Két hónap múlva tilos lesz élő állatot nyereményként kisorsolni – többek között ez is szerepel abban a jogszabálymódosító-csomagban, amelyet a parlament június közepén fogadott el. Jogászunk, Dr. Kajó Cecília összefoglalta, hogyan változnak az állatvédelmi szabályok.

2012 óta volt hatályban az állatvédelmi törvényben a következő szakasz: „Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.” Mivel 2025-ig sem sikerült megalkotni a végrehajtási rendeletet az illetékes minisztériumnak a részletszabályokról, így két felfogás uralkodott az országban:

1. Élő állatot tilos kisorsolni, mert nincsenek meg a részletszabályai.
2. Élő állatot nem tilos kisorsolni, mert arról nem a sorsoló tehet, hogy a jogalkotó több mint 10 éve késlekedik a részletszabályokkal.

Mivel egyszerűbb megtiltani az élő állat sorsolását kategorikus módon, mint kidolgozni a részletszabályokat, így az állatvédelmi törvény eképpen módosult: „Élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni tilos.” Mit a teendő, ha ezt nem tartják be? Pl. ha valaki augusztus 20. után azt látja valahol, hogy falunapon, városi fesztiválon, böllérversenyen, bármely hasonló rendezvényen élő állatot sorsolnak, bejelentést tehet a települési jegyzőnél, aki állatvédelmi bírsággal sújtja a szabályszegőt.

Állatvédelmi szabályok a gyakorlatban: elkobzás, felelős állattartás, bírság

Az átmeneti kiemelés szabályait 2009 óta tartalmazza az állatvédelmi törvény. Ha valakinél nem megfelelőek a tartási körülmények, az állatokat elviszik és állatvédő szervezetek pártfogására bízzák. Az illetőt arra kötelezik, hogy javítson a körülményeken adott határidőn belül. Ha a határidő letelt és nem javult a helyzet, az állatokat elkobozzák. A mostani módosítás eredményeképp súlyos hiányosságok esetén rögtön elkobozható az állat, tehát a jegyző vagy a hatósági állatorvos rögtön intézkedhet.

Az állatvédelmi oktatás-ismeretterjesztés rövidesen egy szűk kör kezébe kerül: az agrárminisztert hatalmazta fel a kormány, hogy alkosson rendeletet az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályairól. Ilyen oktatáson való részvételre lehet kötelezni egyébként a hibázó állattartót állatvédelmi bírság kiszabása mellett vagy akár helyett, hogy tanulja meg, mi az a felelős állattartás.

2012 óta szerepel az állatvédelmi törvényben az alábbi szakasz: „Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.” Ez a következőképpen módosult: amíg valaki nem igazolja, hogy befizette az állatvédelmi bírságot és részt vett a kötelező képzésen, addig el van tiltva az állattartástól. Hogy ezalatt hová kerülnek az állatai, meddig van lehetősége igazolni, hogy teljesítette a kötelezettségeit, csak az önkéntes teljesítés figyelembe vehető vagy az is, ha végrehajtási eljárás keretében kényszerítették ki (tiltották le jövedelméből pl.) a bírság befizetését, majd a gyakorlat kialakítja.

Tilos állattal koldulni és üzletelgetni

Ezt az állatvédelmi szervezetek már nagyon régóta próbálták elérni. A módosítás eredményeképpen

• aki gyerekkel koldul, legalább 100.000 forint szabálysértési bírságot,
• aki pedig állattal, az maximum 50.000 forintos pénzbírságot kaphat.

Módosult a Btk., büntetendővé vált viszont a köznyelvben „kutyacsempészetnek” hívott cselekmény, ami üdvözlendő. Eddig ha valaki kor alatti, oltatlan, bizonytalan származású kutyákkal kereskedett (jellemzően tömegével vitte őket külföldre), elsősorban a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben írottakat szegte meg. A szállítmányt lekapcsoló rendőrök vagy pénzügyőrök nem nagyon tudtak ezzel mit kezdeni, mivel állatvédelmi hatósági eljárás tárgya, nem büntetőeljárásé.

További kérdések esetén keresd bizalommal ügyfélszolgálatunkat! Kollégáink két munkanapon belül válaszolnak.