Szerinted is baromi drága a közjegyző? Mutatjuk, melyik szolgáltatásaik lehetnek olcsóbbak

A Tisza-kormány első intézkedései között jelentette be, hogy megváltoztatná a közjegyzőkre vonatkozó szabályokat. Mitől függ a közjegyzői díjszabás 2026-ban és hogyan lehetne-e ezt olcsóbbá tenni? Megnéztük, mit mond a jelenlegi szabályozás és milyen lehetőségek vannak a reformra.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, mit csinál egy közjegyző: röviden, jogi szakember, aki okiratokat készít és nemperes eljárásokat is lebonyolíthat. Főbb feladatai az iratok hitelesítése, másolatok és bizonyítványok kiadása, értékek megőrzése. A közjegyző kezeli a hagyatéki ügyeket, fizetési meghagyásokat és élettársi kapcsolatokat is bejegyezhet vagy megszüntet. Ingatlanügyekben is közreműködik: segít adásvételi, bérleti szerződések, lakáshitel- vagy ajándékozási szerződések hitelesítésében.

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek – olvasható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatójában. A kamara külön felhívja rá a figyelmet, hogy a közjegyzői díjazás nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.

Közjegyzői díjszabás 2026-ban – sok vagy kevés?

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

• munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján vagy jogszabályban meghatározott fix összeg szerint) és
• költségtérítés (költségátalány, valamint a készkiadások).

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke, azaz az ügyérték megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni. Amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa az irányadó, határozott idejű szerződés esetén pedig a határozott időre eső szolgáltatási összeg.

Az ügyértékhez igazodó általános munkadíj összege:

• 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft;
• 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft és az 500 000 Ft feletti ügyértékrész 1%-a;
• 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 65 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,5%-a;
• 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 90 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,25%-a;
• 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 565 000 Ft és a 200 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,2%-a;
• 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 165 000 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,1%-a;
• de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

Ha az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ehhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, valamint az eljárás lefolytatásához szükséges időt is. A munkadíj összege minden megkezdett óráért megegyezik a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj összegével. Ennek a munkadíjnak (1,5-től 3-szorosáig terjedően) a többszöröse is számítandó fel az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

A közjegyző a munkadíjának – kivéve annak az utazásra fordított idő alapján felszámított részét – másfélszeresét köteles felszámítani, amennyiben eljárását a fél kérelmére a hivatali helyiségén kívül folytatja le. Ezenkívül helyszíni eljárás esetén felszámítandó az utazásra fordított idő után járó munkadíj is, amelynek mértéke minden megkezdett óráért megegyezik a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj összegével.

Ez csak egy része a díjszabásnak. Különösen terjedelmes, bonyolult vagy nehéz jogi megítélésű ügyek esetén a közjegyző munkadíjának kétszeresét köteles felszámítani. Ugyanez a helyzet, ha az okiratot, tanúsítványt idegen nyelven kell elkészítenie. Számolhatunk továbbá költségtérítéssel is bizonyos ügyeknél. A MOKK azt írja, a költségtérítés a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülhet fel, pl. utazási, szállás-, postaköltség, leírási díj, tanú, tolmács költségtérítése stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Itt azonban nem áll meg a számláló: a költségtérítésen felül a közjegyző részére a munkadíj (általában) 40%-ának megfelelő költségátalányt is meg kell fizetni.

Maradt még kérdése a díjszabásról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.

Ezt látja az ügyfél

A fenti díjszabás alapján tehát ügyértéktől függően egy aláírás-hitelesítésért akár tízezer forintot is elkérhetnek, az albérleti szerződés okiratba való foglalásáért 50-80 ezer forintot, a hagyatéki eljárásért pedig akár százezreket. Hasonló tapasztalatai vannak a cikkírónak: 2024 júniusában kerestem fel közjegyzőt a bérleti szerződésem miatt. A lakástulajdonossal megegyeztünk abban, az a legtisztább, ha a szerződést közjegyzővel hitelesítjük, így mindkét fél érdekei védve vannak: engem nem rakhat csak úgy ki a lakásból, a tulajdonosnak pedig nem kell amiatt aggódnia, hogy rezsitartozást halmozok fel, amit aztán neki kell majd megfizetnie.

A közjegyzőnél tett látogatásom nagyjából fél óra volt. Ebből kb. negyedóra szólt arról, hogy a közjegyző felolvasta, mit vállaltam a szerződés szerint – amit előzőleg már tudtam –, hozzáfűzött egy-két szót magyarázó jelleggel, ezenkívül negyedórát vártam, amíg fénymásolt, aláírt, pecsételt, szalagot kötött. A végösszeg akkor valami 46 000 forint körülire jött ki, amit aztán utólag a tulajdonossal elfeleztünk.

Mit mond a Tisza?

A végrehajtás mellett a kormány a közjegyzői szabályozást is átalakítaná. A HVG emlékeztetett: Görög Márta igazságügyi miniszter a bizottsági meghallgatásán a kötelező ügyek körének szűkítését, a díjak maximálását, valamint a létszámkorlát és a feladatok felülvizsgálatát ígérte. Bár hivatalos részletek még nincsenek, Vértesy László közigazgatási jogász a lapnak kifejtette: a reform legfőbb iránya a díjrendszer differenciálása és a monopólium lazítása lehetne. A szakértő szerint a rutineljárásoknál (pl. a digitális meghatalmazásoknál) indokolt lenne egy alacsonyabb, fix alapdíj, hogy a lakosság ne „rejtett adóként” élje meg a költségeket. Ezzel párhuzamosan a közjegyzői helyek számának növelése nagyobb kínálatot és gyorsabb ügyintézést eredményezne.

Tényleg baromi drága? Lehetne olcsóbb?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy átlag számára a közjegyzői segítség jelenleg valóban méregdrága. Bár a kamara szerint rengeteg láthatatlan háttérmunka zajlik, a havi bruttó 2,6 milliós medián irodai nyereség nehezen magyarázható meg az ügyfeleknek.

Ha a kormány valóban beváltja az ígéreteit, a jövőben a rutineljárások válhatnak lényegesen olcsóbbá. Ezeken a területeken számíthatunk árcsökkenésre:

• Egyszerű hitelesítések: az aláírások hitelesítése vagy a másolatok kiadása fix, alacsonyabb tarifát kaphat.
• Digitális ügyintézés: a teljesen online vagy digitális meghatalmazások díját is csökkenthetik.
• A kötelező körök szűkítése: bizonyos szerződésekhez talán már nem is lesz kötelező közjegyzőt fogadni, ami a legnagyobb spórolást jelentheti.

Hogy pontosan milyen változások lesznek és hogyan tervezi ezeket a kormány megvalósítani, arról még biztosan nem tudunk. Mindenesetre az látszik, hogy a közjegyzői kamara és az ügyfelek nagyon mást értenek a „reális munkadíj” fogalma alatt.