Tüzelőberendezések
Ha az ember fatüzelésre gondol, akkor többnyire egy kályha vagy kandalló jut eszébe. A hagyományos vas- vagy cserépkályhákon kívül azonban rengeteg más fával működő fűtőberendezés áll rendelkezésünkre. És a már ismerősnek tűnő kályhákról is sok mindent tanulhatunk még.
A folytonégő kályha – speciális kialakításuk révén – egy megrakással akár tíz órán keresztül ég, ezalatt nagyjából folyamatosan ugyanazt a fűtésteljesítményt adja le, és ezután sem kell újra begyújtani, hanem elég egyszerűen újabb fahasábokat a még izzó parázsra rárakni. Az ilyen kandalló 4-5 kilowattos teljesítményt nyújt, és akkor működik jól, ha a fa nedvességtartalma nem haladja meg a 20 százalékot. A tűzifát ehhez legalább egy évig kell szárítani, miután kivágják és feldolgozzák
Tömegkályha minden olyan fatüzelésű készülék, ami legalább 800 kilogramm tömegű – de az észak-európai, téglából rakott, duplán samottozott tömegkályhák akár 4-5 tonnásak is lehetnek. A tömegkályhának is tekinthető cserépkályhák fontos jellegzetessége, hogy külső felületüket fényes máz fedi, falaik pedig égetett agyagból készülnek, különféle anyagok hozzáadásával. Minden tömegkályha a nagyobb tömege folytán hőtárolós, a benne égetett fa forró füstje felmelegíti az elsődleges és másodlagos égéstereken keresztül a samottot, ami így folyamatosan adja le a hőt, így 12-48 órán keresztül melegíti a helyiséget. Egy jó hőtárolós kályhát tehát általában elég naponta egy vagy két alkalommal begyújtani.
A vegyestüzelésű kazán lényege, hogy benne fa és szén is eltüzelhető. A fatüzeléses központi fűtéses rendszer kulcsfontosságú eleme a puffer tartály, amivel az intenzív és gyors égés során hirtelen felszabaduló hőenergiát lehet tárolni, és így – áttételesen, a sok levegő biztosításával – az égési folyamat tökéletességét garantálni (ha nincs megoldva a hőtárolás, akkor az égést fékezni igyekeznek, ami a hatékonyság jelentős romlásával jár).
Különösen hatékony szerkezet a faelgázosító kazán, aminek lényege, hogy a fa égetésekor keletkező füstben lévő gázokat másodlagos levegővel keverve szintén elégeti. A faelgázosító kazánok a leghatékonyabb fűtőberendezések közé tartoznak, amennyiben kellően száraz keményfával üzemeltetik őket.
Nagyon elterjedt változata a központi fűtésnek, amikor egy kazán által felfűtött vizet elektromos keringetőszivattyú segítségével, zárt rendszerben keringetik. A rendszer fontos része a radiátor, amelyen keresztül a hőleadás megtörténik. A meleg radiátorok jól felfűtik a helyiséget, de mindezidáig hátrányuk volt, hogy ehhez viszonylag magas hőmérsékletű víz kellett – ma már kapható kifejezetten alacsony hőmérsékletű fűtéshez kifejlesztett radiátor is.
A mennyezet, a falak és a padló is fűthetők, ebben az esetben alacsonyabb hőmérséklet is elegendő, ezért a rendszer hatékonyabban gazdálkodik a kazán által termelt hővel. Az így megvalósuló felületfűtés ráadásul élettani szempontból is szerencsésebb. A padlófűtés hátránya a szobai por lebegtetése, ami légúti betegségek előidézője lehet. A falfűtés legnagyobb hátulütője, hogy erősen korlátozza a szekrények elhelyezhetőségét, festmények, fotók felrakását. A felületfűtési megoldásokat úgy is ki lehet alakítani, hogy akár hűtési célokra is alkalmasak legyenek (bár erre megfelelő tájolás, ablak méretezése, árnyékolás és éjszakai szellőztetés mellett nincs szükség). Sokak szerint a radiátoros és a felületfűtés kombinálása hozza a legjobb eredményt, de ezt kerül a legtöbbe kiépíteni.
Ma már minden tüzelőberendezésen kötelező elhelyezni egy európai uniós szabvány szerinti címkét, ami arról tájékoztat, hogy mennyire energiahatékony a készülék. A címke kötelezően tartalmazza a szállítójának nevét és a pontos modell azonosítóját, a névleges teljesítményét kilowattban és a készülék úgynevezett energiaosztályát G-től A++ minősítésig. Ez a betűjel tájékoztat arról, hogy mekkora teljesítményű és mennyire energiahatékony az adott tüzelőberendezés: A++ a legjobb, G a legkevésbé hatékony – de a közeljövőben várható ennek a betűkód-rendszernek a megváltoztatása.
Hasznosnak találod ezt az oldalt? Oszd meg másokkal is!
További témák:
Nem csak az számít, hogy mennyi fát égetünk el és milyen hatékonyan. Az is nagyon fontos, hogy az így kinyert hőt ne hagyjuk elszökni. Otthonunk falai, ajtói és ablakai sok hőt ki tudnak engedni, ha nincsenek megfelelően szigetelve. Érdemes tehát erre is odafigyelni, mert sok pénzt spórolhatunk rajta.
A fával fűtés korántsem annyira egyszerű, mint az elsőre hangzik. Ahhoz, hogy jól csináljuk, érdemes utánaolvasni, hogy mit hogyan kell. Mindennek az alapja a tüzelő minősége. A fa alapú tüzelőanyagoknak több fajtája van, ezen kívül a fa fajtája és nedvességtartalma is fontos szempont.
Ha fával akarunk fűteni, fel kell készülnünk arra is, hogy a tüzelőanyagunk néha előkészítést, megmunkálást igényel. Az ehhez szükséges alapvető eszközöket, mint a fejszét és a fűrészt pedig meg kell tanulnunk ügyesen és hatékonyan használni. Fő a biztonság és persze a kályhánkhoz való tüzelő előállítása.
Ha van egy jó kályhánk, és van hozzá megfelelő minőségű, méretre vágott tűzifánk, akkor nincs más hátra, be kell gyújtani. Többféle módszer létezik a begyújtásra, itt most egy univerzálisan működőt mutatunk be. Ha jól csináljuk, hamarosan élvezhetjük a meleget, és a legtöbb hőt hozhatjuk ki a fából.
