Elveszítheti a végkielégítést, ha így távozik a munkahelyéről – a jogász elmondta, mire figyeljen

Mikor jár végkielégítés a dolgozónak? Mire kell figyelnie, hogy ezt meg is kapja? A Hóvége jogi szakértője, dr. Kajó Cecília összefoglalta a végkielégítésre vonatkozó szabályokat.

A végkielégítés funkciója a munkajog szempontjából az, hogy olyan esetben, amikor a munkavállaló nem a saját akaratából szüntette meg a munkaviszonyát, hanem rajta kívülálló, független körülmények vezettek ahhoz, akkor egy ideig anyagi biztonságban legyen, amíg új munkát talál. A legfontosabb három kérdés a végkielégítéshez vezető úthoz:

• Milyen típusú munkaviszonyban dolgozom?
• Ebben a típusban mik a végkielégítés szabályai?
• Van-e olyan kizáró szabály, amely miatt eleshetek a végkielégítéstől?

Mikor jár végkielégítés a dolgozónak?

Főszabály szerint végkielégítés akkor jár, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Nem jár tehát akkor, ha a munkavállaló mond fel, vagy akkor, ha például átszervezés van és van felajánlható másik munkakör.

Fontos, hogy valaki milyen típusú munkaviszonyban dolgozik: munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő vagy más jellegű a jogviszonya. Mindegyik típusnál van egy minimum időtartam, amely után adható a végkielégítés, ez főszabály szerint 3 év. Ha tehát valaki 3 évnél rövidebb idő óta dolgozik valahol, sajnos hiába a munkáltató döntése miatt kell távoznia, végkielégítés nem jár. Az is számít, hogy a munkáltató döntése időpontjában a munkavállaló nyugdíjas-e, mert ha igen, főszabály szerint felmondás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén végkielégítés a nyugdíjas munkavállalónak nem jár.

Speciális szabályok vonatkoznak a közszolgálatban dolgozókra

A közalkalmazottaknak rendkívüli lemondás esetén is jár a végkielégítés. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyen eset lehet, ha például hónapokig nem fizet illetményt vagy egyáltalán nem biztosítja a munkafeltételeket. Ilyen eset lehet, ha a vezető rendszeresen megalázza, sértegeti vagy zaklatja a közalkalmazottat, valótlan fegyelmi vádakat fogalmaz meg és folyamatosan ellehetetleníti a beosztottat, olyan mértékű bizalomvesztést idézve elő (például hamis vádakkal vagy jogellenes megfigyeléssel), hogy a további együttműködés nem várható el.

Speciális részletszabály vonatkozik a köztisztviselőkre

Hiába a munkáltatójuk mentette fel őket, ha annak indoka a méltatlanság vagy a bizalomvesztés volt, a törvény erejénél fogva nem jár a végkielégítés. Nincs viszont a köztisztviselőnek lehetősége a rendkívüli vagy az azonnali lemondás lehetőségével élni végkielégítés mellett, vagyis ha számára hónapokig nem fizetik ki az illetményt, súlyosan megsértik a foglalkoztatási szabályokat, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely miatt a jogviszony fenntartása ésszerűen nem várható el, akkor nincs lehetősége arra, amire a közalkalmazottaknak vagy éppen a pedagógus életpálya-modell törvény hatálya alá esőknek. A rendkívüli vagy azonnali lemondás helyett marad a hagyományos munkaügyi bírósági út az illetékes törvényszéken.

Maradt még kérdése a végkielégítésről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

Mire kell figyelni?