A fafeldolgozás eszközei
Ha fával akarunk fűteni, fel kell készülnünk arra is, hogy a tüzelőanyagunk néha előkészítést, megmunkálást igényel. Az ehhez szükséges alapvető eszközöket, mint a fejszét és a fűrészt pedig meg kell tanulnunk ügyesen és hatékonyan használni. Fő a biztonság és persze a kályhánkhoz való tüzelő előállítása.
A tűzifa-feldolgozás alapja, hogy a munkafolyamatnak megfelelő, hatékony, biztonságos eszközt használunk. Ha nem konyhakész tűzifát vásárolunk, szükségünk lesz egy megbízható fűrészre: nagyobb méretű rönkök feldarabolásához használhatunk elektromos láncfűrészt, kisebb méretűeknél hintafűrészt, de előhasogatott fához, kisebb munkákhoz asztali körfűrész is alkalmas lehet.
A már előhasogatott tüzelő darabolását végezhetjük alacsonyabb teljesítményű géppel, rönkökhöz viszont komolyabb erő kell. A hintafűrész a legbiztonságosabb favágó eszközök közé tartozik, egyenletesen darabol, kezelése nem igényel szaktudást. Nagyobb rönkök esetében a láncfűrész ideális a tűzifa feldolgozásához. A kábeles elektromos verzió legfőbb hátránya, hogy csak helyhez kötötten használható. Az akkumulátoros elektromos modellek ára tetemes, de nagyfokú rugalmasságot enged a munka során, ráadásul csendesebb és nem okoz légszennyezést. A benzines láncfűrész ma már nem feltétlenül erősebb, mint az elektromos, viszont jóval hangosabb és egészségre ártalmas légszennyezést is okoz.
A tűzifa-feldolgozásra használt eszközök nem veszélytelenek, a legprofibb felhasználók kezében is rendszeresen okoznak balesetet. Gondoskodjunk róla, hogy elegendő helyünk legyen a munka elvégzéséhez, viseljünk védőruházatot (óvjuk a szemünket, fülünket, használjunk kesztyűt) és legyen valaki a közelünkben hallótávolságra. Olvassuk el a használati útmutatót, és szigorúan tartsuk be az ott leírtakat – ez akár életet is menthet! Ellenőrizzük a gépet bekapcsolás előtt; sose dolgozzunk törött vagy hiányos burkolatú fűrésszel. Vágáskor különösen figyeljünk a visszarúgás elkerülésére. Leállítás a fűrész forró lehet, ne tegyük gyúlékony anyag (pl. faforgács) közelébe!
A hasítás azt jelenti, hogy a rönköket, darabokat konyhakészre vágjuk: ehhez használhatunk fejszét vagy rönkhasító gépet. A fejsze kiválasztása attól függ, milyen méretű fát akarunk hasítani. Nagyobb, közepes méretű rönkökhöz a nehezebb fejű hasító fejszéket ajánlják, kisebbekhez, aprításhoz elegendőek a gallyazó fejszék. A hasító fejszék pengéje szélesebb, mint a kisebb és könnyebb gallyazó fejszéké. Célszerű olyan modellt választani, ahol a nyél és a fej egybe van öntve – ez szoros illeszkedést biztosít, a fej nem repülhet le munka közben.
Otthoni felhasználásra a vízszintes rönkhasító gépeket ajánlják, mert ezeket egyszerű tárolni és hordozni, olcsóbbak, valamint normál hálózatról is működtethetőek. Kizárólag kisebb rönkökhöz használható. Bár a fafeldolgozás lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, nem feltétlenül éri meg megvásárolni (bérelni is lehet).
A darabolt és hasogatott tűzifa jellemző hosszméretei: nagyobb kazánok esetében 50 cm, a kandallófa 33 cm, a háztartási tűzifa 25 cm, a konyhafa 20 cm. A vastagság minden esetben 10 cm alatt kell legyen, hogy az égéshez szükséges felület rendelkezésre álljon.
Az, hogy milyen gyorsan lobban fel a tűz és milyen hatékonysággal ég, függ a gyújtóstól is. Lehetőleg puhafát (pl. fenyő) használjunk, mert az könnyen begyullad, és mivel intenzíven ég, gyorsabban begyújtja a száraz tűzifát. A gyújtós vékony faszilánk, kis tömegű, de nagyobb felületű. A fa kályhába készítésénél arra kell törekedni, hogy alulra a nagyobb, felülre az egyre kisebb hasábok kerüljenek. A gyújtóst a legtetejére rakjuk, így a begyújtás és az égés szinte füstmentesen történik.
A tűzifát télen vagy tavasszal érdemes beszerezni, mielőbb fel kell dolgozni és legalább 1, ideális esetben 2 évig fedett és jól szellőző helyen kell szárítani és tárolni. A rönkök nem képesek teljesen kiszáradni, gombásodni és korhadni kezdhetnek, ezért fel kell darabolni. A fa ne érintkezzen fallal, hagyjunk 5-10 cm-es rést, ne tegyük a földre, raklapot vagy deszkát tegyünk alá. Ha nincs lehetőségünk a fát tető alatt tartani, takarjuk le a tetejét ponyvával, de figyeljünk a szellőzésre is.
Frissen vágott fával nem lehet tüzelni. Legalább 1 évet kell várni, mire kiszárad. A fát hasábokra vágva szárítsuk, száraz, jól szellőző helyen, lehetőleg tető alatt. A talajból nagyon sok nedvességet képes felszívni, ezért érdemes a tűzifát 10-15 cm magasra helyezni, pl. raklapra vagy deszkára. Szakvélemények szerint előnyös a farakás déli oldalra tájolása, ezzel a száradási idő jelentősen rövidíthető. A farakás legyen stabil, de hagyjunk helyet a levegő szabad áramlásának, hogy ne penészedjen. 10 erdei köbméter nagyjából 25m³-nyi tárolóhelyen fér el.
Hasznosnak találod ezt az oldalt? Oszd meg másokkal is!
További témák:
Nem csak az számít, hogy mennyi fát égetünk el és milyen hatékonyan. Az is nagyon fontos, hogy az így kinyert hőt ne hagyjuk elszökni. Otthonunk falai, ajtói és ablakai sok hőt ki tudnak engedni, ha nincsenek megfelelően szigetelve. Érdemes tehát erre is odafigyelni, mert sok pénzt spórolhatunk rajta.
A fával fűtés korántsem annyira egyszerű, mint az elsőre hangzik. Ahhoz, hogy jól csináljuk, érdemes utánaolvasni, hogy mit hogyan kell. Mindennek az alapja a tüzelő minősége. A fa alapú tüzelőanyagoknak több fajtája van, ezen kívül a fa fajtája és nedvességtartalma is fontos szempont.
Ha az ember fatüzelésre gondol, akkor többnyire egy kályha vagy kandalló jut eszébe. A hagyományos vas- vagy cserépkályhákon kívül azonban rengeteg más fával működő fűtőberendezés áll rendelkezésünkre. És a már ismerősnek tűnő kályhákról is sok mindent tanulhatunk még.
Ha van egy jó kályhánk, és van hozzá megfelelő minőségű, méretre vágott tűzifánk, akkor nincs más hátra, be kell gyújtani. Többféle módszer létezik a begyújtásra, itt most egy univerzálisan működőt mutatunk be. Ha jól csináljuk, hamarosan élvezhetjük a meleget, és a legtöbb hőt hozhatjuk ki a fából.