Magyar fiatalok mondták el, miért hagyták el az országot – hiába a milliós fizetés, nem a pénzről szól a döntés
Külföldön sincs kolbászból a kerítés. Spanyolországban például a gazdaság sem különösebben erős, Hollandiában pedig sokan panaszkodnak az egészségügyre. Mégis rengeteg fiatal dönt úgy, hogy inkább hátrahagyja otthonát, és máshol próbál szerencsét: a külföldre vándorlásuk egyre inkább égető kérdés.
Tengerpart, mediterrán éghajlat, és a barcelonai egész évben pezsgő kultúra és élet sok fiatal számára vonzó. Egy DW riportban több magyar is arról beszélt, hogy az általános közérzet, az emberek mentalitása, a lehetőségek és a jövőkilátások sokkal jobbak kint – még ha ezért meg is kell dolgozni. A pénz nem minden.
Ma már közel félmillió magyar él külföldön, vagyis nagyjából minden huszadik magyar az ország határain kívül építi az életét. Az Orbán-kormány 16 éve alatt egyre több fiatal jutott arra a következtetésre, hogy a jövőjét nem érdemes itt építeni. Az EU a jogállamisági viták miatt továbbra is jelentős uniós forrásokat tart vissza, vagyis az ország fontos pénzektől esik el folyamatosan. Közben itthon volt az EU egyik legsúlyosabb inflációs sokkja: 2023-ban az élelmiszerárak drágulása időszakosan 40 százalék fölé emelkedett. Az egészségügyről nem is beszélve: a magyar férfiak átlagosan közel 7 évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, miközben az orvoshiány és a hosszú várólisták mindennaposak. Ehhez jön a lakhatási válság, az oktatás problémái, a gyorsan dráguló megélhetés és az egyre megosztottabb közélet.
„Itt csórónak lenni is jobb”
A DW riportban megszólaló magyarok közül többen azt mondták: Barcelonában még szerényebb fizetéssel is könnyebb élvezni a hétköznapokat – ilyen az, amikor az élet nem csak túlélésről szól. A tengerpart, szabadtéri sport és közösségi programok nem kerülnek sokba. Úgy fogalmaztak: még ha nem is lettek gazdagabbak, az életük sokkal élhetőbb lett.
Magyarországon a hétköznapok sokak számára egyáltalán nem így telnek: itt az egyik legmagasabb az alkoholfogyasztás Európában, és a depresszió is súlyos társadalmi probléma. Országunk ma is az EU egyik legmagasabb öngyilkossági arányával küzd.
Egészség és életminőség
A spanyol utcákat járva az egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy az idősebb generáció is aktív. Hatvan-hetven éves embereket látni futni, biciklizni, éttermekben cseverészni vagy esténként a városban sétálgatni.
Itthon egészen más kép fogadja az embert. Ritka látvány, hogy nyugdíjasok ülnek össze éttermekben vagy kávézókban – a sportról nem is beszélve. A magyar nyugdíjasok mintegy 16 százaléka a szegénységi küszöb közelében él, így sokak számára nem az aktív életmód, hanem a spórolás határozza meg a mindennapokat. Bár a spanyol gazdaság nem tartozik a legerősebbek közé, az élelmiszerek minősége gyakran jobb, és az áruk is kedvezőbb. A rezsi alacsonyabb, az egészségügy és oktatás is korrektebb, és általánosságban elmondható, hogy az emberek könnyebben kijönnek fizetésükből.
További kérdésed maradt kiköltözéssel kapcsolatban? Keresd Ügyfélszolgálatunkat, ahol két napon belül ingyenesen kapsz választ.
Elfogadás és nyitottabb társadalom
A riportban megszólalók szerint Barcelonában sokkal természetesebb a sokszínűség. Nem számít, honnan jöttél, hogyan nézel ki, vagy kit szeretsz. Ott ez egyszerűen a mindennapok része, senki sem foglalkozik vele.
Magyarországon ezzel szemben a közélet egyre megosztottabb. Társadalmunk bizalmi szintje az egyik legalacsonyabb Európában: az emberek kevésbé bíznak egymásban és az intézményekben. A társadalmi feszültség és a politikai megosztottság sokak számára fojtogató légkört teremt. A Barcelonában élő magyarok jó példái annak, hogy van, aki nem pusztán csak az anyagi okok miatt áll tovább, hanem ennél sokkal többről van szó; és a fiatalok külföldre vándorlása pedig komoly következményeket von maga után.
