Mikor és ki fizeti a közjegyzői díjat? Itt a friss, 2025-ös díjtáblázat, nem semmi számok
A közjegyzői díjat általában az fizeti, aki a közjegyzői eljárást kezdeményezi, azonban az eljárás típusától függően ez változhat. Hagyatéki eljárás esetén az örökösök, hitelesítések, okiratok készítésekor az ügyfél állja a cechet, de pl. végrehajtásnál már más szabályok érvényesülhetnek. Mikor lehet még dolgunk közjegyzővel, és úgy egyáltalán, miért van rá szükség? Milyen feladatai vannak? Ki fizeti a közjegyzői díjat? Válaszolunk.
A közjegyző jogi szakember, aki okiratokat készít és nemperes eljárásokat is lebonyolíthat. Főbb feladatai az iratok hitelesítése, másolatok és bizonyítványok kiadása, értékek megőrzése. Közjegyző kezeli a hagyatéki ügyeket, fizetési meghagyásokat, és élettársi kapcsolatokat is bejegyezhet vagy megszüntet. Ingatlanügyekben is közreműködnek: segítenek adásvételi, bérleti szerződések, lakáshitel- vagy ajándékozási szerződések hitelesítésében.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy öröklés esetén mikor kell, illetve mikor nem kell illetéket fizetni. Ennek kapcsán hívta fel Olvasónk a figyelmet a jelentősen megemelkedett közjegyzői díjakra. Igaz, hogy bizonyos esetékben az örökösöknek nem kell semmilyen illetékkel bajlódniuk, viszont közjegyzőre továbbra is szükségük van, akit ugyancsak ki kell fizetniük. Tegyük hozzá, nem lehetnek eltérések a közjegyzők között, a díjszabásról jogszabály rendelkezik.
Fizetünk, de mi után?
A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll. A költségtérítés szintén két részből tevődik össze: a költségátalányból, amely általában a munkadíj 40%-a, és a készkiadásokból, amelyek az eljárással kapcsolatban igazoltan felmerülő költségeket fedezik. Ilyenek lehetnek az utazási, tolmácsolási vagy postaköltségek. A díj mértékét általában az ügy értéke határozza meg, de ha ez nem állapítható meg, akkor az ügyintézésre fordított idő alapján számolják ki.
Ki fizeti a közjegyzői díjat és mennyivel számoljunk?
A munkadíjak:
- 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft
- 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
- 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6 700 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
- 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8 200 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
- 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 200 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
- 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;
- 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561 200 Ft és 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a;
- 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 161 200 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a; de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.
Ha az eljárás nem a hivatalos helyszínen zajlik, 50%-os felárral kell számolni, míg munkaidőn kívül, hétvégén vagy pihenőnapon dupla díjat kell fizetni. Az emelt költséget az a fél viseli, aki a különleges eljárást kéri, így ha a bank ragaszkodik a fiókban történő eljáráshoz, a többletdíj őt terheli.
