„Megfenyegetett, hogy sosem fog leszállni rólam, rettegek!” – Így működik és ettől véd meg a távoltartási végzés
Ha te vagy egy szeretted fenyegetve érzi magát, esetleg a volt partnere, rokona, ismerőse folyamatosan zaklatja, a legfontosabb, hogy tudd: van jogi eszköz a védelemre. Bár a hazai rendszer sokszor nehézkes, és a közelmúlt hírei is rámutattak a hiányosságaira, a távoltartási végzés igenis életeket menthet. Cikkünkben megmutatjuk, milyen lehetőségeid vannak 2026-ban, hogyan kérheted a távoltartást, és mire számíthatsz a gyakorlatban.
Az elmúlt években több olyan tragikus és felkavaró eset is történt, amikor bebizonyosodott: a meglévő szabályok nem adnak elég védelmet a bántalmazott nőknek és családoknak. Gondoljunk csak Renner Erika (a lúgos orvos áldozata) zaklatójának ügyére, akit hiába tiltottak el az asszonytól, újra és újra a lakásánál terrorizálta, vagy a 2023-as albertirsai családirtásra, ahol hetekkel a tragédia előtt járt le a távoltartás, és a meggyilkolt asszony hiába próbálta azt meghosszabbítani.
A rendszer felülvizsgálatát már az előző kormány alatt is szükségesnek látták. A korábbi igazságügyi miniszter egy olyan törvényjavaslattal állt elő, amely a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetői esetében lehetővé tenné a végleges távoltartást. Ez azt jelentené, hogy a bántalmazó az elítélése után, de még a börtönből szabadulva sem mehetne soha többé az áldozat közelébe. Emellett 2026-tól már szigorúbb szabályok vonatkoznak az elektronikus nyomkövetők alkalmazására is. Nemrégiben pedig már az új vezetésű Belügyminisztérium jelentette be, hogy szigorítani fogják a távoltartás intézményét, az áldozatok védelmében.
Mérő Vera nőjogi aktivista nemrégiben a Kossuth Rádióban ismét keményen kritizálta a rendszert. Szerinte a probléma gyökere az, hogy a hatóságok a kapcsolati erőszakot sokszor különálló, kocsmai verekedéshez hasonló incidensként kezelik, miközben az valójában egy rendszerszintű, folyamatos és egyre durvuló folyamat, amit egyben kellene vizsgálni.
Hogyan működik a távoltartás a gyakorlatban?
Jogi szempontból három különböző lépcsőfoka van a távoltartásnak attól függően, hogy hol tart az ügy és kiktől kértünk segítséget.
1. Az azonnali védelem: ideiglenes megelőző távoltartás (Rendőrség)
Ha hozzátartozód, (akár volt) párod vagy élettársad bántalmaz, komolyan megfenyeget, és kihívod a rendőröket, a kiérkező járőr a helyszínen, saját hatáskörben elrendelheti az ideiglenes távoltartást. Ez egy megelőzésre szolgáló eszköz, és az a lényege, hogy biztosítsa az azonnali távolságot, valamint előzményt adjon a későbbi bírósági eljárásban.
Nem végleges megoldás, mindössze 72 órára szól, azonban a bántalmazónak azonnal el kell hagynia a lakást (még akkor is, ha az ő nevén van, de a közös gyereket te neveled ott, vagy egyéb hivatalos jogcímed van az ottlakásra). Előnye, hogy nem kell hozzá bíróságra menni, hanem a rendőr a helyszínen meglépheti a biztonságod érdekében. Hátránya, hogy nagyon rövid az a 3 napos időtartam.
2. A hosszabb távú megoldás: megelőző távoltartás (Bíróság)
A bíróság nemperes eljárásban dönthet a megelőző távoltartás elrendeléséről, amely már jóval túlmutat az első 3 napon, mert 30 napra rendelhetik el. Lehet kérni kvázi előzmény nélkül (vagyis ha előtte nem hívtál rendőrt), lehet kérni feljelentés megételével együtt és külön is. Ha pedig a rendőrség már elrendelte az ideiglenes (72 órás) távoltartást, az ügy automatikusan a helyi bíróság elé kerül felülvizsgálatra és hosszabbításra.
Fontos, hogy jogi segítség nélkül nehéz átlátni a rendszert és minden papírt pontosan beadni. Ezért érdemes ügyvédi tanácsot kérni. Ez nem feltétlenül kerül vagyonokba, a Kormányhivatalokban és a helyi Önkormányzatoknál ingyenesen is lehet kapni jogi segítséget, de a Rendőrségen személyesen is el lehet járni (a rendőrök legtöbbször segítőkészek és tapasztaltak ilyen ügyekben).
3. Büntetőeljárás során elrendelt távoltartás
Ha már feljelentést tettél testi sértés, zaklatás vagy fenyegetés miatt, és elindult egy hivatalos büntetőeljárás, a bíróság kényszerintézkedésként is elrendelheti a távoltartást.
Ez akár jóval hosszabb ideig is biztosíthat védelmet, mivel a bíró dönthet úgy, hogy a büntetőper végéig elrendeli az elkövető távoltartását.
Mit jelent pontosan a távoltartás? Mit nem szabad a bántalmazónak?
Sokan azt hiszik, ez csak annyit jelent, hogy a bántalmazó nem mehet be a lakásba, ahol a sértett él vagy nem keresheti fel a munkahelyén. Ennél szerencsére sokkal szigorúbb kényszert jelent egy jogerős távoltartási végzés vagy határozat.
Aki ellen a távoltartást elrendelik, az nem mehet az otthonod közelébe sem (például a bíróság elrendeli, hogy a nem mehet a lakcím 300 méteres körzetébe). Nem közelítheti meg a munkahelyedet, vagy a gyermeked óvodáját, iskoláját, a rendszeresen látogatott orvosi rendelőt. A személyes kapcsolatfelvétel számára tilos: nem hívhat telefonon, nem írhat SMS-t, e-mailt, messenger üzenetet, sőt más embereken (például közös ismerősökön) keresztül sem üzenhet neked.
Mi történik, ha mégis felbukkan vagy hívogat?
Sokan (jogosan) teszik föl a kérdést, hogy mit ér egy darab papír, ha a zaklató mindenre elszánt és magasról tesz a törvényekre meg a jogaidra. Nos, ebben az esetben is érdemes kérni a távoltartást, hiszen annak megszegése már önmagában is vétség, amit ha a bántalmazó elkövet, súlyosabb büntetésre számíthat.
Jogi témában is kérheted a Hóvége tanácsát, ügyfélszolgálatunkon jogász kollégánk ingyenesen válaszol.
Ha a bántalmazó megszegi a távoltartás szabályait, érdemes azonnal hívni a rendőrséget a 112-es számon vagy akár a helyi kapitányságon! A szabályszegésnek ugyanis azonnali következményei vannak az elkövetőre nézve: pénzbírságot szabnak ki rá, elrendelik a mozgását folyamatosan nyomon követő technikai eszköz (elektronikus lábbilincs) viselését számára, ha pedig ismételten megteszi, letartóztatják és börtönbe kerül. A távoltartás megszegése önmagában is okot ad a szigorúbb kényszerintézkedésre.
Sose maradj egyedül a bajban!
Amikor az ember retteg, szinte megbéníthatja a félelem. Nagyon nehéz lépéseket tenni. Sokszor még az is ott van, hogy hibáztatjuk és szégyelljük is magunkat. Ezeket az érzéseket muszáj legyőzni. Nagyon fontos, hogy ha bajba kerülsz, azt sose titkold el. Nem te vagy a hibás, nem te tehetsz róla. Viszont, ha csöndben maradsz, a baj nagyobb lehet, ráadásul a bántalmazó másokat is bánthat. Mindenképpen tegyél lépéseket, mindenképp kérd a távoltartást, ha nem adják meg, akkor kérd ismételten. Mondd el másoknak, mi történik veled: hívd föl az ismerőseidet, posztolj a közösségi médiában, mondd el a barátaidnak! Minél többen tudnak róla, annál kisebb az esély, hogy még nagyobb lesz a baj.
Ha azonnali, fizikai védelemre van szükséged, hívd a rendőrséget a 112-es számon! Ha támogatásra, tanácsra van szükséged, hívd az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT) a 06-80-20-55-20-as (ingyenesen hívható) számon, vagy keresd a NANE Egyesület segélyvonalát a 06-80-505-101-es (szintén ingyenes) telefonszámon!
