A jó hírek gyorsan terjednek. Kérdés, hogy ez valóban az-e. Az „új családtámogatás” óriási lyukat üt a költségvetésbe, jelenleg pedig olyan pénzt ígérnek, ami nincs. Örülünk?
A csurgatás, cseppentgetés igazi hungarikum. Máshogy, ugye, nehéz a boldogulás – jól van ez így? Mindenesetre az ügyfélszolgálatos ott segít, ahol tud:
– Hallottam a jó híreket, hogy a miniszterelnök úr átszervezi a családtámogatást. A helyzet az, hogy én háromgyerekes családapa vagyok, és …
– Három gyerek után 33 ezer forintot írhat le az adójából, az közel 100 ezer forint.
– Na de hát épp ez az, mert három nőtől van ez a három gyerek. És most ugye az asszonyok kapják a fejenként csak 10.000 forintot. Érdemes lenne megbeszélnem velük, hogy mégis én kapjam, és akkor én is vissza tudok nekik többet csurgatni, cseppenteni a jövőben.
– Na, 2026-tól ugye ez duplázódik. Így az ön volt feleségei csak 20-20 ezer forintot írhatnának le, de ön közel 200 ezer forintot tudna leírni, szóval a visszacsorgatás az egy jó megoldás. Így lehet win-win a szituáció. Win-win-win-win. Illetve ha a gyerekeket is számolom, akkor win-win-win, win-win-win-win.
Kérdése van a családi adókedvezményről? Keresse ügyfélszolgálatunkat, kollégáink ingyen és 48 órán belül válaszolnak.
Új családtámogatás – win?
Miről is van szó? Tavaly nyáron jelentették be, hogy a kormány 2025-től megduplázza a családi adókedvezményt. Az emelés két lépcsős lesz, az elsőre 2025. július 1-jén kerül sor, majd a 2026. január 1-jeivel kétszeresére növelik a gyerekek után járó adókedvezményt. Számokban:
Az első emelés után a családi kedvezmény
1 gyerek esetén 100 000 forint,
2 esetén 200 000 forint,
3 és minden további gyermek után 330 000 forint lesz.
Ami az összegeket illeti, 1 gyerek után 15.000 forint, 2 gyerek után összesen 60.000 forint (30-30), 3 és minden további gyermek után 49.500 forint maradhat a családoknál. Ha 3 gyermekkel számolunk, összesen akár 148.500 forint spórolható meg.
A második emelés után
1 gyermek esetén 133.340 forint,
2 esetén 266.660 forint,
3 és minden további gyerek esetén 440.000 forint
Vagyis 1 gyerek után 20.000 forinttal, 2 után összesen 80.000 forinttal (40-40) több maradhat a családi kasszában. 3 vagy több gyerek esetén 66.000 forinttal kalkulálhatunk, így pl. egy háromgyermekes családnál ez az összeg 198.000 forint is lehet.
Korábbi cikkünkben már írtuk arról, hogy ez nem feltétlenül egy win-win szituáció. Mivel a kedvezmény jövedelemarányosan kis mértékben növekszik, az infláció és a béremelkedés miatt a családok költségvetésén alig javít.
A gyülekezési törvény módosítása óriási hatással van alapvető jogaink gyakorlására. Mit jelent ez? Röviden: mostantól nem tüntethetsz szabadon. Szinte egy tollvonással kihúzták a jogot, hogy kimenj az utcára és elmondd, ha bajod van. Ha mégis megteszed, a gyülekezési törvény megsértése pénzbírságot vagy akár komolyabb jogi következményeket is maga után vonhat.
A módosítás a 2018. évi LV. törvényt érinti. Konkrétabban: a változások szigorítják azokat a feltételeket, amelyek mellett tüntetést lehet szervezni. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a tüntetéseket a korábbi hosszabb határidő helyett már legalább 1 hónappal a tervezett időpont előtt be kell jelenteni.
Emellett a hatóságok szélesebb jogkört kaptak a demonstrációk megakadályozására vagy feloszlatására. Ha egy tüntetés a hatóság megítélése szerint „aránytalan sérelmet” okoz a közbiztonságra, a közlekedés rendjére vagy mások nyugalmára, azt könnyebben tilthatják be vagy oszlathatják fel. „Aránytalan sérelmet” – de kinek?
Mivel jár a gyülekezési törvény megsértése?
A következmények egyértelműen súlyosbodtak. Ha valaki engedély nélkül szervez tüntetést, vagy nem tartja be a hatóságok által előírt korlátozásokat, pénzbírságra számíthat: ez 150 ezer forinttól akár 500 ezer forintig is terjedhet. Ismétlődő vagy súlyos esetben szabálysértési vagy büntetőeljárás indulhat, amely akár elzárással is járhat. Sőt, az új szabályok értelmében a hatóságok gyorsabban és keményebben léphetnek fel azokkal szemben, akik az előírásokat nem tartják be.
Jogi tanácsot kérnél? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink – szakértők bevonásával – ingyen és 48 órán belül válaszolnak.
A hatóságok jogköre is jelentősen bővült. A rendőrség már a tüntetések előkészítő szakaszában is fokozott ellenőrzést végezhet, és a szervezőktől részletes dokumentációt követelhet a résztvevőkről és a rendezvény lebonyolításáról. A tömegoszlatási eszközök használatánál is nagyobb a „szabadság”, beleértve a felszólítás nélküli beavatkozást, ha azt „a helyzet megkívánja”. Hab a tortán, hogy a demonstrálók azonosítását arcfelismerő szoftverek is segíthetik, így a hatóságok már előre nyilvántarthatják, kik vesznek/vettek részt egy tüntetésen.
Mindez azt jelenti, hogy a tüntetések szervezése és lebonyolítása ma már sokkal kockázatosabb, mint korábban. A szabályok világosak. A következmények súlyosak. Hogy miért állunk ki, az rajtunk múlik.
Kellemes várószoba, ahol a várokozási idő a lehető legrövidebb, nincs sorszámhúzás és akár már másnap fogadnak – úgy hangzik, mintha egy magánorvosi rendelőbe jelentkeznénk be, ugye? Pedig nem, a szolgáltatás díjmentes, csupán egy plasztikkártyát kell kiváltunk, a legtöbb esetben igencsak jelképes összegért. Mennyiben segíti ez az ellátást, kinek éri meg az Erodium kártya igénylése? Mutatjuk a válaszokat.
Az Erodium egy online előjegyző és betegirányító rendszer, ami a háziorvosok és a páciensek dolgát is megkönnyíti. A beteg tudni fogja, mennyi a várakozási idő a rendelőben, az orvos és a nővér pedig koncentrálhatnak a munkájukra. Nem lesz vita a páciensek között, hogy ki érkezett előbb, vagy miért látnak el valakit soron kívül, a rendszer mindenkit eligazít.
Hogyan működik az Erodium?
A rendszer használatához a beteg egy QR-kódos kártyát kap, amellyel bejelentkezhet a váróban lévő terminálon, jelezve az orvosnak, hogy megérkezett. Az Erodium kártyához egy webfiók is tartozik, amelybe felveheti, hogy milyen panaszai, tünetei vannak, adatokat rögzíthet (pl. testsúly, vérnyomás, vércukorszint).
Kérdése van valamilyen egészségügyi ellátással kapcsolatosan? Keresse ügyfélszolgálatunkat, kollégáink ingyen és 48 órán belül válaszolnak.
A webfiókon keresztül gyakorlatilag mindent el lehet intézni: a kártya tulajdonosa ellenőrizheti, hogy az orvosa mikor rendel, ki helyettesíti, ha szabadságon van, továbbá foglalható időpont, kérhető recept és leletkiértékelés. Az időpontfoglalás orvosi és nővéri ellátásra is elérhető, így pl. vércukor-ellenőrzés vagy kötözés esetén az asszisztens is fogadhatja a betegeket. Pozitívum még, hogy a rendszerben bizonyos prioritások is beállíthatók, pl. a várandósok előrébb kerülhetnek.
Az Erodium kártyát a páciens a háziorvosi rendelőben igényelheti és ott is állítják ki. A kártya átvétele után a páciens regisztrál az Erodium rendszer online felületén, ahol aktiválja a személyes webfiókját. Innentől előzetesen rögzítheti egészségügyi adatait, tüneteit, időpontot foglalhat és telemedicinális ellátást is igénybe vehet.
A rendszert használó orvosok listája és a hozzájuk tartozó rendelési idő itt olvasható. És hogy mik a tapasztalatok? Dr. Dobi Ákos, szolnoki háziorvos a következő előnyöket sorolja fel:
„Megszűnt a sorszámozás. Nem kevés időnket vette el, hogy kerestük, hívtuk a nyolcast. Most ez megszűnt, a rendszer név szerint szólít mindenkit.”
„Mivel a terminálon bejelentkezett betegek listáját folyamatosan figyeljük a monitorunkon, azzal is sok időt spórolunk, ha idejekorán szólítjuk a következő beteget, akinek van ideje felállni, az ajtó elé jönni, és megvárni, amíg az nyílik.”
„Injekcióra, kontroll vérnyomás mérésre, vércukor vizsgálatra, kötözésre visszajáró betegeinknek is érkezéskor be kell jelentkezniük a terminálon, sőt azoknak is, akik lementek a gyógyszertárba kiváltani a beadandó injekciót, és visszaérkeztek. (Ilymódon kopogásnak nincs helye!) Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi betegeknek nem kell újra végig várni a sorukat, de azt sem ígérhetjük, hogy azonnal következnek, kis türelmet mindenkitől kérünk. Ha a rendszerben látjuk, hogy az adott beteg visszaérkezett (azaz ismét be van jelentkezve), a nővér a kezelőben, idejéhez mérten soron kívül szólítja.„
„Tekintettel arra, hogy a betegeket 3 helyiségbe tudjuk hívni (rendelő, vetkőző, kezelő), bizonyos esetekben idős, vagy bármilyen más okból lassú beteget a vetkőzőbe szólítjuk, ahol kényelmesen, senki által nem sürgetve készülhet a vizsgálatra, de ez alatt mi a rendelőben akár több beteget is el tudunk látni.”
Mennyibe kerül a kártya?
Rendelőnként változik, az árakat a rendelők a saját körülményeikhez igazítják. Pl. Dr. Dobi Ákos rendelőjében a kártya ára 300 forint, érvényességi idő nélkül. Dr. Stunya Edina rendelőjében családonként 500 forintért igényelhető, az elvesztett kártya pótlása pedig 2000 forintba kerül. A pontos árért érdemes a saját háziorvosánál érdeklődni.
Idén április 10-én és 11-én lesz a tanköteles korú gyerekek számára az általános iskolai beiratkozás a 2025/2026-os tanévre. Milyen papírokat készítsünk össze, hogyan intézzük a lehető leggördülékenyebben ezt az egyébként is izgalmakkal teli, mérföldkövet jelentő eseményt? Összegyűjtöttük a beiratkozással kapcsolatos fontos tudnivalókat, amelyekkel senkit nem ér felkészületlenül az ügyintézés. És természetesen szokás szerint azt is lépésről lépésre mutatjuk, hogy mi az általános iskolai beiratkozás menete.
Kinek kell most beiratkozni az iskolába?
Azoknak a tanköteles korú gyerekeknek, akik 2018.09.01 és 2019.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben- szerepel az Oktatási Hivatal oldalán.
Lehet-e halasztást kérni?
A gyermek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek esetében (is). Ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható, a hétéves gyermeknek szeptember 1. napjával mindenképpen meg kell kezdenie tankötelezettségének teljesítését.
A halasztási kérelmeket január 18-ig lehetett leadni, aki esetleg ezt elmulasztotta, mert nem kapta meg az erre vonatkozó szakértői véleményt, annak külön kérvényt kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz arról, hogy gyermeke még egy évet maradjon az óvodában.
Az oktatási törvényben foglaltak szerint minden családnak lehetősége van nem a körzetes iskolába íratni a gyereket, hanem választott iskolába. Amennyiben viszont a választott iskola nem veszi fel a gyereket, akkor a körzetes iskolába kell beíratni. Fontos tudni, hogy a választott iskola nem köteles a körzetén kívül eső gyerekeket felvenni, a körzetes iskola viszont köteles fogadni a körzetébe tartozó tanulókat.
A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében más a helyzet. Ott eleve készül egy szakértői vélemény és az abban kijelölt iskola köteles felvenni a gyerekeket.
Az általános iskolai beiratkozás menete
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a következő tanévre, azaz a 2025-ös általános iskolai tanévre történő beiratkozás 2025. április 10-én és 11-én lesz.
A beiratkozást a szülő vagy törvényes képviselő kezdeményezheti. Fontos tudni, hogy a beiratkozási dokumentumokat mindkét szülőnek alá kell írnia és kötelező a személyes megjelenés, illetve adategyeztetés a beiratkozás során.
A beiratkozás kétféleképpen intézhető:
1. Személyes ügyintézés
A személyes ügyintézéshez az alábbi dokumentumok szükségesek, amelyeket az iskola titkárságán kell leadni vagy bemutatni:
Gyermek személyazonosító igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata
Lakcímkártya
TAJ-kártya
szakértői vélemény a sajátos nevelési igény megállapításáról
Szülői felügyeletről szóló nyilatkozat (mindkét szülő által aláírva)
Életvitelszerű ottlakásról szóló nyilatkozat (mindkét szülő által aláírva)
Etika/hit- és erkölcstan választására vonatkozó nyilatkozat (mindkét szülő által aláírva)
Adatlap (mindkét szülő által aláírva)
2. Elektronikus úton
Elektronikus úton a Kréta rendszeren keresztül történik az általános iskolai beiratkozás. A felületre itt lehet belépni, majd a következik a személyes adatok kitöltése. Ha ezzel megvagyunk, jön a gyereknek választott iskola megjelölése (körzetes vagy választott).
Emellett itt lehet nyilatkozni a gyermek nemzetiségi oktatásáról, a napi étkezéséről, hogy az etika vagy hit-erkölcstan tárgyat választottuk számára és azt is, hogy melyik hozzátartozó viheti el az iskolából a gyereket.
A beiratkozás napján azonban kötelező a szülőknek személyesen megjelenni az iskolában, nem lehet a teljes folyamatot csak online intézni.
A beiratkozás eredményéről írásban kapnak értesítést a szülők, amely a Kréta rendszeren belül elérhető.
Magyarországon a munkanélküli segély, vagyis az álláskeresési járadék maximális időtartama 90 nap. Összege 2025-ben a munkanélkülivé válást megelőző átlagbér 60%-a, de nem haladhatja meg a minimálbér napi összegét. Mennyit kap ebből kézhez az álláskereső? Létezik nettó álláskeresési járadék kalkulátor? Igen!
Az álláskeresési járadék célja, hogy anyagi segítséget nyújtson az álláskeresés időszakában. Sok esetben ez a 90 nap nem elegendő ahhoz, hogy valaki megfelelő, képzettségéhez, szakmai tapasztalatához méltó állást találjon. A döntéshozók sajnos másként látják a helyzetet, ezért olyan alacsony a járadék összege és rövid a folyósítási ideje. Persze, lehet mondani, hogy aki akar dolgozni, az talál munkát – csak hát nem mindegy, milyet.
Így igényelhető az álláskeresési járadék
Az álláskeresési járadékot a lakóhely szerint illetékes járási (kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztályán lehet igényelni. Az igényléshez szükségesek a következő dokumentumok:
az utolsó munkaviszony megszűnéséről szóló igazolás (kilépő papírok)
Az eljárás során az igénylőnek álláskeresőként kell regisztráltatnia magát a hivatalban, és a meglévő dokumentumokkal bizonyítania kell, hogy az elmúlt 3 évben legalább 360 nap munkaviszonya volt. A járadék napi összege nem haladhatja meg a minimálbér napi összegét. Január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 290.800 forintra emelkedett, aminek a nettója (kedvezmények nélkül) 193.382 forint. Ezek alapján az álláskeresőknek 2025-ben naponta 9694 forint jár, amiből még levonják a 15% személyi jövedelemadót. A maximális napi nettó összeg tehát 8240 forint.
Új álláskeresési járadék kalkulátorunk
Legújabb kalkulátorunk segít kiszámolni, pontosan mennyi jár neked nettóban.
Használata egyszerű: írd be, hogy hány nap munkaviszonyod volt az elmúlt 3 évben (vagyis mennyi időre fizettek utánad TB-t.)
Add meg a bruttó átlagbéredet, amit az elmúlt egy évben kerestél.
Majd írd be azt is, mikor szűnt meg a munkaviszonyod, mikor regisztráltál álláskeresőként, és ha találsz új munkát, mikor kezded azt.
Kalkulátorunk ez alapján megmutatja, hogy milyen havi összegű álláskeresési járadékra lehetsz jogosult, mennyi ideig folyósítanák azt, és ha előbb talál munkát, mennyi maradék összeget igényelhetsz összevontan.
Hogyan számoljunk kalkulátor nélkül?
Tegyük fel, hogy az álláskeresőnk 2022. szeptember 1-jén kezdett dolgozni és 2025. március 21-én végleg elhagyta a munkahelyét. Ha a hivatalos munkaszüneti napokat és a hétvégéket leszámítjuk, akkor összesen 644 munkanapot dolgozott le. (Egyéni szabadság, betegszabadság vagy egyéb távollét nincs benne a számításban. Természetesen ezek is fontosak, de a példa kedvéért egyszerűsítettünk.) Ez 2 év, 6 hónap és 20 nap.
A KSH legfrissebb, 2024. decemberi adatai szerint a bruttó mediánkereset 560.900 forint volt. Számoljunk ezzel az adattal, mert közelebb van a valósághoz, mint az átlagkereset. A 560.900 forintból lejön a személyi jövedelemadó (15%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%), így a nettó bér 372.988. Mennyi álláskeresési járadék kapható ebben az esetben?
Ha az álláskereső bruttó fizetése 560.900 forint volt, akkor az álláskeresési járadék alapja ennek 60%-a, vagyis 336 540 forint. Azonban a jogszabály szerint a járadék összege nem haladhatja meg a minimálbér napi összegének megfelelő havi plafont, amely 2025-ben 290.820 forint. Mivel a számított összeg ennél magasabb, az álláskereső a járadék legmagasabb összegét kapja. A bruttó álláskeresési járadékból 15% személyi jövedelemadót (szja) vonnak le, így a nettó összeg kedvezmények nélkül 247.200 forint lesz havonta.
Az eredmény
Az álláskeresési járadék bruttó összege a korábbi bruttó bér 60%-a, de nem haladhatja meg a 290.820 forintot. A bruttó járadékból 15% személyi jövedelemadót vonnak le, így a nettó összeg ennek 85%-a. A folyósítás időtartama a munkanélküliséget megelőző 3 évben ledolgozott napok számától függ: minden 10 ledolgozott nap után 1 nap járadék jár, de maximum 90 napig folyósítható.
Ezt mondja a Munka törvénykönyve: fizetés nélküli szabadság kötelezően biztosítandó a munkavállalónak, de ezt a szabadság előtt legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltatónak. Az Mt. arról is rendelkezik, hogy a dolgozó milyen esetekben és módon élhet a lehetőséggel, illetve rögzíti a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk, miként befolyásolja egy-egy ilyen időszak a nyugdíjat.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 128–133. §-ai tartalmazzák a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. Fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása céljából, szülői szabadságként és méltányossági alapon adható ki. Az első három esetben a munkáltatónak nincs választása, kötelező biztosítania a munkavállaló kérésére, ha a dogozó ezen igényét legalább 15 nappal korábban jelezte. Ha a munkavállaló egyéb körülmények – pl. hosszabb külföldi utazás, tanulmányok, családi okok – miatt venne ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkáltató mérlegelheti, hogy azt megadja-e vagy sem.
A fizetés nélküli szabadság alatt nem jár munkabér, és bizonyos esetekben a társadalombiztosítási jogviszony is szünetelhet (kivéve, ha a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet).
Munka törvénykönyve: a fizetés nélküli szabadság feltételei és szabályai
A munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe gyermeke gondozására a gyerek hároméves koráig, örökbefogadás esetén pedig 3 évig, vagy ha a gyermek idősebb, akkor 6 hónapig. Gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) esetén a szabadság a támogatás idejére, utóbbi esetben a gyermek tízéves koráig jár.
Bizonyos esetekben a szabadság nem adható ki vagy megszűnik, pl. ha a gyermek halva születik, elhunyt (15 nap után), nevelésbe kerül vagy bentlakásos intézménybe helyezik (az elhelyezés napján). Szülés utáni szabadság esetén a minimális időtartam 6 hét. Fizetés nélküli szabadság jár hozzátartozó tartós ápolására is, ha az legalább 30 napig tart. Legfeljebb 2 évre adható ki. A tartós ápolást és annak indokoltságát a hozzátartozó kezelőorvosa igazolja.
Kérdezne a szabadságokról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink ingyen és 48 órán belül választ adnak.
Fizetés nélküli szabadság és nyugdíj
A fizetés nélküli szabadság időtartama általában nem számít bele a nyugdíjba, mivel erre az időszakra nincs járulékfizetés, így szolgálati idő sem keletkezik. Vannak azonban kivételek. Ha a munkavállaló gyedet vagy gyest kap, akkor az az időszak szolgálati időnek minősül, mert a nyugdíjjárulékot az állam fizeti. Ezzel szemben, ha a munkavállaló hozzátartozója tartós ápolása miatt megy fizetés nélküli szabadságra, az nem számít bele a szolgálati időbe, mivel ebben az esetben nincs járulékfizetés.
A szolgálati idő hossza közvetlenül befolyásolja a nyugdíj összegét. Jó ezzel tisztában lenni: a fizetés nélküli szabadság alatt kieső időszak csökkentheti a nyugdíj mértékét. Ha ezt valaki ellensúlyozni szeretné, önként befizetheti a nyugdíjjárulékot.
Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu alapítója a Nők 40 esetében a következőket mondja:
A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe. A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Kevésbé ismert, hogy súlyos tűzvédelmi bírság szabható ki azért is, ha a társasházi folyosón teleltetjük a muskátlit. Akár 500.000 forint bírságot is kaphatnak azok a társasházi lakók, akik a folyosón tárolják a holmijukat, ezzel akadályozva a menekülési útvonal használatát vagy a tűzoltók munkáját. Nem csoda, hogy ilyen magas bírságot is kaphatunk, hiszen évente 5-6000 lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat. Mutatjuk mit mond pontosan a jogszabály a közös helyiségeket érintő tűzvédelmi bírságról.
Mikor van tűzvédelmi ellenőrzés?
Tűzvédelmi ellenőrzésre az ún. magas épületek esetén kétévente kerül sor. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés felelőse a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ezen kívül külön bejelentésre is történhet ellenőrzés.
Az átfogó ellenőrzés időpontjáról egyébként legalább 5 nappal előbb értesítik a társasházat, illetve lakásszövetkezetet. Ez abból a szempontból fontos, hogyha a közös képviselő megfelelően és időben kommunikálja a lakókkal az ellenőrzést, akkor elkerülhetők a súlyos bírságok.
A hatósági ellenőrzésen a Tűzvédelmi Házirend és a tűzvédelemmel összefüggő egyéb iratok tanulmányozásán túl a menekülési útvonalakat és a közműfőelzárókat alaposan szemügyre veszik. Meggyőződnek a tűzoltó készülékek szabályos készenlétben tartásáról, a kötelező biztonsági jelek meglétéről, ellenőrzik, hogy elektromos helyiségben, liftgépházban, szemétledobó helyiségben nem történik-e tárolás. Figyelemmel vannak a vagyonvédelmi rácsok megfelelőségére is- összegzi a langlovagok.hu.
A vonatkozó jogszabály összesen 49 tűzvédelmi szabályszegést sorol fel, ebből kigyűjtöttük azokat, amelyek a leggyakrabban előfordulhatnak társasházak, “magas épületek” esetén.
A panelben, társasházakban, ahol 20 vagy akár 100 lakás is található egy épületben, a külön tulajdonú lakásokon kívül minden más a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. Ide tartoznak a folyosók, ha van, akkor a folyosón lévő szemétledobó, tároló-illetve szárító helyiségek is, továbbá a pince.
Sokan gondolhatják, hogy mégis kit zavar egy-egy virágállvány a folyosón, még jól is mutat a szürke egyhangúságban. Csakhogy elég, ha egyszer tűz üt ki és az állvány pont elzárja a menekülési útvonalat vagy a tűzoltók nem férnek oda a tűzcsaphoz.
Önmagában egyébként nem szabálytalanság, ha kirakunk valamit a folyosóra, a lépcsőházba, vagy a tárolóba. Viszont a menekülési útvonalakat 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni.
Többek között az alábbiak minősülhetnek tűzvédelmi szabályszegésnek a társasházakban, szövetkezeteknél, a teljes felsorolás a jogszabályban olvasható:
Kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása úgy, hogy vész esetén sem nyitható ki, ilyen például a tetőterasz ajtajának lezárása.
Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése.
A menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának leszűkítése.
Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb részén való elhelyezése
Tűz- vagy füstgátló megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása.
Ha a tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított.
Oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása, azaz például, ha tele van pakolva az a helyiség, amelyben a tűzcsap található.
A tűzoltóság beavatkozásának akadályozása.
A tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya.
A beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés nem működik és/vagy nincs karbantartva.
További kérdéseid lennének a tűzvédelemmel kapcsolatban? Kérdezd Ügyfélszolgálatunk munkatársait és ingyenesen ellátnak tanáccsal!
A tűzvédelmi bírság összege
Tűzvédelmi bírság kiszabására akkor kerül sor, ha valaki megsérti vagy nem tartja be a tűzvédelmi előírásokat. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10.000.000 forint lehet. A gyakorlat szerint a tűzvédelmi bírságot annak a lakónak kell megfizetnie, aki a szabálytalanságot elkövette. Amennyiben a lakó nem fizeti be a bírságot, úgy késedelmi pótlék is terheli az összeget.
A nyílászárók lezárása esetén 40.000-1.500.000 forint összegű büntetés terheli a lakókat, a menekülési útvonalak leszűkítéséért például 30.000-1.000.000 forint közötti bírság járhat.
Jóval alacsonyabb a bírság abban az esetben, ha a tűzoltó készülék nincs megfelelően karbantartva, ezért maximum 50.000 forint bírság szabható ki. De a tűzjelzők esetében már lehet számolni milliós nagyságrendű büntetéssel is akár, csakúgy, ha a tűzoltóság beavatkozását akadályozzuk.
Milliós nagyságrendű büntetést jellemzően akkor szabnak ki, ha több szabálysértést találnak egyszerre a hatóságok. Szintén a vonatkozó jogszabályban olvasható el az összes büntetési tétel részletesen.
Felelős lakóként a legtöbb, amire odafigyelhetünk, ha nem zsúfoljuk tele a folyosót, legalább 110-120 centi széles menekülőutat hagyunk, nem zárjuk le a tűz esetén menekülési útvonalat biztosító ajtókat, ablakokat és a tűzoltás szempontjából kulcsfontosságú helyiségeket.
Hungarian forint and euro banknotes and coins. Forint euro exchange rate.
Magyarországon a bruttó minimálbér 290.800 forint (kb. 704 euró), a garantált bérminimum pedig 348.800 forint (~844 euró). Adódik a kérdés: mennyi a szlovák minimálbér 2025-ben? Jelentősen magasabb, mint a magyar. Ennyivel jobban élnek a szomszédban? A különbség részben a forint árfolyamának ingadozásából adódik, de a szlovák minimálbér vásárlóereje is magasabb.
Készült egy összehasonlítás arról, hol is áll a magyar minimálbér Európában. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincs meghatározott legalacsonyabb bér, de még így is marad 22 ország, amihez mérhetjük a magyar béreket. A helyzet nem túl szívderítő:
a nyugati éllovasok minimálbére 1800-2700 euró (Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írország, Luxemburg).
A középmezőnyben 950-1400 eurós értékekkel Spanyolország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Lengyelország áll.
A 900 euró alatti csoportban találjuk Bulgáriát, Romániát, Szlovákiát, Csehországot, Görögországot, Észtországot, Portugáliát és Lettországot.
És igen, Magyarországot. Szlovákia 2025 januárjától 816 euróra emelt (750-ről), és Románia is előz 810 euróval (4050 lej). A csehek (826 euró) és a lengyelek (1098 euró) már korábban is előttünk jártak – mutat rá a HRportal.
Szlovákiában ugyan nincs garantált bérminimum, de 816 eurónál senki sem kereshet kevesebbet. Ez már önmagában egy olyan adat, amitől a fejünkbe szökhet a vér, de tudunk még ennél cifrábbat is mondani. Szlovákiában JOBB az élet? – teszi fel a kérdést Touati Karen youtuber videójában. A dunaszerdahelyi születésű, 2 gyerekes édesanyja és blogger 12 szempont alapján hasonlította össze a magyar és a szlovák viszonyokat, beszélt adózásról, lakhatásról, áfáról, támogatásokról stb. A videóit mindenképpen érdemes megnézni, de tessék, mi is készítettünk egy összefoglalót a leglényegesebb különbségekről, adatokról.
Kérdése van a minimálbérről? Forduljon az ügyfélszolgálathoz, kollégáink gyors választ adnak.
A bruttó minimálbér Magyarországon 290.800 forint, ami körülbelül 704 eurónak felel meg. (Aki követi az őrült árfolyam-ingadozást, tudja, hogy manapság a forint gyengélkedik, nem kicsit). Szlovákiában ennél magasabb, 816 euró. Nézzük az adókat és a járulékokat!
Magyarországon egységes 15%-os kulcs van, míg Szlovákiában sávos adózás működik: 19% 41 445 eurós éves jövedelemig, afölött 25%. Magyarországon a teljes járulékterhelés 33,5% (ebből 18,5% munkavállalói járulék, 13% szociális hozzájárulás, 1% szakképzési hozzájárulás). Szlovákiában ennél jóval magasabb, összesen 48,6%. Mit látunk?
A szlovák minimálbér magasabb, és bár a járulékterhek nagyobbak, a nettó fizetés és a vásárlóerő így is kedvezőbb.
Áfa, munka, támogatások és egyebek
Magyarországon 27% az általános forgalmi adó – ami a legmagasabb az EU-ban -, míg Szlovákiában 20%, kedvezményes 10%-os kulccsal egyes termékekre. A munkanélküliség nálunk 4,5%, Szlovákiában valamivel alacsonyabb, 4%. Ami az éves szabadságot illeti, mindkét országban az alap 20 nap, de különböző tényezők növelhetik.
És akkor a támogatásokról: Magyarországon nincs külön várandósság alatti támogatás, míg Szlovákiában a bérezéstől függően számottevő összeget kaphatnak a kismamák. Az egyszeri anyasági támogatás itthon 64.000 forint, Szlovákiában jóval magasabb, kb. 330.000 forint.
A gyermekgondozási támogatások is eltérőek: Magyarországon a csed a bruttó fizetés 100%-a, és 6 hónapig jár. A gyed legfeljebb 280.140 forint lehet. Szlovákiában a hasonló ellátás a bruttó fizetés 75%-ának felel meg, viszont 8 hónapig jár. A szülői támogatás összege Szlovákiában attól függ, hogy az anya dolgozott-e a szülés előtt: dolgozók esetében körülbelül 190.000 forint, nem dolgozók esetében pedig 95.000 forint. 2025 januárjától Szlovákiában a családi pótlék összege gyermekenként 60 euró, az adóbónusszal együtt a családok gyermekenként legfeljebb 160 eurót kaphatnak. Kis hazánkban az egy gyermek után járó 12.200 forintos családi pótlék kb. 30 eurónak felel meg.
Támogatás típusa
Magyarország
Szlovákia
Várandósság alatti támogatás
Nincs
Van, a bérezéstől függően
Egyszeri anyasági/születési támogatás
64 000 Ft (~155 €)
~330 000 Ft (~800 €)
CSED/Szülési támogatás
Bruttó fizetés 100%-a, 6 hónapig
Bruttó fizetés 75%-a, 8 hónapig
GYED/Szülői támogatás
Max. 280 140 Ft (~680 €)
Dolgozóknak ~190 000 Ft (~460 €)
GYED/Szülői támogatás (nem dolgozóknak)
Nincs
~95 000 Ft (~230 €)
Családi pótlék egy gyermek után
12 200 Ft (~29,6 €)
60 €
Családi pótlék egy gyermek után (egyedülálló szülő)
13 700 Ft (~33,2 €)
60 €
Családi pótlék két gyermek után (összesen)
26 600 Ft (~64,5 €)
120 €
Családi pótlék három vagy több gyermek után (gyermekenként)
16 000 Ft (~38,8 €)
60 €
Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után
23 300 Ft (~56,5 €)
60 €
Nagyon úgy tűnik, Szlovákia nemcsak magasabb minimálbért és alacsonyabb adóterheket kínál, hanem a gyermekvállalást is jobban támogatja.
Sok szülő észreveszi, hogy a gyereke előszeretettel jár lábujjhegyen. Ez egy teljesen normális jelenség a kicsiknél, főleg az első lépések megtételénél. De mi van akkor, ha ez a szokás hosszabb ideig fennmarad? Vajon érdemes aggódnunk, vagy csak egy ártalmatlan próbálkozásról van szó? Cikkünkben mutatjuk, hogy mit jelenthet, ha rendszeresen lábujjhegyen jár a gyerek.
Miért jár lábujjhegyen a gyerek?
A járás megtanulása során a gyerekek rengeteg mozgásformát kipróbálnak, és a lábujjhegyen járás is egy ilyen természetes kísérletezés része. A kicsik szeretnek magasabbra törni, nyújtózkodni, elérni dolgokat, egyensúlyozni és feszíteni az izmaikat. Ez a mozdulat segíti őket abban, hogy megtanulják szabályozni az izomerejüket, kontrollálni az izomtónusukat, valamint hozzájárul az egyensúlyérzékük fejlesztéséhez is.
A legtöbb baba 10-12 hónapos korban, az első lépések gyakorlásánál automatikusan kipróbálja a lábujjhegyen járást is. Idővel viszont általában maguktól áttérnek a talpon való gördülő járásra, mert úgy stabilabbak. Ha viszont azt vesszük észre, hogy a gyerek rendszeresen lábujjhegyen jár, és ez nem múlik el magától, érdemes utánajárni az okoknak. Nincs egyértelmű szabály arra, hogy mikor kell orvoshoz fordulni, de van egy iránymutatás. Ha a függőleges testhelyzetben eltöltött idő 30%-ában a gyerek lábujjhegyen jár, akkor már figyeljünk oda. 50% felett pedig mindenképpen érdemes szakember véleményét kikérni. Rövid időszakokra teljesen normális lehet, de ha hosszabb távon fennáll, vagy egyre gyakrabban tapasztaljuk, akkor érdemes megnézetni.
10 dolog, amire utalhat, ha lábujjhegyen jár a gyerek
1. Gyenge izomzat: ha a gyerek izomzata gyengébb, előfordulhat, hogy így próbálja kompenzálni az egyensúlyhiányt.
2. Túl feszes izomzat: az izomzat feszítése indítja el a lábujjhegyen való járást, mivel a gyermek próbálja kompenzálni a mozgás korlátozottságát.
3. Laza ízületek.
4. Idegrendszeri éretlenség: a lábujjhegyen járás utalhat arra is, hogy a gyerek idegrendszere még nem érett meg teljesen. A túlzott talpi érzékenység vagy a nem megfelelő reflexintegrálódás is okozhatja a szokatlan mozgást.
5. Koordinációs problémák: amikor a gyerek mozgáskoordinációja még nem teljesen kiforrott, előfordulhat, hogy a test középpontja eltolódik, és emiatt sűrűsödik a lábujjhegyen járás.
6. Ortopédiai problémák: a dongaláb vagy a bokabedőlés is okozhatja, hogy a gyerek hosszabb ideig lábujjhegyen jár.
7. Neurológiai problémák.
8. Fejlődési rendellenességek.
9. Térdfájdalom: ilyenkor a gyermek a fájdalom elkerülésére próbálja másképp helyezni a testét, hogy a térdét kímélje.
10. Autizmus spektrumzavar: az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknél előfordulhat, hogy lábujjhegyen járnak, mivel ez egy sztereotip mozgásforma lehet.
Ha bármi kérdése maradt volna a lábujjhegyen járásról, akkor bizalommal keresse kollégánkat ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Mit tegyünk, ha túl sokat lábujjhegyen jár a gyerek?
Ha úgy érezzük, hogy a gyerek túl sokat jár lábujjhegyen, és az nem múlik el magától, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Az orvos segíthet kideríteni az okokat, és megfelelő kezelést javasolhat. Először ortopéd orvoshoz vagy neurológushoz érdemes fordulni, hogy kiderüljön, nincs-e mögöttes egészségügyi probléma. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a problémát, mert a lábujjhegyen járás hosszú távon akár az Achilles-ín rövidüléséhez is vezethet, ami más biomechanikai problémákat is okozhat.
