Nyitólap Blog Oldal 77

Erdélyi, kolozsvári, abált: melyik a legjobb szalonna sütni, főzni és hidegen lila hagymával?

különbözőféle szalonnák egymáson és mellett

A magyar konyha elképzelhetetlen a szalonna nélkül. Akár egy kiadós reggeliről, akár a kerti bográcsozásról vagy egy szaftos pörköltalapról van szó, a szalonna alapélelmiszer a magyar háztartásokban. De hogyan válasszunk a füstölt, abált és sós változatok közül, hogy minden szalonna felhasználása a lehető legjobb legyen?

A hentesüzletek pultjaiban sorakozó táblák láttán könnyű elbizonytalanodni. Az erdélyi, a kolozsvári és az abált szalonna mind más-más karaktert képvisel, így egyáltalán nem mindegy, melyik kerül a serpenyőbe, a fazékba vagy a vágódeszkára. Ha megértjük az egyes fajták sajátosságait, szinte elronthatatlanná válnak a házias ízek.

Erdélyi szalonna felhasználása: a hidegtálak és nyársalások királya

Az erdélyi szalonna általában húsosabb, pácolt és bükkfán füstölt finomság, amelyet gyakran köménnyel, fokhagymával vagy pirospaprikával fűszereznek. Bár serpenyőben pirítva is kiváló, legfőbb erényei hidegen érvényesülnek. Vékonyra szeletelve, friss, puha kenyérrel és ropogós lila hagymával maga a tökély. Ha mégis hőkezelnénk, kerti sütögetéskor nyársra húzva, csiperkegomba vagy zöldségek mellé sütve adja a legszebb ízeket.

szalonnasütés tábortűznél, kétágú nyárson megpirult kakastaréj, háttérben lobogó tűz

Kolozsvári szalonna felhasználása: a sütés-főzés alapja

A kolozsvári szalonna a magyar gasztronómia igazi igáslova. Hús és zsír jellemzi, füstölt és sós ízek mellett. Ha pörköltalapot készítünk, gulyást főzünk, túrós csuszát pörccsel tálalunk vagy rakott krumplit rétegezünk, ez a legbiztosabb választás. A kiolvadó zsiradék mély, füstös alapot ad az ételeknek, a visszamaradó pörcök pedig ropogni fognak a fogaink között.

Abált szalonna felhasználása: fokhagymás, paprikás kényeztetés hidegen

Az abált szalonna nem füstöléssel, hanem lassú, fűszeres abálólében való főzéssel nyeri el végső állagát. Leggyakrabban toka- vagy hasaaljából készül, amit pirospaprikával és zúzott fokhagymával dörzsölnek be. Az abált szalonna felhasználása nem igényel további hőkezelést: puha, krémes textúrája miatt sütésre vagy főzésre alkalmatlan, mert teljesen elolvadna. Kizárólag hidegen, vastagabb szeletekre vágva, friss kenyérrel, csípős paprikával és lila hagymával tálalva az igazi.

Császárszalonna felhasználása: a szaftos sült falatok és göngyölt húsok sztárja

A császárszalonnának a hús és a zsír csíkos rétegződése az ismertetőjele. Szeletelve kiváló göngyölt húsok, szűzérmék vagy akár zöldségek betakarására, hiszen megvédi az alapanyagot a kiszáradástól. A császárszalonna felhasználása a tésztaételekkel is népszerű: csíkokra vágva és pirítva tökéletes helyettesítője az olasz pancettának egy krémes Carbonarában.

túrós tészta pirított szalonnával fehér tényáron tálalva, mellette a hozzávalók

A bacon és a szalonna közötti van különbség? 

Sokan teszik fel a kérdést, hogy mi a különbség a bolti bacon és a hagyományos magyar szalonna között. A bacon általában vékonyra szeletelt, injektált páclével készült, gyorsérlelt császárszalonna, ami sütés közben sok vizet ereszt, de villámgyorsan ropogóssá válik. Ezzel szemben a klasszikus magyar füstölt szalonnák hosszan érleltek és szárazabbak. 

Ha csak egy szalonna fér el a hűtőben

Ha csak egyetlen fajtának jut hely a hűtőben, a kolozsvári vagy a császárszalonna a legokosabb választás. A császárszalonna és a kolozsvári szalonna felhasználása a hús és a zsír aránya miatt a legsokoldalúbb: nyersen, főzve és pirítva is hibátlanul működik. Vékonyra szeletelve tökéletes egy gyors, hagyományos vacsorához, kockára vágva mély, füstös alapot ad a pörkölteknek és leveseknek, míg ropogósra sütve bármilyen tésztát vagy reggeli rántottát szintre emel. Ezzel az egyetlen tömbbel a konyhai feladatok kilencven százalékát gond nélkül lefedheted.

Ha kérdésed van a receptekkel kapcsolatban, a Hóvége ügyfélszolgálata ingyenesen válaszol.

A tökéletes szalonna felhasználása a kulcs ahhoz, hogy a legegyszerűbb hagyományos ételeink olyanok legyenek, mint a gyerekkori emlékeinkben. Egy egyszerű ételről van szó, de ha okosan használjuk fel, akkor hozzuk ki igazán belőle a maximumot.

Eddig adómentes az egyéni vállalkozó 2026-ban: mutatjuk a határokat

Természetesen 2026-ban sem egyetlen dologtól függ, hogy meddig adómentes az egyéni vállalkozó. Külön szabály vonatkozik az átalányadózó jövedelmére, az áfára és a katások bevételére is. Ráadásul az sem mindegy, hogy valaki főállásban vagy mellékállásban vállalkozik.

Cikkünkben közérthetően végig vesszük, hogy vannak és mit jelentenek az idei összeghatárok.

Átalányadózóként eddig nem kell SZJA-t fizetni

Az átalányadózásnál a bevételből egy meghatározott költséghányadot automatikusan levonnak. 2026-ban az általános költséghányad 45 százalék, bizonyos tevékenységeknél pedig 80 vagy 90 százalék alkalmazható – olvasható a NAV tájékoztatójában. Mint azt lapunk korábban megírta: a fennmaradó rész lesz az átalányban megállapított jövedelem. Ennek az éves minimálbér felét el nem érő része 2026-ban 1 936 800 forintig SZJA-mentes.

Ez a gyakorlatban – a 45 százalékos költséghányadnál – azt jelenti: 3 521 455 forint éves bevételig nem kell SZJA-t fizetni. Például ha egy vállalkozó 3 millió forint bevételt szerez, annak 45 százaléka, vagyis 1,35 millió forint számít költségnek. A jövedelme így 1,65 millió forint, ami még az 1 936 800 forintos adómentes határ alatt van.

Adózási kérdésekben is díjmentesen segít a Hóvége ügyfélszolgálata. Keress ezen a linken!

Fontos azonban: azt ez semmiképp sem jelenti, hogy minden közteher alól automatikusan mentesül a vállalkozó. Főállású egyéni vállalkozónál a társadalombiztosítási járulék és a szocho esetében minimum járulékalap is érvényesül. 2026-tól a főállású vállalkozóknál a szocho minimumalapja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka. Mellékállású, például legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozónál viszont az SZJA-mentes jövedelemsávig nincs tb- és szochofizetés.

És mi a helyzet az áfával?

Az alanyi adómentességre teljesen külön szabály van, és nem függ össze azzal, hogy valaki katás vagy átalányadózó. 2026-ban a határ 20 millió forint. Ha a vállalkozás ezt nem lépi át, főszabály szerint nem kell áfát felszámítania – írja a NAV tájékoztatója.

Ami fontos itt, hogy ez bevételi, és nem pedig jövedelmi határ. Vagyis egy 15 millió forintos bevételű átalányadózó például lehet egyszerre SZJA-mentes a megfelelő jövedelemsávban és alanyi adómentes is, de a két mentesség, mint írtuk, teljesen más szabály alapján működik.

Katásként más számot kell figyelni

Az új katánál a bevételi keret 18 millió forint teljes éves tételesadó-fizetési kötelezettség mellett. Az e fölötti rész után 40 százalékos különadót kell fizetni. Ha valaki csak az év egy részében katás, a keret is időarányosan csökken, havi 1,5 millió forinttal – olvasható a NAV ügyféliránytűjében. Például: aki 2026-ban minden hónapban katás, és 19 millió forint bevételt ér el, az 1 millió forint után fizet 40 százalékos különadót (nem minden bevétel után).

Ahogy írtuk, tehát nincs egyetlen válasz arra, hogy meddig adómentes az egyéni vállalkozó, mert többféle szempontból lehet valaki adómentes. Átalányadózásnál az SZJA-mentes jövedelemhatár, áfánál a 20 milliós bevételi értékhatár, katánál pedig a 18 milliós keret a legfontosabb kapaszkodó. Főállású vállalkozóként pedig a járulékokat akkor is figyelembe kell venni, ha SZJA-t még nem kell fizetni.

Nem kell illetéket fizetni a lakásvásárláskor ezekben az esetekben: 8 kivétel, amit sokan nem tudnak

Budapest, Magyarország, Duna-parti régi bérházak.
ingatlanpiac alakulása 2025

Lakásvásárlásnál alapesetben a NAV által megállapított forgalmi érték 4 százaléka a visszterhes vagyonátruházási illeték 1 milliárd forintig. Egy 60 milliós lakásnál például ez 2,4 millió forint. Éppen ezért nem mindegy, mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor: a hatályos szabályok több valódi mentességet is adnak nekünk.

Az első lehetőség a CSOK vagy a CSOK Plusz. Ha ezek valamelyikével vásárolsz új vagy használt lakást, nem kell vagyonszerzési illetéket fizetned. Arra viszont figyelni kell mindenképppen, hogy ha később a támogatást vagy a kamattámogatást teljes egészében vissza kell fizetned, a NAV utólag az illetéket is kiszabhatja.

II. Olcsóbb lakásra váltásnál nulla lehet az illeték

Ha magánszemélyként olcsóbb lakást veszel annál, mint amit eladtál, teljes mentesség járhat, ha a régi lakást a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy az azt követő 1 éven belül értékesíted. Ha az új lakás drágább, akkor sem feltétlenül kell a teljes vételár után illetéket fizetni. Ha a vásárlás előtti 5 évben eladtál egy másik lakást, vagy az újat a vásárlás után 1 éven belül adod el, akkor csak a két lakás értéke közötti különbség után kell illetéket fizetned. Fontos, hogy itt 5 évvel lehet visszamenni, míg ha olcsóbb lakást veszel, és teljes illetékmentességet szeretnél, csak 3 évvel.

III. Szülő és gyermek között nincs illeték

A mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor kérdés egyik legegyszerűbb esete az egyenes ági rokonok közötti adásvétel. Szülő és gyermek, nagyszülő és unoka között a visszterhes vagyonátruházás illetékmentes, és ez az örökbefogadással létrejött egyenes ági rokonságra is vonatkozik. Testvérek között viszont az adásvétel nem ettől válik illetékmentessé: a testvérekre vonatkozó külön mentesség az öröklésnél és az ajándékozásnál fontos.

IV. Házastársak között sem kell fizetni

A házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházása szintén illetékmentes. Ez lakás vagy tulajdoni hányad adásvételére is igaz. A házastársak akkor sem fizetnek illetéket, ha a közös vagyonuk megosztásakor kerül egyiküktől a másikhoz egy lakás vagy más vagyon. Ugyanez az illetékmentesség a bejegyzett élettársakra is vonatkozik.

V. Bizonyos új lakásoknál is teljes mentesség jár

Ha vállalkozó értékesítés céljára újonnan épített vagy építtetett új lakását vásárolod meg, és annak forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint, a szerzés illetékmentes. 15 és 30 millió forint között már csak kedvezmény jár: a 15 millió forintra jutó illetéket nem kell megfizetni, már ha a feltételek teljesülnek.

További ingatlan vásárlással kapcsolatos kérdésed maradt? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, két munkanapon belül válaszolunk.

VI. Egyes állami és önkormányzati lakásoknál sincs illeték

Illetékmentes lehet az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakás megszerzése, ha azt a lakástörvény alapján elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg. Ez tehát nem minden önkormányzati lakásra automatikusan érvényes.

ingatlanárak

VII. A kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan illetékmentes

A kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan megszerzése illetékmentes. Ha viszont pénzbeli kártalanítást kapsz, és abból vásárolsz másik ingatlant, a mentesség a kártalanítás összegéig járhat; ha pedig az új ingatlan drágább, a többletre már nem terjed ki sajnos.

VIII. Természeti katasztrófa után vásárolt pótló lakásnál is járhat mentesség

Ha egy életvitelszerűen használt lakás természeti katasztrófa miatt megsemmisül vagy helyrehozhatatlanul megrongálódik, a helyette vásárolt lakás illetékmentes lehet. A feltételek azonban szigorúak: többek között nem lehet másik jelentős lakástulajdon, a pótló lakás forgalmi értéke pedig legfeljebb 10 millió forint lehet, és a szerzést határidőben be kell jelenteni.

Az első lakás önmagában nem jelent illetékmentességet

Fontos tévhit, hogy az első lakás automatikusan illetékmentes. Nem az. A 35 év alatti első lakásszerző 50 százalékos illetékkedvezményt kaphat, ha az egész lakás forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint. Első lakás megszerzésénél életkortól függetlenül kérhető legfeljebb 12 havi, egyenlő részletekben fizetendő pótlékmentes részletfizetés is. Az ingatlanszerzést illetékkiszabásra az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni, az illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat pedig 30 napon belül közvetlenül a NAV-hoz kell benyújtani. Erre szolgál a B400E-adatlap, amely legegyszerűbben az ONYA-ban küldhető be. Az első lakásszerzői kedvezmények feltételeiről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig kell nyilatkozni.

Ha egyik mentesség sem jár, akkor sem feltétlenül kell egy összegben fizetni. Magánszemély évente egyszer legfeljebb 2 millió forint NAV-nál nyilvántartott tartozásra kérhet legfeljebb 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetést; ezen felül indokolt esetben egyedi fizetési könnyítés, például részletfizetés vagy halasztás is kérhető. Ezek azonban nem csökkentik magát az illetéket, csak könnyebbé teszik a rendezését.

Hogy mikor nem kell illetéket fizetni lakásvásárláskor, mindig az ügylet pontos körülményeitől függ. A rokoni kapcsolat, a korábbi lakás eladásának időpontja, a támogatás és az ingatlan értéke is döntő lehet, ezért a mentességet még az adásvétel előtt érdemes ellenőrizni.

Tüdőszűrés beutaló nélkül: ezt ellenőrizd, mielőtt elindulsz a vizsgálatra

Ha elmúltál 40 éves és az éves lakossági szűrésre mész, beutalóra nincs szükséged. Ettől függetlenül nézd meg, melyik intézményhez tartozol, kell-e időpont, és milyen dokumentumokat kérnek. Ha 40 év alatti vagy, illetve munkaköri vagy más alkalmassági célból van szükséged a vizsgálatra, előre tisztázd a beutaló és a térítési díj kérdését is.

A tüdőszűrés előtt nemcsak azt érdemes tudni, kell-e beutaló, hanem azt is, hogy szükséges-e időpont, melyik szűrőállomás illetékes, és fizetni kell-e a vizsgálatért. Ezek a feltételek az életkortól és a vizsgálat céljától is függnek.

40 éves kor felett nem kell beutaló

A legfontosabb szabály, hogy tüdőszűrés beutaló nélkül 40 éves kortól évente egyszer, önkéntesen és térítésmentesen vehető igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárhová, bármikor be lehet sétálni. A vizsgálatot jellemzően a területileg illetékes tüdőszűrő állomás végzi, a betegfogadás rendje pedig intézményenként eltérhet. Van, ahol időpont kell, máshol előjegyzés nélkül is fogadhatnak.

40 év alatt mások a feltételek

18 és 40 éves kor között a rutin, évente járó ingyenes lakossági tüdőszűrés nem ugyanúgy vehető igénybe, mint 40 év felett. Egyes intézményekben a vizsgálat orvosi indokkal, beutalóval vagy térítési díj ellenében érhető el, ezért ebben a korcsoportban mindenképpen érdemes előre rákérdezni a helyi szabályokra.

Ha munkaköri vagy más alkalmassági vizsgálathoz kérik a tüdőszűrést, az külön kategória. Ilyenkor beutalóra lehet szükség, és a vizsgálat térítésköteles is lehet. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszere 2024-től változott meg: megszűnt az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat, de jogszabály egyes munkaköröknél továbbra is előírhatja, és a munkáltató is elrendelheti.

Bizonyos esetekben járványügyi okból is kötelező lehet a tüdőszűrés; ilyenkor a beutalóra és a térítési díjra az önkéntes szűréstől eltérő szabályok vonatkozhatnak. Ezért az alkalmassági vagy kötelező tüdőszűrés feltételeit mindig az adott helyzet alapján kell ellenőriznünk.

Elakadtál az időpontfoglalásnál? Fordulj Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.

Kell időpont, ha beutaló nem kell?

Lehet. A tüdőszűrés beutaló nélkül nem azt jelenti, hogy előjegyzés nélkül is biztosan fogadnak. A gyakorlat intézményenként eltér: van olyan szakrendelő, ahol kötelező az időpontfoglalás, máshol nem szükséges, de azért jobb, ha foglalunk, ha biztosra szeretnénk menni, nem szeretnénk sokat várni.

Indulás előtt nézzük meg az illetékes tüdőszűrő honlapját vagy érdeklődjünk telefonon. Ellenőrizzik a rendelési időt, az időpontfoglalást és azt is, milyen iratokat kérnek. Amúgy a gyakorlatban általában személyi igazolványt, lakcímkártyát és TAJ-kártyát kell vinnünk, mást nem.

Fontos, hogy a tüdőszűrés megelőző vizsgálat, nem pedig a légúti panaszok kivizsgálásának helyettesítője. Tartós köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, véres köpet vagy más panasz esetén háziorvosi vagy szakorvosi kivizsgálásra van szükség, mert az orvos döntheti el, milyen képalkotó vagy egyéb vizsgálat indokolt. A tüdőszűrés mellkasröntgennel történik, különösebb előkészületet nem igényel. Mivel röntgensugárzással jár, várandósság vagy annak lehetősége esetén ezt már a vizsgálat előtt jelezni kell.

Két részletben érkezik az iskolakezdési támogatás: itt vannak a pontos dátumok

tollakkal, ceruzákkal és különböző iskolaszerekkel megrakott bödönök egymás mellett
iskolakezdési támogatás 2024

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter bejelentette, mikor utalják az iskolakezdési támogatást: az első, 50 ezer forintos részlet ma érkezik, a második részlet novemberben várható. A támogatás összesen 100 ezer forint gyermekenként, de nem minden iskolás jogosult rá. Mutatjuk a dátumokat és a tudnivalókat.

„Augusztus 24-én érkezik az iskolakezdési támogatás első részlete, 50.000 forint a jogosultaknak, sőt, a szeptemberi családi pótlékot is ezen a napon fizetik ki. Így több mint 400 ezer gyermek családjának segítünk az iskolakezdésben” – jelentette be szociális és családügyi miniszter. A pénzt a Magyar Államkincstár folyósítja, és ugyanarra a bankszámlára érkezik, amelyre a családi pótlékot is utalják. Aki postán kapja a családi pótlékot, annak az iskolakezdési támogatás első részét is postai úton kézbesítik. A támogatás nem a családi pótlék részeként, hanem attól elkülönítve, külön utalásként vagy külön postai küldeményként érkezik.

A második 50 ezer forintos részletet november 30-ig kapják meg a jogosultak. Ezt már nem pénzben, hanem utalvány formájában adják, amelyet a gyermek iskoláztatására lehet fordítani.

iskoláskorú kislány a boltban hátizsákok között válogat

Kik kapják a 100 ezer forintos támogatást?

A támogatás kifizetésének három feltétele van. Az első, hogy a gyermek megfeleljen az alábbi szempontok legalább egyikének:

A második feltétel, hogy a rászoruló gyermek után augusztus hónapra családi pótlékot folyósítsanak, mellyel egyidejűleg a fenti feltételek valamelyikének már fenn kell állnia. A harmadik, hogy a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanuljon, vagy az adott év szeptemberében kezdje meg az első évfolyamot.

Ha egy családban több gyermek felel meg a feltételeknek, mindegyikük után jár a támogatás. Ha ugyanaz a gyermek több jogosultsági feltételnek is megfelel, az összeg akkor is legfeljebb 100 ezer forint.

Maradt még kérdése a támogatásról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

Nem kell igényelni és adózni sem kell utána

A szülőknek nem kell kérelmet benyújtaniuk, a kifizetéshez szükséges adatokat a már meglévő állami nyilvántartások alapján ellenőrzik.

Az SNI-s gyermekeknél fontos, hogy a sajátos nevelési igényre vonatkozó adat szerepeljen az Oktatási Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nyilvántartásában. A Magyar Államkincstár ezekből az adatokból állapítja meg a jogosultságot. Az árvaellátásban részesülő gyermekeknél nincs szükség külön igazolásra, mivel ezt szintén a Kincstár folyósítja.

A teljes, 100 ezer forintos támogatás adó- és járulékmentes, és végrehajtás alá sem vonható.

Átdobják a labdát, majd bemásznak érte a kertembe: tényleg el kell tűrnöm, vagy tehetek ellene?

Szomszédok fociznak a keretben négyen

Érdekes olvasói levelet kapott minap szerkesztőnk. Olvasónk azt panaszolta, hogy a szomszéd házban lakó gyerekek rendszeresen átdobják vagy átrúgják a labdát, majd szó nélkül átmásznak érte a kerítésen. Olyat is tapasztalt, hogy amikor hazaért a boltból, több gyerek is az ő kertjében tartózkodott, kérdésére pedig azt mondták, hogy ők csak a labdájukért jöttek át. A szomszéd ház tulajdonosa nem foglalkozik a problémával, pedig olvasónk többször is jelezte neki, hogy ez nincs így rendben. A helyzet valóban elég bosszantó, de jó hír, hogy van rá kézzelfogható megoldás.

Szögezzük le: mindenkinek a saját udvara magánterület, nem pedig a szomszédok kibővített játszótere. Sokan azt hiszik, hogy ha csak a labdáért ugranak át és nem tesznek tönkre semmit, abban nincs semmi rossz. A magyar jog szerint azonban ez nagyon máshogy van.

A helyzet az, hogy már maga az, hogy csak úgy átmásznak a kerítésen (ha nem is tesznek kárt semmiben): magánlaksértés szabálysértésének minősül. Ezért a cselekményért büntetés jár. Ráadásul, mivel a jelen esetben az engedély nélküli bejárkálás folyamatosan zavarja az ingatlan nyugodt használatát, ez egyértelmű birtoksértés is. Nem számít az sem, ha csak egy percre jönnek be: ez az a tipikus eset, amikor a szomszéd átjár anélkül, hogy erre bármilyen joga lenne.

A szomszéd átjár. Mit tehetünk, hogy megszűnjön a probléma?

Rossz szomszédság, török átok – tartja a mondás. Természetesen a legjobb, ha első körben békésen megkérjük a szomszédot, hogy ne csinálják ezt. Tegyenek föl egy hálót, hogy ne repüljön át a labda, ha pedig mégis átjön, kérjék szépen vissza. Ha ez nem vezetett eredményre (ahogy olvasónknak sajnos nem vezetett), muszáj kézbe venni az irányítást. Természetesen kizárólag jogszerű eszközökkel.

Ha kérdésed van a szomszédsági vitákkal kapcsolatban, a Hóvége ügyfélszolgálata ingyenesen válaszol.

Először is bizonyítékot kell gyűjteni. Erre tökéletesen alkalmas néhány videófelvétel, és az is fontos, hogy az átjárkálás időpontja is dokumentálva legyen. Ha a zavarás tényleg folyamatos, mozgásérzékelős kamerával érdemes felvenni a történéseket (itt nagyon fontos, hogy a kamera csakis a saját udvart veheti). Még jobb, ha tanú is van, például egy családtag vagy egy másik szomszéd, aki szintén látta, hogy a szomszéd átjár.

Másodszor birtokvédelmet kell kérni. Ha a birtokháborítás egy éven belül történt – itt ugye folyamatos -, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni birtokvédelmi eljárást kérve. Ezt egy formanyomtatványon lehet megtenni az önkormányzatnál. Fizetni nem kell érte, a jegyző 15 napon belül dönt, döntés pedig kötelező érvényű. Ha a jegyző határozatának a szomszéd nem tesz eleget, komoly bírságra számíthat. (A birtokvédelemről és a telekhatárok körüli vitákról bővebben olvashat kapcsolódó cikkünkben.)

Harmadsorban, ha éppen látjuk, hogy egy idegen mászik át vagy épp ott van a kertben, érdemes telefont ragadni és azonnal kihívni a rendőrséget. Mivel szabálysértés történik, a kiérkező járőrök igazoltathatják az illetőt, és azonnal helyszíni bírságot szabhatnak ki, a sértett pedig szabálysértési feljelentést tehet. Ráadásul egy kiérkező rendőrautó általában a legmakacsabb szomszédra is erős hatást gyakorol.

Nem kell tehát beletörődni és együtt élni a kéretlen látogatókkal. Jegyezzük fel az eseteket, kérjük meg a szomszédot tanúnak, és adjunk be birtokvédelmi kérelmet a jegyzőhöz. Ez a leghatékonyabb, hivatalos módja annak, hogy a nemtörődöm szomszédot végre rá lehessen kényszeríteni a megoldásra.

A közútkezelő mindenkit el akar hajtani, sokszor nincs igaza – így érvényesítse a jogos kárigényét

Defekt, törött felni, futóműkár: egy kátyú vagy az úttestre került tárgy pillanatok alatt komoly számlát okozhat. A közútkezelő pedig gyakran arra hivatkozik, hogy rendszeresen ellenőrizte az utat, a veszély korábban nem volt ott, vagy azt ismeretlen harmadik személy okozta. Ezek lehetnek érvényes érvek, de önmagukban nem zárják le az ügyünket.

A közútkezelő kárbejelentés alapja a bizonyítás. Először álljunk meg biztonságosan, autópályán pedig ne menjünk vissza a forgalmi sávba fotózni. Ha megoldható, készüljön kép a sérülésről, az úthibáról vagy tárgyról, valamint a pontos helyről: kilométerszelvényről, tábláról, lehajtóról, terelésről. Kátyúnál egy mellé tett, ismert méretű tárgy a mélység és a szélesség érzékeltetésében is segíthet, de csakis akkor, ha ez veszély nélkül megoldható. Mentsük le az eredeti fedélzeti kamerafelvételt, kérjük el a tanúk elérhetőségét, és ha rendőri intézkedés történt, őrizzük meg az iratokat is.

A javítási árajánlatot, munkalapot, számlát és a vontatás költségét is tegyük el. A sérült gumit, felnit vagy más alkatrészt az ügy lezárásáig szintúgy célszerű megőriznünk. A saját autónk ilyen kárát a KGFB nem téríti meg: az a másoknak okozott károkra szolgál. Casco viszont a szerződés feltételeitől függően fedezheti a saját jármű sérülését, ezért nagyobb kárnál ezt is érdemes ellenőrizni.

Nem mindegy, kinek küldjük

A kárigényt mindig az adott útszakasz kezelőjéhez kell beadni. A Magyar Közút fő- és mellékutakat, valamint egyes gyorsforgalmi szakaszokat kezel; az autópályák és több gyorsforgalmi út koncessziós társaságokhoz tartozik. Az M1 érintett koncessziós szakaszain az MKIF az illetékes. A kezelőt ezért a pontos hely alapján kell azonosítani.

A törvény szerint a követelést a kár keletkezését követően 30 napon belül kell bejelenteni. A közútkezelő kárbejelentés elküldésével nem érdemes kivárni: egy úttesten fekvő tárgyat gyorsan eltávolíthatnak, a kamerafelvételek pedig később már nem biztos, hogy elérhetők.

A közútkezelő nem felel automatikusan mindenért

A Kkt. 35. § alapján a közútkezelő akkor köteles megtéríteni a kárt, ha azért ő is felelős, például mert nem tett meg mindent az út biztonságáért. Ez azt jelenti, hogy nem jár automatikusan kártérítés minden kátyú vagy útra került tárgy miatt. Ha például egy tárgy közvetlenül az ellenőrzés után esett az útra, és a közútkezelőnek még nem volt lehetősége tudomást szerezni róla és eltávolítani, akkor nem feltétlenül felel az okozott kárért.

Más a helyzet, ha az akadály régóta ott volt, korábban már jelezték, vagy például egy aktív építési területről származhatott. Ilyenkor nem elég annyit írni, hogy „ismeretlen tettes” helyezte oda: számíthat, mikor történt az utolsó ellenőrzés, érkezett-e korábbi bejelentés, illetve ki dolgozott a környéken.

Az országos közutaknál az OKKSZ az út kategóriájához köti az ellenőrzés gyakoriságát; az I. szolgáltatási osztályban legalább naponta kétszeri útellenőrzést ír elő. A „mi rendszeresen ellenőriztük” ezért csak akkor erős védekezés, ha ezt az adott helyre és időre vonatkozó adatok is alátámasztják ténylegesen.

További kérdésed maradt? Írj ingyenes Ügyfélszolgálatunknak, két munkanapon belül válaszolunk.

A gyorshajtás sem automatikus bukás

Ha a sofőr túl gyorsan ment, vagy a körülményekhez képest nem megfelelő sebességet választott, az csökkentheti a kártérítést. Ehhez azonban azt is vizsgálni kell, hogy a vezető magatartása ténylegesen hozzájárult-e a balesethez vagy a kár nagyságához. Egy váratlan, alig észlelhető tárgy autópályán más megítélés alá eshet, mint egy előre jelzett úthiba.

Elutasították? Attól még nincs vége

Egy elutasított közútkezelő kárbejelentés után kérjük ki, pontosan mire alapozzák a döntést. Ha ellenőrzésre hivatkoznak, lényeges lehet annak időpontja és dokumentációja. Ha az elutasítás csak általános állításokra épül, érdemes írásban vitatni, és a saját bizonyítékainkkal alátámasztani, miért tartjuk megalapozottnak az igényt. Pénzkövetelésnél hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárás jön szóba; ellentmondás esetén az ügy perré is alakulhat.

A lényeg: ne abból induljunk ki, hogy a közútkezelő első válasza biztosan helyes. De abból sem, hogy minden úthibáért fizetnie kéne. Aki pontosan dokumentálja a helyet, időt, sérülést és a költségeket, sokkal jobb eséllyel tudja érvényesíteni a jogos igényét.

Az ágyi poloskáknak egyszer és mindenkorra annyi: megsemmisül a kolónia ezzel a pusztító módszerrel

matrac és ágynemű
matrac és ágynemű

Az ágyi poloskát a legtöbbször nem lehet azonnal észrevenni, ezért mire gyanakodni kezdünk, már jó eséllyel egy nagyobb kolónia alakult ki a lakásban. Az ágyi poloska irtása akkor hatékony, ha minél hamarabb felismerjük a fertőzést és persze az sem mindegy milyen módszerekkel kísérletezünk.

Honnan lehet tudni, hogy ágyi poloska van a lakásban?

Az egyik leggyakoribb jel a reggelre megjelenő, viszkető bőrkiütés vagy csípés. A csípések gyakran kisebb csoportokban vagy egymáshoz közeli sorokban jelennek meg, és jellemzően az éjszaka szabadon maradó bőrfelületeken – például a karon, lábon, vállon vagy nyakon – találhatók. A csípés önmagában viszont még nem bizonyítja, hogy ágyi poloskával van dolgunk, hasonló bőrtüneteket más rovarok, illetve különböző bőrreakciók is okozhatnak.

Sokkal árulkodóbb, ha a matracon vagy az ágy környékén más nyomokat is találunk, ezért érdemes alaposan átvizsgálni:

  • a matrac varrásait és szegélyeit,
  • az ágykeret illesztéseit,
  • az ágy mögötti és alatti részeket,
  • a szegélyléceket,
  • a bútorok repedéseit és réseit.

Itt apró, rozsdás-barnás vagy fekete pöttyöket kell keresni, ezek lehetnek az ágyi poloska ürülékének nyomai. Szintén gyanús lehet a nagyon apró rovarok és világos színű peték jelenléte. Az ágyi poloska kifejlett példánya általában néhány milliméteres, lapos, ovális alakú és barnás színű – ilyet keressünk.

Arra kell figyelni, hogy az ágyi poloskák gyorsan elszaporodhatnak, ezért minél hamarabb el kell kezdeni az irtást.

Az ágyi poloska irtása ezzel a módszerrel tutira működik

De egyelőre csak az USA-ban és több tízezer dollárba kerül – hívta fel a figyelmünket Bába Mihály egészségügyi gázmester, a Buginfo Kft. ügyvezetője. Az ágyi poloskák nagyon jól el tudnak rejtőzni, mindenféle repedésben, lécek mögött és nehezen hozzáférhető helyeken meghúzódhatnak. Éppen ezért fordulhat elő, hogy egy gyors permetezés után néhány napig úgy tűnik, megszűnt a probléma, majd ismét megjelennek a rovarok. Ami működik, az a hőkezelés. Lényege, hogy a fertőzött helyiséget speciális berendezésekkel olyan hőmérsékletre melegítik fel, ami elpusztítja az ágyi poloskákat és a petéket is, azonnal. Bár a hőkezeléses ágyi poloska irtás vegyszermentes megoldásnak tűnik, a megfelelő hőmérséklet elérése akár 2-3 napig is eltarthat, és még így sem ad százszázalékos garanciát. Öreg épületekben a speciális berendezések óriási áramfelvétele könnyen túlterheli az elektromos hálózatot, ráadásul a falak felmelegedése miatt a rovarok egyszerűen átmennek a szomszédos lakásokba. Ahhoz ugyanis, hogy a módszer sikeres legyen, a legmélyebb réseket, repedéseket és a falakat is át kellene forrósítani, ami társasházakban technológiailag kivitelezhetetlen. Ezzel szemben a célzott permetezés és a hidegköd-képzés kombinációja bizonyítottan működik, mert a finom köd a legkisebb búvóhelyekre is behatol.

Nem ugyanaz, mint feltekerni a fűtést

Fontos, hogy a professzionális hőkezelést ne keverjük össze az otthoni barkácsmegoldásokkal. Hősugárzókkal vagy más, nem erre tervezett berendezésekkel veszélyes lehet megpróbálni felmelegíteni egy lakást, ráadásul nem garantálható, hogy pont oda ér el a hő és olyan mértékben, ahova kellene. A professzionális irtás lényege, hogy a nehezen hozzáférhető helyeken is kialakuljon a megfelelő hőhatás, ezt házi megoldásokkal nem tudjuk utánozni. Viszont itthon még kísérleteznek ezzel a módszerrel, mert egyelőre a legtöbb ház elektromos hálózata nem bírna el ekkora terhelést, amivel a hőkezelés jár, illetve sok esetben a zsúfoltság és a bútorok is akadályozzák a kezelést – a hő például a bútorokat is károsíthatja. Jelenleg, ami elérhető módszer az a permetezés és a hideg köd, ezt azonban több alkalommal el kell végezni, hogy eltűnjenek a poloskák.

Ha még lenne kérdése, kérdezzen bizalommal Ügyfélszolgálatunkon dolgozó kollégáinktól!

Miért nem jók a házi módszerek?

Ha több példányt találunk, vagy a csípések és egyéb nyomok komolyabb fertőzésre utalnak, minél hamarabb hívjunk szakembert. Mivel a hőkezelés hatásosabb, mint a permetezés, azt pedig csak professzionális irtók tudják elvégezni, nem érdemes házi barkáccsal kísérletezni a poloskák esetében. Veszélyes a gyúlékony folyadékok, a nyílt láng vagy nem megfelelő fűtőberendezések használata – nagyobb kárt okozhatunk, mint amennyit a hivatalos irtás elvisz. Az ágyi poloska irtása ráadásul csak akkor eredményes, ha a teljes fertőzési gócot kezeljük. 

Brutális büntetést fizet, aki eltitkolja az albérlet bevételt: ennyi lehet a bírság összege

NAV tábla közelről

Nem éri meg mismásolni, mert nem csak a be nem fizetett adót kell utólag pótolni: ha kiderül, hogy a tulajdonos feketén adta ki a lakását, a NAV adósbírságot és késedelmi pótlékot is felszámol. Az együttes összeg az eredeti sokszorosa lehet – minél tovább titkolja valaki a bevételét, annál brutálisabban sújt le re az adóhatóság. Hogyan néz ki egy albérlet adózása 2026-ban és mivel jár az adózás elmulasztása? Mit tegyen a tulajdonos, ha tiszta lapot szeretne?

Ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk, milyen büntetésre számíthat a lakáskiadással mutyizó bérbeadó, elsőként az adózás szabályait érdemes átnézni.

Albérlet adózása 2026-ban

Ha valaki kiadja a lakást, a befolyó pénz után személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adó alapja nem a teljes kézhez kapott összeg, hanem a tiszta jövedelem, amit a bevételek és a kiadások különbsége ad meg. A NAV tájékoztatója alapján bevételnek minősül maga a bérleti díj, továbbá minden olyan tétel, amit a bérlő fizet ki a tulajdonos helyett. Ilyen a közös költség, a felújítási alap, a lépcsőház takarítása vagy a közös képviselő díja. Ugyancsak bevétel a fixen meghatározott, rezsivel együtt megállapított bérleti díj is (tehát valaki azt mondja, hogy havi 250 ezer forintért adja ki a lakását „mindennel együtt”, vagyis a rezsit nem fogyasztás alapján kell fizetni a bérlőnek). Van azonban egy kivétel: a rezsi nem számít bevételnek, ha a bérlő a mérőórák pontos állása alapján fizeti ki azt a tulajdonosnak, és a tulajdonos pontosan ugyanezt az összeget fizeti tovább a szolgáltatónak.

Hogyan számolható ki a fizetendő adó?

A tulajdonos két lehetőség közül választhat:

  • 10 százalék levonása költségként: A teljes bevétel 90 százaléka számít adóköteles jövedelemnek. Nem kell számlákat gyűjteni a lakásra költött pénzekről, cserébe viszont semmilyen egyéb kiadás nem vonható le. Akkor éri meg, ha a lakásra alig kell költeni.
  • Tételes költségelszámolás: Akkor éri meg, ha sok a lakással kapcsolatos kiadás. Ebben az esetben a tulajdonos minden számlával igazolt költséget levonhat a bevételből, és csak a megmaradt összeg után adózik. Levonható költségnek tekinthetők a használattal kapcsolatos kiadások, például a rezsiköltség, a karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés.

Tegyük fel, hogy a tulajdonos havi 250 ezer forintért adja ki a lakását. A tételes költségelszámolás bonyolultabb, nem is számít különösebb költségekre, ezért az egyszerűbb megoldást választja, a 10 százalékos költséghányaddal. Ebben az esetben a bérbeadónak egy teljes év alatt összesen 3 millió forint bevétele keletkezik. Az állam ebből 300 ezer forintot automatikusan elismert kiadásnak tekint, így erről egyáltalán nem kell számlákat gyűjtenie.

A megmaradó 2,7 millió forint számít nettó jövedelemnek, és kizárólag ez után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Ez az egész évre vetítve összesen 405 ezer forint adót kell bevallania.  Ezt az összeget a gyakorlatban nem egyszerre az év végén kell kifizetni, hanem negyedéves adóelőlegekben: ez negyedévente 101 250 forint (vagyis havonta lebontva 33 750 forint) befizetését jelenti a tulajdonosnak.

Albérlet utáni adózás elmulasztása: hogyan számol a NAV?

Ha a NAV tudomást szerez arról, hogy valaki feketén adja ki a lakását, a lebukás jóval többe kerülhet, mint maga az adó. Ilyenkor három dologgal kell számolnia a tulajdonosnak:

  • Az elmaradt adó megfizetése: Első lépésként utólag vissza kell fizetni azt a 15 százalékos személyi jövedelemadót, amit a tulajdonos korábban nem vallott be.
  • Adóbírság: Ez a büntetés. Alapesetben a ki nem fizetett adó 50 százaléka, de ha a hatóság szándékos bevételeltitkolást állapít meg – ami a feketézésnél szinte mindig így van –, a bírság az elmaradt adó 200 százalékára emelkedik.
  • Késedelmi pótlék: Az adó eredeti határidejétől a tényleges befizetés napjáig terjedő időre büntetőkamatot is felszámol a NAV.

Vagyis ha a példánkban szereplő tulajdonos úgy dönt, hogy ezt az évi 405 ezer forint adót nem fizeti be, és lebukik, akkor a következő tételekkel számolthat: elsőként a hatóság kötelezi a hiányzó 405 ezer forint személyi jövedelemadó utólagos, hiánytalan megfizetésére. Mivel a bérbeadás elhallgatása szándékos bevételeltitkolásnak minősül, erre azonnal rárakódik a 200 százalékos adóbírság, ami önmagában újabb 810 ezer forint büntetést jelent. Ez összesen 1 millió 215 ezer forint, amihez még jön a késedelmi pótlék, ami egy teljes évre vetítve kb. 40 ezer forint.

Bár az adó elsőre soknak tűnhet, a lebukással járó büntetés ennél lényegesen rosszabb. Ráadásul nem is kell kockáztatni, ha valaki kevesebbet szeretne fizetni: a 10 százalékos költséghányad szerinti adózás helyett választhatja a tételes költségelszámolás is. Ebben a rendszerben a felújítások, a javítások és az ingatlan értékcsökkenése mind levonható a bevételből, így a fizetendő adó is kevesebb lehet. (Az ezzel járó adminisztráció viszont több.)

Adózással kapcsolatos kérdése van? Ügyfélszolgálatunk segít – két nap alatt, ingyenesen.

Ha mégis bevallaná

Ha valaki úgy dönt, hogy jó útra tér, az adórendszer ezt kifejezetten támogatja. Két lehetősége van attól függően, hogy a múltbeli elmaradásait is rendezni akarja-e, vagy csak a jövőben akar tisztességesen adózni.

Ha a tulajdonos saját maga vallja be a korábbi évek elmaradt adóját (és nem bukott le előtte), a hatóság semmilyen adóbírságot vagy büntetést nem szab ki. A 200 százalékos bírság a pótlólagos önbevallással teljesen elkerülhető. Ebben az esetben kizárólag a hiányzó adót és egy jelképes összeget (az úgynevezett önellenőrzési pótlékot) kell befizetni.

Megteheti azt is, hogy a korábbi évekkel nem foglalkozik, és a jelenlegi adóévtől kezdve törvényesen bevallja a bérbeadás utáni adót. A NAV nem indít automatikusan visszamenőleges vizsgálatot csak azért, mert valaki hirtelen elkezdett adózni a lakása után. Amit jó tudni: 5 év az elévülési idő.

Ajánljuk a NAV tájékoztatóját, ebben minden szabály részletesen szerepel.

„Már a Dunában is csak bokáig ér a víz!” – Kiakadt a magyar lakos: felháborító, mit építettek a vízügyi kutatóintézet helyére!

Ugye te is észrevetted, hogy nyáron már alig mered megnyitni a kerti csapot, miközben a kedvenc hazai tavaink lassan teljesen eltűnnek a térképről? A pusztító aszály Magyarországon évről évre súlyosabb méreteket ölt, a kánikula és a vízhiány pedig a mindennapi életünket fenyegeti. Sok állampolgárban joggal merül fel a kérdés: miért nem látta ezt senki előre, és hol vannak az ezzel foglalkozó tudósok? Egy elkeseredett olvasónk felháborodott kérdéseire válaszolva most kiderült a sokkoló igazság. A hazai vízügyi kutatás fellegvárát ugyanis egyszerűen beszántották, a helyén pedig ma valami egészen más áll.

„Spórolnom kell a locsolással, a klímát se használhatom mindig. Kiszáradt a Velencei-tó, a Dunában is mindjárt bokáig ér a lábam. Ebben az országban ezt nem látta senki előre? Hol vannak a tudósok?” – tette fel a kérdést kétségbeesetten Olvasónk.

A felvetés teljesen jogos, hiszen a vízkészleteink védelme mindannyiunk közös érdeke lenne.

A válasz azonban sokak számára kijózanító és elkeserítő.

Aszály Magyarországon – Mi volt az a VITUKI, és mi lett vele?

Sokan nem tudják, de korábban létezett egy kifejezetten erre a feladatra szakosodott, elismert intézmény. Ez volt a VITUKI, vagyis a Vízrajzi Intézet és Környezetvédelmi Kutatóintézet.

Itt évtizedeken át elhivatott tudósok és szakemberek vizsgálták a hazai vizek állapotát, a folyók vízállását és a várható klímatrendeket.

A kutatóintézetet azonban megszüntették. A szárazság elleni küzdelem és a tudományos munka helyét pedig szó szerint átvette a beton.

A megdöbbentő valóság: A megszüntetett vízügyi kutatóintézet egykori területén és helyén építették fel a Nemzeti Atlétikai Központot – vagyis egy hatalmas sportstadiont.

Elakadtál az ügyintézésben? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat!

Stadion épült a tudomány helyére

A döntés következtében a tudományos hátteret szétvertek, miközben a vízhiány és locsolási tilalom mostanra a hétköznapok részévé vált.

Sokan teszik fel a kérdést: vajon egy újabb stadion segít-e feltölteni a kiszáradó tavainkat, vagy megállítja-e a folyók apadását? A válasz nyilvánvalóan nem.

Amíg a lakosságnak a kerti csapok elzárásával és a klíma lekapcsolásával kell spórolnia, addig a aszály Magyarországon továbbra is égető probléma marad. A tudományos megelőzés hiánya miatt pedig a jövőben még komolyabb árat fizethetünk a klímaváltozásért.

Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!