Egyedi fűtés
Egyedi fűtésről akkor beszélünk, ha a házban több, egymástól függetlenül tüzelő fűtőberendezés van, például több cserépkályha és kandalló.
1
Folytonégő kandalló
A folytonégő kályha – speciális kialakításuk révén – egy megrakással akár tíz órán keresztül ég, ezalatt nagyjából folyamatosan ugyanazt a fűtésteljesítményt adja le, és ezután sem kell újra begyújtani, hanem elég egyszerűen újabb fahasábokat a még izzó parázsra rárakni. Az ilyen kandalló 4-5 kilowattos teljesítményt nyújt, és akkor működik jól, ha a fa nedvességtartalma nem haladja meg a 20 százalékot. A tűzifát ehhez legalább egy évig kell szárítani, miután kivágják és feldolgozzák
2
Hőtárolós (cserépkályha, tömegkályha)
Tömegkályha minden olyan fatüzelésű készülék, ami legalább 800 kilogramm tömegű – de az észak-európai, téglából rakott, duplán samottozott tömegkályhák akár 4-5 tonnásak is lehetnek. A tömegkályhának is tekinthető cserépkályhák fontos jellegzetessége, hogy külső felületüket fényes máz fedi, falaik pedig égetett agyagból készülnek, különféle anyagok hozzáadásával. Minden tömegkályha a nagyobb tömege folytán hőtárolós, a benne égetett fa forró füstje felmelegíti az elsődleges és másodlagos égéstereken keresztül a samottot, ami így folyamatosan adja le a hőt, így 12-48 órán keresztül melegíti a helyiséget. Egy jó hőtárolós kályhát tehát általában elég naponta egy vagy két alkalommal begyújtani.
Központi fűtés
A központi fűtés lényege, hogy a lakás helyiségeiben nem kell egyenként begyújtani, hanem egy központi egység, kályha vagy kazán biztosítja, hogy mindenhol, ahol szeretnék, hogy kellemes meleg legyen. A keletkező hővel nemcsak fűteni lehet, hanem sok helyen a használati melegvizet is ezzel állítják elő.
1
Kazán, vegyestüzelésű
A vegyestüzelésű kazán lényege, hogy benne fa és szén is eltüzelhető. A fatüzeléses központi fűtéses rendszer kulcsfontosságú eleme a puffer tartály, amivel az intenzív és gyors égés során hirtelen felszabaduló hőenergiát lehet tárolni, és így – áttételesen, a sok levegő biztosításával – az égési folyamat tökéletességét garantálni (ha nincs megoldva a hőtárolás, akkor az égést fékezni igyekeznek, ami a hatékonyság jelentős romlásával jár).
2
Faelgázosító kazánok
Különösen hatékony szerkezet a faelgázosító kazán, aminek lényege, hogy a fa égetésekor keletkező füstben lévő gázokat másodlagos levegővel keverve szintén elégeti. A faelgázosító kazánok a leghatékonyabb fűtőberendezések közé tartoznak, amennyiben kellően száraz keményfával üzemeltetik őket.
3
Magas hőmérsékletű (radiátoros)
Nagyon elterjedt változata a központi fűtésnek, amikor egy kazán által felfűtött vizet elektromos keringetőszivattyú segítségével, zárt rendszerben keringetik. A rendszer fontos része a radiátor, amelyen keresztül a hőleadás megtörténik. A meleg radiátorok jól felfűtik a helyiséget, de mindezidáig hátrányuk volt, hogy ehhez viszonylag magas hőmérsékletű víz kellett – ma már kapható kifejezetten alacsony hőmérsékletű fűtéshez kifejlesztett radiátor is.
4
Alacsony hőmérsékletű
A mennyezet, a falak és a padló is fűthetők, ebben az esetben alacsonyabb hőmérséklet is elegendő, ezért a rendszer hatékonyabban gazdálkodik a kazán által termelt hővel. Az így megvalósuló felületfűtés ráadásul élettani szempontból is szerencsésebb. A padlófűtés hátránya a szobai por lebegtetése, ami légúti betegségek előidézője lehet. A falfűtés legnagyobb hátulütője, hogy erősen korlátozza a szekrények elhelyezhetőségét, festmények, fotók felrakását. A felületfűtési megoldásokat úgy is ki lehet alakítani, hogy akár hűtési célokra is alkalmasak legyenek (bár erre megfelelő tájolás, ablak méretezése, árnyékolás és éjszakai szellőztetés mellett nincs szükség). Sokak szerint a radiátoros és a felületfűtés kombinálása hozza a legjobb eredményt, de ezt kerül a legtöbbe kiépíteni.
Tüzelőberendezések energiahatékonysági címkézése
Ma már minden tüzelőberendezésen kötelező elhelyezni egy európai uniós szabvány szerinti címkét, ami arról tájékoztat, hogy mennyire energiahatékony a készülék. A címke kötelezően tartalmazza a szállítójának nevét és a pontos modell azonosítóját, a névleges teljesítményét kilowattban és a készülék úgynevezett energiaosztályát G-től A++ minősítésig. Ez a betűjel tájékoztat arról, hogy mekkora teljesítményű és mennyire energiahatékony az adott tüzelőberendezés: A++ a legjobb, G a legkevésbé hatékony – de a közeljövőben várható ennek a betűkód-rendszernek a megváltoztatása.
