Jól fizet, de az egészséged láthatja kárát – ennyiszer adhatsz plazmát biztonsággal

Egyre többen tekintenek a plazmaadásra úgy, mint könnyű mellékkeresetre, pedig nem mindegy, milyen gyakran ülsz be a székbe. A szakértők szerint a plazma adás veszélyes lehet akkor, ha valaki túlzásba viszi vagy felkészületlenül érkezik. Cikkünkben mutatjuk, hogy mennyi a biztonságos határ, és mire érdemes figyelni.

Mi is az a vérplazma valójában?

A plazma a vérünk halványsárga, folyékony alkotórésze, ami a teljes vérmennyiség nagyjából felét teszi ki. Túlnyomó része víz, emellett fehérjéket, ásványi anyagokat és hormonokat is tartalmaz. Pont a magas fehérjetartalma miatt fontos, hiszen ezek a fehérjék kulcsszerepet játszanak az immunrendszer egészséges működésében és abban, hogy a szervezet ellen tudjon állni a fertőzéseknek. A belőle készülő gyógyszerek pedig komoly betegségek tucatjainál jelentenek segítséget.

Hogyan zajlik egyáltalán a plazmaadás?

Kétféleképpen segíthetsz a vérplazmáddal. Az egyik a teljes véradás, amikor egy könyökhajlati vénából 4-4,5 deciliternyi vért vesznek le, sejtekkel együtt. Ez jelentősen megterheli a szervezetet, ezért lehet évente csak három-négy alkalommal vért adni.

A másik út a tényleges plazmaadás, ami egészen más elven működik. Itt egy géphez kötött tűn keresztül kis adagokban veszik le a vért, a gép kiszűri belőle a plazmát egy steril zsákba, a vörösvérsejteket és a többi alakos elemet pedig visszakapod. Emiatt ez a folyamat látszólag kevésbé terheli a testet, az így nyert plazmából pedig nem transzfúzió, hanem gyógyszer készül a vérzékeny betegeknek.

A plazmaadás szabályai: kinek és milyen gyakran?

Mivel a plazmaadás a szervezet számára kevésbé megerőltető, sokkal sűrűbben, akár 72 óránként is lehetséges. Pont ez a gyakoriság az egyik pont, ahol a plazma adás veszélyes területre csúszhat át, ha valaki nem vigyáz. Az alapfeltételek egyébként hasonlóak a véradáséhoz. Be kell töltened a 18. életévedet, el kell érned az 50 kilós testsúlyt, és vannak kizáró betegségek, például az inzulinos cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a véralvadási zavarok és bizonyos autoimmun kórképek. A fél éven belüli tetoválás vagy testékszer szintén kizáró ok.

A leggyakoribb tévhitek a plazmaadásról

A téma körül rengeteg félinformáció kering, ezért nézzünk meg pár visszatérő tévhitet. Sokan gondolják, hogy a plazmaadás legyengít, pedig megfelelő előkészülettel a szervezet pár nap alatt teljesen helyreáll. A kifacsart citrom érzés általában akkor jön elő, ha valaki éhgyomorra vagy kiszáradva érkezik.

Az is gyakori panasz, hogy fájdalmas az egész. Valójában a modern plazmaferezis minimális kellemetlenséggel jár, a tűszúrás nagyjából annyira érződik, mint egy hétköznapi vérvételnél. A folyamat alatt kényelmesen ülhetsz, akár olvashatsz is. Olyan vélemény is felbukkan, hogy függővé lehet válni tőle, ennek viszont semmilyen valós alapja nincs, a plazmaadás nem okoz sem kémiai, sem pszichés függőséget.

Mikor válik a plazma adás veszélyessé?

A baj nem magával a plazmaadással van, hanem a túlzásba vitelével és a felkészületlenséggel. Ha valaki a 45-ös éves határt jelentősen átlépi, vagy nem figyel oda a fehérjepótlásra és a pihenésre, abból komoly gondok lehetnek.

Az egyik legfontosabb kockázat a fehérjehiány. A plazmával együtt ugyanis létfontosságú fehérjék is távoznak a testből, és ha túl rövidek a szünetek két adás között, a szervezet nem tudja elég gyorsan pótolni őket. Ehhez társulhat a vasvesztés is, hiszen némi vörösvérsejt is távozhat a plazmával. Ez idővel vashiányhoz, súlyosabb esetben vérszegénységhez vezethet, aminek tünete a fáradtság, a gyengeség, a fejfájás és a koncentráció romlása.

Sokakat aggaszt az immunrendszer gyengülése, és ez valóban jogos félelem. A plazmával ugyanis antitestek is távoznak, és ha valaki túl sűrűn ad, ezek pótlása egyre nehezebbé válik. Emiatt fogékonyabb lehet a fertőzésekre. Ráadásul az elektrolit-egyensúly is felborulhat, ami izomgörcsöket vagy akár szívritmuszavart is okozhat.

Rosszullét, fejfájás és ami még előfordulhat

Az első plazmaadásnál sokaknál jelentkezik enyhe rosszullét, ez teljesen általános. Szédülés, hányinger, esetleg vérnyomásesés is előfordulhat, ami szélsőséges esetben ájuláshoz vezethet. A megfelelő folyadékfogyasztás itt rengeteget számít. Hasonló a helyzet az erős fejfájással. Mivel egyetlen alkalommal nagyjából 800 milliliternyi plazma távozik, és ennek jó része víz, könnyen kialakulhat kiszáradás, ha valaki nem iszik eleget a folyamat előtt és után.

A plazma adás veszélyes következménye lehet a karon maradó heg is. A használt tű ugyanis vastagabb, és tovább marad a karban, mint egy szokványos vérvételnél. Ennél komolyabb gond a vénák hegesedése, ami visszafordíthatatlan, és a gyakori szúrások miatt az egészséges vénák is tönkremehetnek. Ha pedig egy véna már nem teljesen ép, könnyebben kialakulhat hematóma, vagyis a környező szövetekbe szivárgó vér, ami nagy kiterjedésű és fájdalmas tud lenni, bár komoly egészségkárosodással általában nem jár.

A vér besűrűsödése és a trombózis kérdése

Mivel a plazmaadás folyadékvesztéssel jár, a vér enyhén besűrűsödik, ami önmagában természetes jelenség. Ezért nem lehet plazmadonor az, aki már átesett trombózison, még akkor sem, ha a vért sóoldattal hígítva juttatják vissza. A trombózisra való hajlam önmagában nem feltétlenül zár ki, de a fentiek miatt sem ajánlott.

Ha valakit érdekel a plazmaadás, de aggódik a trombózishajlam miatt, érdemes lehet előzetesen kivizsgáltatni magát. Aki pedig rendszeresen, havonta többször ad plazmát, annak időnként az immunglobulin-szintjét és a vénái állapotát is jó ellenőriztetnie egy szakorvossal.

Ha van még kérdésed a plazmaadással kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!

Hogyan adj plazmát felelősen?

Természetesen a kockázatok nagy része megelőzhető. A plazmaadás kicsit olyan, mint az edzés, bemelegítés nélkül nehezebben megy. Adás előtt igyál eleget, naponta legalább 2-2,5 liter vizet, egyél magas fehérjetartalmú ételt, aludj hat-nyolc órát, és kerüld a megterhelő fizikai munkát közvetlenül a donáció előtt és után. Ha beteg, lázas, náthás vagy éppen másnapos vagy, semmiképp ne adj plazmát. Ilyenkor a szervezeted amúgy is extra terhelés alatt áll, a donáció pedig tovább gyengítheti az ellenálló képességedet, és növeli a komplikációk esélyét.

Összességében a plazmaadás szép és önzetlen dolog, hiszen életmentő gyógyszer készül belőle. Évente néhány, vagy a törvényi kereten belül maradó alkalommal teljesen biztonságos. A baj ott kezdődik, ha valaki a juttatás reményében trükközik, és több központban párhuzamosan, túl sűrűn ad. Ilyenkor a tested nem tud lépést tartani, és pont az egészséged bánja a könnyűnek tűnő keresetet.