Végkielégítés Nők 40 jogosultság alapján: mutatjuk, mikor jár és mikor nem
A munkahely elvesztése a nyugdíjhoz közeledve komoly anyagi bizonytalanságot hozhat, különösen akkor, ha valaki már a kedvezményes visszavonulást tervezi. Felmondhatnak-e csak úgy a munkavállalónak? Jár-e neki végkielégítés?
Főszabály szerint végkielégítés akkor jár, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Nem jár tehát akkor, ha a munkavállaló mond fel, vagy akkor, ha például átszervezés történik és van felajánlható másik munkakör. Az is számít, hogy az illető milyen típusú munkaviszonyban dolgozik: munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő vagy más jellegű a jogviszonya. Mindegyik típusnál van egy minimum időtartam, amely után adható a végkielégítés, ez főszabály szerint 3 év.
Nyugdíj nők 40 éves jogosultsága alapján: jár-e végkielégítés?
Nem mindegy, hogy az illető nyugdíjas-e vagy nyugdíj előtt áll. Ha a munkáltató döntése időpontjában a munkavállaló nyugdíjas – teljesen mindegy, hogy Nők 40-nel vagy „rendes” korbetöltött öregségi nyugdíjjal vonult vissza –, akkor nincs végkielégítés.
Más a helyzet, ha az illető nem nyugdíjas, de közel áll a nyugdíjazásához. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 év védett kornak minősül: ebben az időszakban a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyt jóval szigorúbb feltételekkel szüntetheti meg. Ha a cég működésével vagy a dolgozó képességeivel összefüggő ok merül fel, a felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló képességeinek, végzettségének és gyakorlatának megfelelő, betöltetlen másik munkakör. A felmondás akkor is érvényes, ha van ilyen felajánlható munkakör, de azt a munkavállaló alapos ok nélkül visszautasítja. A munkavállaló magatartására alapozott elbocsátás szintén csak súlyosabb esetben, a megszokottnál szigorúbb indoklással lehetséges.
Ha a munkáltató végül jogszerűen mond fel a védett korban lévő dolgozónak, a normál végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszától függően további 1, 2 vagy 3 havi távolléti díjjal emelkedik. Így egy legalább 25 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló esetében az amúgy is járó 6 havi végkielégítés 9-re nő.
A közalkalmazottaknál hasonlóan működik a védelem, ám ott az összegek kedvezőbbek. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján 20 év jogviszony után 8 havi távolléti díjnak megfelelő összeg jár, ami a védett korban további négyhavi összeggel emelkedhet. A közalkalmazotti végkielégítés így akár a 12 havi maximumot is elérheti felmentés esetén. Érdemes megjegyezni, hogy a kormánytisztviselőkre, közszolgálati és igazságügyi alkalmazottakra is hasonló, az alapösszeget megemelő védett kori szabályok vonatkoznak.
Ezek a lehetőségek a Nők 40 előtt
Tegyük fel, hogy egy 60 éves dolgozó nőnek megvan a Nők 40-hez szükséges 40 év jogosultsági ideje, de még nem igényelte a nyugdíjat. 5 éve dolgozik a munkahelyén, amikor a munkáltató felmond neki (a jogszabályoknak megfelelően, nincs semmilyen mismásolás).
Mi lesz a végkielégítésével? Mivel még nem minősül nyugdíjasnak, megkapja: 5 év munkaviszony után 2 havi távolléti díj jár, a védett kor miatt azonban további egy havi összeggel nő a végkielégítése, így összesen 3 havi távolléti díjat kaphat. Ezután pedig szabadon dönthet, hogy kéri-e a nyugdíjat vagy sem. Ha inkább tovább dolgozna, kereshet új állást, és a Nők 40-et később is igényelheti. Ha nem talál munkát, az álláskeresési járadék, majd később pedig a nyes jelenthet átmeneti jövedelmet, de ezek olyan alacsony összegek, hogy jobban megéri a nyugdíjat igényelni.
Vagyis a példánkban szereplő hölgy Nők 40 jogosultsága önmagában nem zárja le a lehetőségeit: a munkaviszony megszűnésekor a végkielégítés, utána pedig többféle út is szóba jöhet.
