Százezrekkel nyomja meg a költségeket lakásvásárlásnál, sokan mégsem számolnak vele előre: ezt kell tudni az ügyvédi díjszabásokról

Ingatlanvásárlás előtt fontos tudni, hogy nemcsak a vételár lesz az egyetlen kiadás. A költségeket úgy kell tervezni, hogy számos olyan egyéb, kötelezően fizetendő tétel merül fel a folyamat során, amelyek együttesen a többszázezres nagyságrendet is elérhetik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jelzáloghitel mellett ezekkel a rejtett és járulékos költségekkel is előre számoljunk, nehogy a célegyenesben derüljön ki, hogy nincs elég keret. Ingatlan adásvételi szerződés: ügyvédi díj és egyéb költségek.

Vagyonszerzési illeték

Bizonyos esetekben nem kell illetéket fizetni

Szerencsére a jogszabályok biztosítanak kibúvókat, így bizonyos esetekben az ingatlanvásárlás teljesen illetékmentessé válhat. Nem kell illetéket fizetni, ha az adásvétel családon belül, egyenes ági leszármazottak (például szülő és gyermek) vagy házastársak között valósul meg.

Teljes illetékmentességet élveznek azok a családok, akik Falusi CSOK-ot vagy CSOK Plusz hitelt vesznek igénybe a vásárláshoz. Míg a Falusi CSOK-nál a vételár összege egyáltalán nem számít, a CSOK Plusz esetében a mentesség közvetetten a hitelkonstrukció felső korlátaihoz igazodik, vagyis az első lakásnál legfeljebb 100 milliós, lakáscserénél vagy nagyobb házba költözésnél maximum 150 millió forintos ingatlanértékig érvényesíthető.

Ingatlan adásvételi szerződés: ügyvédi díj, közjegyző és földhivatali ügyintézés

A hivatalos iratok rendezése során a másik elkerülhetetlen kiadás az ingatlanadásvételi-szerződés ügyvédi díja. A hazai jogszabályok szerint egy ingatlan adásvétele csak akkor válik érvényessé, ha a szerződést egy ügyvéd vagy egy közjegyző hivatalosan ellenjegyzi. Bár a törvény nem rögzíti fixen, hogy a díj mekkora legyen, és azt sem, hogy az eladónak vagy a vevőnek kell-e állnia, a magyarországi piacon kialakult gyakorlat szerint ezt a költséget szinte mindig a vevő fizeti. Az ügyvédi munkadíj szabadáras, de általában a vételár 0,5 és 3 százaléka között mozog, ami egy 50 milliós ingatlannál körülbelül 250 ezer forintos plusz kiadást jelent az adásvétel során.

Az ügyvédi díjakon felül kötelezően jelentkeznek a földhivatali díjak is, amelyek az ingatlan-nyilvántartási eljárások hivatalos költségei. Bár ezek az előző tételekhez képest jóval kisebb összegek, elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új tulajdonos neve hivatalosan is felkerüljön a tulajdoni lapra. Mivel a földhivatali ügyintézést rendszerint a szerződést szerkesztő ügyvéd vagy közjegyző végzi, a vevő ezeket a díjakat nekik adja át, és ők fizetik be a hatóság felé. Az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés alapdíja ingatlanonként 10.600 forint, ám ha a vásárláshoz hitelt is fel kell használni, a banki jelzálogjog bejegyzésének, illetve annak módosításának díjaként további 20.000 forintot kell a földhivatalnak átutalni.

Adás-vétellel kapcsolatos kérdésed van? Ebben is tudnak kollégáink segíteni az Ügyfélszolgálatunkon!

A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll, aminek egy része a költségátalány – ez kb. a munkadíj 40%-a. Ehhez jönnek még a készkiadások, amelyek az eljárással kapcsolatban felmerülő költségeket fedezik, pl. utazás, tolmács, posta. A díj mértékét általában az ügy értéke határozza meg, de ha ez nem állapítható meg, akkor az ügyintézésre fordított idő alapján számolják ki.

A közjegyzői munkadíjak:

• – 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft
• – 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
• – 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 6 700 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
• – 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 8 200 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
• – 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 200 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
• – 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
• – 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;
• – 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 561 200 Ft és 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a;
• – 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 161 200 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyérték 0,1%-a; de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

Miért jó a cserepótló vétel?

Ha valaki nem jogosult a mentességekre, az illeték összegét még mindig legálisan csökkentheti az úgynevezett cserepótló vétel alkalmazásával. Ez a kedvezmény akkor lép életbe, ha a vevő az új ingatlan vásárlását megelőző öt éven belül, vagy az azt követő egy éven belül elad egy másik lakóingatlant. Ilyenkor a 4 százalékos illetéket nem a teljes vételár, hanem csupán a két ingatlan árából adódó különbözet után kell megfizetni. Ha például az új otthon 50 millió forintba kerül, a régi lakást pedig 30 millióért sikerült eladni, a NAV csak a 20 millió forintos különbözetet adóztatja meg, ami 2 millió helyett mindössze 800 ezer forintos kiadást jelent a vásárlónak.

Források: ingatlan.com, money.hu