Megéri-e megbízási szerződéssel dolgozni? A munkáltatónak nem? Minden tudnivaló egy helyen
Sokszor megéri, de nem minden helyzetben. A megbízási szerződés adózása bizonyos esetekben tényleg kedvezőbb, rugalmasabb lehet, főleg mellékállásnál, projektmunkáknál vagy szabadúszó együttműködéseknél. Viszont nem arra való, hogy egy klasszikus munkaviszonyt próbáljanak vele úgymond kikerülni. Ha a jogviszony tényleg önálló munkavégzésre épül, akkor a megbízási szerződés 2026-ban is teljesen működőképes és legális forma. Ha viszont csak papíron megbízás, a valóságban pedig alkalmazotti foglalkoztatás történik, abból könnyen igen drága probléma lehet mind a dolgozó, mind a cég számára.
A megbízási szerződés az egyik leggyakrabban használt foglalkoztatási forma. Cégek és magánszemélyek is szívesen választják, mert első ránézésre egyszerűbbnek és rugalmasabbnak tűnik, mint egy klasszikus munkaviszony. Sokan mellékállásban dolgoznak így vagy szabadúszóként több megbízónak is dolgoznak egyszerre. A jelentős népszerűsége részben abból fakad, hogy bizonyos helyzetekben valóban kényelmesebb megoldás lehet. Nem feltétlenül kell napi nyolcórás jelenlét, könnyebb időszakos feladatokra szerződni, és adminisztrációban is egyszerűbb lehet, mint például egy vállalkozás fenntartása. Csakhogy a megbízási szerződés körül még mindig rengeteg félreértés van. Sokan automatikusan úgy tekintenek rá, mint egy olcsóbb alkalmazotti jogviszonyra, pedig a szabályozás ennél jóval szigorúbb, összetettebb.
A NAV évek óta kiemelten figyeli azokat az eseteket, amikor egy cég valójában alkalmazottként foglalkoztat valakit, csak papíron nevezi megbízottnak. Emiatt ma már nem elég letölteni egy mintaszerződést az internetről. A gyakorlatban is működnie kell annak, ami a papíron szerepel.
Mi a különbség a munkaviszony és a megbízási szerződés között
A legfontosabb különbség az, hogy a megbízási szerződés nem munkaviszony, hanem polgári jogi jogviszony. Ez elsőre csak jogászkodásnak hangzik, a gyakorlatban viszont nagyon is számít. Munkaviszonynál a munkáltató jellemzően meghatározza, mikor, hol és hogyan kell dolgozni. Van munkaidő, szabadság, munkajogi védelem és folyamatos rendelkezésre állás. A megbízási szerződés ezzel szemben inkább egy konkrét feladat elvégzésére épül. A megbízott nagyobb önállósággal dolgozik, általában saját maga osztja be az idejét, és nem feltétlenül napi szinten van jelen a cégnél. Ezért teljesen normális például, ha egy marketinges kampányalapon dolgozik egy cégnek, egy grafikus külsősként készít arculatot, vagy egy informatikus időszakos fejlesztési projektben vesz részt. Ezekben az esetekben a megbízási forma teljesen életszerű.
A gond ott kezdődik, amikor valaki ugyanúgy dolgozik, mint egy alkalmazott, csak más néven fut a szerződése. Ha napi fix munkaidő van, kötelező az irodai jelenlét, folyamatos a vezetői kontroll, és a megbízott kizárólag egyetlen cégnek dolgozik hoszabb időn keresztül, akkor a NAV könnyen munkaviszonynak minősítheti át a jogviszonyt.
Mikor éri meg dolgozóként
Sok esetben tényleg jó választás lehet. Főleg akkor, ha valaki nem klasszikus főállásban akar dolgozni, hanem rugalmasabban szervezné a munkáját. Az egyik legnagyobb előnye a szabadság. A megbízott általában maga dönti el, hogyan végzi el a feladatot, mikor dolgozik rajta, és sokszor egyszerre több partnerrel is együttműködhet. Ez különösen vonzó lehet azoknak, akik nem szeretnének klasszikus irodai keretek között működni.
Ugyanakkor ennek ára is van. A megbízási szerződés nem ad olyan biztonságot, mint egy hagyományos állás. Nincs fizetett szabadság, nincs automatikus betegszabadság, és a munkajogi védelem is jóval gyengébb. Sokan ezt csak akkor érzik meg igazán, mikor hosszabb időre kiesnek a munkából vagy megszűnik a megbízásuk.
A megbízási szerződés adózása 2026-ban
A megbízási szerződés adózása tekintetében könnyű hibázni. A legfontosabb kérdés az, hogy a megbízott biztosítottnak számít-e vagy sem. A jelenlegi szabályok szerint akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. Ez 2026-ban 96 840 forint. Fontos, hogy nem a teljes kifizetett összeget nézik, hanem a költségekkel csökkentett jövedelmet.
Ha a jövedelem nem éri el ezt a szintet, akkor a megbízott nem lesz biztosított ebből a jogviszonyból. Ilyenkor jellemzően személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot viszont nem. Ez elsőre kedvezőnek tűnhet, de van hátulütője: ebből a jogviszonyból nem keletkezik teljes TB-jogosultság, és a szolgálati időbe sem számít bele ugyanúgy.
Ha viszont a jövedelem eléri a küszöböt, akkor már teljesen más a helyzet. Ebben az esetben a megbízott biztosítottá válik, így a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a TB-járulékot is fizetni kell, a megbízót pedig 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. Ilyenkor a jogviszony szolgálati időt ad, és bizonyos feltételek mellett egészségbiztosítási ellátásra, például táppénzre is jogosultságot biztosíthat.
Elakadtál a folyamatban? Írj Ügyfélszolgálatunknak, kollégáink két munkanapon belül, ingyenesen válaszolnak.
Sokan a költségelszámolást rontják el
A megbízási szerződés egyik kevésbé ismert előnye, hogy költséget is lehet elszámolni. A legtöbben a 10 százalékos költséghányadot választják, mert ez a legegyszerűbb megoldás. Ilyenkor automatikusan a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek. Bizonyos szakmáknál viszont jobban megérheti a tételes költségelszámolás. Egy fotósnál például vagy videósnál, informatikusnál komoly eszköz- és szoftverköltségek merülhetnek fel, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni, bár ez viszont már nagyobb adminisztrációval jár.
Miért közkedvelt forma?
Rugalmasság. Egy vállalkozásnak nem mindig éri meg teljes állású alkalmazottat felvenni minden feladatra. Egy időszakos kampány, egy külsős szakértő bevonása vagy egy néhány hónapos projekt teljesen indokolhatja a megbízási szerződést. Ilyenkor gyorsabb és egyszerűbb lehet az együttműködés, ráadásul kevesebb munkajogi kötöttséggel jár. Ezért dolgozik rengeteg külsős marketinges, oktató, fejlesztő vagy kreatív szakember ilyen formában.
Probléma akkor van, mikor a cél kizárólag a járulékspórolás. A hatóságok ugyanis nem a szerződés címét vizsgálják elsőként, hanem azt, hogyan működik a kapcsolat a mindennapokban.
