A munkanélküli segély, azaz mai nevén álláskeresési járadék folyósításának megvannak a szabályai és feltételei, nem jár automatikusan mindenkinek. Számít, hogy az elmúlt években mennyi időt töltöttünk munkával, hogyan voltunk bejelentve, vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgoztunk. Mikor nem jár munkanélküli segély? A legegyszerűbben ezt úgy lehet meghatározni, hogy azt nézzük meg, kinek jár a segély.

Kinek jár álláskeresési járadék? Milyen feltételei vannak?

Olyan nyilvántartott álláskeresőnek jár a járadék, akinek a munkája elvesztése előtt legalább 360 nap munkaviszonya volt. A munkaviszony mellett a jogosultsági időbe beleszámít az a munka is, amit közfoglalkoztatás keretében végezetek, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységek is. Mindez természetesen csak akkor, ha a járulékok rendben ki lettek fizetve. Álláskereséskor pedig vissza kell adni a vállalkozói igazolványt. A szüneteltetés is szóba jöhet, a lényeg, hogy az álláskereső nem lehet számlaképes.

Ezek alapján nem jár a munkanélküli segély abban az esetben, ha

  • az álláskeresőnek nem volt legalább 360 napig munkaviszonya a munkája elvesztése előtt,
  • az illető dolgozott, de nem volt bejelentve,
  • egyéni vállalkozóként nem fizette a járulékokat,
  • illetve ha vállalkozóként még mindig számlaképes.

Akkor sem jár a munkanélküli segély, ha:

  • az illető jogosult  jogosult öregségi nyugdíjra, vagy más, pl. rehabilitációs vagy megváltozott munkaképességűek számára nyújtható ellátásban részesül,
  • táppénzen van,
  • gyermeke születik és jogosult gyes-re vagy gyed-re,
  • előzetes letartóztatásban van,
  • elzárásra vagy szabadságvesztésre van ítélve.

Mennyi ideig kapható álláskeresési járadék?

Ezt az alapján állapítják meg, hogy az igénylő az álláskeresővé válása előtti 3 évben mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott vállalkozói tevékenységet. A jogszabály szerint 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Vegyünk egy példát. Ha az álláskereső a munkanélkülivé válása előtti 3 évben folyamatosan dolgozott 8 órában (vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott), akkor 90 napig, azaz 3 hónapig jogosult álláskeresési járadékra.

Amire még érdemes odafigyelni:

  • Attól a naptól kezdve folyósítják az álláskeresési járadékot, amikor először jelentkezett az álláskereső a munkaügyi központnál. Tehát mielőbb regisztrálunk, annál előbb és annál több segélyt kaphatunk.
  • Ha álláskeresőként határozatlan időtartamú, legalább 4 órás munkaviszonyt sikerül létesíteni, mindezt még a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezhető, hogy a hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben fizessék ki.

Kapcsolódó

Legfrissebb

Hogyan ellenőrizhetjük az adószámlánkat? Mutatjuk lépésről lépésre

Tartozásunk van? Esetleg túlfizetésünk? Ha nem vagyunk benne biztosak, érdemes minél hamarabb lekérdezni az adószámlánkat, nehogy később meglepetés érjen. A túlfizetés még a jobbik...

Otthonfelújítási támogatás kinek jár? 6 millió forintot is kaphatsz

Az Otthonfelújítási támogatás várhatóan 2024 júniusától pályázható lesz. A kormány a 108 milliárdos programot a RePower nevű uniós forrásból fedezi. A támogatás az 1990...

Önkormányzati segély nyugdíjasoknak: így kérhetnek segítséget az idősek, ha kevés a havi ellátás

Jó, ha tudjuk, hogy bizonyos élethelyzetekben vagy ha rendkívüli segítségre van szükségünk nyugdíjasként, akkor támogatásért fordulhatunk az önkormányzathoz is. Nem elég a nyugdíj és...