Egy olvasónk írt levelet Ügyfélszolgálatunkra tartási szerződés érvénytelensége ügyében. Mi lehet a megoldás, ha valakinek szabályos eltartási szerződése van, a rokonok mégis megtámadják utólag? Jogászunk, Dr. Kajó Cecília válaszolja meg a kérdést.

A szabályos tartási szerződés

Olvasónk az alábbi helyzettel találta szemben magát. Tartási szerződése volt egy idős nénivel, akit éveken át gondozott. A néninek nem volt nagy családja, csak egy unokája, aki az évek alatt nem látogatta a nénit. Emiatt kötött eltartási szerződést gondozójával – vagyis kérdezőnkkel – amiről egyébként az unoka tudott. 

A néni tavaly elhunyt és megjelent az unoka, hogy követelje az örökség ráeső részét. Az örökség tárgya egy lakás, amit a gondozóra hagyott.

A tartási szerződés középpontjában a személyes és fizikai gondoskodás áll. Ebben az esetben a tartásra kötelezett közvetlenül biztosítja az időskorú fél mindennapi szükségleteit: gondoskodik a megfelelő lakhatásról, az élelmezésről, a tiszta ruházatról, betegség vagy elesettség esetén az ápolásról és a gyógyíttatásról, végül pedig a méltóságos temetésről.

Ez a viszony rendkívül szigorú bizalmi jellegű, ami azt jelenti, hogy a feladatokat csak személyesen lehet ellátni és igénybe venni. Az eltartó nem passzolhatja le a munkát egy harmadik, idegen személynek, és az eltartott sem kérheti, hogy a gondozást átmenetileg valaki más kapja meg helyette. Mivel a mindennapi életvitel megosztásáról van szó, a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a szerződésben a felek a lehető legrészletesebben rögzítsenek minden apró részletet és elvárást.

Miért nem ugyanaz, mint az életjáradéki szerződés?

Mit tehet a kérdező ebben a helyzetben?

Dr. Kajó Cecília az esettel kapcsolatban elmondta, hogy az első fontos tudnivaló az, hogy amennyiben a tartási szerződés megkötése és a haláleset között kevesebb mint két év telt el, akkor az örökös követelheti a kötelesrészt bíróság előtt. 

Mivel a kérdező esetében egy év telt el, így az unoka jogszerűen előállhat ezzel a követelésével, hogy igényt tart az örökség egy részére. Itt az örökség tárgya egy lakás, így az őt illető pontos összeg az ingatlan forgalmi értékéből adódik. Ezt nem a felek saccolják meg, hanem egy hivatalos adó- és értékbizonyítványban vagy ingatlanforgalmi értékbecslő szakember által kiállított szakvéleménnyel kell alátámasztani. 

Jogászunk elmondta, hogy a kérdező számolhat vele, hogy az unokának valamennyi összeget majd fizetnie kell (a perköltségen, ügyvédi költségen felül) – ha az ellene bírósági pert indít. Amennyiben az unoka által kért összeg reálisnak tűnik az ingatlan értékéhez képest, akkor célszerű előzetesen egyezséget kötni és kifizetni az unokának, mert így elkerülhető a későbbi perköltség. 

A helyzetben az lehet kockázatos, hogy a kérdező kivárja-e, hogy esetleg perel-e az unoka vagy megérheti inkább tárgyalni az unokával és egyezséget kötni. Ilyen esetben mindenképpen célszerű saját ügyvédet megbízni.

A tartási szerződés érvénytelensége

Mivel a törvény kiemelten védi a kiszolgáltatott felet – azaz, akit gondoznak – a szerződés azonnal érvénytelenné válik, ha bizonyítható, hogy az eltartott a megkötéskor már végstádiumú, halálos beteg volt, vagy demencia és egyéb szellemi leépülés miatt nem volt birtokában a döntéséhez szükséges belátási képességnek. Szintén érvénytelen a megállapodás, ha a felek csak a törvényes örökösök kijátszására, színlelt módon kötötték meg azt, és az eltartónak valójában sosem állt szándékában tényleges gondozást nyújtani.

A tartalmi feltételek mellett a formai és etikai szabályok megsértése is érvénytelenséget von maga után. Ingatlan átruházása esetén a szerződés kötelezően ügyvédi ellenjegyzést vagy közjegyzői okiratot igényel, így a sima magánokiratok jogilag hatástalanok. Ugyancsak megtámadható a dokumentum, ha az eltartó kényszerrel, fenyegetéssel vagy tudatos megtévesztéssel vette rá az időset az aláírásra, illetve ha a nyújtott minimális szolgáltatás és az átruházott vagyon között feltűnő, uzsorás jellegű értékaránytalanság áll fenn. Fontos azonban elkülöníteni az érvénytelenséget a szerződésszegéstől: ha az eltartó később egyszerűen elhanyagolja a feladatát, az eltartott nem érvénytelenítést, hanem a szerződés bírósági megszüntetését vagy életjáradékká alakítását kérheti.

Maradt még kérdésed? Ügyfélszolgálatunkon kollégáink két munkanapon belül segítenek eligazodni a helyzettel kapcsolatban!