Albérlet utáni adózás: ha így csinálod, tuti nem büntet meg a NAV
Sokan adják ki a lakásukat, de nem mindenki tudja pontosan, hogyan kell ezt szabályosan csinálni adózás szempontjából. Pedig a NAV nemcsak a sumákolókat bünteti, hanem azokat is, akik csupán hibáznak. Szerencsére ha ismered az adózás szabályait, simán elkerülheted a büntetést. Cikkünkben összeszedtük, mire kell figyelni, és hogyan is működik az albérlet utáni adózás 2025-ben.
Mennyi az albérlet utáni adózás?
Magánszemélyként a bérbeadásból származó jövedelem után 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Ezt nem év végén kell egyben befizetni, hanem negyedévente adóelőleget kell teljesíteni. Mindig a következő negyedév 12. napjáig.
Mi számít bevételnek?
Nemcsak a bérleti díj, hanem minden olyan összeg, amit a bérlő fizet, és ami téged gazdagít, bevételnek számít. Ilyen például:
- a bérleti díj,
- a közös költség, ha a bérlő fizeti helyetted,
- ha fix összegű rezsit kérsz tőle (pl. “mindenestül 200 ezer/hó”).
Ami nem számít bevételnek: ha a bérlő tényleges fogyasztás alapján fizet közműdíjat, és te is így számolsz el a szolgáltatóval (pl. mérőórák alapján fizeti a rezsit, te meg azt továbbítod).
Hogyan számold ki mennyit kell adózni?
Az albérlet utáni adózás szempontjából két lehetőség közül választhatsz:
1. Egyszerűsített módszer (10% költséghányad)
A bevételed 90%-a után fizeted meg a 15% SZJA-t. Nem kell semmit gyűjteni, számolgatni, csak az összbevétel alapján fizetsz. Akkor éri meg, ha alig vannak kiadásaid.
2. Tételes költségelszámolás
Ha sok a kiadásod, jobban járhatsz ezzel. A bevételből levonhatod a számlával igazolt költségeket, például:
- karbantartás, javítás, felújítás,
- lakásbiztosítás,
- közös költség,
- rezsi (ha te fizeted és a bérleti díj tartalmazza),
- akár amortizáció is (évi 2% az ingatlan értékéből).
Ha pl. évente 600 ezer Ft-ot költesz a lakásra, akkor ez levonható, és csak a maradék után adózol.
Ha van még kérdésed az albérlet utáni adózással kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Van másik lakásod, amit te is bérelsz?
Ha te is bérled a saját lakhelyedet, de másik városban adsz ki egy lakást, akkor a saját bérleti díjad is levonható a bevételből – de csak ha legalább 90 napig bérled, és nem számolsz el rá külön költséget. Erről nyilatkozni kell a NAV-nak.
Mi a helyzet az ÁFÁ-val?
Lakáskiadás alapból áfamentes. Viszont ha pl. garázst adsz ki, vagy önként belépsz az áfa-körbe, akkor:
- ÁFA-t kell fizetni (27%, ha nem kedvezményes),
- kötelező pénzforgalmi számla és áfabevallás,
- számlát kell kiállítani.
Áfa-mentességet évente lehet választani (december 31-ig a következő évre), ha az éves bevételed nem haladja meg a 12 millió forintot.
Albérlet utáni adózás: szükséges adószám?
Nem feltétlenül. Magánszemélyként kiadhatod az ingatlant anélkül is. De kell adószám, ha:
- egyéni vállalkozó vagy,
- garázst vagy parkolóhelyet adsz ki (ez áfás!),
- számlát szeretnél kiállítani (pl. ha a bérlő cég),
- áfás bérbeadást választasz,
- közösségi (pl. külföldi) bérlőnek adod ki.
Adószámot legegyszerűbben a NAV online rendszerében (ONYA) tudsz kérni, a T101-es űrlapon.
Hogyan néz ki a bevallás?
A bérbeadásból származó jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban (évente) kell feltüntetni. A NAV nem számolja ki automatikusan, neked kell kiszámolnod és beírnod.
Ha még nem jelentetted be, hogy bérbe adsz lakást, akkor ezt a 25T101 nyomtatványon teheted meg – az évszám minden évben változik, figyelj rá!
