránként.

Ez azt jelenti, hogy a nappali áram rezsicsökkentett áron majdnem 60%-kal drágább. Ám az átlagfogyasztás felett fizetendő lakossági piaci árnál már megközelíti az éjszakai áram díja a nappaliét, mert a nappali áram lakossági piaci ára bruttó 70,104 forint/kWh, az éjszakai áramé pedig 60,935 forint kilowattóránként.

A lakossági piaci ár tehát nappali áramnál a rezsicsökkentett ár csaknem duplája (1,92-szerese) lett, az éjszakai áramnál viszont 2,65-szörösét kell fizetni. Így lakossági piaci áron már csak 15%-kal olcsóbb az éjszakai áram, nem 60%-kal.

Évi 70 ezerrel nőttek a költségeik

A 24.hu olvasója is jóval magasabb villanyszámlát kap. Elmondta, nem csinálnak nagy meleget, különösebb luxus nélkül élnek a lakásban. Átalánydíjasok, a havi átlagos fogyasztásuk csak a hőtárolós villanykályhára körülbelül 355 kWh/hó. A kályha éjszakai áramról megy, amire külön átlagfogyasztás vonatkozik (havi 210, évi 2523 kilowattóra). Átlagfogyasztással azonban már nem tudják felfűteni a lakást (éves szinten 4260 kWh-t igényel a fűtés náluk).

Augusztus elsejétől tehát az eddigi 8200 forint helyett majdnem 14 000 forintot fizethetnek havonta, és éves szinten közel 70 ezer forinttal kerül többe a fűtés, mint eddig.

Ideje spórolni? Jól látod. Van pár tippünk, hol érdemes kezdeni.

Hiánycikk az árstopos tej, nyomában az olcsó cukor

Írta:
Hóvége
-

Megnőtt a kereslet a hatósági áras termékek iránt, amelyek beszerzése ma már sokszor többe kerül, mint amennyiért el lehet adni – írja a Népszava. Árstopos tejhez jutni már eddig sem volt egyszerű: nemcsak a vásárlók keresik sokszor hiába, a kereskedők sem kapnak belőle eleget (ha kapnak egyáltalán). Nem sokkal jobb a helyzet a többi megstopolt árú terméknél sem.

Mint ismert, a kormány az év végéig kitolta az  élelmiszerár-stopot. Ez azt jelenti, hogy a hét árstopos terméket – a kristálycukrot, a napraforgó étolajat, a BL 55-ös lisztet, a 2,8 százalékos UHT-tejet, a csirkemellet és far-hátat, valamint a sertéscombot – továbbra sem adhatják a boltosok drágában, mint tavaly október 15-én.

Nem jó a kereskedőknek

A hatósági ár bevezetése óta folyamatosan nőtt a kiskereskedelemben az árstopos élelmiszereknek a súlya. Ezeket a kereskedők a fogyasztói árnál drágábban szerzik be, a veszteséget (mert a kormány azt nem kompenzálja) kénytelenek benyelni. A kereskedelmi cégek árbevétel-kiesése egyre nagyobb, és ez már komoly pénzügyi veszteséget is jelent számukra, amit hónapról hónapra görgetnek maguk előtt – mondta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A beszerzési árak a fogyasztói áraknál is gyorsabban emelkednek, márpedig a kereskedelmi cégek legnagyobb költsége a beszerzés. Erre rakódik rá az árstopból fakadó veszteség, és a rezsiárak drasztikus drágulása – magyarázta Vámos. A hatósági árral a kereskedők finoman szólva is ráfaragnak, de a vevők sem mindig járnak jól.

Van, de nincs: hiánycikk az árstopos termék

Már csak azért sem, mert ha három boltba kell menni, mire hatósági áras ezt vagy azt kapunk, akkor már az olcsó nem is olyan olcsó. Annak ellenére, hogy több is üzlet is limitálta az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget, egyre több helyen fordul elő hiány ezekből.

Az sem légből kapott feltételezés, hogy egyes vidéki, kisebb városokban megpróbálják „kijátszani a rendszert”: vagy nem tartják a hatósági áras termékeket, vagy eleve csak annyit rendelnek belőle, amennyi az előírás. Az pedig olyan, mintha nem is lenne, hiszen már boltnyitás után elkapkodják. Egyik olvasónk hasonló tapasztalatait osztotta meg Borsodból, és bár a problémáját jelezte az ismert üzletláncnak, gyakorlatilag közölték vele, hogy nincs mit tenni. Vagyis hiába az árak befagyasztása, így is, úgy is a drágább terméket kell megvennünk – amíg bírja a pénztárcánk.

A kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik, hogy tartanak-e elegendő mennyiséget a termékekből, de ha az élelmiszerfeldolgozók nem tudnak időben szállítani, arra a büntetés sem megoldás. A tej mellett cukorellátási problémák is vannak, és egy időben az étolajjal kapcsolatban is voltak fennakadások. Sőt, ilyen eseti hiányok a jövőben is lesznek – mondta Vámos György.

Ha felülről belenyúlnak, az árszerkezet torzul

Mint írják, a KSH adatai szerint a 2,5%-os UHT-tej literenkénti átlagára augusztusban 281 forint volt, míg a 1,5%-os ESL-tej 380 forintba került (a 1,5 százalékos UHT-tejről nincs hivatalos adat.) Az árstopos csirkemellfilé ára ugyan lényegében változatlan –1690 forint volt a kilónkénti átlag – , ám a tavaly októberben még 740 forintos átlagáron kínált csirkecomb kilójáért augusztusban már 1200 forintot kértek az üzletekben. A bontott csirke kilónkénti ára pedig 785 forintról 1240 forintra nőtt.

A fentiekből látszik, hogy több, az adott kategórián belül magasabb minőséget képviselő termék most sokkal olcsóbb lett, mint az alacsonyabb minőségű. Minél hosszabb ideig tartják az árstopot, annál jobban torzul az árszerkezet, és minél később vezetik ki, annál nagyobb lesz a sokk. Év végéig marad a hatósági ár – jövőre mi lesz?

Végrehajtás: mindenedet elvehetik, az adósságcsapdából nincs kiút

Írta:
Hóvége
-

Megosztó dolog a végrehajtás, de szükséges. Korántsem mindegy, hogy kiket tesznek meg vezetőknek (lásd a végrehajtói kar elnökét, a letartóztatott Schadl Györgyöt), de azon is sok dolog áll vagy bukik, hogy milyen hivatalnokon megy keresztül az ügyünk. A 24.hu egy olyan rendőrtiszt esetéről számolt be, aki még mindig egy 2007-es svájci frank alapú jelzáloghitel következményeit nyögi.

A rendőrtiszt devizahitele miatt került nehéz helyzetbe közel másfél évtizede. Hiába közel 700 ezer forint a bruttó fizetése, mindössze 142,5 ezer forintot kap kézhez – írják.  A nettó bére 460 ezer forint, ebből 315 ezer forintot levonnak, a Magyar Államkincstár pedig utalja a kicsivel több, mint 140 ezret.

Pár tudnivaló arról, hogyan működik a végrehajtás

Azt, hogy egy adós fizetésének hány százaléka vonható el a végrehajtás során, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza. A főszabály szerint ez az arány az adós nettó fizetésének 33%-a (több tartozás esetén 50%-a).  

A végrehajtási törvény lehetőséget ad arra is, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét. Ez egy ’94-es rendelkezés miatt van így, amelynek az volt a célja, hogy a tehetősebb adósoktól gyorsabban megkaphassák a tartozásokat a végrehajtást kérők (például a tartásdíjra jogosultak).

2008 óta nem emelték a nyugdíjminimumot

Ez még ma is 28 500 forint. Az adósnál 2008-ban is ennek ötszöröse, 142,5 ezer forint maradt, meg napjainkban is, de az illetékeseket egy csöppet sem zavarja. Összehasonlításképp, 2008-ban 122 ezer forint volt a nettó átlagkereset, ma a KSH szerint 336 ezer forint.

„Ha a fizetésem felét foglalnák le, akkor látnám értelmét, hogy hajtsak, gürizzek, de így teljesen kilátástalan a helyzetem, nem látom a kiutat ebből” – mondta a rendőrtiszt, aki csak a hozzátartozói segítségével tud megélni. A házát és az autóját már rég elárverezték, de az adósságspirálból nem tud kijönni.

Tíz millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel 2007-ben, amikor még 140 forint volt a svájci frank árfolyama. A hitelválság miatt elszálltak a törlesztő-részletek és amikor 2013-ban 260 forintos árfolyamon forintosították a devizahiteleket, akkor 36 millió forintra hízott a tartozása. Hiába árverezték el a házát 11 millió forintért, húszmillió forint felett maradt az adóssága – magyarázza a lap.

Segítség nincs, csinovnyik annál több.

A rendőr problémájával megkereste választókerülete fideszes képviselőjét. Közbenjárását kérte, hiszen esete nem egyedi, több ezer család lehet hasonló helyzetben. Javasolta, hogy vagy emeljék fel a nyugdíjminimumot, vagy pedig a minimálbér kétszerese alatt ne lehessen végrehajtás alá vonni munkabért. Eddig nem kapott választ.

A 24.hu egy aktív végrehajtó segítségét kérte, hogy átnézze a rendőrtiszt dokumentumait. Kiderült, hogy alapból csak a nettó bére 33%-ára kértek letiltást.

„Látszik, hogy a végrehajtók által alkalmazott letiltásrendelvényben nincs benne a korlátlan levonás automatikus alkalmazása. Szerintem az államkincstár számfejtő programja sem automatikusan alkalmazza. Valószínűsítem, hogy az ottani ügyintéző volt felkészült és szorgalmas. Bepipálta a rögzítéskor. De azért elmondanám, hogy jogszerű a letiltás ilyetén alkalmazása, és mivel a munkáltatók készfizető kezesként felelnek a le nem vont összegekért, ez magyarázhatja, hogy inkább biztosra mennek” – közölte a lappal.

Úgy véli, nagyjából félezer ilyen eset lehet. A lap hiába kereste kérdéseivel a Magyar Államkincstárt és a Igazságügyi Minisztériumot, választ nem kaptak.

Mennyibe kerül évente egy közepes méretű kutya tartása?

Írta:
Hóvége
-

Ha a legszükségesebbeket vesszük, egy kistermetű kijön évi 120 ezerből, de minél nagyobb a „vadállat”, annál többet kell rá költeni. Mutatjuk, mennyi az annyi.

Takarmány

Ez az, amin nem érdemes nagyon sokat spórolni. Félreértés ne essék, nem kell borjúhússal etetni kutyát (persze aki megteheti, hajrá), és tápból sem kötelező a legdrágább, mindenmenteset venni. Egy felsőbb árkategóriás, jó minőségű állateledellel hosszú távon jobban járunk, mint a gyanúsan olcsóval (400 forintért már kenyeret nem veszünk, milyen lehet annyiért egy kiló táp?), mert:

  • megkap mindent a kutya szervezete, amire szüksége van;
  • egy jó, prémium minőségű tápból kevesebb kell egy etetésre, és tovább kitart, mint egy silányabb;
  • a megfelelő táplálással elkerülhetjük a gyakori dokilátogatást.

Megdobja a költségeket, ha az eb allergiás valamire, és speciális étrendet igényel. Alapesetben egy közepes termű kutya éves etetése 127 750 forintba kerül (23 kilós kutya, 250g/nap, 1400Ft/kg áron vásárolt száraztáp).

Rendszeresen képzett kutyáknál ott van még a jutalomfalat. Korábbi cikkünkben írtuk, a lehető legpraktikusabb és legolcsóbb megoldás a kockára vágott párizsi, ez legfeljebb évi 7000 forint.

Kötelező oltások

A veszettség elleni oltás minden évben kötelező a kutyának, rendelője válogatja, hol mennyit kérnek érte. Az árak 6000-9000 forint körül mozognak. Egy veszettség nagy kombinált (veszettség+parvovírus, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás, parainfluenza vírus) kb. 13 000-15 000 forint.

Élősködők

Egy darab bolhairtó nyakörv egy közepes méretű kutyára 9500 forintba kerül. Kettőt elhasználunk egy évben, így jön ki 19 000 forintra – ez a legolcsóbb megoldás. Léteznek pasztillák, amik 3 hónapra nyújtanak védelmet, ez egy ekkora kedvenc esetében 10-11000 forint/darab.

Féreghajtásra évente négyszer van szükség, ez 4×1500, azaz 6000 forint.

Felszerelés

Kutyafekhelyből széles a választék, csak a pénztárcánk szab határt. 7000 forintért már lehet kapni egy alapdarabot, ami kitart 2 évig. Érdemes figyelni az Aldi, Lidl kínálatát, jó áron foghatunk ki nagyobb méretű kutyáknak is megfelelő fekhelyet.

Nem luxi, nem bőr, de jó minőségű nyakörvet M-es/L-es méretben 4000-5000 forintért, nem flancos pórázt pedig 6000 forintért árulnak. Ezekből sem kell minden évben újat venni.

A fekhely, nyakörv, póráz összesen 18 000 forint 2 évre, ez felezve évi 9000 forint.

Mi van a játékkal? Léteznek kifejezetten apportírozáshoz (amikor a kutya visszahozza azt, amit eldobtál) kialakított tárgyak, de mezei ’hozd vissza’ játékra elegendő egy labda/játszó kötél. Strapabíró, kutyáknak gyártott labdát 2500 forintért lehet venni, és ha nem hagyjátok el, 2 évet simán kibír ez is.

A kötél megvan 1400 forintból, de ez gyorsabban elhasználódik, főleg, ha kint dobáljuk (ez évi 2 darab).

Eggyel magasabb árkategória a frizbi. Nem nélkülözhetetlen, viszont ha már veszünk, vegyünk minőségit. Legyen rugalmas anyagú (gondoljunk a fogakra!), jól megfogható, és repüljön hosszan: ilyen tulajdonságokkal ez 4000 forintba kerül.

Szóval játék: számoljunk évi 3000 forinttal, ennyiből már jók vagyunk.

Állatorvos

Ahogy korábban írtuk, teljesen kiszámíthatatlan. Lakásbiztosításokban lehet kisállat-biztosítás, ennek érdemes utánajárni, pláne fiatalabb kutyák esetében (van, ahol 7 évesnél idősebb állatra nem lehet megkötni).

Összegzés

A fentiek alapján évente kb. 180 ezerről (176 750 forint) indul egy közepes méretű kutya tartása, a mostani árakon számítva. Ez nem olcsó, akinek nincs rá ennyi, az inkább tartson kevésbé költséges hobbiállatot!

Októbertől még drágább a már most aranyárú kenyér

Írta:
Hóvége
-

Magyarországon mérték az unió legmagasabb élelmiszer-inflációját augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest: a kenyér, a hús, a sajt és számos alapvető élelmiszer nálunk drágult a legjobban – számol be az RTL Híradó. Míg az EU-ban 18%-kal drágult a kenyér egy év alatt, addig nálunk 65,5%-kal. És ez még nem a vége.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az RTL-nek elmondta: a magyar kenyérárak jóval alacsonyabbak voltak egy éve, mint a környező országokban, és  még ezzel a drágulási ütemmel sem zárkóztak fel a német vagy az osztrák szintre. Szerinte azért ennyi a kenyér ára, mert az elmúlt egy évben minden drágult.

Közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak, nagy mértékben nőttek az energiaárak, a bérek, illetve a logisztikai költségek – sorolta. Septe úgy tudja, a lisztáremelkedés még nem állt meg, októberben újabb emelést terveznek a malomipari vállalatok.

A Portfolio.hu elemzője, Hornyák József szerint több kormányzati intézkedés is növelte a drágulást.  Ilyen pl. a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó, illetve az árstop. A különadóból fakadó terheket a vállalatok igyekeznek áthárítani a lakosságra, míg a nem hatósági áras termékek ára azért is emelkedhet, hogy kompenzálja az árstop miatti veszteségeket. Ezek miatt is Európa-rekord a magyar drágulás.

A brutális áremelkedések mellett nem egyszerű kijönni a pénzünkből. Itt írtunk arról, hogyan spórolhatsz, ebben a cikkünkben pedig mutatunk receptet, ha végleg búcsút mondanál a bolti kenyérnek.

Trükköznek a kisboltok a hatósági áras termékekkel?

Írta:
Hóvége
-

Olvasónk azzal fordult hozzánk, hogy hiába keresi Borsod megye egyik kisvárosi Coop üzletében a hatósági áras tejet, hetek óta nem lehet kapni. Az üzletlánc szerint azért nincs, mert gyorsan elfogy. Na de ennyire és mindig?

Mint ismert, a kormány az év végéig kitolta a már többször hosszabbított élelmiszerár-stopot. Ez azt jelenti, hogy a hét árstopos terméket – köztük az 2,8% zsírtartalmú UHT tejet – továbbra sem adhatják az üzletek drágában, mint tavaly október 15-én. Korábban már írtunk arról, hogy a hatósági áras tartós tej hiánycikknek számít, több vidéki településen és a fővárosban sem egyszerű hozzájutni. Ebben a kisvárosban is ez a helyzet.

Hiányzik az olcsó tej a kisvárosiaknak

A kisvárosban, aminek nevét olvasónk kérésére nem közöljük, két Coop található. Olvasónk megelégelte, hogy az általa felkeresettben már egy ideje (napok sőt, nem túlzás azt mondani, hogy hetek – így fogalmazott) nem tud az ártopos tejből venni, ezért panaszt írt a Coopnak. Az e-mailben kifogásolta, hogy nincs a termékből, és arra is rákérdezett, miért nem lehet 300 forint alatt kapni UHT tejet egyik helyi üzletükben sem. Mint írja, a „lakosok felháborodása ellenére” sincs olcsóbb. Olvasónk szerette volna megtudni, mi ennek az oka, és azt, hogy mikor fogják orvosolni a problémát.

A kereskedők ráfizetnek, nem éri meg

Boltonként eltér, mennyi volt tavaly októberben a 2,8%-os UHT tej ára. A nagyobb üzletláncokban, hipermarketekben nagy valószínűséggel olcsóbban adták, mint a vidéki kisboltokban. Így fordulhat elő az, hogy míg a multi 209 forintért árulja a terméket, addig egy kistelepülés sarki ábécéje 270 forintért. Tegyük hozzá, ennél a beszerzési ár – az élelmiszeripar átadási ára – jóval magasabb, az ebből fakadó veszteséget pedig a kormány nem téríti meg a kereskedőnek. Röviden, az üzleteknek egyáltalán nem éri meg árulni a hatósági áras termékeket. Ettől függetlenül kötelező.

A pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Visszatérve a kisvárosi Coopra: az üzletlánc azt válaszolta olvasónknak, hogy az előírásoknak megfelelően értékesítik az árstopos termékeket. Ha nincs a hatósági áras 2,8%-os UHT tejből, akkor azért nincs, mert elkapkodják, akárcsak más üzletekben. Hozzátették, hogy náluk tavaly októberben 269 forint volt a legolcsóbb 2,8%-os tartós tej, ezt most is ennyiért árulják.

Az üzletlánc ugyanakkor elismeri, hogy egyre növekvő veszteségeik miatt nem tudják teljesíteni a teljes vásárlói igényt. Ez nagyjából ennyit tesz, hiába keresik sokan pl. a hatósági áras tejet, a boltnak nem éri meg az előírtnál többet árusítani. Ha rosszhiszeműek lennénk, akkor az üres polcok, a felháborodott lakosok miatt arra köveztethetnénk, hogy nem gyorsan fogy a termék, hanem egyszerűen nincs is. De nem vagyunk.

A valóság az, hogy 269 forintnál nincs olcsóbb tej a településen. Abból is olyan kevés van, hogy olyan, mintha nem lenne. A hatósági árral gyakorlatilag kitörülhetjük, hiszen minden más termék ára folyamatosan és egyre durvábban emelkedik.

Vigyázz, kész, időutazz!

Árstop ide, árstop oda, olcsóbban sehogy sem jövünk ki. Mert vagy már kora reggel sorban állunk, és remegve várjuk az árut, mint nagyanyáink a szocializmus derekán, vagy megvesszük, ami marad: a drágábbat.

1...454455456...500455. oldal a 500-ból
Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat
Mivel kapcsolatban szeretnéd a tanácsunkat kérni?
Nyugdíj Munkaügyek Támogatás Család Lakhatás Egészségügy Szociális segítségnyújtás Tájékoztatás Jogi tanácsadás Egyéb