Hőségriadó és ősi praktikák: természetes védelem a kánikula ellen

Az országos tisztifőorvos elrendelte a legmagasabb hőségriasztást szerda nulla órától szombat éjfélig – vagyis legalább 3-4 napig kutyamelegünk lesz. A nyár első nagy hőhulláma 36-38 Celsius-fokos hőséggel érkezik, ami mindenkit megterhel. Különösen a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, a szív- és érrendszeri betegséggel élők a veszélyeztetettek, és persze a kedvenceinkre is jobban oda kell figyelnünk. Hogyan lehet hatékony a védekezés a kánikula ellen? Az indiaik tudják a módját: nyáron bizonyos területeken az 50 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet, kellenek az életmentő praktikák. Ezekből válogattunk. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) külön felhívta a figyelmet arra, hogy gyermekeket, háziállatot még néhány percre se hagyjon senki a parkoló autóban! Még a félárnyékban álló kocsi utastere is életveszélyesen felmelegedhet. Ha bárki autóban hagyott gyereket vagy háziállatot lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívószámot!

A közszolgálatiság után mutatjuk a praktikákat:

Védekezés a kánikula ellen

Ősi, bevált módszereket hoztunk, mindegyikben van ráció.

Melegre hideget? Nem éppen.

Hűtenünk kell a szervezetünket, de egyáltalán nem mindegy, hogy mivel. Első körben a hideg ételek és italok fogyasztása jöhet szóba, csakhogy az indiaiak úgy tartják, ezzel csökkentjük az emésztés hatásfokát. A rossz emésztés felelős számos betegség kialakulásáért, ezért sem szabad túlzásba esnünk a fagyival, hűtött üdítőkkel, fröccsökkel, sörökkel és így tovább.

Akkor mit együnk? Ajánlott az évszaknak megfelelő édes-, fanyar-, kesernyés- vagy lédús-, ugyanakkor zsírokban szegény ételek fogyasztására átállni. Szinte bármilyen mennyiségben jöhetnek a gyümölcsök, a barack, a dinnye, később a szilva és a szőlő, de banán is jótékony hatással van a szervezetünkre kánikula idején. Ugyanígy javasoltak a saláták és a nyers levesek is, főleg cukkiniből, brokkoliból, padlizsánból, kígyóuborkából vagy spárgából készítve. Főzni sem tilos: sütés és rántás helyett inkább pároljuk vagy grillezzük az ételeket, ha van rá lehetőségünk.

Kerüljük a savanyú és a csípős ételeket, pl. a savanyúságoket, az erős paprikát vagy a chili- és a hagymaféléket, mert ezek „felhevítik” a testet.

És ha már fűszerezés:bármilyen zöldfűszer jöhet, pl. oregánó, bazsalikom, rozmaring, petrezselyem. A legjobb frisset használni, de a szárított változatok is megfelelnek. Szintén hűt a koriander, a kardamom, és az édeskömény.

Mit igyunk? Elsősorban vizet! Extrás és hűsítő nyári innivalókról itt írtunk. Az igazi nyári forróságban alkoholos italt inni rossz ötlet. A szeszes italok fokozzák az izzadást és a vizelet kiválasztását, így növelik a folyadékvesztésünket. A különböző koffeintartalmú italok is vízhajtó hatásúak, túlzott fogyasztásuk nem ajánlott. Kerülendők még a cukros italok, ezektől az ember egyébként is csak szomjasabb lesz, ráadásul felesleges kalóriabevitellel jár.

Lassíts!

Az NNGYK az autóval közlekedőket különös óvatosságra inti, rájuk is kedvezőtlen hatással lehet a rendkívüli meleg.

Az is vegyen vissza a tempóból, aki nem vezet: olyan nyugtató mozgásformák ajánlottak, mint a jóga, a könnyed séta, kocogás, a megerőltető, izzasztó edzés nem javasolt. Ez nem azt jelenti, hogy szögre kell akasztani a futócipőt, csupán időzítsük az intenzívebb mozgást kora reggelre vagy estére.

Krém, krém, krém – vagy bármilyen fényvédő

A nyár egyik fő veszélye a leégés (meg persze a hőguta és társai, ezekről itt és ott írtunk). Mindenképpen használjunk fényvédőt, de az olajos masszázs is védelmet nyújt. Használhatunk illóolajokat is, pl. rózsát, jázmint, gerániumot vagy ilang-ilangot testápoló bázisolajba keverve (bármilyen hidegen préselt növényi olaj lehet, olíva, szezám, kókusz) de párologtatva is csökkentik a hőérzetet.

Védekezés a kánikula ellen: a legolcsóbb megoldás

A legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás ruházattal védeni a bőrünket. A megfelelő öltözék hatóideje végtelen, öltözködni meg úgyis kell, ezért ha muszáj napra menni, az atléta, a fedetlen fej és a rövidnadrág bizony mind alkalmatlan viselet.

A megfelelő és hatékony ruházat: Sűrű szövésű, világos pamut, ami mindenhol fedi a testet, tehát hosszú ujj, hosszú szár (ing, póló, ingruha). A fejfedés is rendkívül fontos, egy nagy szalmakalap, vagy egy sildes sapka nemcsak a fejet, de enyhe mértékben a szemeket és az arcot is védi a közvetlen napsugárzástól. Fürdéshez például egy fehér garbó is tökéletes.

Egyébként is melegünk van, teljesen mindegy, hogy a könnyű lenvászon inget izzadjuk-e össze vagy a crop topot. Mondjuk a bőrünknek pont nem, úgyhogy vagy fényvédő, vagy ruha, de a legjobb, ha is-is.

Így védjük a négylábúakat

Biztosítsunk állatainknak árnyékos, hűvös helyet és friss vizet. Időzítsük a sétákat kora reggelre, vagy késő estére, így nemcsak a tikkasztó meleget kerüljük el, hanem a forró aszfaltot. A levegő hőmérséklete nem azonos a járda hőmérsékletével – főleg közvetlen napfényben, szél nélkül és alacsony páratartalom mellett. Mennyi az annyi?

• 25 fokos melegben a talaj hőérzete 51 fok
• 30 fokos melegben a talaj hőérzete 57 fok

Tehát a járda hőmérséklete akár 25-30 fokkal is melegebb lehet a levegőénél. A felforrósodott aszfalt komoly égési sérüléseket tud okozni az állataink talpán, legjobb, ha ellenőrizzük. Hülyebiztos módszer: tegyük rá a kezünket a felületre, és próbáljuk meg ott tartani 10 másodpercig. Ha túl meleg van ahhoz, hogy eddig vagy akár rövidebb ideig kibírjuk, akkor túl meleg van a sétához is.

Még egy dolog: Ha úgy látjuk, az állatunk levert, nincs étvágya, kedvetlen, keveset mozog, lehet, hogy megviseli a meleg. Azonban, ha ez a kora reggeli és esti, hűvösebb időszakban is fennáll, feltétlenül keressük fel vele az állatorvost.