Ugat non-stop a szomszéd kutyája? Vagy épp permetezni állt neki? Zaljik az élet, keressük a megoldásokat mindkét oldalt. A csendháborításról szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet nem a magánszemélyek háztartási zajkeltését (pl. kutyaugatás, fűnyírás, barkácsolás) szabályozza, hanem ipari, építési, közlekedési és hasonló környezetvédelmi zajforrásokra ír elő zajhatár-ellenőrzést és eljárást. A rendelet 1. § (2) c) pontja kifejezetten kizárja a magáncélú háztartási tevékenységeket, ezért ha a szomszéd reggel flexel vagy kutyája ugat, nem esik a rendelet alá.

Ha te vagy a hunyó

Neked is jogod van a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez. Először is kérheted, hogy mutassák be a panaszt alátámasztó hangmérést, hiszen csak a rendeletben meghatározott decibel- és időhatárok túllépése számít szabálysértésnek.

Ha a rendőrség vagy a jegyző intézkedik, jogod van a határozat ellen fellebbezni a 30 napos határidőn belül. Kérheted az újabb zajmérést vagy helyszíni szemlét. Amennyiben társasházban laksz, kezdeményezheted, hogy a közös képviselő hívjon össze közgyűlést a házirend pontosítására (például, hogy a fűnyírás csak 8–19 óra között legyen engedélyezett).

Ha úgy érzed, a szomszéd túlzottan érzékeny, igénybe veheted a békéltető testületet is, ahol közvetítő segítségével alakíthatsz ki közös időbeosztást a zajos munkákra. Végső esetben, ha jogtalanul bírságoltak meg, polgári perben kérhetsz sérelemdíjat vagy a bírság visszatérítését – a törvény minden zajkeltőnek ugyanúgy biztosít védelmet, mint a zajt tűrő szomszédnak.

Ha a szomszéd zajong

Magánszemélyek háztartási zajával – ha reggel barkácsolnak, vagy vasárnap megy a láncfűrész – helyi önkormányzati rendelet és a Polgári Törvénykönyv adhat alapot a csendháborítás jogi kezelésére. A helyi rendelet szabályozza, mikor lehet füvet nyírni, barkácsolni, zenét hallgatni, s a jegyző ennek alapján indíthat szabálysértési eljárást és bírságot szabhat ki. A Ptk. pedig sérelemdíjra, kártérítésre és akár szerződéses jogkövetkezményekre (bérleti szerződés felmondása) ad lehetőséget, ha a zaj folyamatosan ellehetetleníti a szomszédok életét.

Rendőrségi intézkedés

Jegyzői panasz és bírságolás

Amennyiben a rendőrségi beavatkozás nem hozott tartós eredményt, írásos panaszt nyújthatsz be a lakóhely szerinti jegyzőnél. A jegyző 30 napon belül köteles zajvédelmi eljárást lefolytatni: a környezeti zajszintek vizsgálata és a helyszíni tapasztalatok alapján pénzbírságot szabhat ki, akár 10 000–200 000 Ft értékben . A bírság komolyabb fellépésre készteti a szabálysértőt, és gyakran elegendő, hogy tartósan csend legyen.

Különleges esetek

Bérlői zaj és szerződésfelmondás

Ha a bérlőtársad okozza a zajt, és a felháborító hangos munkák ellehetetlenítik a nyugodt életvitelt, a bérleti szerződés felmondása is opció: a Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a bérbeadó és a többi lakó kezdeményezze a bérlő szerződésszegés miatti távozását. A felmondáshoz előzetes írásos figyelmeztetés szükséges, és legalább két sikertelen alkalom után kezdeményezhető végleges kilakoltatás.

Más dologgal terrorizál a szomszéd? Segítünk! Keresse bizalommal Ügyfélszolgálatunkat.

A végső fegyverek

A békéltető testületek ingyenes mediációs szolgáltatást kínálnak, ahol párhuzamos megoldást találhatsz a szomszéddal, tárgyalóasztalnál egyezve – gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság. Ha azonban tartós zajártalom ér, és kártérítést szeretnél, polgári per keretében kérhetsz sérelemdíjat vagy használati tilalmat, amit a bíróság a zaj dokumentációja alapján ítél meg.