13 szakember üzent az új kormánynak: súlyos gondok vannak a gyermekvédelemben
Tizenhárom, gyermekvédelemmel és ifjúságpolitikával foglalkozó szakember nyílt levélben fordult az új kormányhoz, amelyben a gyermekügy és az ifjúságügy átfogó, összehangolt kezelését sürgetik. Az egyetemi tanárokból, kutatókból, pszichológusokból és pedagógusokból álló szerzői kör szerint a jelenlegi kormányzati struktúra nem tükrözi megfelelően a fiatalokat érintő problémák összetettségét.
A „Ki őrzi a grundot?” címet viselő levél szerint az április 12-i országgyűlési választások egyik legfontosabb társadalmi üzenete az volt, hogy a gyermekvédelem válsága és a fiatal generációk bizonytalan jövője kiemelt figyelmet igényel. A szerzők úgy fogalmaztak: a korábbi rendszer „leginkább sújtott kárvallottai” a veszélyeztetett gyerekek és a jövőjüktől megfosztott fiatalok voltak. Hangsúlyozták, hogy a két terület valójában szorosan összefügg, ezért nem kezelhető különálló szakpolitikaként.
A levél aláírói szerint komoly problémát jelent a gyermekvédelem és a gyermekügy „mesterséges szétválasztása”. Úgy vélik, a fiatalok élethelyzeteit egyszerre alakítják a családi, szociális, oktatási és egészségügyi körülmények, ezért a problémák sem értelmezhetők elszigetelten. „Ugyanarról a gyerekről beszélünk: aki egyik élethelyzetében veszélyeztetett, másikban tehetséges, a harmadikban tartalmas szabadidős tevékenységet igényel” – írták a levél szerzői. Hozzátették: a gyermekvédelemben megjelenő problémák gyökerei sok esetben a családi háttérben, a közoktatásban, a kortárs közösségekben vagy éppen a szociális ellátórendszer hiányosságaiban keresendők.
Külön kitértek az ifjúságügy helyzetére is. A szakemberek szerint az elmúlt években a kormányzat elsősorban családpolitikai kérdésként tekintett a fiatalokra, miközben háttérbe szorult az önálló ifjúságpolitikai gondolkodás. Kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy továbbra sincs önálló ifjúsági törvény Magyarországon, noha ennek szükségességét a szakma régóta hangsúlyozza.
A levél szerint különösen sérülékeny csoportot alkotnak azok a fiatalok, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, így az intézményrendszer számára sokszor láthatatlanok maradnak. A szerzők arra figyelmeztettek, hogy a fiatalok felnőtté válása ma egyre inkább bizonytalan, átmeneti élethelyzetekkel tarkított folyamat, amelyre a jelenlegi struktúrák nincsenek felkészülve.
Ifjúságügyi kérdésekben is fordulhatsz a Hóvége ügyfélszolgálatához, gyorsan és ingyenesen válaszolunk.
A szakértők egy olyan, megfelelő jogosítványokkal rendelkező, több ágazatot összefogó gyermek- és ifjúságügyi rendszer kialakítását javasolják, amely képes koordinálni az oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális területek munkáját. A nyílt levelet azzal zárták: „Nem lehet új Magyarország eredményes gyermek- és ifjúságügy nélkül!”
A levél aláírói:
- Nagy Ádám egyetemi tanár, tanulás- és ifjúságkutató
- Bíró Endre ügyvéd, címzetes egyetemi tanár
- Fazekas Anna ifjúságkutató, szociológus, adjunktus
- Fábry Béla pedagógus
- Fekete Mariann ifjúságkutató szociológus, habilitált egyetemi docens
- Flach Richárd, pedagógiai szakpszichológus
- Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus
- Horváth Ágnes nyugalmazott főiskolai tanár
- Makai Éva nyugalmazott főiskolai tanár
- Szalóki Viktor politológus
- Torbó Annamária médiakutató, egyetemi adjunktus
- Tóth Péter szociológus, egyetemi docens
- Trencsényi László címzetes egyetemi tanár
