A következő napokban bőven 30°C felett lesz a hőmérséklet, ilyenkor szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve. Strandon, vízparton könnyebb viselhetjük a forróságot, azonban nem árt óvatosnak lenni: kánikulában gyakori a napszúrás, a hőkimerülés (vagy más néven hősokk), de akár hőgutát is kaphatunk, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. Jó, ha ismerjük a tüneteket, hiszen komoly baj esetén az orvosi segítség elengedhetetlen. Mutatjuk, hogyan ismerd fel a napszúrást, a hőkimerülést és a hőgutát.
Napszúrás: fokozottan vigyázzanak az idősek és a gyerekek!
Napszúrás akkor alakulhat ki, ha hosszú ideig a napon tartózkodunk fejfedő nélkül. Tipikus példa, amikor az érintettek napozás közben elalszanak a strandon, esetleg hosszabb ideig napon dolgoznak. Ennek konkrét kiváltó oka a lágy agyhártya felhevülése, ez esetben a hőhatás irritálja és hozza steril gyulladásba magukat az agyhártyákat.
A napszúrás tünetei: fejfájás, hányinger, hányás és szédülés, rossz közérzet. Súlyos esetben eszméletvesztés, ájulás is bekövetkezhet, még súlyosabb állapotokban akár kóma is kialakulhat. A tünetek súlyossága függ az egyéni adottságoktól, de attól is, hogy mekkora hőterhelés érte az illetőt. Maga a napszúrás 24 órán belül elmúlik, panaszokat csak addig okoz.
Mit tegyünk napszúrás esetén?
Azonnal húzódjunk hűvösebb, légkondicionált helyiségbe. A napszúrás miatti fejfájás fájdalomcsillapítóval enyhíthető, emellett figyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra, hasznos lehet borogatást feltenni. Ha a panaszok 24 óránál tovább fennállnak, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
Jó, ha tudjuk: a gyerekek és idősek esetében fokozottan fennáll a napszúrás veszélye. Ennek oka az, hogy esetükben a haj gyengébb védelmet jelent a nap hőhatásával szemben.
Hőkimerülés vagy hősokk
Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett komoly fizikai terhelés, sokszor sport következménye lehet. Gyakrabban fordul elő a terheléshez nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is.
A hőkimerülés tünetei: szédülés vagy ájulás, túlzott izzadás, hűvös, sápadt, nyirkos bőr. Akárcsak a napszúrásnál, hőkimerülés esetén is előfordulhat hányinger vagy hányás. Tünete lehet még a gyors, gyenge pulzus, és izomgörcsök is létrejöhetnek.
Mit tegyünk hőkimerülés esetén?
Először a kiváltó okot kell megszüntetni, vagyis menjünk hűvös, napfénytől védett helyre. Fogyasszunk folyadékot, vegyünk hideg zuhanyt vagy tegyünk fel borogatást. Az ellátásához szakember segítségére is szükség lehet, ezért ha hőkimerülés gyanúja merül fel, inkább hívjunk mentőt.
Hőguta: nem kell hozzá tűzőnap, „csak” extrém hőség
A húguta két típusát különböztetjük meg: a passzív és a kimerüléses hőgutát. Mindkettőnél nagy szerepe van az extrém magas külső, környezeti hőmérsékletnek, de az elsőnél a szervezet hőszabályozó mechanizmusai sem működnek megfelelően, míg a másodiknál a nagy fizikai igénybevétel a szervezet saját hőtermelésének fokozódásával jár együtt.
A passzív hőguta jellemzően az időseknél, kisbabáknál, krónikus betegeknél, magatehetetlen személyeknél alakul ki. A leggyakoribb hőségriadók idején, kánikulai napokon. A kimerüléses hőguta a leggyakrabban rendkívüli fizikai igénybevétel esetén alakul ki, például sportolóknál, és nem feltétlenül kell hozzá kánikula.
Hőguta tünetei: jelentkezhet lüktető fejfájás, de nincs izzadás. A testhőmérséklet akár 39 fokra is nőhet, a bőr pedig forró, száraz. Hányinger vagy hányás is kísérheti, a pulzus gyors, erős, továbbá kialakulhat eszméletvesztés is.
Mit tegyünk hőguta esetén?
Hívjunk mentőt, és azonnal kezdjük el hűteni a túlhevült embert. Súlyos, megfelelő kezelés hiányában akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Ha a beteg arca halvány, akkor vízszintes testhelyzetbe fektetjük, ha szederjes, vagyis kékes-lilás foltos, akkor a félig ülő helyzet tanácsosabb. Ha eszméleténél van, adjunk hideg vizet inni.
Jó, ha tudjuk: Különösen az 5 éven aluli kisgyermekek és az idősebbek (65 év felettieket) vannak fokozott veszélyben.
Forrás: hazipatika.hu, egeszsegkalauz.hu