Kinek mennyi szabadság jár? Így befolyásolja a gyerekvállalás és az életkor

 A Munka törvénykönyve egyértelműen rendelkezik arról, hogy kinek mennyi szabadság jár: 20 nap alapszabadság minden munkavállalót megillet, ennél kevesebbet senki sem kaphat egy évben. A szabadnapokat növeli az életkor és a gyermek számra, bizonyos esetekben pedig a munkakör. Mutatjuk a tudnivalókat.

A fizetett éves szabadság alatt azokat a napokat értjük, amikor az alkalmazott a munkavégzés alól mentesül. Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll össze, ami a munkában töltött idő alapján az adott naptári évre szól. Vagyis, ha a dolgozó nem egész évben áll alkalmazásban, akkor a kivehető szabadnapok száma időarányosan csökken.

Ahogy írtuk, a Munka törvénykönyve alapján évente 20 nap szabadság minden munkavállalónak. Ez az alapszabadság, ami a gyermekek, életkor után kiegészül pótszabadsággal. További pótszabadság jár még veszélyes munkakör betöltése esetén, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozóknak. Az apaszabadságot és a fiatal munkavállalóknak járó plusz szabadnapokat szintén pótszabadságnak tekintjük.

Kinek mennyi szabadság jár életkor szerint?

Az életkor szerinti pótszabadság a 18 éven aluli munkavállalókat, illetve a 25 éven felülieket illeti meg. 25 év felett az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik a szabadnapok száma:

Minél idősebb valaki, annál több szabadnapja van. Életkor alapján legfeljebb 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló eléri a meghatározott életkort.

Más a helyzet, ha a dolgozó még nincs 18 éves. Ekkor is járnak plusz szabadnapok: a 18. életévüket be nem töltött alkalmazottak számára évi 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény abban az évben kapható meg utoljára, amikor a munkavállaló betölti a 18-at.

Mennyi szabadság jár a gyerekek után?

A gyerekek után járó plusz szabadság a 16 év alatti gyermekek után jár mindkét szülőnek. Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek esetén pedig hét nap pótszabadságot kapnak. 

Figyeljünk oda, hogy hiába vehetjük ki bármikor ezeket a napokat, ezt a szándékunkat kötelesek vagyunk 15 nappal előre bejelenteni a munkáltatónak.

Ha ezt elmulasztjuk, megteheti, hogy csak későbbi időpontban enged el minket. Fogyatékkal élő gyermek nevelése esetén még plusz 2 nap pótszabadság jár évente a szülőknek, gyermekenként. Abban az esetben, ha valaki 50%-ban egészségkárosodott, akkor további 5 pótszabadság jár.

Az első év, amikor jogosulttá válnak a szülők a gyermek utáni pótszabadságra, az a baba születésének éve, amikor pedig a gyerek betölti a 16. életévét, az lesz az utolsó. A 16 év alatti gyermekek után járó pótszabadságot bármelyik szülő kiveheti, azonban fontos, hogy ezt csak akkor tehetik meg, ha az anya és az apa ugyanabban a háztartásban élnek, mint a gyermek. Azok, akik külön élnek, és mondjuk kéthetente hétvégenként vagy csak az ünnepek alatt tartják a kapcsolatot a gyermekeikkel, nem jogosultak a pótszabadságra.

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult. Ezt a 10 napot az apa kérésének megfelelő időpontban és akár két részletben is ki lehet adni. Az apasági szabadságra akkor is jogosult a férfi, ha gyermeke halva születik vagy meghal.

Van még kérdésed? Segít a Hóvége ügyfélszolgálata: írj nekünk, 2 napon belül tuti válaszolunk!

Egyéb esetek, amikor további pótszabadságot kap a dolgozó

Ahogy írtuk fentebb, a 18 éven aluli munkavállalókat 5 nap pótszabadság illeti meg. Rajtuk kívül a veszélyes és mentálisan megterhelő munkákat végzők is jogosultak erre. Vagyis 5 nap pótszabadság jár még

• az állandó jelleggel föld alatt dolgozóknak,
• és az ionizáló sugárzásnak naponta 3 órát kitett alkalmazottaknak.

Szintén 5 nap pótszabadság illeti meg a valamilyen fogyatékossággal élő munkavállalókat:

• rokkantsági ellátásban részesülők,
• fogyatékossági támogatásban részesülők,
• vakok személyi járadékára jogosultak.
• megváltozott munkaképességű dolgozók. ha
  – egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű vagy
  – 40%-os egészségkárosodással rendelkeznek vagy
  – a munkaképesség-csökkenésük 50-100%-os mértékű.

A szabadság többségével a főnök rendelkezik

A Munka törvénykönyvében benne van, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik. A munkáltató csak évi 7 nap szabadságot köteles a dolgozó kérése alapján kiadni, a fennmaradó napokról pedig a főnök dönt. Vagyis alkalmazottként mindössze 7 szabadnappal rendelkezhetünk szabadon, a fennmaradó napokról a munkáltató dönt (figyelembe véve a dolgozó igényeit). Megeshet, hogy hogy a munkavállaló kérésétől eltérően dönt a főnök, mert pl. mindenki egyszerre szeretne szabadságot kivenni, vagy egy adott feladat ellátásához nem maradna elegendő dolgozó. Ebben az esetben a munkavégzés zavartalansága érdekében dönthet úgy a vezető, hogy nem adja meg a kért szabadnapokat.

Létezik még egy olyan szabály is, ami szerint a munkavállalóknak évente egy alkalommal 14 nap szabadságot egybefüggően ki kell vennie – persze ez gyakorlatban másként működik. Az ugyan meghatározott, hogy a munkáltató a szabadság hány százalékával rendelkezik, de mindezt egyeztetheti a dolgozókkal. Pl. a munkáltató már a nyári szabadságolások előtt vagy akár év elején összeírja, hogy ki mikor tervez szabadnapot kivenni. Ebben az esetben mindenki könnyedén tervezhet előre és könnyebb összehangolni a munkatársak igényeit is, így általában mindenki akkor mehet szabadságra, amikor szeretne.

Ki nem vett szabadság

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha valaki nem vette ki időben a szabadságait. Sokan azt gondolják, hogy ilyenkor ezek a napok elvesznek. Szerencsére ez nem így van: a munkáltató felelőssége, hogy a szabadságokat időben kiadja a szabályoknak megfelelően. A szabadságot ki kell adni, még akkor is, ha arra a törvényi előírások betartásával már nem kerülhet sor.

A ki nem vett szabadság kivételes esetben átvihető a következő évre. Pl. ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. Ilyenkor a következő év március 31-ig még átvihetők az előző évről maradt szabadságok. Előfordulhat, hogy hosszabb táppénzre kerül vagy szülési szabadságra megy a munkavállaló. Ilyenkor nem lehet az adott évben kiadni a szabadságot, csak az ok megszűnésétől számított 60 napon belül.

Van még egy lehetőség a szabadságot következő évre történő átvitelére: ha a szabadságolás időszaka mondjuk 2025. december 28-án kezdődik és 2026. január 5-ig tart egybefüggően, akkor a bent ragadt szabadságok átkerülnek a következő évre. Arra viszont figyelni kell, hogy csak egybefüggő szabadságként vehető ki, illetve a következő évben kiadott napok nem haladhatják meg az 5 munkanapot. A munkavállaló és a munkáltató arról is megállapodhat, hogy az életkor után járó pótszabadságokat a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki.