Nyugdíj előtti védett kor nőknél: mikor kezdődik? Mutatjuk a szabályokat, tisztázzuk a tévhiteket
A nyugdíj előtti védett kor nőknél és férfiaknál egységes, egyik nem számára sincs korkedvezmény – akkor honnan jönnek a tévhitek? Valójában ekkortól él a védelem.
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül védett korúnak minősül. Mivel a nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nem esetében 65 év, a védelem egységesen 60 éves kortól illeti meg a dolgozókat. Ez az időszak különösen érzékeny, sok esetben az idősödő munkavállalóknak nehezebb új és megfelelő állást találni pár évvel a nyugdíjazásuk előtt. Ugyanakkor a védelem nem mindenkire vonatkozik, a törvény elsősorban a határozatlan idejű munkaviszonyban állókat védi.
Nyugdíj előtti védett kor a nőknél: innen jön a legtöbb félreértés
A Nők 40 kedvezményes nyugdíj egy egyedülálló lehetőség, amely 40 év jogosultsági idő megszerzése esetén lehetővé teszi a nők számára, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt visszavonulhassanak. Ez viszont teljesen független a védett kortól, ami az öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik. A nők tehát nem válnak hamarabb védetté, csak mert létezik a Nők 40: ha egy nő 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, de még nem múlt el 60 éves, a munkajogi védelem nem illeti meg.
Gyakori tévhit, hogy a védelem már 55 éves korban megkezdődik. Ez a félreértés szintén a Nők 40 miatt alakulhatott ki: Magyarországon a nők jellemzően 60-62 év koruk körül válnak jogosulttá a kedvezményes nyugdíjra, sokan – hibásan – ebből számolják vissza az 5 évet.
Mit jelent a védettség?
A védett korban lévő dolgozókat csak úgy nem küldhetik el a munkáltatók. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató a védett korban is megszüntetheti, de szigorúbb feltételekkel. Ha a dolgozó magatartására hivatkozik, csak akkor élhet felmondással, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit. Ez már olyan súlyú kötelezettségszegés, amely az azonnali hatályú felmondást is megalapozhatja.
Ha a felmondás oka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével függ össze, a munkáltatónak kötelessége megvizsgálni, van-e a munkahelyen a dolgozó képességeinek megfelelő másik, betöltetlen munkakör. A felmondás csak akkor jogszerű, ha ilyen pozíció nincs, vagy ha a dolgozó a felajánlott munkakört elutasítja.
Ha a munkáltató mégis felmond a védett korú munkavállalónak – és a felmondás nem a dolgozó magatartása miatt történik –, emelt összegű végkielégítés fizetendő. Az alap végkielégítés mértékét a munkaviszony hossza határozza meg, amelyhez védett korban további hónapok adódnak. Például 3 év munkaviszony után az egyhavi alap mellé plusz egyhavi, míg legalább 20 év után az öthavi alap mellé további háromhavi, azaz összesen nyolchavi távolléti díj jár. Súlyos magatartási okból történő felmondás esetén azonban nem jár végkielégítés.
Maradt még kérdése a védett korról? Tegye fel ügyfélszolgálatunknak, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Határozott idejű munkaviszony és nyes
A nyugdíj előtti védett kort a nőknél és a férfiaknál sem befolyásolja a határozott idejű munkaviszony, hiszen az ilyen szerződések lejárata esetén nem érvényesül a felmondási védelem. Amikor a szerződésben rögzített időtartam véget ér, a munkaviszony automatikusan, külön felmondás nélkül megszűnik. Ebben az esetben végkielégítés sem illeti meg a dolgozót.
Ha a munkavállaló elveszíti az állását, és a korhatárig legfeljebb 5 éve van hátra, igényelheti a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, azaz a nyest. A segély összege a minimálbér 40 százaléka, ami 2026-ban havonta bruttó 129 120 forintot jelent.
