Így emelkedik a családi adókedvezmény 2025-től: 150 ezer forinttal is több maradhat a kasszában

Júliusban lehetett először hallani, hogy a kormány a családi adókedvezmény megduplázására készül, amire várhatóan két lépésben kerül sor. Ma már azt is tudjuk, hogyan fog ez megvalósulni, nemrégiben ugyanis közzétették az adókedvezmény módosításáról szóló jogszabálytervezetet. Az emelés valóban két lépcsős lesz, az elsőre 2025. július 1-jén kerül sor, majd a 2026. január 1-jeivel kétszeresére növelik a gyerekek után járó adókedvezményt. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy mennyi lesz a kedvezmény mértéke, de ekkor még csak becslésekre támaszkodhattunk. A kormány bejelentésével viszont megjöttek a pontos összegek: mutatjuk, mennyivel nő a családi adókedvezmény 2025-ben és 2026-ban.

A családi adókedvezmény azoknak a családoknak a támogatására szolgál, ahol a szülők dolgoznak és mellette gyereket, gyerekeket nevelnek. Az összevont adóalapot 2026-tól nagyobb összegű kedvezménnyel lehet csökkenti, tehát a szülőknek kevesebb személyi jövedelemadót (szja) kell befizetniük. Több lesz a jövedelmük, nagyobb összeg marad a családnál.

2024-ben a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta

• 1 gyerek (eltartott) esetén 66.670 forint, 
• 2 esetén 133.330 forint, 
• 3 és minden további gyerek után 220.000 forint.

Az igénylők a fenti összegek 15%-át kaphatják meg. 1 gyerek után 10.000 forintot, 2 gyermek után összesen 40.000 forintot (20-20), 3 után 99.000 forintot (gyermekenként 33.000). Ha ennél nagyobb a család (4 vagy több gyereket nevelnek), ugyanúgy gyermekenként 33.000 forint spórolható meg.

Fontos: mivel ez jövedelemfüggő, a családok nem mindegyike tudja igénybe venni a kedvezmény maximális mértékét.

Az adóalap többféle kedvezménnyel csökkenthető. Ilyen a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és persze a családi kedvezmény is. Ezeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:

1. 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. Személyi kedvezmény
5. Első házasok kedvezménye
6. Családi kedvezmény
7. Családi járulékkedvezmény

Mennyi lesz a családi adókedvezmény 2025 júliusától?

Az első emelés után

• 1 gyerek esetén 100 000 forint,
• 2 esetén 200 000 forint,
• 3 és minden további gyermek után 330 000 forint lesz.

Ami az összegeket illeti, 1 gyerek után 15.000 forint, 2 gyerek után összesen 60.000 forint (30-30), 3 és minden további gyermek után 49.500 forint maradhat a családoknál. Ha 3 gyermekkel számolunk, összesen akár 148.500 forint is spórolható meg.

Dupla családi kedvezmény 2026-tól

A második emelés után ennyi lesz az adóalap:

• 1 gyermek esetén 133.340 forint,
• 2 esetén 266.660 forint,
• 3 és minden további gyerek esetén 440.000 forint.

Vagyis 1 gyerek után 20.000 forinttal, 2 után összesen 80.000 forinttal (40-40) több maradhat a családi kasszában. 3 vagy több gyerek esetén fejenként 66.000 forinttal kalkulálhatunk, így pl. egy háromgyermekes családnál ez az összeg 198.000 forint is lehet.

Mennyi lesz a beteg gyermekek után járó adókedvezmény?

2023-tól a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe. Az első emelés után a beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után a családi kedvezmény 100.000 forinttal növelt összegben vehető igénybe, 2026-tól pedig eltartottanként 133.340 forinttal.

2026-ra készülve – gáláns aprópénzszórás?

Ahogy a G7 írja, a családi adókedvezmény megduplázása kompenzálná az infláció és a bérnövekedés miatti vásárlóerőcsökkenést, különösen az egy- és kétgyermekes családok számára. Mivel a kedvezmény jövedelemarányosan kis mértékben növekszik, az infláció és a béremelkedés miatt a családok költségvetésén alig javít. Elképzelhető, hogy az emelés pusztán kampányeszközként szolgál, a számok legalábbis erre utalnak. Az adókedvezmény, bár arányában kevesebbet jelent a keresetekhez képest, többet költenek rá, mint a családi pótlékra, ami nem változott 2009 óta. Az intézkedés költsége így a GDP kisebb részét teszi ki, mint 2011-ben.