Átmeneti fizetési problémák bárki életében adódhatnak. Előfordul, hogy ez az átmeneti időszak hosszabb, mint számítottuk, és mire rendezni tudnánk a tartozásainkat, addigra már a végrehajtó kopogtat. Közismert, hogy a tartozásoknak van elévülési idejük. Nem mindegy azonban, hogy egy be nem fizetett telefonszámláról vagy egy vízdíjról van-e szó, mert az elévülés nem ugyanannyi idő után következik be. De mit is jelent az elévülés pontosan? Milyen szabályok vonatkoznak a különböző szolgáltatásokra, hogyan kezeljük a helyzetet? Mikor évül el egy tartozás? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Egy követeléskezeléssel foglalkozó cég több mint ötszázezer, 2023-ban Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az adatok szerint a magyar lakosság 43,2 százaléka telekommunikációs szolgáltatóknak, 38,6 százaléka bankoknak, 17,6 százaléka közüzemi szolgáltatóknak és 0,6 százaléka pedig egyéb szervezeteknek tartozik. Érdemes-e arra várni, hogy majd a tartozás elévülése megoldja minden gondunkat? Határozottan nem! Mint arra felhívták a figyelmet, minél később kezd neki az adós egy tartozás törlesztésének, annál nagyobb terhet jelent számára.
Ha például egy 100 ezer forintos banki tartozást veszünk, amely évente 10% körüli késedelmi kamattal gyarapszik, úgy akár 80 ezer forintos egyéb, a követeléskezelőnél is jelentkező költséggel lehet számolni egy éves késedelem esetén. A halogatás tehát nem megoldás, rengeteg kellemetlenséget spórolhatunk meg, ha időben megtesszük a szükséges lépéseket. (Később kifejtjük.)
Tartalom
Mikor évül el egy tartozás?
Az elévülés lényege, hogy idő múlásává behajthatatlanná válik a pénzbeli vagy más követelés. A leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik. Ezzel szemben
az elévülés a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Az elévült követelés úgynevezett természetes kötelemként él tovább.
Mi a követelés?
A követelés egy számviteli fogalom, ami jogszerű fizetési igényeket takar. Ezen igények valamilyen szerződéses kötelemből erednek, rendszerint gazdasági tevékenység (értékesítés, szolgáltatás), kölcsön vagy előleg adásából.
A főszabály szerint – amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik – a követelések 5 év alatt évülnek el, de ettől eltérő elévülési idők is vannak.
- Kölcsönszerződések: (ide tartozik a hitelkártya is): 5 év
- Telefonszámla tartozások: 1 év
- Internet előfizetésekből eredő tartozások: 1 év
- Elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésből eredő polgári jogi igények: 1 év
- Parkolási pótdíj (bírság): 1 év
- Közüzemi tartozások (pl. gáz és villany): 3 év
- Adótartozás: Általánosságban 4 év és 6 hónap. Alapesetben az adótartozás annak az évnek az utolsó napjától számított 4 évet követően évül el, amikor azt bevallottuk vagy azt nálunk jogerősen megállapították. Ez pedig fél évvel meghosszabbodik, amennyiben az adóhivatal végrehajtási eljárást indított (végrehajtási cselekményt foganatosított pl.: incasso, bér letiltás, ingó/ingatlan foglalás stb.) ellenünk. Mivel az esetek legnagyobb részében ez megtörténik, ezért jelenthetjük ki általánosan, hogy 4 és fél év után évül el az adótartozás.
- Végrehajtás alatt álló ügyekben a végrehajtási jog elévülésének ideje megegyezik a követelés (tartozás) elévülésének idejével.
Vannak olyan igények is, amelyek nem évülnek el. Ilyenek például a tulajdoni igények, amelyek elévülését törvény zárja ki. Lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben, de elévülést kizáró megállapodást nem lehet kötni.
A banki tartozásokról
A banki tartozásokról érdemes tudni, hogy az 5 év elévülési idő a tartozás esedékessé válásától indul, azaz attól az időponttól, amikor a bank felmondja a hitelszerződést. Korábban előfordult, hogy nemfizetés esetén egy bank 5-6 évig sem mondta fel az adott szerződést. Ebben az esetben nem mondhatjuk, hogy ez a tartozás vagy ennek a tartozásnak a jogi érvényesíthetősége elévült volna, hiszen el se indult még az elévülési idő, mert nem vált esedékessé a tartozás.
Esedékessé tehát a hitelszerződés felmondásával válik a tartozás, ekkor indul el az elévülési folyamat. Ha ezt a folyamatot 5 éven keresztül nem szakítja meg semmi, akkor elévült az ügy.
Bizonyos események megszakíthatják az elévülési időt. Ilyenkor (a megszakítás időpontjától) az elévülési idő újrakezdődik. Tudni kell, hogy a vonatkozó törvény 2014-ben megváltozott. 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk., ha ezen időpont előtt kötöttünk hitelszerződést, akkor még a régi, ha utána, akkor az új Ptk. szabályai vonatkoznak rá.
Elévülés a banki tartozásoknál
A régi Ptk. szerint 3 esemény tudja megszakítani az elévülést:
- A fizetés. Ha a felmondott tartozásba belefizetünk bármikor bármekkora összeget, akkor ezzel az elévülési időt megszakítjuk, és így újra kezdődik az elévülési idő.
- Ha jogi eljárást indítanak az ügyben.
- Egy tértivevényes felszólító levél. Ha kiküldenek egy tértivevényes felszólító levelet és tértivevénnyel tudják igazolni ennek az átvételét vagy át nem vételét, akkor ez is megszakítja az elévülést. Itt fontos megjegyezni, hogy hiába nem veszünk át egy tértivevényes levelet, a kézbesítési vélelem miatt az a 2. kézbesítési kísérletet követő 5. napon átvettnek minősül.
Az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja,
- ha az adós akár 1 Ft-ot befizet a tartozásába, vagy
- ha valamilyen jogi eljárást kezdeményez a hitelező a tartozás behajtására.
- Ami változott: az elévülést nem szakítja meg, ha tértivevényes felszólító levelet küld ki a pénzintézet.
Az elévülést megszakíthatja bármely végrehajtási cselekmény, amely a követelés behajtására irányul.
Ez azt jelenti, ha fizetési felszólítást küldenek, letiltást, azonnali beszedési megbízást rendelnek el, végrehajtási jogot jegyeztetnek be, vagy bármilyen helyszíni eljárás kezdeményeznek stb., akkor az elévülési idő számlálása „újraindul”. Ezeket a cselekményeket kezdeményezheti a végrehajtást kérő, a bíróság vagy a végrehajtó is. Ilyen esetekben az elévülési idő pl. attól az időponttól számítódik, amikor az utolsó fizetési felszólítás érkezett.
Másként megfogalmazva:
A fizetési felszólítás nem minden esetben szakítja meg az elévülést. Az új Ptk. alapján a felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Azonban a 2014. március 15. előtt felvett kölcsönök, tartozások esetében ez nem így van, gyakorlatilag korlátlan ideig lehet az elévülést „tologatni”. Egyébként a mai napig a legtöbb problémás adósság ebbe a kategóriába, a régi Ptk. hatálya alá tartozik, ahol az elévülést megszakítja a fizetési felszólítás is.
Mikor évül egy tartozás? Az elévült tartozás nem szűnik meg
A végrehajtás a tartozások behajtásának egyik legerősebb jogi eszköze, amely során a hitelező bírósági határozat alapján lefoglalhatja az adós vagyonát, bankszámláját vagy jövedelmét. A végrehajtást általában akkor kezdeményezik, ha az adós hosszabb ideje nem tud fizetni, és a hitelező bírósághoz fordul.
A végrehajtás megszüntethető, ha bebizonyosodik, hogy a tartozás elévült. Ebben az esetben az adósnak kérelmeznie kell a bíróságnál a végrehajtás megszüntetését. Az elévülés tényének bizonyítása azonban az adós feladata, és sokszor bonyolult eljárást jelent, mivel a hitelező bizonyos cselekményei megszakíthatják az elévülést. Például egy hivatalos fizetési felszólítás vagy bármilyen kommunikáció a tartozás rendezésére vonatkozóan újraindítja az elévülési időt.
A követeléskezelők (végrehajtók) gyakran vásárolnak meg lejárt (elévült) tartozásokat. Teljesen szokványos, hogy az elévült tartozást el akarják ismertetni a kötelezettel, mert ha ezt elérik, akkor elévülési idő után is köteles lesz megtéríteni a tartozást. Vagyis fizetési felszólítást az elévülés után is kaphatnak az adósok, mert a tartozás ugyan elévült, de nem szűnt meg.
A tartozást a végrehajtási eljárás során állami közreműködés útján kényszerítik ki. A (tartozás) követelése és a végrehajtási jog együtt évül el. Ahogy írtuk, az elévülést azonban megszakíthatja bármely végrehajtási cselekmény, amely a követelés behajtására irányul. Ez azt jelenti, ha fizetési felszólítást küldenek, letiltást, azonnali beszedési megbízást rendelnek el, végrehajtási jogot jegyeztetnek be, vagy bármilyen helyszíni eljárás kezdeményeznek stb., akkor az elévülési idő számlálása „újraindul”.
Ezeket a cselekményeket kezdeményezheti a végrehajtást kérő, a bíróság vagy a végrehajtó is. Ilyen esetekben az elévülési idő pl. attól az időponttól számítódik, amikor az utolsó fizetési felszólítás érkezett.
Végrehajtás megszüntetése elévülés miatt
Ha az elévülési időre hivatkozva a bíróságnak jelezzük, hogy a követelés elévült, akkor a végrehajtó (bíróság) felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy a követelés még fennáll és a végrehajtási költségek még nincsenek befizetve, akkor az eljárás folytatódik. Ebben az esetben az adós (ha nem ért egyet) elévülés iránt pert indíthat, így a bíróság fog dönteni, hogy a követelés elévült-e már.
A végrehajtási eljárás csak akkor fog befejeződni, ha jogerős bírósági ítélet születik az elévülés miatt.
Ha a jogerős ítélet előtt (úgy, hogy az ügy egyébként már elévült) mi mégis befizetünk egy bizonyos pénzösszeget (az egész tartozást, vagy a tartozás egy részét), akkor azt már nem fogjuk visszakapni. Ugyanis a végrehajtást kérő részéről a behajtott pénzösszeg nem számít jogalap nélküli gazdagodásnak a jogerős ítélet előtt, csak utána.
Tanácsok
Ha régebbi tartozást követelnek rajtunk, akkor nézzünk utána az elévülési időnek. Annak is utána kell járnunk, hogy mikor kötöttük a szerződést. Derítsük ki, hogy felmerül-e valamely elévülést megszakító körülmény. Ha minden szükséges információt megszereztünk, akkor gondoljuk át, hogy a követelés elévült-e vagy sem.
Ha kifizetjük a korábbi tartozást, akkor azt utólag már nem tudjuk visszakövetelni akkor sem, ha az már elévült. Ha már követeléskezelő céghez került a tartozás és az fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi, akkor hivatkoznunk kell az elévülésre. Ha nem tesszük meg, a tartozás végrehajthatóvá válik akár elévült, akár nem. A bíróság sem vizsgálja az elévülést, erre minden esetben nekünk kell hivatkozni.
Ha egy tartozás jogalapjával, törlésével vagy bármilyen más részletével kapcsolatban nem tudunk a vállalkozással megegyezni, akkor a Budapesti Békéltető Testületnél kell kérelmezni az ügy kivizsgálását. Ha a pénzügyi fogyasztói szerződést érintő jogvitáról van szó, és a pénzügyi szolgáltató még nem fordult bírósághoz, de például felszólító levelet küld, akkor tegyünk panaszt nála. Ha ezt elutasítja, vagy nem ad egyértelmű választ a követelés elévüléséről, forduljunk az elévülés elismerése, és az ügy lezárása érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez.
Mikor évül el egy tartozás? Adósság öröklése
Sokan nem tudják, de a tartozások örökölhetők. Ha valaki elhalálozik, a hagyatéki eljárás során az örökösök megkapják az elhunyt vagyonát, de ugyanakkor az adósságokat is. Azonban van egy fontos szabály: az örökösök csak az örökölt vagyon mértékéig felelnek a tartozásokért. Ha az örökségből származó vagyon nem elég a tartozások kiegyenlítésére, a fennmaradó adósság nem terheli az örököst.
Mindent vagy semmit: tartozás öröklése
A jogszabály szerint az örökös nemcsak a vagyont, hanem minden fennálló tartozást is örököl. Halál esetén az önkormányzat elindítja a hagyatéki eljárást, amelyben minden vagyont felkutatnak. Ide tartozik az ingatlan, ingóság és a nem személyhez kötött vagyoni értékű jog. A vagyon mellett leltárba veszik a hitelezőket és tartozásokat is, amelyeket az elhunyt az élete során halmozott fel.
Az örökösnek kötelezettsége az illő eltemetésről gondoskodni, illetve a hagyatéki eljárás közjegyzői díját kifizetni, de az örökséget – főként, ha tartozásról van szó – nem köteles elfogadni. Az örökös dönthet úgy is, hogy visszautasítja az örökséget, vagyis a tartozást.
Az örökös a hagyaték egészét örökli
Legyen az vagyon, vagy tartozás, vagy mindkettő egyszerre. Ha lemond a tartozásról, akkor le kell mondania a vagyonról is. Ha például a hagyaték része egy 35.000 millió forintos ház, amelyen 40.000 millió forint tartozás van, akkor dönthet úgy az örökös, hogy visszautasítja az örökséget és vele együtt a tartozást is.
Nagyon fontos viszont tisztában lenni azzal, hogy az adósság az örökös további egyenesági rokonaira, így például a kiskorú gyermekre száll át. Kiskorú gyermek csak a gyámügyi osztály hozzájárulásával utasíthatja vissza az örökséget. Abban az esetben viszont, ha minden örökös lemond az örökségről – vagyis a tartozásról -, akkor az adósság végül a Magyar Államra száll.
Milyen adósságot lehet örökölni?
Bármilyet.
- lakáshitel
- jelzáloghitel
- személyi kölcsön
- gyorskölcsön
- autóhitel
- kihasznált hitelkártya hitelkeret
- kihasznált folyószámla-hitelkeret
- adóstárs és kezesség
Ha az örökös nem utasítja vissza az örökséget, akkor a következőket teheti:
- Az örökölt vagyonból törleszthető vagy fizethető vissza egyben a tartozás.
- Mivel az örökös a hagyaték tárgyaival (lakás, autó) és annak hasznaival (bérleti díj) felel a hiteltartozásért, még dönthet úgy, hogy saját pénzből kifizeti a tartozást vagy például eladja a lakást és abból törleszt.
- A bank, a közszolgáltató, stb. és az örökös új feltételekkel kötnek egy új megállapodást a hitel vagy a tartozás visszafizetésére.
Adósságrendezés
Az önkormányzatok Magyarországon többféle – településenként eltérő – módon is segíthetik az adósságrendezést, különösen a helyi szociális szolgálatokon keresztül. Ezek a szolgáltatások lehetőséget nyújtanak azoknak a lakosoknak, akik közüzemi vagy egyéb tartozásokkal küzdenek, hogy rendezzék adósságaikat, és elkerüljék a kilakoltatást vagy a szolgáltatások megszüntetését. Összességében elmondható, hogy általában akkor van ingyenes tanácsadás az önkormányzatokon keresztül jellemzően a Gyermekjóléti Központokban (Családsegítőkben), ha egyidejűleg valamiféle adósságrendezési, hátralékkezelési támogatás is igényelhető.
Fontos, hogy az adósságrendezést igénylők előzetesen együttműködjenek a helyi Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal. Segítenek a szükséges lépések megtételében és a támogatási kérelem kitöltésében. Az önkormányzati támogatás így nemcsak pénzügyi segítséget nyújt, hanem tanácsadással és folyamatos támogatással is hozzájárul a tartozások rendezéséhez és a lakhatás megőrzéséhez. Természetesen az adott település anyagi helyzete befolyásolja, hogy éppen mennyire elérhető az adósságrendezési segítség. A segítség elérhetőségéről érdemes tájékozódni a településünk önkormányzatánál személyesen vagy telefonon, esetleg az önkormányzat hivatalos honlapján.
Elindult a Hóvége ügyfélszolgálata: kérj segítséget, tanácsot online! Két nap alatt érdemi választ kapsz.
