Tüzelőanyag

Nagy nyomáson préselt fűrészipari melléktermékből, fűrészporból és aprólékból, forgácsból álló tüzelő, kötőanyaga növényi olaj. A darabok jellemzően 6 mm átmérőjűek és 2-5 cm hosszúak, ami lehetővé teszi az adagolás automatizálását. A pellet fűtőértéke magas: 1 kg pelletből kb. 5 kWh energia szabadul fel, ez nagyjából 0,5 m³ földgáz kiváltására elég. 15 vagy 1000 kg-os zsákokban értékesítik, de ömlesztett formában is elérhető. Fapellet tüzelésére bármilyen berendezés alkalmas, a lágyszárú mezőgazdasági melléktermékekből készített pellet esetén azonban kérjük ki a berendezés gyártójának véleményét.

Környezetbarát, természetes alapanyagból: pl. faforgács, faapríték, erdőgazdasági melléktermék, fűrészpor), magas nyomáson, préseléssel készült tüzelőanyag. Kötőanyagot egyáltalán nem tartalmaz. Mérete 5 cm-nél kezdődik. Nem ég, mint a tűzifa, hanem izzik. Nedvességtartalma nagyon alacsony, ezért fűtőértéke magasabb, mint a fának (a fabrikett fűtőértéke ~ 5 kWh/kg). Kandallóban, cserépkályhában is használható, mivel nem kormol. Alkalmazható faelgázosító vagy vegyestüzelésű berendezésben egyaránt.

Kivágott fatörzsből, ágakból, a fafeldolgozás során keletkező hulladékból készül, speciális aprítógéppel. Nagyobb teljesítményű, ipari méretű tüzelőberendezésekben használják, legfontosabb előnye, hogy alkalmazásával automatizálható a tüzelés. Minősége és használhatósága függ a nedvességtartalomtól, az aprított fa fajtájától, az aprítás típusától, de leginkább a méretbeli homogenitástól. A kisebb, legfeljebb néhány tíz kW-os kazánok homogén aprítékot igényelnek, a nagyobb, összetettebb berendezések viszont alkalmasak lehetnek a kevésbé egyenletes méretű faapríték eltüzelésére is.

Magyarországon a keményebb fafajták – bükk, tölgy, akác, gyertyán – felhasználása a népszerűbb, de más országokban a puhafával, így például a fenyővel történő tüzelés is általánosan elterjedt. A fafaj megválasztásánál fontosabb, hogy friss vágású, nedves fával nem lehet tüzelni. A fát használat előtt legalább 1-2 évig fedett, jól szellőző helyen szárítani kell. Megfelelő tárolással az 50%-os nedvességtartalom 15-20% körüli értékre csökken. A hasábtüzelés ideális családi házakhoz, kb. 40 kW teljesítményig.

A gazdaságos és hatékony tüzelés a megfelelő minőségű tűzifa kiválasztásán múlik. Kizárólag fával való fűtéshez a keményfák ajánlottak. Leggyakoribb fajtái: csertölgy, tölgy, gyertyán, bükk, kőris, akác. Ezek nagyobb sűrűségűek, mint a puhafa fajták, egységnyi térfogatban nagyobb mennyiségű a tiszta faanyag. A keményfák egységnyi térfogatra vetített fűtőértéke magasabb, tovább égnek, viszont nehezebben száradnak ki. A begyújtáshoz a puhafák – így a fenyők, fűz, nyár – jobban használhatóak.

A frissen vágott fa nedvességtartalma 50% körüli. Ha így használjuk fel, az energia jelentős része odavész: az alacsony égési hőfok miatt a fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. Néhány év alatt a falazott kéményt is szétmarja, mely akár össze is dőlhet. Ha a lerakódott kátrány begyullad, kéménytűz keletkezik, ami nem csak a kémény állagát érinti negatívan, de rossz esetben akár az egész épületre is átterjedhet. Fűtéshez csak légszáraz tűzifa használata ajánlott, amelynek nedvességtartalma 20% vagy az alatti. Bár hazánkban nagyon elterjedt tűzifa az akác, fontos tudni, hogy keményfák között gyengébb fűtőértékű.

Csakis megbízható eladótól vegyünk tüzelőt (rendelkezik telephellyel, képes a fát szakszerűen tárolni és feldolgozni, ad számlát), ilyenek leginkább az erdészetek, némely esetben a tüzépek, ahol már feldolgozott, előkészített formában vásárolható meg a tüzelőanyag. Lehetőleg térfogatra vásároljunk, így akkor sem ér anyagi veszteség, ha a fának még száradnia kell, legfeljebb később tüzeljük el. A „konyhakész” fa alapvetően többe kerül, de az már nem igényel további feldolgozást. Ömlesztett fát ne vegyünk, mert lehetetlen megmérni, valójában mennyit kapunk. A kalodázott fa ennél csak egy fokkal jobb. Ezeknél mérjük le a kaloda belső oldalait, és figyeljünk rá, hogy ne legyenek nagy üres helyek a hasábok között.

A leggyakrabban használt mértékegységek tűzifánál: mázsa (jele: q), kilogramm (kg), köbméter (m³), erdei köbméter. A következő mértékegységek a leggyakoribbak:

• 1 mázsa = 100 kg;
• 1 köbméter = 1000 liter, 1*1*1 m-es testnek felel meg;
• 1 normál köbméter = 0,6 erdészeti köbméter;
• 1 erdei köbméter = 1700 liter, 1*1*1,7 m;
• 1 erdei köbméter = 1,7 normál köbméter
• 1 erdei köbméter = 1000 kg friss keményfa
• 1 erdei köbméter = 800 kg száraz keményfa

Soha ne fűtsünk szeméttel! Csak a papírhulladék és a fa égethető el otthon a kályhában. A szeméttel fűtés 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, bűncselekménynek is minősülhet. Egyetlen hulladékkal tüzelő, hulladékot égető háztartás több kilométeres körzetben szennyezi a levegőt. Jó, ha tudjuk, hogy a hulladékégetés a kéményt is gyorsan tönkreteszi. A PVC-tartalmú csomagolóanyag (pl. italospalackok) égetése a szupermérgek kategóriájába tartozó dioxinok keletkezésével ár, amelyek rákkeltő hatásúak. Fontos tudni, hogy ezek a füstgázok a lakótérbe kerülve az ott lakókat is közvetlenül mérgezik! Ha a környezetedben egy, vagy több háztartás is mérgezi a levegőt, azt a járási hivatalnál jelezheted egy írásbeli beadvánnyal.