Nyugdíjasként dolgozna? Így teheti

Sajnos a legtöbb magyar nyugdíjasnak muszáj plusz munkát vállalnia, hogy meg tudjon élni. (Pedig lehetne magasabb is a nyugdíjak összege). Más nyugdíjasok azért akarnak tovább dolgozni, mert nem szeretnének még pihenni. Bármi is az ok, van lehetőség elhelyezkedni. Mert akár tetszik, akár nem, a mai világban már semmi meglepő nincs abban, ha valaki a nyugdíjba vonulása után is aktív résztvevője a munkaerőpiacnak.

A munkaerőpiacon nyugdíjasként is számos lehetőség áll rendelkezésünkre és az alapvető feltételek nem különböznek túlzottan a 65 év alattiak esetében megszokottaktól. Nyugdíjasként alapvetően három módon lehet munkát vállalni:

• foglalkoztatottként (alkalmazottként)
• vállalkozóként
• illetve szövetkezeten keresztül.

Versenyszférában

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza 2023-ban. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől változatlanul 13% szociális hozzájárulási adó alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet – írja Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíjgurun, amit a 24.hu szemlézett.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nő szeretne dolgozni az ellátása mellett, azt kell tudni, hogy a munkával szerzett keresetnél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása.

Vagyis a nők40 mellett (amely teljes jogú öregségi nyugdíjnak számít) is annyit kereshet, aki a versenyszférában dolgozik, amennyit csak tud. Szintén járulék- és szocho-mentesen.

Egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység mellett, a nyugdíjkorhatár betöltését követően, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. A nyugdíjas vállalkozó az új kata-törvény szerint már nem lehet kisadózó (hiszen katás csak főállású vállalkozó lehet).

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozó mellett az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik. De az olyan özvegyi nyugdíjas is, aki a nyugdíjkorhatárát – az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet – betöltötte és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Fontos, hogy a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes. A nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni.

A nyugdíj mellett végzett munka így a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot. Ugyanis a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető. A nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.

Nyugdíjasok a közszférában

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat. E szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Mivel az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. (Az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig.) Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik közszférában a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

A közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését fő szabály szerint az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet. Keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Ez az a korlátozás, amelyet a nyugdíjszakértő szerint célszerű lenne mielőbb teljes mértékben megszüntetni.

Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa. 2023-ban 18 x 232 ezer forint = 4,176 millió forint. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, a következő hónaptól az év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását. Ez majd csak a következő év januárjában indulhat újra, az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra.

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.

A felmondás és végkielégítés feltételei

A felmondás és a végkielégítés esetén is más szabályok irányadók a nyugdíjas munkavállalóknál. A Munka Törvénykönyve szerint alapesetben a felmondást határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is indokolni kell. Ám ha nyugdíjas dolgozóról van szó, akkor a határozatlan idejű munkaviszony felbontását a munkáltató nem köteles megindokolni.

Ezen felül, aki nyugdíj melletti munkát vállal, annak nem jár végkielégítés sem. Hiszen ennek a juttatásnak az a célja, hogy a dolgozó a stabil jövedelem megszűnése után se kerüljön anyagi krízishelyzetbe, amíg nem talál másik állást. A nyugdíjasok viszont a nyugellátásban részesülnek, így nem maradnak teljes egészében bevétel nélkül akkor sem, ha elveszítik a munkájukat.